Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

I OHM RELET-MACYARORSZÄÖ rm. j*#as w. CSALÁD—OTTHON A nők és a rák A rak szónak még gyakran ma is igen nagy a félelem- keltő hatása. Pedig az el­múlt két-három évtizedben a rák diagnózisa és gyógyítása terén óriási fejlődés történt. Kifinomodott bajmegállapí- tó eljárásokkal a legtöbb rákféleséget idejekorán le­het felismerni és végérvé­nyesen, maradéktalanul gyógyítani. Ezt a tényt sok ember még nem ismeri. Tu­datában még az a hamis, idejétmúlt szemlélet él, hogy a rák végzetes kimenetelű betegség. Az természetesen közis­mert, hogy a női szervezet­ben dupla annyiszor keletke­zik rák, mint a férfiakéban. Ennek a feltűnő különbség­nek az okát ma még ponto­san nem ismerjük. Férfiak­nál inkább a tüdő, a gyomor és a bélrendszer rákjai gyako­ribbak, nőknél viszont a méh, a petefészek és a mellek daganatos elváltozásai van­nak túlsúlyban. S valószínű, hogy a nőknél éppen a pete­sejtek, s e szervek havonkén­ti változásai hajlamosítanak a rákképződésre. Az orvosok az elmúlt évtizedekben szor­gosan igyekeztek azon, hogy ezt a hátrányt kiküszöböljék. Igyekezetüket, amelyben egy kicsit a természet is segített, siker koronázta. A mellek, a méh és a petefészek ugyanis könnyen hozzáférhetők, ben­nük a daganatos elváltozás tapintással, vagy tükrözéssel gyorsan és könnyen megálla­pítható, vagy kizárható. Sőt a rákot megelőző állapotok is felismerhetők speciális fes­tési eljárásokkal, amelyet ma már a szűrőállomások bár­melyikén el tudnak végezni. Az elmúlt két évtized alatt ugrásszerűen csökkent is a rákban elhalálozott nők szá­ma. A csökkenés oka pedig nem rejtély, hanem egyetlen szó: a rákszűrés! Mi hát a teendő?35 éveskor után évente legalább egyszer, vagy kétszer, érdemes egy- egy órát áldozni arra, hogy a szakorvos a szűrővizsgálatot elvégezze, amely maga nem jár semmi fájdalommal. A rendszeres, időszakos szűrő­vizsgálaton kívül (amelyre nagyon sokan még hívás el­lenére sem mennek el) an­nak a nőnek, akinél bekövet­kezett a változás kora, fel­tétlenül célszerű felkeresni nőorvost, különösen akkor, ha hónapokig, vagy évekig nem volt vérzése és hirtelen, váratlanul újra fellépne. Az ilyen váratlan esemény ugyan, de egyáltalán nem je­lent szükségképpen rákot, mégsem okos dolog néha he­tekig várakozni. Feltétlenül nőorvoshoz kell fordulni, ha mosdás, fürdés közben a mellben addig nem észlelt, szokatlan csomót ta­pintunk. Az esetek többségé­ben ez a csomó ártatlan. Ár­tatlanságáról azonban az or­vosnak kell döntenie. Még néhány, napjainkban elég sokat vitatott kérdésről. A családtervezés ma szerte a világon polgárjogot nyert. A szülők maguk szabják meg, hogy mikor és hány gyerme­ket akarnak felnevelni A nőorvosok és a rájuk bízott édesanyák egyaránt azt az álláspontot képviselik, hogy a fogamzásgátló szerek sze­dése sokkal humánusabb és veszélytelenebb dolog, mint az abortusz. Sokakban vetődik fel azonban a kérdés, hogy a tabletták szedése nem segí­ti-e elő a rákképződést. Meg­bízható és megnyugtató sta­tisztikák szerint megnyugtató és határozott nemmel lehet a