Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

/ŐSÜL JBwtúte t.' KBLET-MAGYASÖRSZJÍÍÍ Munkahelyi demokratizmus i. d!áaí kategória összefüggéséről. Az egyéni érdek a legvilágosabb, legkézenfekvőbb kategória. A csoport, vagyis a munkahelyi érdek még valamelyest belát­ható, átfogható. Leginkább magyarázatra szorul az össz­társadalmi érdek egybehango­lásának szükségessége az előbbi kettővel. Gondosabb munkát kíván az üzemi ta­nácskozások előkészítése és részletesebben, többször kell ismertetni a kollektív szerző­dést is. Gondos előkészítés nélkül érdemi javaslatot akár a kollektív szerződéshez, akar a középtávú tervekhez nem várhatnak a dolgozóktól. Ahol számítanak a dolgozók véleményére, aktivitására, a tájékoztatás, után nem marad­hat el az észrevételek gondos összegyűjtése sem. Eddig a fokig legtöbb üzemben már el­jutnak. Habár a pártbizottsá­gi ülést megelőző vizsgálat felderítette, hogy egyes üze­mekben, mint például a Nyír­egyházi UNIVERSIL-néi, a tájékoztatás sem megfelelő. Olyan üzemek is akadnak, ahol a tájékoztatást megadjak, meg is hallgatják a vélemé­nyeket, de aztán nem történik semmi. Azt az elvet vallják a vezetők: „Mondjátok csak, úgy is ml döntünk.” Igaz, a vezetőknek kell dönteni, ők válogatják ki a javaslatok kö­zül ami megvalósítható. Rea­gálni azonban minden jelve­tésre szükséges, akár meg­valósul, akár nem. Ha a vá­lasz, a visszatérés egyszer is elmarad, oda a bizalom és a dolgozók így vélekednek: mi­ért javasoljunk, úgysem fi­gyelnek ránk. Nagyon sok vezető tapasz­talhatta már, ha jó a kapcso­lat, kölcsönös a bizalom, he­gyeket lehet elmozdítani a dol­gozókkal együtt. A vásárosna- ményi ládagyárban a munká­sok javaslata alapján enyhí tettek az anyaghiányon. Ugyanebben az üzemben a dolgozók maguk követelték a munkafegyelem megszilárdí tását, a rendszeres italozókkal szembeni fellépést. Az üzemi demokrácia csak a fegyelem párosításával lehet teljes. A jogok sem érvényesülhetnek a kötelezettségek teljesítése nél­kül. Sajnos akadnak olyan esetek, amikor a tanácskozá­sokon hallgatás van. a munka- padok mellett pedig vitatkoz­nak. A terv elfogadása után a viták már nem az üzemi de­mokráciát, hanem a szabados­ságot a fegyelmezetlenséget segítik. Az üzemi demokrácia szer­ves része kell. hogy legyen o végzett munka igazságos ér­tékelése. A jutalmazásoknál a dolgozók véleményének figye­lembevétele — minden béren felüli juttatás nyílt fórumon való átadása, illetve ismerte­tése — alapvető követelmény. A munkahelyi demokrácia be­tartásáért, fejlesztéséért első­sorban az állami vezető a fe­lelős és nemcsak a termelő­üzemekben, hanem a kereske­delmi vállalatoknál, hivata­lokban is. Mivel az üzemi de­mokrácia az alapvető politi­kai kérdések közé tartozik. fejlesztésének segítése és a betartás ellenőrzése a párt és tömegszervezetek munkájá­nak is szerves része. Ehhez a munkához nagy segítséget nyújt a X. kongresszus anya­gának tanulmányozása, alkal­mazása és a megyei partbi­zottság legutóbbi ülésének ha­tározata. (Cs, B.) Mennyit ér a szakember? Szamoskéri gondok — és a megoldás MEGYÉNK NAGY FEJLŐDÉS ELŐTT ÁLLÓ VÁROSA MÁTÉSZALKA. MIND TÖBB A VÁROSIAS, TÖBBSZINTES ÉPÜLET, AMELY ALATT KÜLÖNBÖZŐ ÁRUHÁZAK. ÜZ­LETEK SZOLGÁLJAK A LAKOSSÁG JOBB ELLÁTÁSÁT. (HAMMEL J. FELVÉTELE.) Vándormadarak ellen A munkahely nem át járóház A munkásosztály vezető sze­repe gyakorlásában fontos láncszem a munkahelyi de­mokrácia. A munkások veze­tésben való részvételének ez égjük kézzelfogható gyakorla­ta. Azok az üzemek érnek el jelentős, tartós sikert, ahol a jól szervezett tudományos ve­zetés, a műszaki fejlesztés, a technológiai fegyelem mellé párosul az üzemi demokrácia, a kedvező munkahelyi légkör. A