Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

19*71. JSnTus TS. ffWT ,1# - MAG'V AR0RS7 K Ő i. otM fl tanácsi dolgozók képesítési rendszerének továbbfejlesztése HP. I • r • i • liszaloki hajózsilip A VEZÉRLÖTEREMBÖL RÄCZ ANDRÁS ELSŐ GÉPÉSZ EGY GOMBNYOMÁSRA MŰKÖDÉSBE HOZZA A ZSILIP- KAPUKAT. AZ ÁTKELÉS 30 PERCET VETT IGÉNYBE ÉS A BUDA­PEST NEVŰ HAJÓ MÁRIS INDULHAT ÚTJÁRA. (ELEK EMIL FELVÉTELEI) Reggel a piacon Az árul jól, aki jót ad, s olcsón A számítások szerint húsz­milliónál többen fordulnak felvilágosításért egy-egy esz­tendőben a tanácsokhoz, s az államigazgatás különböző szintű szervei évente 14 mil­lió ügyet intéznek. A lakos­ság ügyes-bajos dolgainak törvényes, gyors intézése, igé­nye körültekintő rangsorolá­sa és minél magasabb szintű teljesítése csak úgy valósul­hat meg, ha a tanácsi appa­rátusokban növekszik a munka szakszerűsége. Ezt cé­lozza a tanácsi dolgozók ké­pesítésére vonatkozó kor­mányrendelet. Az elmúlt évtized tapasz­talatai egyértelműen igazol­ják, hogy tovább növekedett a tanácsi munka színvonala, fejlődött a tanácsapparátus dolgozóinak felkészültsége. Az egyre növekvő feladatok azonban egyre nagyobb szak­értelmet kívánnak meg, ezért határozta el a Miniszterta­nács a tanácsi dolgozók ké­pesítési rendszerének to­vábbfejlesztését. A tanács- törvény már korábban ren­delkezett a végrehajtó bi­zottságok titkárainak szak­mai képesítéséről: a törekvés az, hogy — amint a feltételek megteremthetők — az egye­temi, főiskolai végzettség a vezetői munkakörökön túl is követelmény legyen minden érdemi ügyintézői munkakör­ben. A kormány úgy határozott, hogy egyetemi, főiskolai vagy ennek megfelelő végzettség szükséges a következő veze­tői munkakörök betöltésénél: Ebben az évben elkezdődik Nyíregyháza kulturális léte­sítményeinek „rekonstrukció- . ja”, illetve az új beruház' : kivitelezése. A több éve feszítések, az anyagi és más eszközök koncentrálása, a négy-öt éven belül bekövetke­ző minőségi változások a het­venes évek közepére érnek be a Nyírség központjában. A művelődési intézmények álta­lános korszerűsítése, átcso­portosítása a több mint 70 ezer lakosú Nyíregyháza tele­pülési viszonyait, a lakosság átfogó kulturális ellátását tartja szem előtt. Folyóirat-olvasó Az új művelődési központ tervdokumentációs vitájáról már beszámoltunk. A köve­telmény az, hogy a következő évek sokirányú művelődési és szórakoztatási igényeit, egy­ben az irányítás munkáját ki tudják elégíteni. Ezért a leg­korszerűbb terv me’gvalósítá- sának van esélye. Az építők 1975-re vállalták, hogy elké­szítik az új művelődési köz­pont épületeit. Az új megyei könyvtár is nagyjából ekkor, 1974—75-re lép a nyíregyházi olvasótábor szolgálatába, mo­dern épületével, szolgáltatá­saival, mindenki számára el­érhető helyen, a város köz­pontjában. A zenekedvelők is állandó hangversenytermet vehetnek birtokukba, amikor elkészül az új megyei művelődési köz­pont. A régi nagytermét ugyanis hangversenyterem­mé alakítják át. A megyei könyvtár épületét a városi könyvtár kapja meg, ahol megfelelő méretű olvasóterem is várja az olvasókat. A me­gyeszékhely múzeuma, levél­tára is új helyre költözik; a megyei pártbizottság jelenle­gi épületét kapják meg, ami­kor az új székházat átadják rendeltetésének. Lehetőség nyílik a hatalmas múzeumi anyag elhelyezésére, állandó kiállításokra Kissaléria, ifjúsági ház Az ismeretterjesztés is lé­nyegesen jobb körülmények között bonyolódhat le a kö­vetkezőkben: a Tudományos a végrehajtó bizottság titká­ra, a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének ve­zetője, annak helyettese, va­lamint a szakigazgatási szerv csoportvezetője; a járási és a megyei városi kerületi Hiva­tal elnöke, elnökhelyettese és belső szervezeti egységének vezetője. Egyetemi, főiskolai, vagy ennek megfelelő vég­zettség szükséges a végrehaj­tó bizottság szakigazgatási szerveinél, illetve a járási és megyei városi kerületi hi­vatal minden olyan érdemi ügyintézői munkakörének betöltésénél, amelyben átfogó — a munkaterület irányítá­sát, ellenőrzését közvetlenül érintő tevékenységet végez­nek. A Minisztertanács határo­zata számos munkakör betöl­téséhez szakmai gyakorlatot írt elő. így például négy­esztendős szakmai gyakorlat­tal kell rendelkeznie — nagy­község és község kivételével — a végrehajtó bizottság tit­kárának, a szakigazgatási szervek vezetőjének, vala­mint a járási és a megyei városi kerületi hivatal elnö­kének, elnökhelyettesének. Az állam- és jogtudományi egyetemet, illetve tanácsaka­démiát végzettek kivételével a tanácsi dolgozóknak vizs­gát kell tenniük általános ál­lamigazgatási ismeretekből, míg a gyakorlati szakmai ismeretek biztosítása érdeké­ben egyes tanácsi dolgozókat meghatározott tananyagból szakvizsga letételére lehet kö­telezni. (MTI) Ismeretterjesztő Társulat me­gyei szervezete kapja meg a Trfúzeüni Felszábádülás úti kiállítóhelyiségeit. TIT előadó és természettudományos be­mutató termeket, a modern ismeretterjesztés otthonát rendezhetik be a jelenlegi TIT-helyiségnél többszörösen nagyobb, megfelelőbb helyen. Gondoltak a képzőművészet kedvelőire is a megyei és vá­rosi szervek; a gabonafelvá­sárló és malomipari vállalat jelenlegi épületének felszaba­dulása után — úgyanis a vál­lalat új székházat épít legké­sőbb 1972-ig — a Szabadság téri épületben állandó képző- művészeti kisgalériát rendez­nek be. Folyóirat-olvasó is he­lyet kap az épületben, amely a város egyik központi he­lyén helyezkedik el. A fiata­lok sem maradnak „fedél” nélkül, a megyei művelődési központ új klubtermein, he­lyiségein kívül, az Arany Já­nos és a Szarvas utca sarkán épülő MHSZ-székházban he­lyet kap egy-egy ifjúsági ház klubteremmel, nagyteremmel. Vízissínpad a Sóstón? Alapvetően hiányzó létesít­ményekkel gazdagodik a me­gyeszékhely a következő há­rom-négy évben. A napokban kezdték meg a sóstói szabad­téri múzeum építését, s úgy tervezik, a folyamatos, több éves munkák közben már 1972-ben vendégeket tud fo­gadni a sóstói skanzen. Vízi­színpad építésének gondolatá­val is foglalkoznak a városi és megyei művelődési szervek a sóstói szigeten. Hasonlóan a következő évek feladata lesz a „népünnepélyek” — május elseje, építők napja, stb. — számára egy állandó szabadtéri pódium és nézőtér kialakítása is. Ha mindehhez hozzávesz- szük. hogy az északi lakóne­gyedben a következő években épül fel a tízmilliós mozi és klubkönyvtár, majd a 17-es új „házgyári” részen két új klub­könyvtár — túlzás nélkül summázhatjuk, Nyíregyháza a következő hónapokban, s lényegében 3—4 éven belül nagy lépést tesz, hogy felzár­kózzon a többi hasonló város­hoz, korszerű művelődési le­hetőségeket teremtsen a nyír­ségi embereknek. P. G. A tiszalöki vízlépcső a hoz­zá tartozó öntözőrendszerrel a magyar vízgazdálkodás egyik legjelentősebb alkotása. Meg­építésével lehetővé vált 200 ezer katasztrális hold mező- gazdasági terület öntözése, emellett a felduzzasztott víz­esés révén évi 55 millió kilo­wattóra villamos energiát is termel. Harmadik igen fon­tos szerepe, hogy a Tisza nagy részét hajózhatóvá te­gye. A hajóforgalmat a zsi­Nem őrzőnk szép emléke­ket az Almuskáról, a minded­dig egyetlen volt szeszmentes almaitalunkról. Azóta sem készült ilyen vagy hasonló üdítő ital almából. A közvet­len fogyasztásra nem alkal­mas almát mindeddig me­gyénkben is nagyobb részben a szeszipar, kisebb mennyi­ségben pedig a konzervipar hasznosította. Alig két esztendeje, hogy a MÉK kísérletezik az almaita­lok előállításával Nyíregyhá­zán. Két év után most már eljutottak addig, hogy az al­matárolóban üzemel egy lé­gyártó gépsor és sűrítő beren­dezés, amely 400 vagon almát képes feldolgozni egy szezon­ban. A mindenkori termés függvényeként esetleg többet is. Szeptembertől, a nyári és a fehér fajták érésétől a téli almák szürete alatt és utána tavaszig készül itt már a szabolcsi almából naturlé, sű­rítmény, bor, száraz és fél­száraz vermut, amit részben belföldön, részben külföldön értékesítenek. A bort és a vermutot már árusítják az üzletekben a megyében. Az üdítő italok Június 2-án a Fórum ro­vatban kifogás hangzott el, hogy a Szabolcs étteremben az előfizetéses étkezők a fél­órás ebédszünetük alatt ét­kezésüket nem tudják meg­oldani. A problémával kap­csolatosan az új Szabolcs étterem megnyitásáig sajnos nem közölhetünk megnyug­tató választ. Ugyanis 12 és fél egy óra között közel 300— 350 étkező vendég van az étterem II, illetve III. osz­tályán. A konyha szűk kapa­citása miatt a kiszolgálást gyorsítani már nem lehet. A liprendszeren keresztül bo­nyolítják le. A vezérlőfülké­ből a jelzőberendezéseket, a zsilipkamrákat, a megvilágí­tó fényárlámpákat és a mólók végeit jelző fényeket kezelik. Képeink a zsiliprendszeren átkelő kétszázadik MHRT Z— 438-as kőszállító hajójáról készültek, átkelés közben. Óriási tartályában egyszerre 34 vagon követ szállít a to­kaji kőbányából a kiskörei vízlépcső építkezéséhez. iránt fokozódó kereslet arra késztette a vállalatot, hogy állítson elő almából is szesz­mentes italt. De olyat, ami nem hasonlítható az Almus- kához. Az alapanyag, a rend­kívül kellemes, jellegzetes al­ma illatú és aromájú, óarany színű sűrítmény már adott. A nagyüzemi módszerekkel tör­ténő légyártáshoz azonban olyan gépi berendezésre volt szükségük, amit csak az idén, májusban tudtak megrendel­ni. A negyedik negyedévben érkezik Olaszországból az a 3000 üveg/óra kapacitású mo- só-töltő-szaturáló (szénsav- elnyelető) gépsor, amellyel a télen megkezdik a Colákhoz hasonló, magas szénsavtartal­mú alma üdítő ital gyártását. Elsősorban a megye üdítő­ital-ellátására, a választék bő­vítésére adják piacra, később, a csomagolási, szállítási felté­telek megteremtése után az egész ország területén szeret­nék forgalomba hozni. S, ha a fogyasztók megkedvelik ezt az üdítőital-újdonságot, alap­anyagát, az almakoncentrátu- mot szörpként palackozva is f(irgalomba hozzák. probléma enyhítése miatt be­vezettük, hogy az étkeztetés már fél 12-kor megkezdődik, de tapasztalataink azt mu­tatják, hogy a vállalatoknál úgyszólván mindenütt • 12 órától van az ebédszünet, így az említett lehetőséggel csak igen kevesen élnek. Jó len­ne, ha az egyes vállalatok más-más időpontban tarta­nák az ebédszünetet, a zsú­foltság ezáltal is enyhülne. Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat A piac reggel hatkor még csak készülődik. Az árusok — kevés kivétellel — már elfoglalták helyüket, de a ve­vők még nem lepték el a te­ret, így nyugodtan marad idő egy kis szomszédolásra is. A vevő — ha már ilyen korán kinézett — alapos vá­sárló, ritkán kapkodja el a beszerzést. Körbenéz, hogy hat forint-e a megöregedett zöldborsó kilója a MÉK-nél is vagy kevesebb? És milyen cseresznyét kínálnak a ma­szekok ? A baromfipiacon — nem nagy, negyven árusnál sem­mi esetre sincsen több — égen-földön három vevő lé­zeng. Az eladók kézben tart­va kínálják a galambfiút, a pár csirkéket. Baromfi i«en, zöldség nem Ez nem tapos, szép sárga a húsa — mutatja egy vevőfor­ma asszonynak áruját egy idősebb néni. Az asszony mo­solyog, s nem szól: tudja, hogy a falusi udvarok zö­mében szintén tápon nő a csirke, — ez ma már nem csábít vásárlásra. És az sem, hogy Itt egy kis pár élő csirke legalább ötven forint. Amott, a piac túlsó végében a baromfiboltban ol­csóbb. Nem fagyasztott, csak hűtött, tisztított baromfi. És lehet válogatni: ki a zúzát, ki az aprólékot, mellet, combot szereti, s a kacsának a mája kerül annyiba, mint élőben egy kiló az egészből. A baromfipiacot az ipari csirke, kacsa, liba, pulyka szinte felszámolta. Az árak­ban nem lehet versenyezni. Nem így a zöldségnél! Általános panasz, hogy most, június közepén, nyár- fordulón is elég nagy a drá­gaság. Hát ami azt illeti, az olcsó árakat egyelőre nem itt kell keresni. És ez nem azért van, mert a kereslet-kínálat így határozza meg. Szerdán volt felhozatal, nagyon is sok (lehet, hogy erre pontos számot tud valaki, ez csak becslés), — de az árak nem kezdték meg a zuhanást. Hosszú sor szamócáért Zöldpaprikát már három forintért lehetett venni da­rabonként, a közkedvelt sár­ga húsosból. Igaz, gyönyörű. De már egy héttel korábban kettőért adták a hasonló árut a MÉK városi boltjaiban. Nem is vitték a piacról a nyíregyháziak még az ol­csóbb, de kevésbé szép zöld­A fővárosi bíróság felleb­bezés folytán tárgyalta a SORTEX környékén soroza­tos bűncselekményeket elkö­vető galeri ügyét. A galeri tagjai, akik közül többet már korábban megbüntettek, a gyár mögötti kukoricaföld csőszkunyhójában tanyáztak — egyik-másik szinte állan­dóan, — onnan indultak ga­rázda útjaikra. Molesztálták, leszólították az éjszakai műszakról haza­térő nőket, randalíroztak a munkásszállás és olyan laká­sok előtt, ahol a gyárban dol­gozó leányok laktak. Amikor egyik leány hívásukra nem ment ki hozzájuk a mun­kásszállásról, behatoltak oda, a kertben feldöntötték a pa­dokat, összetörték a berende­zési tárgyakat, egyikük kés­sel fenyegetőzött; végül a gondnok hívására munkás­őrök távolították el őket. A paprikát sem. Sok eladó szinte semmit sem adott el a reggel kihozott árujából, de az árak — minden közgazda* sági tényező ellenére — tar­tották magukat. Nem így a karalábénál, meg a többi zöldségnél. Abból ugyanis fogyott. Egy idősebb ember — akihez szinte nem lehetett közel férni — két nagy halom karalábéval és káposztával indult reggel, ti­zenegyre már csak néhány káposzta árválkodott a stan­don. Szinte nem lehetett kü­lönbséget találni a MÉK-es, a termelőszövetkezeti és ma­gáneladók árai között. Ez nem jó, s az sem, hogy az árakat nem mindig a vállalat diktálja — olcsóra. Most azonban igen. Az ötforintos szamócáért például hosszú sor állt. A pia­ci eladók csak nézhették az áraik hallatán fintorgó vevő­ket, de el nem tudtak adni. A tojás? Boltban az is ol­csóbb, nincs piaca. Egyetlen árva tejeskannát lehetett lát­ni az egész soron, de a négy­forintos tej szinte biztosan az eladó nyakán maradt. (Cso- magos tej viszont sok sza­tyorból kandikált.) Lehúzott redőnyök A tejes standon főként a go­molya, a túró és a tejföl fo­gyott. Miért? Mert ezekkel általában vagy nincs megelé­gedve a vásárló az üzletek­ben (gyenge minőségűek), vagy nincs is (gomolya). De még dél körül is sok áru ma­radt: annyi gomolya futott össze, hogy a gyengébb piac nem tudta elvinni. Sok üzlet lehúzott redőny­nyel nézi á forgalmat. A nyír- bogdányi Kossuth Tsz pavi­lonja, a belsőségbolt (dolgo­zói benn ülnek, árujuk nincs, az ablak zárva), egy-egy pék­bolt, tejüzlet a nyitottak mel­lett. A demecseri Kossuth Tsz két árudát is üzemeltet. Az árak ugyan a többihez ha­sonlóak, legfeljebb az áru gyengébb. Reggeltől délig viszonylag kevés a változás, csak a né­hány gombahalom tűnt él. Pedig igen borsos árakat kér­tek, igaz, tehették, hiszen nincs versenytárs. A piac nem túl erős még ilyenkor sem, sőt, egyre gyen­gébb. Az eladók elmennek megenni a sütögetősorra egy hurkát — állítólag az egyik helyen legendásan finom. Is­merik a körülményeket, ahol ízletes az áru, sorba állanak, ahol meg nem olyan jó, oda be sem néz senki. Jó áru kell — ez itt tör­vény, s az árul jól, aki még olcsóbban is adja a többiek­nél. K. L rendbontók ellen feljelentést tettek, s ennek nyomón ki­derült, hogy súlyosabb bűn- cselekmények is terhelik őket. Egy vidékről felkerült 15 éves leányt három alka­lommal arra kényszerítették, hogy velük menjen, s meg­erőszakolták. Egyik fiatalko­rú 15 alkalommal lopott úgy, hogy besurrant, bemászott különböző helyiségekbe, il­letve gépkocsikat tört fel, s a keze ügyébe került értéke­sebb holmikat elemelte. A bíróság Kovács István 22 éves segédmunkást hétévi, Balázs Ferenc 20 éves se­gédmunkást hatévi, Giesz Pál 20 éves segédmunkást öt­évi és nyolchónapi, Sponga József 19 éves segédmunkást és T. Vilmost négyévi, S. Lászlót háromévi, H. Sán­dort egyévi s tízhónapi, D. Lászlót és M. Józsefet egy­évi szabadságvesztésre ítél­te. Hajlék a művelődésnek Üj helyen a múzeum, levéltár Alma „cola" Szabolcsból Télen kezdik a magas szénsavtartalmú üdítő ital gyártását 4hl—-------------------------­A lap megírta — az illetékes válaszol A TÁRGYALÓTEREMBŐL ítélet a SORTEX-galeri ügyében

Next

/
Thumbnails
Contents