kérdésre válaszolni. Biztosan nem okoznak rákot. Gyakran vetődik fel még az a kérdés is, hogy melyik asszony hajlamosabb a rák­ra: aki sok gyermeket szült, vagy aki meddő volt. Erre a sokat vitatott kérdésre ma már biztos választ adhatunk: nincs a kettő között különb­ség. Tehát azok között a nők között, akik sohasem voltak terhesek és sohasem szültek, s azok között, akik egy, vagy tíz gyermeket szültek, rák­gyakorisága szempontjából nincs különbség. Egy másik szintén sokat, vitatott kérdés, hogy a vál­tozás, vagy más néven a kli­max kora kedvez-e a rák megjelenésének. Erre nincs egyértelmű válasz. Minden­esetre áz a tény, hogy a negyvenedik év után általá­ban gyakoribbak a rákok, egymagában arra utal, hogy legalább ettől az életsza­kasztól kezdve a nők sose mulasszák el az időszakos rákszűrést. Nem lehet indok a rend­szeres szűrővizsgálat elmu­lasztására a pénzhiány sem. A szűrőállomások szakorvo­sai ugyanis díjtalanul állnak az asszonyok rendelkezésére. A leginkább hátráltató ok még ma is legtöbbször a maradisággal, indokolatlan félelemmel szövetkezett ál­szemérem. Ha ezt sikerül ér­telmes és jó szóval leküzde­ni, sok-sok asszony életét és egészségét lehet megmenteni. Dr. «Szendéi Ádám Régi használati tárgyak a modern lakásban Évek óta sok városi em­ber legfőbb vágya, ha falu­ra kerül, hogy „hadd néz­hessen szét a padláson, mi van ott.” A falusi emberek ugyanis oda rakták fel azo­kat a tárgyakat, amelyeket már nem használtak, de ki­dobni is sajnáltak. Jó lehet még valamire — mondották — és a régi cserépkanták, lakodalmi fazekak, tálak, edények felkerültek a ké­mény mellé, s abban tartot­ták a fehér meg a tarka babot, a lencsét, az avassza­lon na-felsőt. a szappanosba valót. Amikor a műbútor divatja kiszorította a lakás­ból az egyszerű, de ugyan­akkor mértéktartó faragás­sal díszített vagy festett lá­dákat. tálasokat, a tékának nevezett kis faliszekrénye­ket, akkor ezek is kikerül­tek a szobából. A villany el­terjedésével feleslegessé vált a szenesvasaló, a mángorló és ezek is a padlásra kerül­tek. A kultúrállamokban ma­napság szinte,az egész vilá­gon kutatják, gyűjtik a né­pek régi életét. művészeti hagyományait őrző tárgya­kat. emlékeket múzeumok berendezésére. Szép szám­mal vannak azonban ma- gángyüjtök nálunk is, kik­nek egyik vágya, hogy réz- mozsarat. rokkát, meg más régi használati tárgyat sze­rezzenek maguknak. A nép­rajzi emlékeket évtizedekkel ezelőtt is gyűjtötték, de ma­napság divatos lakásdíszek­ké váltak. A régi tárgyak új életne- kelhetnek a modern lakások­ban: dúszítő funkciót tölt­hetnek be, vagy továbbra is eredeti rendeltetésüknek megfelelően használhatjuk őket. A mai egyenes vonalú, egyszínű, modern bútorok között üde színfoltként hat egy régi. festett tulipántos láda is. Kék. piros, sárga szí­neivel megbontja a bútorok egyhangúságát, emellett ágyhuzatot, fehér­neműt tarthatunk benne, hi­szen eredetileg is erre a cél­ra készült. A láda , tetejére népi szőttest, hímzést tehe­tünk. erre fekete, vagy tera- kotta színű aratási korsót é: A SZÉP FRIZURA A hajviseletről és gondozásáról