Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

!971. Június 58. fcET.ET-MAGYARORSZÁö 8. oMa? Figurák LEGENDA ÉS VALÓSÁG Utazás egy templom körül Újabb vasúti beruházások m Ev végére kettős vágány Nyíregyházáig Az automatikus forgalomirányítás premierje Semmiféle elfogultság nem gátolhat bennünket abban, hogy a szabolcsi történelem egyik legrégibb tanúját, a mándoki fatemplomot, annak lebontását, újjáépítését, fel­újítását és mindazt, ami e templommal kapcsolatban az emberek lelkében eddig élt — és ezután élni fog — ne tiszteljük. A templomról legendák egész sora élt a hívők tuda­tában. Úgy tudták például, hogy egy nagy vihar idején magától megkondult a ha­rangja, kérve az egek urat, távoztassa el a zivatart — és a jégverést — a templom és a község földjei felől. Másik hagyomány volt a szabolcsi község lakosai kö­zött, hogy egyetlen óriási tölgyfából készült, mégpedig úgy, hogy a lefűrészelt törzs­re építették oltárát, a fa töb­bi részéből pedig a falak fa­anyaga készült. Ez eddig nem bizonyult igaznak. A templomot ugyanis szak­képzett ácsok lebontották és a Néprajzi Múzeum elszállít­tatta Szentendrére, ahol a Magyar Falumúzeum elsőnek megnyíló szatmári tájegysé­gének, a 44 épületből álló szatmári falunak a főterén fog állni. A valóság több Dr. Szege Bálinttal, a Nép­rajzi Múzeum gazdasági igazgatójával beszélgettünk a mándoki templom körül ki­alakult várakozásokkal, a bontás részleteivel és a fel­állítandó szatmári faluban elfoglalt helyéről. Elmondja, hogy megvolt a múzeum tervtárgyaló érte­kezlete és most már teljes va­lószínűséggel lehet állítani, hogy másfél év múlva, 1973- ban megnyílik az első tájegy­ség. A szatmári falut látják Az egészségügyi és a mun­kaügyi miniszter — az illeté­kes szervekkel egyetértésben ■— utasításban szabályozta az egészségügyi dolgozók bér­emelésével kapcsolatos tenni­valókat. Az utasítás hatálya az E kulcsszám alá sorolt egészség- ügyi dolgozókra terjed ki, akik az egészségügyi minisz­ter közvetlen felügyelete, vagy a tanácsok irányítása alá tartozó egészségügyi és szociális intézményekben, az államvasutak egészségügyi szolgálatában, vagy a válla­latok bölcsődéiben dolgoznak. A pénzügyminiszter hozzájá­rulásával egyébként az intéz­kedés más egészségügyi és szociális intézményekre is ki­terjeszthető. Az utasítás hatálya alá eső dolgozók bérét 1971. június 1- ével fel kell emelni. A kor­pótlék beépül az alapbérbe. 1972. január 1-ével minden munkakörben, bércsoportban bevezetik az automatikus elő- lépést; azaz a dolgozót há­romévenként meghatározott összegű béremelésben kell ré­szesíteni mindaddig, amíg bé­re túl nem lépi a besorolása szerint elérhető legfelső ha­tárt. Az utasítás, a kormány ha­tározatának megfelelően, lé­nyegesen kiterjeszti a külön­böző munkakörökben a dol­gozóknak járó pótlékot. Jelentős a most bevezetett munkahelyi (munkaköri) pót­lék egyes fontos orvosi fela­datok megfelelő színvonalú el­látása, és az úgynevezett hi­ányszakmák munkaerő-hely­zetének megjavítása szem­pontjából. 1000—1500 Ft kö­zötti pótlékot kell megállapí­tani olyan fekvőbeteg-intézet’ Illetőleg szakrendelő-intézeti vezetőknek. akik kizáróla" egészségügyi szervezési fela­datokat látnak el. Hasonló összegű pótlék jár a módszer­tani osztályokon foglalkozta­tott orvosoknak, az egészség- ügyi szakiskolák függetlenített Igazgatóinak, a röntgen- és su­gárterápiás osztályok, az izo lópdiagnosztikai és terápiád »sztályok orvosainak, a kór majd idegenforgalmunk ven­dégei, meg az itt, Szentendre mellett eljáró kirándulók, ha­zai turisták százezrei. A falu 44 épülete közül sok már a helyén áll. A patakparti, nagyjából sík terület egyik oldalán, tizenöt méterrel magasabb kis dombon áll majd a nemesborzovai fato­rony és a mándoki templom, valamint a mándi református templom. A faluban lesz jó­módú parasztház, úri ház és szegé'nyparaszti ház, a hoz­zátartozó gazdasági épületek­kel. Sőt, a patak partján egy kis vízimalom is. Amit csak lehet, eredeti­ben állítanak fel. így pél­dául a most szétbontott mán­doki templom használható gerendáit, — miután a meg­felelő eljárással tartósították — egészében sikerül majd az eredeti darabokból összeállí­tani. Mindössze az alapge­rendák korhadtak el a több százéves feladat „teljesítése” közben, a nedvesedő talajjal való érintkezéstől. A híres oltár, mely a legen­da szerint eleven tölgyfa ki­vágott törzsére épült, szintén ép. Csak a legenda nem igaz. Ugyanis a tölgyfarönk nem ott nőtt, ahol az oltár állt. Úgy ásták be, gyökerestől. Ami a legendák mögött van, az viszont érdekesebb min­den mesénél. Ilyen például a magától megszólaló harang története. Két világ határán A templom kis harangja ugyanis valóban képes volt viharban magától megszólal­ni. Ugyanis a harangtorony annyira labilis volt, erős szél­ben olyan nagy volt a kilen­gése, hogy ennek szükség­szerűen meg kellett történ­nie. De nem valamiféle épí­tészeti lelemény miatt. Ha­boncnokoknak, a KÖJÁL, ál­talában a közegészségügyi-jár­ványügyi szolgálat orvosai­nak, ide értve a kórházakban működő higiénikus orvosokat is. 500 és 1000 forint közötti az elmegyógyászati és ideggon­dozó intézetek, osztályok, az intenzív osztályok, a géptü­dős osztályok és részlegek, a koraszülött osztályok, a mű- veseállomások, a mentőszol­gálat, az Országos Orvosszak­értői Intézet, a haematológiai és vértranszfúziós intézet, a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézete or­vosainak a munkahelyi pót­léka, ugyanilyen összegű pót­lék illeti meg a felülvizsgáló, a csoportvezető felülvizsgáló, a gyermekgyógyász csoportve­zető főorvosokat, az anaesthe- siológusokat, a szociális ottho­nok, egészségügyi gyermekin­tézmények, utókezelő kórhá­zak orvosait. Munkahelyi pótlékot kapnak — 200—800 forint összegben — a folyamatosan működő inté­zetek fekvőbetegosztályain a betegeket közvetlenül ellátó szakképzett középfokú egész­ségügyi dolgozók, továbbá a szociális otthonok egyetemi végzettségű, vagy előírt szak- képesítést szerzett vezetői, a Heine—Medin- és a géptüdős osztályok technikusai és gé­pészei. A nem szakképzett egészségügyi, szociálisotthon- vezetők és a takarítók havi munkahelyi pótléka 100—150 forint. Hasonló összegben ha­tározza meg az utasítás az el­mebetegek szociális otthonai­ban a szociális intézetekben a betegekkel, illetőleg gondozot­takkal foglalkozók, valamint az egészségügyi gyermekintéz­mények, szociális otthonok mosodai dolgozóinak mun­kahelyi pótlékát is. A gyógyítási pótlék, vala­mint az egészségügyi szakis­kolai évfolyamvezetők és a megyei oktatási felelősök pót­léka alapbér jellegű, ha tehát a dolgozónak százalékos ala­pon számítandó egyéb pótlék is ár, akkor a százalékot az említett pótlékkal növelt alapbét után kell számítani. nem, mert amikor — jó régen — kivették a temploiti szin­tén fából készült közfalát, egyúttal kivettek egy olyan főgerendát is, ami a kis to­rony stabilitását biztosította. Bizony, csak a véletlen men­tette meg a kis tornyocskát attól, hogy teljesen le ne dől­jön egy nagy viharban. Miért kellett kivenni a közfalat? És egyáltalán, mi­ért kellett előzőleg két he­lyiségre osztani a templomot? A válasz a vallástörténészek számára egyszerű: azért, mert ez a kis fatemplom eredetileg pravoszláv vallásúakat szol­gált, ott pedig a nemeket el­különítették a templomban. Amikar görög katolikusok let­tek, akkor kellett kivenni a közfalat. Maga a templom a hagyo­mány szerint 1740 táján épült. Ezt az évszámot azonban ed­dig hiteles leltári adatokkal nem lehetett igazolni. (A munkácsi püspökséghez tar­tozott, lehet, hogy a kutatás szálai átvezetnek a kárpát­aljai területre.) Egy bizonyos: a bontáskor olyan boltozatos megoldásokra bukkantak, mely tipikusan a gótikára utal. Márpedig ha így van. alighanem régebben is állt itt fatemplom. Ez még bizonyításra vár. Épp úgy, mint annak a fel­iratnak a megfejtése, amelyet a bejárat szemöldökfáján ta­láltak, eléggé nehezen olvas­ható jelekből. Mindenki segíthet A néprajzi múzeum szak­emberei nemhogy lebecsülnék a mándokiak és környékbe­liek szájhagyományait a szabolcsi történelem eme ré­gi tanújával kapcsolatban. Épp ellenkezőleg: kérik, hogy gyűjtsenek össze mennél több történetet a mándoki templomról. Soknak közöttük lehet valami magva, ami az említett homályos részletek felderítésében segít. Segíthetnének az erdészet dolgozói is, mivel az egykori ácsok olyan tölgydarabokból építették, amilyet éppen ta­láltak. Közöttük egészen nagy­méretűekből is, nem ritkán negyvenszer ötven centiméte­res átmérővel. Ilyenre ma már nem szabnak gerendát. Éppen ezért, ha találnak ilyen nagy fát a feldolgozás­kor, sokat segíthetnének. Szentendrén, a Sztara vo- da (Szabad víz) forrás köze­lében serény munka folyik. A nemesborzovai fatorony alapozásán dolgoznak a mun­kások. Néhány hónap múlva a kis mándoki fából faragott remekmű tornyocskájában is megszólal a harang. És újabb pár hónap múlva autóbuszok hozzák az érdeklődőket, hogy megtekintsék a magyar falu­múzeum első elkészült ré­szét, a felső-tiszai falut, úgy, ahogyan az az elmúlt szá­zadokban élte életét. A Néprajzi Múzeumhoz olyan javaslat is érkezett, hogy a szatmári történelem valamelyik drámai esemé­nyének — van ilyen épp elég a kurucoknak ezen a táján — szabadtéri bemutatójával nyissák meg a nagyközönség számára a Szatmári bemuta­tó természethű kiállítást, a magyar falumúzeum első nagyszabású vállalkozását. Gesztelyi Nagy Zoltán Valósággal sportból járta Nyíregyháza házait Kálmán- házi Lászlóné (Uirbin Márta) 29 éves érpataki lakos. Albér­letet keresett, kihasználta a rendszerint kínálkozó alkal­mat, s egy-egy értékesebb tárgyat magával vitt. Röpke néhány hónap alatt igen sck embert károsított meg az al­bérleti mesével. Kálmánháziné gyakran vál­togatta munkahelyeit is, la­kását is. Utoljára a húsipari vállalatnál dolgozott, de élet­módja miíitt gyermeHgjt volt férjénél helyezte el a bíróság. A vasútfejlesztésről, a MÁV Debreceni Igazgatóságának ez évi és a negyedik ötéves tervi célkitűzéseiről tartottak sajtótájékoztatót szerdán Deb­recenben. Tovább gépesítik a rakodást Elmondták: a záhonyi kör­zetbe évente 11,5—12 millió tonna áru érkezik. A teljesít­mény 1975-re várhatóan 17— 19 tonna áru lesz. CsaJk egy példa a legújabb szállítási szerződésekből: az idén 13 ezer Zsiguli gépkocsi fogadá­sát is biztosítani kell. Éppen ezért nagy gondot fordítanak a rakodás gépesítésére a zá­honyi körzetben. Jelenleg mintegy 65—70 százalékos a gépesítés, 1975-ig 80—85 szá­zalékos gépesítést szeretnének elérni. A vasút állandó korszerűsí­tésének egyik eredménye lesz a Nyíregyháza és Szerencs közötti automatikus forgalom- irányítás megvalósítása, amelynek próbaüzeme július 8-án kezdődik. Az állomáso­kon forgalmi szolgálattevők nem lesznek és a váltókezelők munkáját is a debreceni irá­nyító veszi át. Ezzel a külön­ben zsúfolt vonal teherbíró képességét új vágány építése nélkül is növelni tudják az elkövetkezendő évek szállítá­si feladatainak növekedése mellett. 213 vasutaslakás Záhonyban Folytatódik a Nyíregyháza és Debrecen közötti kettős vá- gányú vasút építése. Nyíregy­háza és Hajdúhadház között december közepére adják át a forgalomnak a második vá­gánypárt is. Még a negyedik ötéves terv idején megépül a Fényeslitke—Záhony közötti második vágánypár, amelyre közel 100 millió forintot for­dítanak. A vasutas dolgozók megbe­csülésének jeleként a MÁV a negyedik ötéves tervében a debreceni igazgatóság terüle­tén 250 lakást épít. Ebből a záhonyi lakásépítés a legje­lentősebb, ahol 213 lakást építenek fel. Nyíregyházán 12, Mátészalkán 4 vasutas lakás építése szerepel a program­ban. Nyíregyházán felújítják a fűtőházat és villamos vonta­tási telepet építenek, Fényes­! ■ ■ i. ■"■'■'Bi'» ■— ■■ii i' ' ■»>■■■11 ■■■■ «SS5 Kálmánháziné tavaly augusz­tusban kezdte bűncselek­mény-sorozatát. Először a Pacsirta utcán keresett .albérletet. A lakás- tulajdonos éppen a kertben dolgozott, amikor a házba bement, albérlői pedig nem tartózkodtak odahaza. Kál­mánháziné arany karika- és pecsétgyűrűt, meg pénzt tett el, s már távozóban volt, amikor a lakástulajdonossal találkozott. Ekkor albérlet­keresésre hivatkozott, és tá­vozott, mielőtt észrevették volna a lopásokat litkén kocsijavító telepet hoz­nak létre. Lapunk munkatársának kérdéseire válaszolva az ille­tékesek elmondták: a Máté­szalka—Budapest közötti közvetlen gyorsvonat indítá­sát a vasútvonal elavultsága továbbra sem teszi lehetővé, ugyanis a Mátészalka és Deb­recen közötti részen a nagy ívek miatt a vonatok órán­kénti sebessége a 60 kilomé­tert nem haladhatja meg — ami pedig gyorsvonat indítá­sának egyik feltétele. Több szabolcsi beruházás építésének elhúzódásáról el­mondták: a nyíregyházi utas­ellátó éttermet előreláthatólag novemberben adják át. A másik, régen húzódó beruhá­zás a sóstói kisvasúti állomás építése. A kivitelező ktsz elő­reláthatólag ebben az évben elkészül a munkálatokkal. Új Diesel motorvonatok A Jánkmajtis—Kölese kö­zötti keskeny nyomközű vasút megszüntetéséről a tájékozta­tás: a vasútvonalat az év vé­géig tartják fenn. A Mátészalka környéki szárnyvonalak fenntartásáról, illetve megszüntetéséről még nincs végléges döntés. A köz­lekedés megjavítására a kö­vetkező években nagy telje­sítményű Diesel motorvona­tokat állítanak be a forgalom­ba. Mátészalkán az állomás teljes rekonstrukciójára csak az ötödik ötéves tervben ke­rül sor. Június 24-én a Tisza menti Termelőszövetkezetek Terüle­ti Szövetségének tanácstermé­ben jelentős elhatározást ön­töttek végleges formába a Kisvárdai Baromfi-feldolgozó Közös Vállalat alapító tagjai. A kilenc alapító termelő- szövetkezet : a nyíregyházi Vörös Csillag, a dombrádi Szőke Tisza, a kisvárdai, dö­géi, balsai, fábiánházi, tere­mi, vajai és nagyszekeresi termelőszövetkezetek, melyek közül a kisvárdaiak három, a balsaiak és a nyíregyháziak két-két részvénnyel adták össze az alaptőke őket illető részét — tizenötmilliót. To­vábbi huszonötmillió forint­tal a megyei tanács járult hozzá az üzem alapításához, a megyei iparfejlesztési alap­Szeptemberben egy hétig a Sólyom utcán lakott. Kö­szönés nélkül költözött el, — de nem üres kézzel. Arany és ezüst ékszereket vitt ma­gával „emlékül”. A következő állomás egy Toldi utcai lakás lett. A szobát megfelelőnek találta Kálmánháziné, ki is vette, csak azt kérte, hadd pihen­jen le egy kicsit. Még azt is meghagyta, hogy négy óra­kor költsék fel. Akkorra már persze távozott, két pulóver­rel gazdagabban. Ujfehértón is albérletet ke­resett, s ott is pihenni szere­tett volna. Meg is engedték a barátságos háziak. Három értékes pulóverük és egy Szo- kol táskarádiójuk bánja. Szeptember végén a Sallai utcára költözött Kálmánhá­ziné és ott is lakott három Általában Kartárs Általában Kartárs általá­ban az emberiség szenvedé­seinek enyhítéséért hadako­zik. Legszívesebben kebelére ölelné a földgolyóbis minden emberét úgy, ahogy vannak. Ezt természetesen nincs» módjában megtenni, s talán ezért, tatám másért, egyetlen embert sem ölel a kebelére. Úgy is mondhatnánk, hogy Általában Kartárs általában( senkit sem szeret, legalábbis kanrétan nem. Általában Kartárs rideg, magának való ember. Nem jelentéktelen figura. Már an­nál is inkább nem, hiszen aranyira önző, mint amilyen ő, nem is lehet jelentékte­len. Azt mondják a rossz nyel­vek, hogy saját magát sérti szereti. Ezen nem is csodálkozunk.' A nagyvonalú Olvasó, ismered őt. Éjjel­nappal, munkaidőben és azon túl is imádja — önnön- magát. Idézzünk az egyik szövegéből egy keveset: — Kérlek szépen, éppen 1969. december 13-án, néni 14-étn, olyan furcsán fájt a gyomrom. Arra emlékezte­tett, hogy amikor 1939. ok­tóber 3-án felvettek gyakor­noknak a régi cégemhez, ak­kor volt ilyen tünetem, de akkor fiatal voltam, nem foglalkoztam különösebben az üggyel és csak november 18-án mentem el az orvos­hoz. Délelőtt 10 óra után né­hány perccel jutottam be az orvoshoz. Kiderült, hogy nincs semmi különös, talán csökkentsem felére a ciga­rettát. Megjegyeztem, 1933. január 2-a óta dohányzom, de addig semmilyen panasz­ra nem volt okom... És hát szóval 14-én éreztem újból és gondoltam most is talán a dohányzásról van szó. De azért nem vártam, másnap, december 15-én orvoshoz mentem és az teljesen eltil­tott a dohányzástól... Ekkor rápillant a kezében tartott keresztrejtvényúj­ságra és megkérdi: apropó, mikor is volt a Waterlooi üt­közet?. .. Az ördög se tud minden jelentéktelen ese­ményre emlékezni — teszi hozzá nagyvonalúan. (—s) ból. Kilencvenmillió forinttal segíti a vállalkozás elindu­lását a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium. Az építéshez szükséges többi összegről a Baromfiipari Tröszt gondoskodik, mely vállalatain át szintén részt vesz a közös vállalkozásban. Az eredmény hatvan száza­léka az alapító termelőszö­vetkezeteket illeti. A hatszáz főt foglalkoztató, évi ezer vagon készárut ter­melő élelmiszeripari kombi­nát két év múlva, 1973-ban kezdi meg működését. A csü­törtöki alakuló ülésen az alapítók jóváhagyták és alá­írták a társasági szerződést, kinevezték az igazgatót és megválasztották a közös vál­lalat ellenőrző bizottságát. hónapig. Amikor úgy gon­dolta, hogy már túlságosan sokáig lakott egy helyben, ismét köszönés nélkül távo­zott, s a magával vitt em­léket hamarosan értékesítet­te. A Derkovits utcán is csak néhány órát tartózkodott, s már vitte is a megtalált pénzt. Innen a Makarenko utcára akart költözni az ál­albérlő, ott is néhány órát töltött, de karóra volt a zsákmánya. Január elején aztán letar­tóztatták. A nyíregyházi me­gyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa tett pontot ügyére, s Kálmánházinét másfél év szabadságvesztésre büntette, ezenkívül két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (ki) Miniszteri utasítás az egészségügyi doígozók béremeléséről A tárgyalóteremből Elítélték az álalbérISf Megalakult a kisvárdai baromfi-feldolgozó társulás

Next

/
Thumbnails
Contents