szocialista vállalatok nem­csak gazdasági termelőhelyek, hanem társadalmi, politikai egységek is. A X. kongresszu­son hangsúlyozták: a gazdasá­gi vezető számára az üzemi demokrácia nemcsak munka­stílus, nemcsak magatartásbe­li vonás, nem is udvariasság, hanem o szocialista vezetés, irányítás nélkülözhetetlen ré­sze. Az emberi kapcsolatok szocialista jellege, a szocia­lista humanizmus, az emberi méltóság tiszteletben tartása rendszerünk alapvető követel- ménye. Az üzemi demokrácia sok­kal több kérdést ölel fel,! mintsem egy cikkben említe­ni is lehetne valamennyit. Megyénkben egyik sarkalatos követelmény a tájékoztatás, a nevelés javítása. Nálunk a munkások nagyob­bik hányada csak néhány éve került az üzemekbe. Nincs üze­mi tapasztalatuk, nem alakult még ki munkásszemléletük. Az általános jogok és kötelessé­gek ismeretében sincs meg az a tradíció, ami egy iparvidék; nagyüzemeiben természetes. Amikor megyénkben az üze­men belüli tájékoztatásról be-: szélünk, elég csak a helyi ter­vekről beszélni. A nevelő, tu­datosító munkát szinte az alapoknál szükséges kezdeni, j itt sokkal többet kell bé­kéim a ha rmás érdekeltségi januárban felmen­tették a régi tsz-elnököt. s helyébe a főagronómust, Ka­dar László agrármérnököt választotta meg a tagság. Egyedüli szakember volt Sza- moskéren. Megválasztásával újabb gond adódott. Nem volt főagronómus. aki kezébe vet­te volna a több, mint 1000 holdas gazdasag szakvezeté- sét. Egyik alkalommal hazalá­togatott édesanyjához Vincze Jenő, aki Karcagon, a felső­fokú szaktechnikumban szer­zett képesítést, majd ott ma­radt a Május 1. Tsz-ben, ága­zatvezető agronómusnak ne­vezték ki. Az alig 24 éves fia­talember újságolja: — A párttitkár, Garat Béta ée az új elnök szóltak, marad­jak itthon, vállaljam el a fő- agronómusi teendőket. Feb­ruárban álltam munkába, azóta megállásom nincs. Még egy tévéhíradót sem tudtam megnézni. Nyakába szakadt az állatte­nyésztés és a többi üzemágak irányítása is, mert nincs szakember. Hajnalban már az állattenyésztési telepen van, ntána a földeken, s csak a késő este veti haza. De tenni akar falujáért. Sza­vaiból azonban kicseng, hogy kissé csalódott szülőfalujá­ban. Nem úgy fogadták, mint hazait. A párttitkár iskolaigazgató mondja: — Sajnos, itt még elég ma­radi módon gondolkoznak az emberek. Azt mondják, van egy elnök, az el tud látni mindent. Nehezen egyeztek bele a főagronómus „beállítá­sába” is. „Elviszik a pénzt a szakemberek.” Nincsenek szakembereik. Pedig a tsz-nek pénze is volt arra, hogy taníttasson. Nem használták ki. S, hogy elvin- nék-e a jövedelmet, vagy sem, akkor derülne ki igazán, ha megfelelő lenne a szak- «mber-eüátottsag. — Nagy kérdőjel az után­pótlás — mondja a párttit­kár. Idén 10-en végeznek az általános iskolában. Egy ma­rad itthon. NINCS EGYETLEN SZAK­MUNKÁS a növénytermesz­tésben. az állattenyésztésben, mindkét helyen magas az át­lagéletkor. Pedig az élet nem állhat meg. Az árvíz a szántóterület 30 százalékát elvitte. 2—3 millió kára volt a közösnek. Segítet­tek a győri tsz-szövetséghez tartozó gazdaságok. Egymilli­ót adtak, 30 tenyészkoca sül­dőt és 20 vagon szénát, szal­mát. És ez évben is segítik a szamoskérieket. Ezt a segítséget azonban okosan kell felhasználni. Kialakították a termelési szerkezetet. De még nincse­nek növényvédő munkagépek, s hozzá szakemberek. Idén 200 ezer forintot terveznek ilyen gépek vásárlására. De kik fognak ezekkel szaksze­rűen dolgozni? Pedig csaknem 700 hold kalászos és több, mint 300 hold kapás vegyszerezéséről van szó. Igaz, ezekhez ma már kevesebb munkaerő szükséges, de képzettebbek, mint régen! Nem számolt ezzel a párt- szervezet vezetősége sem. Most látja már igazán a párt­titkár iskolaigazgató is, hogy a fiatalok faluszeretetre való nevelését is az iskolában kell kezdeni. Tanulókorukban megismertetni őket a tsz-szel, az ottani lehetőségekkel. JOBB KÉSÖN, MINT SO­HA — tartja a közmondás. A növénytermesztésnél is nagyobb gondot okoz az állat- tenyésztés. Van 32 tehenük, 87 növendékjószág, benépesít­ve a 300-as hizlalda, korsze­rűen felszerelve, olajtüzelésű fűtéssel ellátva. 