Igen sok lánynak, asszony­nak okoz gondot, hogy ritka és vékony szálú a haja. Hogy lehet ebből tartós, szép frizu­rát csinálni? — kérdezik gyakran önmaguktól is le­mondóan. Csodaszer, amitől a hai azonnal dúsabbá, erős szálúvá válhatnak, sajnos nincsen. Van azonban egy-két jó „trükk”, amit részben a fod­rász segítségével, részben ön­magunk is megcsinálhatunk. Próbáljuk ki. t. Gondosan kell megvá­lasztani a frizurát. Ritka, vé­kony szálú hajból nem mu­tatós a hosszú, hátul nyakba lógó frizura. Hátul legjobb, ha éppen a nyak felső vonalá­ig ér a haj, az pedig már az arc alkatától is függ, hogy ol­dalt is, vagy csak a fejtetőn hordunk-e laza hullámokba rakott frizurát. (Most külön­ben is a laza hullámok a di­vatosak.) S nem előnyös sem­miféle választék sem. 2. Ajánlható az enyhe tart- tós hullám (dauer), mert a hullámos haj dúsabbnak lát­szik. (Különösen akkor, ha jól megválasztott, világos színárnyalatra festetjük.) S. Hajmosáskor, becsavarás előtt okvetlenül használjunk fixálószert. (Ez lehet a fod­rászok által használt fixatőr, de lehet citromlé, zselatinos víz, vagy esetleg sör is.) így tartósabb és jól fésülhető a fri­zura. 4. A nedves hajat mi­nél több, egészen kicsi csava­róra tekerjük. így rugalma­sabb lesz a haj és kifésülés­kor dúsabbnak látszik. 5. A homlok feletti résznél soliase csavarjuk fel a hajat szorosan a fejbőrig. Hagyjuk lazábbra, s a csavarokat egy­más fölé helyezzük, hogy , vá­laszték ne képződjék, ne látszék, mert a határozott vá- lasztékvonalák mindig árul-' kodnak. 6. Enyhén tupirozzunk csak. Igaz, hogy a tupirozás is dú­sabbnak mutatja a hajat, de ez a művelet különösen ár­talmas a finom, vékony szálú hajnak. 7. Akinek vékony és „enge­detlen” a haja, okvetlenül használjon lakkot, mert ez tartósabbá teszi a frizurát. De vigyázzunk, a túl sok lakk egy­részt természetellenessé me­revíti a frizurát, másrészt a túl sok lakk súlya alatt ha­mar összeesik a szépen fésült frizura. S úgy lakkozzunk, hogy ne csak a frizura felüle­tét, hanem fésülés közben a belsejét is lakkozzuk be kis­sé. 8. Ha a haj zsirosodásra hajlamos — ami vékony szálú hajnál gyakoribb —, akkor sem szabad túl gyakran mosni, legfeljebb hetente egy­szer. Az ilyen hajnak igen jót tesz a gyógynövényszaküzle­tekben kapható speciális gyógyteából készült öblítés. 9. Igen fontos, hogy ne mű­anyagból, hanem jó minőségű, valódi sortéból készült hajke­fét használjunk. Ha hajunk hajlamos a zsirosodásra, ne nyomjuk a hajkefét a fejbőr­re. 10. Nagy divat a kisebb- nagyobb póthaj, sőt a teljes paróka is. Akinek kevés a sa­ját haja. mutatós, dús frizurá­hoz vásárolhat póthajat is. Hogy miért ajánljuk akkor az előbbi tanácsokat? Azért, mert a póthaj nem „mindenre jó” megoldás. A még olyan szép műtincseket sem visel­hetjük állandóan, mert ak­kor azután végképp tönkre­megy az eredetileg is kényes, gondos ápolást igénylő ha­junk. máris olyan szobasarkot ké­peztünk ki. amelyik vonzza a szemet szépségével. Ezek a tárgyak gyakran családi és gyermekkori emlékeket ele­venítenek fel. Hányszor hal­lani, különösen ha valaki el alkarja kérni. vagy meg akarja vásárolni valamelyik darabot, hogy arra hivat­koznak: „Valamikor még az édesanyámé volt”, vagy „em­lékszem, kislány koromban ebben a korsóban hordtuk a vizet aratáskor a mezőre öregapámnak.” így váltak — ha későn is — becses dara­bokká a maiak szemében az öreg holmik. A városba szakadt fiata­lok is igyekeznek ilyen régi emlékeket elhozni a szülői házból. Egy téka a falra akasztva, szép színeivel akár egy festményt is helyettesít­het. Emellett apróbb hasz­nálati tárgyakat, orvosságot is tarthatunk benne. Régen is borotvát, pálinkát, s egyéb gyermek kezébe nem való dolgokat őriztek a faliszek­rényben. A fazekasoktól, cserép­edényárusoktól valamikor nagy gonddal válogatták ki a szép virágos, madaras tá­nyérokat, tálakat, tésztaszű- róket. Ha elrepedtek, még körül is drótozták őket. annyira ragaszkodtak hozzá­juk. Ezek az edények is díszíthetik a konyhafalat, mert ha használati értékük már nincs is. de öröm rá­juk nézni. A régi, cserépből készült lisztesböidönöket, to­jástartókat mújtbeli rendel­tetésüknek megfelelően ma is használhatjuk. Az egy­koron pálinka tartására szol­gáló butéliák a rájuk kar­colt rigmusokkal, vagy vi­rág-madár díszítéseikkel a múltban is becsesek voltak é!s ma is szemet-lelket gyö­nyörköd tetőek, a szebbjéért manapság 500—600 forintot is elkérnek. A butéliák is szépen díszítik a lakást, ha polcra vagy alacsonyabb szekrény tetejére helyezzük. Az egykori köpülők, famo­zsarak pedig, ha érdekes, szeszélyes vonalú faágat te­szünk beléjük, padlóvázának is igen tetszetősek. A legtöbben azért fogad­ják be lakásukba ezeket a régi tárgyakat, mert szé­pek. Magukon viselik az emberi kéz melegét. egy bennünket megelőző kor emberének életét. Aki mind­ezt érzi. annál nem múló di­vat lesz ezeknek a tárgyak­nak a gyűjtése, megbecsülé­se. hanem maradandó öröm, a hagyományok ápolásának egyik módja. HORGOLT FUTÖ. Vastagabb ekrű, vagy színes fonal­ból, vagy akár zefir fonalból is tetszés szerinti nagyságú fu­tót, alátétet horgolhatunk ezzel az érdekes mintával, a mo­dern berendezésű lakások díszítésére is 1. sor: 10 láncszem­ből gyűrűt zárunk. 2. sor: A gyűrűbe tizenkét 3 láncszemes ívet öltünk szoros szemmel, az utolsó ív egy láncszem, .rö­vidpálcával leöltve. 3. sor: 3 egyszerre befejezett kétráhajtásos pálca (abba ez ívbe, amit a rövidpálcás leöltéssel készítettünk), 22 lánc- ?zem után egyráhajtásos pálcával leöltünk a tűtől számított ll-ik láncszembe. 2 láncszem után egyráhajtásos pálca a 3-ik láncszembe. 2 láncszem után ismét egyráhajtásos pálca a 3-ik láncszembe, majd 2 láncszem után szorosan a 3-ik láncszembe. 2 láncszem után 3 egyszerre befejezett kélrá- hajtásos pálca a következő 3 láncszemes ívbe. 3 láncszem után ismét 3 egyszerre befejezett pálca és 3 láncszem után újra 3 egyszerre befejezett pálca, majd 22 láncszemmel is­mételünk értelemszerűen. Az utolsó 3 láncszemet egyráhaj­tásos pálcával képezzük, 4. sor: A ráhajtásos pálcaivre kétszer, 3 egyszerre befe­jezett egyráhajtásos pálcát öltünk, a két csoport 3 láncszem­mel van elválasztva. Láncszem nélkül a következő ívbe is­mét 3 egyszerre befejezett egyráhajtásos pálca, 3 láncsze­mes választással, s így haladunk végig. A nagy ívben 5 cso­portot öltünk, a 3-ra és 5-re 3—3 láncszemes pikót, a kö­zépsőre 5 láncszemes pikót öltünk, s ezekkel a pikókkal kapcsoljuk egymáshoz a motívumokat Üdítő italok gyümölccsel HÁZILAG KÉSZÍTETT GYÜMÖLCSLEVEK Gyümölcslé házi készítésé­re a legalkalmasabb: a málna, az eper, a szamóca, a ribizli, a szóló, a meggy és a szilva, de szükség szerint mils gyi$mölcsből is csinál­hatjuk. A jól megtisztított és megmosott gyümölcsöt ki­sebb házi gyümölasprésea sajtoljuk ki vagy finom szálú szőrszitán passzírozzuk át. majd tiszta szűrőruhán át­szűrjük. I Általában szemé­lyenként 20 deka gyümölcsöt számítunk, és ízlés szerint édesítjük porcukorral. attól függően, ihogy édesebb vagy savanyúbb gyümölcsből ké­szítjük. Aki szereti, kevés citromlével is ízesítheti. Hű­tőszekrénybe tesszük és elő­hűtött tajlpas poharakban tá­laljuk. Asztali étjéggel és szívószáljai tesszük asztalra. Igen üdítő, egészséges^ ital.' reggelire! tízóraira, uzsonná­ra igen alkalmas, de különö­sen nyári nagy melegek idején fagyaszthatjuk leves helyett, Ebédnél vagy vacso­ránál az »étkezés bevezetőjéül adhatjuk! FAGYD,ALTOS SZÓDÁS ÜDÍTŐ ITAL Nyári nagy melegben kitű­nő frissítő hatású a fagyial­tos szedés üdítő ital. 1 sze­mélyre 5 deka fagylaltot és 2 deci jár'előhűtött szódavi­zet- vagj4 kristályvizet szak miiünk'." A legízletesebb, há gyümölcsEagylalttal készlt-í jük. Az eper-, málna-, cib-J rom-, naíancs- és ribiziifagy- lalt a legjobb hozzá. A jól előhűtöttf talpas pohárba be-’ letesszükla fagylaltot, össze-' keverjük la vízzel, majd jég-' kockával lés szívószállal ad­juk az asztalra. TEJES ÜDÍTŐ ITAL FAGYLALTTAL I Hozzávalók: 5 deci te.i, 5 deka porcukor. 30 deka fagy­lalt. I ; 1 A cuklozott. forralt tejei' jól lehűtjük. Ha van turmix­gépünk. abba tesszük, ha nincs, alior porcelán, vagy zománcozott keverőtálba! öntjük, hozzátesszük a fagy­laltot és habverővel simára' keverjük.IAzonnal előhűtött talpas poharakba tesszük és szívószállal adjuk asztalra. Készíthető eper-, málna-, citü rom-, ananász-, csokoládé-' fagylalbbql. A fagylaltokat nem keverjük, mindig csak egy fajtából készítjük az Italt. TURMIXITAL Az utóbbi években igen elterjedt és kedveltté vált a turmixital, mely turmix­gépben öiszekevert tejből esS gyümölcsből áll, A felforralt tejet és alhozzávaló gyűrnöd-: csőt jól lehűtjük. Egyaránt használhatunk friss vagy konzerv gyümölcsöt. Legjobb' a málna,|eper, szamóca, ri­bizli, meggy, de kitűnő ízű a naranccsal vagy ananász­konzervvel készült turmix isi Általában! fél liter tejhez 2® deka gyümölcsöt számítunk,' aipelyet előzőleg meg tiszti-; tünk és jól megmosunk. Eh­hez a mennyiséghez 7—1® deka porikor szükséges at­tól függőim, hogy savanyká- sabb ízű-a a gyümölcs. A te­jet, gyümölcsöt és a cukrot betesszük te gépbe, majd be-: kapcsoljuk a villanyáramot és a beöimött an.ragokat néd hány másodperc alatt a gépi egynemű itallá keveri ossaij Előhűtött poharakba tottjéSS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents