Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-23 / 146. szám
wn. fínfw 3S. KELET-MAGYARORSZÄ« Ellenőrzés a termelőszövetkezetekben Hadd idézzek néhány mondatot az egyik termelőszövetkezet ellenőrző bizottsági elnökének közgyűlési felszólalásából: „Az sem volt jó dolog, amikor szövetkezetünkbe naponta érkeztek az ellenőrök, revizorok a minisztériumból, a megyétől, a járási, községi tanácstól. Ez a sokféle ellenőrzés bizonytalanná tett bennünket, sértette gazda-önérzetünket. De az sem okoz nagyobb biztonságot, amit ma az ellenőrzésben tapasztalunk. Én, mint az ellenőrző bizottság elnöke, elismerem, hogy a mulasztások, a közös tulajdon elleni vétségek többségét elkerülhettük volna, ha nem hanyagoljuk el az ellenőrzést és a felelősségre vonást.” A termelőszövetkezet a tagságé. Egy-egy közösség önállóan, a maga felelősségére gazdálkodik. A tsz-szövetsé- gek revizori csoportjain kívül elsősorban a szövetkezeti ellenőrző bizottságokra vár a feladat, hogy a tagság szemeként tevékenykedjenek. Ott legyenek mindenütt, ahol mulasztás, visszaélés tapasztalható, és ne a megalkuvás, hanem a felelősségteljes szigor jellemezze munkájukat. A legtöbb tsz-ben már élnek is a szigor és a felelősségre vonás eszközével. Nem tűrik a lazaságot, a lógást, a rossz munkát, megbüntetik a közös vagyon dézsmálőit. A jől működő ellenőrző bizottságok munkájára azonban mégsem az ítéletek igazságos volta a legjellemzőbb. Inkább az előrelátás. A bajok megelőzésére való törekvés. Az a szándék, hogy idejében beavatkozzanak, s a bajok megelőzésével elkerüljék az ítélkezést. így ellenőrizni természetesen csak ott lehet, ahol rend van, ahol minden ember előtt világos a feladata, s meghatározott a hatásköre és a felelőssége. Ahol mindenki tudja, hogy egy-egy tábláért, egy-egy istálló jószágaiért, a közös vagyon egy meghatározott darabjáért ki a felelős. Kinek kell a hátát tartania az értékek pusztulása, károsodása esetén. De még az ilyen meghatározott rendben, áttekinthető szervezettségben is nehéz és felelősségteljes feladat az ellenőrző bizottság munkája. Jelentős emberi, elvi szilárdságot, bátorságot kíván a bizottság tagjaitól. Válogatás nélkül, jóbarátot, rokont, felettest nem kímélve kell gyakorolniuk a jogot, amelyet a tagság rájuk ruházott. Hiszen az ellenőrzésnek, a felelősségre vonásnak csak akkor van erkölcsi alapja és megfelelő hatása, ha a szigor mindenkire egyformán vonatkozik. Ha az elnök vagy a főkönyvelő mulasztását, helytelen magatartását épp oly nyíltan és határozottan fedi fel az ellenőrzés, mint a rakodóét, vagy a gyalogmunká- sét. Az ellenőrzés hatékonysága a folyamatosságban, a napról napra megújuló éberségben rejlik. A kampányszerű rajtaütés legtöbbször eső után köpönyeg. S ami a legnagyobb baja, kizárja a legfontosabbat, a megelőzés lehetőségét. Ezért kell az ellenőrző bizottság tagjainak mindig, mindenre, állandóan odafigyelniük. Ne eresszék el a fülük mellett a figyelmeztetéseket, a véleményeket, észrevételeket. Ne rakják eleve fontossági sorrendbe a tagság jelzéseit, hiszen csak a gondos utánjárás döntheti el, hogy mi a fontos és mi nem. S ha a tsz a tagságé, a tagság a gazda, altkor nyilvánvaló, hogy az ellenőrzés nem csupán a néhány tagú ellenőrző bizottság joga, hanem az egész közösségé. S nemcsak jog, hanem kötelesség is. A szocialista közösségben elemi kötelessége mindenkinek önmagát és társait tárgyilagosan ellenőrizni. Elnézés, részrehajlás nélkül. Hogy a közös valóban közös lehessen és mindenki úgy részeljen a javakból, s a megbecsülésből, ahogyan megérdemli. Kckcsdi Gyula Pénz van, kivitelező — nincs é Újjáépítési gondok Fehérgyarmaton Az 1970-es Tisza—Számosközi árvíz nem kimélte a magasabb fekvésű Fehérgyarmatot sem. Akkor jött a víz, amikor a község fokozatosan haladt előre a fejlődés létráján. s talán a megye legrende- zettebb települései közé tartozott. Azokban a májusi napokban lakóházak dőltek ösz- sze, iskolák, óvodák, bölcsődék és más intézmények rongálódtak meg. Ma ez már a múlt. A tervek szerint öt év múlva egy városias arcú járási székhely fogadja az ide látogató idegent, s nyoma sem lesz az árvíz pusztításának. Új központ A következő öt évben 110 millió forintot fordítanak Fehérgyarmaton az újjáépítésekre. A tervek szerint új községközpont kialakításához kezdenek hozzá. Az árvíz időpontjáról elnevezett Május 14 téren építik fel a község centrumát. Ide fog épülni az alsófokú oktatási központ, amely egy 180 személyes diákotthonból, egy 8 tantermes iskolából, egy 50 személyes óvodából és egy 40 személyes bölcsődéből áll majd. (Ezenkívül új óvoda és bölcsőde épül a Lenin úton, amelynek kivitelezője az építő és szerelő vállalat. Az alapozást még az idén megkezdik, s a létesítményt jövőre adják át rendeltetésének.) Az árvíz idején megrongálódott orvosi lakások helyett két újat építenek. Az egyik építése befejezés előtt áll, a tanácsi költségvetési üzem dolgozói az utolsó simításokat végzik az épületen. A másik emeletes lakást a Május 14 térre tervezik, ennek most készítik a tervdokumentációját. A Május 14 tér kereskedel mi hálózatát elsősorban azaz üz meltető vállalatok építil ki. Az ÁFÉSZ több szintes szállodát építtet, amely 12 millió forintos beruházással készül. Az idén már hozzá is kezdenek építéséhez, s a jövő évben adják át a 30 személy részére készülő szállodát. A MÉK és a tejipari vállalat egy-egy zöldség- és tejboltot építtet, amelyet szintén a jojó évben adnak át. A tér lakásépítési programjából a 192 lakásos tömbépület emelkedik ki. Az emeletes házak mellett két irodaház is épül a SZAVICSAV-nak és a tsz-közi vállalkozásnak, valamint egy 100 személyes munkásszálló a közúti építő vállalatnak. A Május 14 tér kiépülésével 1975 végére Fehér- gyarmat impozáns centruma lesz. é Ut- és csatorna* hálózat Az újjáépítésben a legtöbb gondot az út- és a szennyvíz- hálózat építése jelenti a község vezetőinek. Az árvíz után az utak ágya elázott, nem bírta a nagy megterhelést, s ma már balesetveszélyes Fehérgyarmaton és környékén közlekedni. A balesetveszély mellett az idei jónak ígérkező termés betakarítását is veszélyeztetik a kátyus, megrepedezett utak. Gyors segítségre lenne szükség, hogy legalább ideiglenesen a betakarítás előtt helyrehoznák az utakat. Tudják a község vezetői is, hogy ez pluszkiadást jelent az útépítőknek, mert itt halad majd keresztül a felújított be- regdaróci nemzetközi út, de ez csak később épül Gyarmaton. Addig is valami megoldást kellene keresni. Nem jobb az árvízkárosultaknak épült utca lakóinak sem. A sáros úton szinte lehetetlen járni, bár ennek az útnak az idén már kész kellene lenni. A Debreceni Útépítő Vállalat azonban, aki a kivitelezést vállalta, abbahagyta a munkát, mert a sártól nem tudtak dolgozni. Akkor november volt, most június. Nincs sár, lehetne dolgozni, de nincs kivitelező (?!). A tanács nem nézi ölbe tett kézzel a sáros utat, új járdát épít aját erőből. De ez csak félmegoldás. A szennyvízhálózat gerincvezetékét megépítették, de a szennyvízderítő még nem készült el. Ideiglenesen a kórház derítőjére kapcsolták a hálózatot, de itt esős idő esetén az alagsorban feljön a szennyvíz, egészségtelen, főleg a gyógyulni akaró betegek számára. Gyors segítségre lenne szükség, mert ha nem változik a helyzet, a kórházat be is zárhatják a-szennyvíz miatt. Kivitelező kerestetik... Nemcsak Gyarmaton... Egy városiasodé község építését gátolják ezek a hiányosságok. Pénz van, kivitelező nincs. Tudják a községben is, hogy az árvíz után felmérhetetlen az a segítség, amelyet a társadalomtól kaptak. De további segítségre van szükség, hiszen egyedül még nem tudnak talpra állni ezek a községek. Nemcsak Fehérgyarmaton jelent nehézséget kivitelezőt keresni, hanem minden árvízkárosult községben. Újabb összefogásra van szükség', vagy talán újabb KISZ építőtáborok szervezésére, hogy a tavaly példamutatóan dolgozó fiatalok továbbra is segítsék az újjáépítést. B. D. Haí megállóra Nyíregyházától Orosi utak, utasok Ha itt vasárnap délután felöltöznek a lányok, nem a mozi előtt korzóznak a főutcán, mint a legtöbb szabolcsi faluban. Buszra szállnak. a műúton a hatodik megálló már Nyíregyháza, ott ülnek be kávéra az ..Omniába”, vagy egy átszállással pillanatok alatt a sóstói strandon lehetnek... Nevezhetjük kivételes helyzetnek is: ezt a falut kőjárda — néhány kilométeren kígyózó kerékpárút — köti össze a megyeszékhellyel. — És hogyan élnek hétköznap az itteni emberek? Akik a városba járnak — Felemásan. A felnőttek jó része benn a városban dolgozik, az asszonyok, a lányok a konzervgyárban meg az almatárolóban, a férfiak leginkább az építőiparban vagy a gépjavítónál. Ha hazajönnek műszak után, vagy a hét végén, beállnak az öregeik földjébe, ami a szülők nevén van. de a fiatalok látják inkább hasznát Itt ugyanis nincs téesz, csak szakszövetkezet, teli öregekkel. 50—70 közöttiekkel. A fiatalok eljárnak, az idősek nem bírják a földmunkát, az idén már több, mint félezer holdat ajánlottak fel a szak- szövetkezetnek... Ez hát Oros, itt a megyeszékhely tőszomszédságában, „közel a tűzhöz”, 5183 lakosával. Még pontosabban: a lakosságnak csak a kétharmada él az ezer holdnyi fa- luközpontban, a többi a szétszórt tanyatelepülésen lakik. Nagyszállás-. Nyírjes-, Kőlapos- és Világos-tanyák közigazgatásilag Őröshöz kötődnek, viszont gazdaságilag egyrészt Nyíregyháza városhoz, másrészt a nagykállói járáshoz. Bonyolítja a helyzetet. hogy egyik-másik nagyobb tanyatelepülésüket csak Nyíregyházán keresztül lehet elérni, — dűlőutak esős időben járhatatlanok. Sokan mondják: jó az oro- siaknak, hiszen félig városlakók, esténként még színházba is járhatnak, reggel öttől este tizenegyig óránként, másfélóránként érkezik. indul a busz: ha valami jobb holmit akarnak venni, nyolc forintba se kerül a retúrjegy. s megjárják Nyíregyházát. Ez mind így igaz, de nem teljes. Az orosiak — mondhatni — ma már jobban a városból élnek, onnan származik a legtöbb család jövedelme. de otthonuknak mégiscsak Orost tekintik, ahol jó megpihenni a napi munka után, s ahol a szép porták körül lévő kertekben hasznosan kikapcsolódhatnak. — Igaz, hogy közel a város, de nem utazgathatunk fűszerért, kenyérért meg más napi dologért a városba. Vannak szükségletek, igények, amit helyben kellene jobban kielégíteni. Aki így méltatlankodik, invitál, nézzem csak meg mi van a mellékutcán a maszek péksék előtt. „Egymás hegyén hátán tolakodnak az emberek a friss kenyérért.” Ami igaz, igaz: tülekednek a ropogós óriáscipókért, s egyesek esküsznek rá, ilyen finomat még a városban sem kapni. ZVe panaszkodjanak... A tanácstitkárasszonytól hallom: — Van itt bolt, négy is, de korszerűtlenek. Hiába kértük korábban, hogy építsen a szövetkezet, az volt a valasz. hogy itt vagyunk a város szájában, ne panaszkodjunk. Végre tíz évi siránkozás után már készülnek egy szép ABC-áruház tervei, kétmilliónál is többe kerül, s ha megépül, lehetőség nyílik egy étterem kialakítására. Akkor már majd — várhatóan — kevesebb tömött szatyorral utaznak haza a városból az orosiak, ami ma még általános jelenség a délutáni járaton. Túlzás volna azt állítani, hogy innen rendszeresen eljárnak a városi színházba az emberek. Sokhelyütt van ma már televízió, szélesvásznú á falu mozija, van két orvosi körzetük, óvodájuk, iskolai napközijük. Nincs viszont elegendő és jó iskolai tantermük, az anyatelepülés nyolc tanterméből négyet nyugodtan szükségteremnek lehet tekinteni. A falu művelődési terméről — ahol mégiscsak családiasabban összegyűlhetnének — legszívesebben hallgatnak, mert annyira rossz, avult. Itt is kevés a falu fejlesztési pénze, s miként újabban sokhelyütt, Oroson is arra költik jórészét, hogy járda épüljön a házak elé. Azért a nemrég megválasztott 47 tagú tanácsnak kellemesebb gondjai is vannak. Maguk sem hitték például. hogy olyan nagy lesz a városiak érdeklődése azok iránt a kétszázöles hétvégi telkek iránt, melyiket a közelmúltban parcelláztak a nyíregyházi műút mentén. A 251 parcellára több, min# háromszoros volt a túljelentkezés. Amit érte kapna«, művelődési házra költi a tanács. Sőt: jött a posta, meg a KISZ, ők is társulnak, s igy már egy valóságos kt* kombinátot lehet tető alá hozni a falu központi helyén. A felparcellázott zártkertben — ahol mellesleg villany is van — az ÁFÉSZ új vegyesboltot kíván építeni, ami jól jön az arra közel lakóknak is. Hagytak elegendő területet a szomszédos fenyveserdőnél is, ahová sörkertet, vendéglőt „álmodnak” a földművesszóvetkezetiek. Holnapi tervek Megoldódik az iskolagond is: 1973-ban új négytantermes épül. Ezt megelőzően készül el a Nyírj est a községköz- ponttal összekötő új út, s ezáltal Nagyszállás is „közelebb kerül” Őröshöz. „Közel a tűzhöz" — a megyeszékhelyhez — elég sokáig nem éppen irigylésre méltó volt tartozni, mondják az orosiak. Mellettük mindig csak elhúztak a vidékre induló gépkocsik. Most — a jelek erre mutatnak — Oros is kilép a megyeszékhely árnyékából. Angyal Sándor NYÍREGYHÁZA ÉSZAKI LAKÓTELEPEN 600 HÁZGYÁRI LAKÁS ÉPÍTÉSÉN DOLGOZIK AZ ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT. AZ ELSŐ LAKÁSOK A:ADÁSÁRA AUGUSZTUS VÉGÉN KERÜL SOR. (ELEK EMIL FELV.) JEGYZET Bevált Az a jó hivatal, amelyik észrevétlenül működik. Ilyen a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Tájékoztató Irodája. 1968. szeptemberében nyitották meg, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának egy régebbi utasítása éi’telmében. Nem sokat hallunk róla. Pedig fennállása közel három éve alatt sok ezer ügyesbajos állampolgárnak segített megtalálni az ügyintézőt, meggyorsítani az eljárást, vagy fellebbezni egy helytelen határozat ellen. Sok dicséretet kapott szakmai körökben ez az irodai Nemcsak jól tájékozottan fogadja panaszosait, hívja ba a folyosón csellengő, tanácstalan állampolgárt, hanem állandó statisztikát is készít arról, milyen ügyekkel kapcsolatosan több a panasz. Magyarán; az állam- igazgatási munka melyik szektorában szorít a cipő. (Változatlanul az építési ügyek vezetnek.) A Minisztertanács tanácsi szerveinek osztálya és országos vezetők is megállapították már, hogy az országban először létrehozott ilyen intézmény működése nagyon hasznos. Segít következtetéseket levonni a tanácsi munka korszerűsítésére. Talán csak a budapesti VII. kerületben működő hasonló intézmény szintén kitűnő munkája hasonlítható össze vele. Mivel Ángyán Zoltánnak, az iroda vezetőjének pontos statisztikái egyúttal a tanácsi munka színvonalának is mércéi megyénkben, örömmel állapítjuk meg. hogy az elmúlt évi azonos dátumig az irodában panaszkodó 1210 panaszos helyett' idén június közepéig mindössze 680 ügyfele volt a tájékoztató irodá- ,nak. Tehát a csellengő ügyfelek és a panaszok száma közei a felére csökkent. A két szám egymás mellé tételével örvendetesen mérni lehet az államigazgatási munka javulását, amiben nyilván nagyon sok részük van az új nagyközségeknek, a falura ment új igazgatási szakembereknek. Vagyis annak hogy az állampolgárok ügyét most már zömmel lakóhelyük közvetlen közelében intézik el. És ez volt a cél. cl w. a