87 anyakoca és sok borjú. Tervezik egy 130 férőhelyes növendékig­tállp építését és 152 férőhe­lyes tehénistállót is. Csak ép­pen szakmunkások nincsenek, akikre támaszkodni lehetne. — Jövőve szándékozunk be­állítani egy állattenyésztési technikust. Tóth György, az egyik fiatal most szerelt le. Vasöntő szakmunkás volt. Rá­beszéltük tanuljon, végezze ei a középiskolát Szálkán. De sok ilyen kell és sürgősen — mondja a főagronómus. Ehhez kér és vár el több segítséget a fiatal főagronó­mus — elsősorban a vezető­ségtől. Az új vezérkar látja, mi a legsürgősebb teendő. De vajon meg tudja-e értetni, hogy szakemberek, szak­munkások nélkül ma már egy termelőszövetkezet nem lé­tezhet, ha gazdaságosan akar termelni, s biztosítani akarja a tagság jövedelmét. F. K. A kartársaival és magával munkában egyaránt szigorú elárusító, a Méteráru üzlet dolgozója, Jevdampij köztiszteletnek örvendett. Tisz­ta volt a lelkiismerete. Egyszer azonban valami tör­tént vele. A vásárlóközönség szövettel való kiszolgálásánál megröviditett méterrudat használt. Az egyik vásárló, aki há­rom méter importszövetet vásárolt, panasszal élt Jev­dampij ellen, mert egyetlen agy férfiszabóságban sem tud­tak neki megfelelő nagyságú öltönyt varrni a vitt anyag­ból. Az ellenőrző visszamérés- nél kiderült, hogy a jevdam­pij által használt méterrúd összesen csak hetven centimé­ter volt. Képzeljék el haragunkat. Első felháborodásunkban ki akartuk seprűzni a semmire­kellőt az üzletből. Később azonban megkönyörültünk rajta, de példának, rossz pél­dának állítottuk. Hadd lássa — Ez egy orvosi igazolás, hogy nehéz fizikai munkát végezhet. Ez nem kell ne­künk. — Ide küldtek, hogy valami kiközvetítési papírt adjanak — válaszol kissé hányavetien a fiatalember. — A munkakönyvét kérem. Kopott, erősen hasznait könyv kerül elő a belsőzseb­ből. — Ebben kétszer egymás után „kilépett” bejegyzés van. A városgazdálkodást miért hagyta ott 10 nap után? — Kevés volt a kereset. — ..Mit dolgozott? ■t Utcaseprő voltam. A TEFU-nál azt mondják töb­bet adnak. Indok: magasabb kereset M. Á. nagycserkeszi lakos megkapja a munkaközvetí­tési papírt. A statisztikai ívre Tóth Béla, a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács munkaügyi cso­portjának vezetője feljegyzi, hogy a munkahelyváltoztatás indoka a magasabb kereset, A megyei tanács elnöke Szabóics-Szatmarban február 15-ével elrendelte a kötelező munkaerő-közvetítést. A vá­rosi. járási, nagyközségi mun­kaügyi szervek hatáskörébe tartozik a közvetítés. A ren­delet célja, hogy azok, akik indokolatlanul változtatják a munkahelyüket — egy éven belül kétszer, vagy többször felmondtak, akik utolsó mun­kahelyükről „kilépett” bejegy­zéssel távoztak — ne tetszés szerint váltogathassák a mun­kahelyeiket, hanem a megyé­ben munkaer<%>ndokkal kűz­mindenki, hogy milyen kelle­metlen helyzetbe kerül az, aki ilyen veszélyes útra lép... ' Azt gondoltuk, hogy Jev­dampij levonja a történtekből a szükséges következtetéseket, megbánja tettét és észhez tér. A következő nap a pult alól másik rudat húzott elő. Ez vi- szint egy méter húsz centimé­tert mutatott. Aggódó izgalommal figyel­tük Jevdampij mozdulatait. Ez alatt ö a lehető legnagyobb nyugalommal kimért a meg­hosszabbított méteressel két­szer három méter importszö­vetet, levágta és belesüllyesz­tette saját aktatáskájába. Ezt már nem bírta elviselni idegrendszerünk ás nekies­tünk: dő vállalatoknál helyezkedje­nek el. Csak az építőiparban, az egészségügyi intézmények­nél, szolgáltatóvállalatoknál elhelyezkedők mentesülnek a kötelező közvetítés alól. A hatodik cégnél.« — Figyelmeztetjük őket, hogy nem lehet büntetlenül gyakorta váltogatni a munka­helyeket — mondja Tóth Bér la. — A rendelet értelmében jogunk van megtagadni a közvetítést. Egyelőre — a közvetítéssel járó több elfoglaltságot kivé­ve — általában nem gördíte­nek akadályt a vándormada­rak állásváltoztatásai elé. A lehetőség viszont adott, a fi­gyelmeztetés mellett más eszközök is vannak velük szemben. Közben újabb látogatók érkeznek. Egy fiatalember a hatodik munkahelyére igyek­szik. Gépkocsivezető volt itt is. gépkocsivezető lesz ott is. Miért? — Pesten voltam, aztán ha­zajöttem. Most keresem a helyet, ahol megtalálom a számításomat. — Mast még kap papírt, de később hiába jön — figyel­meztetik. — Májusban tÁbb, mint 100 férfi, vagy 50 nő járt nálunk — közli a statisztikát Badak Pálné. Nem a „rendes” munka­helyváltoztatók közül, hiszen azoknál nincs semmiféle ad­minisztratív kötöttség. Ván­dormadarak ők, akik nemegy­— Mit művelsz te itt? — kiabáltuk kórusba. — Elment a józan eszed!?! — Hálás vagyok megtisztelő figyelmességetekért és kitű­nően érzem magam. És ti? — felelte arcátlanul. — A vevőknek csonkított méterrúddal méred a szöve­tet, magadnak meg meghosz- szabbítotial! — folytattuk a szidást. — Mi ez, mondd mi ez?! Ahelyett, hogy elgondolko­dott volna szavainkon, így ér­velt: — Hát jó. Tisztázzuk az alapállást: amikor ti a gyűlé­seken a veletek szemben ta­núsított magatartásról, a má­tok érdemeiről beszéltek, ate­szel- tele munkakönyvvel ér­keznek. — Korábban — ha „csú­nya” volt a könyve, sok volt a bejegyzés —, egyszerűen el­dobta. azt mondta elhagyta — beszél Tóth Béla. — Most már a második könyv 200, a következő 600 forint. Erre fel kevesebben „hagyják ei". Nehezen csökken A statisztikai felmérések szerint 20—25 nap kell egy új dolgozó beállításához, amíg g régiekhez hasonló tel- jesítmérijttwpHodakál. Ez. nép­gazdaság? szinten több mil­liós kár. amit'meg kell előzni. Erre szolgálj a megyei tanács elnökének a rendelete is. de főképp a helyes vállalati munkaerő-gazdálkodás segí­tené ezt elő — jobban, mint bármiféle adminisztratív in­tézkedés. Hiszen a munkaügyi csoportnál is nem egy olyan ügyfél akad, aki panaszkodik. Magasabb fizetés ígéretével elcsábították, s ..csak azért is” hagyta ott az ú.i helyet. Ismét egy fiatalember ko­pogtat. A húsipartól hozza * papírt — oda menne rakodó­nak. — Azt mondják, jobb a ke­reset — indokolja az alig par hónapos változtatás okát. — Vigyázzon, mert ilyen könyvvel lassan nem tud el­helyezkedni — kapja a figyel­meztetést a munkakönyv ta­nulmányozása után. Az ügyfelek száma nehezen csökken. Lányi Bolond kor a mások munkáját milyen mértékkel méritek? Ezzel! — és felmutatta a megcsonkított méterest. — Amikor pedig ugyanazon a gyűlésen a saját érdemeitekkel hozakodtok elő, akkor azt milyen röiössel mé­ritek? — Jevdampij elkezdett hadonászni az orrunk előtt a meghosszabbított méterrúd­dal. — Hát ilyennel! No most mondjátok meg, hogy mivel vagyok én rosszabb nálatok? Én a ti módszereitek szerint járok el... — Elhallgass, te ördögfaj- zat! — kiabáltuk egymást túl­harsogva. — Gúnyt mersz űz­ni a becsületes, derék munka­társaidból?! Birókézre adtuk. Hadd tud­ja meg, hogy mi a becsület! Mert ugyebár egészen más a gyűlés nyilvánossága és me­gint más az üzletben, a pult mögött... NoscasDetsg §&ér lau« Ljubomir Kincsev: Mércék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents