Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-20 / 144. szám
KELET-MAGYARORSZÄG — VASÁRNAPI MELLÉKLET AZ ARTISTA VISSZAKÖSZÖN..; 1 Nyíregyházi Gumigyár felvételre keres ektromüszer észeket, férfi és női 3%édmunkósokat Jelentkezni lehet: Nyíregyházi Gumigyár munkaügyi osztályán, Derkovits u. 107. (266736) .... ■ -my • Tudomány ® TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA ® Tudomány • Rádió a gyomorban Ha az orvos valakinél arra gyanakszik, hogy gyomor- sav-elválasztása nem szabályos, pa-óbareggelire küldi. Az éhgyomorral elfogyasztott sovány reggeli után néhány milliméter vastagságú gumicsövet nyeletnek a beteggel és ezen keresztül a gyomornedvből mintát vesznek, majd ennek vegyi összetételét, főleg savtartalmát meghatározzák. Az elektronika fejlődése, az elektronikus alkatrészek méreteinek csökkentése lehetővé tette a hagyományos módszer hibáinak a kiküszöbölését. Olyan kisméretű rádióadót, rádióiszondát szerkesztettek, amelyet a páciens lenyelhet és amely az emésztőrendszer élettani viszonyairól kisugárzott jelek útján ad tudósítást. Ezeket az elektromágneses jeleket a páciens testén kívül kellő érzékenységű vevőkészülékkel lehet felfogni, mérni és regisztrálni. Mit tud egy ilyen parányi rádióadó? Először is mérni tudja a gyomorban és belekben uralkodó nyomóst és mivel ez ösz- szefügg a hőmérséklettel, természetesen azt is. Méri a gyomor savkoncéntrációját: a gyomornedv két fémelektróddal érintkezik — így galvánelem jön létre, amely a savkoncentrációval arányos feszültséget állít elő. U*übban radioaktív sugárzásra érzékeny szondákat is készítettek. A különféle tényezők mérésére alkalmas szondák széles körben használhatók az orvosi kutatásban, de egyes területeken már klinikai alkalmazásukra is sor került. A nyomásérzékeny szondák jól felhasználhatók pb a bélelzáródások tényének és helyének a pontos megállapítására. A hőérzékeny szondák a gyomorfekélyek kimutatására alkalmazhatók, míg a savérzékenyek a gyomor savháztartásának az alakulásáról adnak hű képet. A gyomorvérzés helyének a megállapítására sugárérzékeny szondát nyeletnek a beteggel, miután előzőleg radioaktív jelzőanyagot fecskendeznek be. A kutatások során arra törekednek, hogy műtéttel beültethető szondák más szervek állapotáról is nyújtsanak információt. Elképzelhető, hogy nem is olyan sokára a szív, a mellüreg, a hasüreg belső körülményei is mérhetők lesznek a parányi rádióadók segítségével. Vadászat injekciós tíível A különféle kábítószerek — az ópiumtól az LSD-ig — több ezeréves múltra tekinthetnek vissza. A makrói már az i. e. 4000 környékéről származó régi szumér tábla- írások is megemlékeznek. Az ókori asszír, egyiptomi és görög írások pedig az ópium széles körű elterjedését igazolják az antik világban. Hérodotosz az ópium gyógyászati célokra történő felhasználásáról tett említést. Az ópium kábító hatásáról Arisztotelész, Vergilius, Plinius műveiben is gyakorta olvashatunk. A kábító- és nyugtatószerek, érzéstelenítők’ nagy szolgálatot tesznek napjainkban az orvostudománynak. Az éremnek azonban két oldala van. Ugyanakkor amikor betegek milliói köszönhetik az enyhülést a fájdalomcsillapítóknak, a kábítószerek rendszeres használata különféle káros következményekkel jár az ember egészségi állapotára. nikotin alkaloidát tartalmazó 10 ml-es automata fecskendőt lőttek bele a bikába, amely 6 perc leforgása alatt megnyugodott, úgy, hogy a sebészeti beavatkozást veszélytelenül el lehetett végezni rajta. Az amerikai kutatók injekciós töltetként rendszerint nikotin alkaloidát, barbiturát készítményt használnak, amelyek általában 20—60 perc leforgása alatt gyengén elkábítják- az állatokat. A franciák egy Flaxedil nevű készítménnyel értek el jó eredményeket dámvadak befogásánál. Nemcsak vadon élő állatok, de nagyobb testű halak megnyugtatását is el lehet érni az injekciópuskás módszerrel. Az amerikaiak a delfinekkel végzett kísérleteknél is gyakran folyamodnak ehhez a módszerhez, amely nagymértékben megkönnyíti a zoológusok, állatorvosok munkáját. A modern tudomány és teefanfefca lexlkoa^ Kód A köd olyan jelrendszer, amelynek elemeit vagy az éte» mekből képzett csoportokat meghatározott szabályok szériái egy információhoz hozzárendelik. Az egyik legegyszerűbb kód a morzeábécé. Ebben mindé« betűnek, minden számjegynek és a fontosabb írásjeleknek egy- egy jelkombináció felel meg. A morzeábécének ugyanis két jele van a pont (.) és a vonás (-), amelynek különböző sorrendjével különböző betűket, számokat, írásjeleket, vagy tetszőleges információkat kódolhatunk, így felel meg az á-nate a -, vagy a 3-nak a ...--, illetőleg az SOS-nek a .„—... As elektronikus digitálás számítógépek kódja is nagyon hasonlít ehhez, éppen csak nem pontot meg vonást, hanem 0-át és l-esfc használnak jelként. A kód jeleinek olyanoknak kell lenniük, hogy azok az információk továbbítására, a hírközlésre alkalmasak legyenek, A kódolásnak igen gyakran csupán az a feladata, hogy a közlendő hírt továbbítható formába hozza: a pontot és a vonást továbbítani tudjuk a távíróhálózaton, a betűket, stb. viszont csak ilyen kódolt formában. A kódolásnak, egy kód használatának más szempontja is lehet; ez pedig a titkosítás. Amikor az a feladat, hogy a híranyag csak a feladónak és a címzettnek legyen hozzáférhet^ akkor egy csupán általuk ismert kódrendszerbe téve át az információt, megvédhetik az illetéktelenektől. Ma már nemcsak az információelméletben, a híradás- technikában használják a kód fogalmát, hanem igen általánosan, pl. a biológiában is. Gondoljunk a DNS-re, az öröklődés anyagára, amelyben négy alkotó rész kombinációjából áll aa a kód, amelyet a szervezet folyamatosan megfejtve működik! és tartja fenn magát. De a kódról beszélünk akkor is, ha pL a magyar nyelv rendszeréről van szó. Közlekedés „mozgójárdákkal Városok útkereszteződéseinél, repülőtereken, pályaudvarokon, sportpályákon és más forgalmas helyeken sok gondot okoz az emberek összezsúfolódása. A forgalmi probléma felszámolására viszonylag egyszerű technikai megoldás kínálkozik: személyszállító szalagok üzembe helyezése. A mozgólépcsők létesítésével ugyancsak ezen a problémán igyekeztek segíteni, mint a tapasztalat mutatja, sikeresen. 1874-ben amerikai mérnökök készítették az első, technikailag pegaläpozoft' tervet. Elgondolásuk azonban csak 1952-bén ÖTtŐtV fésíétj " amikor üzembe helyezték a személyszállító szalagot, a chicagói Museum of Science and Industryban. Hossza mintegy 20 méter, szélessége közel 1 méter volt. 1960 óta más országokban is építenek ilyien berendezéseket, többek között Franciaországban, Japánban és Svájcban. Mind közül a leghosszabb az amerikai Dallas repülőterén található: 430 méter távon szállítja az utasokat a gépek indulási helyére és vissza. Szerkezeti formaként köl megoldás ismeretes. Aa egyik: vastag gumihevedeí vagy gumival borított acélszalag, amely sima aljzaton vagy nagyszámú görgőn csúszik. A másik kivitelnél az ember, a mozgólépcsők mintájára egymáshoz csatolt lemezeken áll, melyek vezet® pályák között mozognak; Mindkét rendszer bevált a gyakorlatban, e módon 10# méterig terjedő hosszban készítenek személyszállító szalagokat. Nagyobb távolságok több egymás után kapcsolt; szállítószalag felszerelésével hidalhatok át. Szakemberek vélemény« szerint a rövid- és középtávú közlekedésben nagy jov» vár a személyszállító szalagokra. Ez persze távol áll attól az utópisztikus elképzeléstől. hogy ténylegesen a közutakat lássák el velük! Arra mindenesetre máris gondolnak, hogy a munkahelyek útjain ilyen „mozgójárdákat” helyezzenek üzembe. KÉRÉSZ 1 RE JTVÉNH A kábítószerek alkalmazá-— sa az állatorvoslásban, a rezervátumokban és az állatkertekben élő állatok befogásánál az utóbbi években különösen a távolról belőhető injekciós módszer kifejlesztése után kezdett elterjedni. A Palmer-féle puskának az a feladata, hogy az ember a nehezen kezelhető állatokba belője az injekciós fecskendőt és közvetlenül csak akkor avatkozzék be, amikor a belőtt injekció hatására az állat már megnyugodott és megközelítése veszélytelenné vált. Az ilyen célt szolgáló „lőfegyverek” használata először az amerikai kontinensen, a rezervátumokban élő állatok befogásánál terjedt el. napjainkban azonban különböző európai cégek, belgák, franciák is gyártanak injekciós puskákat. Ezeknek a lőesz- közöknek természetesen korlátozott a hatótávolságuk. A mechanizmus rendszerint három fő részre osztható: magára az injekciós fecskendőt kilövő fegyverre. az ehhez szükséges töltetre és még egy második töltetre, amely miután a fecskendő beleállt a kábítandó állat testrészébe, annak dugattyúját hozza működésbe. Az injekciós „lőfegyverek” használata Európában is terjed. Az egyik lengyel rezervátumban nemrégiben egy igen nehéz feladatot oldottak meg Palmer-puskával. Egy 14 éves és 750 kg súlyú bivalybikán sebészeti beavatkozás vált szükségessé. Vadsága miatt azonban a bika- j hoz nem lehetett hozzáfér- I kozni. A kutatok ekkor Imii 1856. június 21-én születeti Strobl Alajos szobrászművész. Művészetének jellemzői. . . vízsz. 1. függ. 1 es 17. Ezeket kell beküldeni. VÍZSZINTES: 14. A luxusüdülők ős fürdőhelyek partvidéke a Ligur-ienger partján. 15. Azok a pénzösszegek, melyek meghatározott célra rendelkezésre állanak. 16. Gyorsan ide-oda mozgasd! 18. Sportoló. 19. Hangjelző. 21. Ingem részei 22. Mezőgazdasági eszköz. 23. Háziállat. 24. így is rövidített űrmérték. 26. Bács-Kiskun megyei község, 29. Kamion gépkocsikon olvasható rövidítés. 30. Jármai 32. Becézett női név. S3 R-rel. jugoszláv pénzegység. 34. Szent, franciául. 36. Levegő, ismert latin szó. 37. Sebez. 30. Valencia egyik fele. 39. Hindu istenség. 40. Német eredetű geológiai szó: horzsakötufa. 42. Főnév is, ige is. 44. Énekel falusias zamattal. 46. Tenné, ha volna tolla. 47. Dohányos tréfásan. 49. Haja betűi keverve. 5h. Vissza: védőhuzat. 51. Haverjai. 53. Sin kevert, betűi. 54. Muff belseje! 55. Régi kifejezéssel föld nélküli paraszt. 56. JDI. 58. Idegen kötőszó. 60 Geográfus, egyetemi tanár (Sándor). 61. Ezt az inget vasalatlan használják. 63. Csontvelödaganat. orvosi nyelven. 66. Spanyol városba vala FÜGGŐLEGES: 2. Du-plán: édesség. 3. Összevissza ver. 4. Indás kúszónövény a trópusi erdőkben. 5, Egyik tvsorozat családja volt. 6. Azért csinálja, vagy mondja, hogy haszna legyen belőle. 7. Skálahang. 8. Ilyen apa is van. 9. Ezt teszi a szilaj paripa az ügyetlen lovassal. 10. Mez. 11. A gyümölcsnek is van. 12. Neves sportegyesület. 13. Igekötő. 20. Egyesület, szervezet. 23. Német sorszámnév. 25 Formózát. 27. Menyasszony. 28. ZSR. 29. Európai fővárosbeli. 31. Ipari tanulója. 33. Huncut. 35. Hangtalanul „túloz.”. -32. Veszprém megyei község. 41. Vissza: száz foknál a víz. 42. Állati testrész. 43. Építészeti stílus. 45. Németül: nélkül (kártyajátékban is használatos szó). 47. Állati (i—y). 48. Kár. de ez bizony úgy van. 51. Ritka férfinév. 52. Helyhatározó, két szó. 55. Becézett férfinév. 57. Papírmértékek. 59. Zenei hármas. 60. REF. 62. Részesíts! 64. Határrag. 65. Klasszikus „E”. 66. Fonetikus mássalhangzó. 67. Azonos magánhangzók, de labdajátékok eredménye is lehet. A megfejtéseket legkésőbb június 28-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk Június 6-i rejtvenypály ázatunk megfejtése: Turgenyev nem* csak ellopta tőle regénytémáítj hanem el iß adta nyugati íróknak. Nyertesek: Bányai Jánosne* Fesztóry Ágnes, Kövér Endre? Monostori János és Tarcsa Bálin* nyíregyházi. Szabó Béláné apa« gyi. Bakó Sándomé fehérgyarmati, Cservenák Árpád mátészalkai. dr. Katona Sándomé nábra« di és Sztároszta Pál tyukocb kedves rejtvényfejtöink. A nyertesek részére fejenként 30,— Ft értékű köny Vßorsjegyefc postán öfeuWfcuaÄ. mi. jUftHae m PORSZIVÁS A FELLEGEK KÖZT ÖNFELÁLDOZÓ SZERELEM
