Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

fen. jfaftfe i KELET-MAOYARORSZÄC 5. oldal A megye orvosíörténeíe Korányi Frigyes bútorai, Jósa András sapkája a nagykállói emlékházban Híres embereket, költőket, írókat, tudósokat, politikuso­kat sokat adott ez a vidék stz országnak. Az emlékük előtti tisztelgés egyik formája a megyei múzeum 1965-ben el­kezdett munkája: emlékhe­lyek, emlékszobák, emlékhá­zak berendezése. Az elsők között Szatmárcsekén Köl­csey, Tunyogmatolcson Zal­ka Máté életével és munkás­ságával kapcsolatban gyűj­tötték össze az írásos és tár­gyi dokumentumokat. Az ok­tóberi múzeumi hónapra készül el a következő Nagy- káli óban : a Korányi-emlék­ház. amelyben állandó me­gyei orvostörténeti kiállítást rendeznek be. A budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársai most készítik a Korányi-emlékház „forgatókönyvét”, a megyei múzeum munkatársai pedig a különböző levéltári és tárgyi emlékeket gyűjtik és rende­zik. Utcanév is őrzi Nyíregy­házán Korányi Frigyes em­lékét, s Nagykállóban jelen­leg is van egy emlékszoba, azonban ez nem ismerteti eléggé a ma emberével a ki­váló orvostudás munkássá­gát. A szobából ház lesz, s hogy Korányit, az embert is jobban megismerjük, az álta­la használt tárgyakkal, búto­rokkal korabeli stílusban ren­dezik be a házat. Tizenkét darabból álló múlt századi bútorai is Nagykállóba ke­rülnek Budapestről, a Korá­nyi-hagyatékból. Például egy kanapé, egy könyvszekrény és az orvos dohányzóasztala. Az írásos emlékek pedig el­árulják, hogy a múlt szá­zadban hosszú ideig megyei főorvos volt, hogy milyen eredményeket ért el a tbc- kutatás területén. Korányi „írói” tevékenységére is fény derül; 150 tudományos köz­leményt publikált külföldi fo­lyóiratokban. A megye másik nagy orvo­sának, Jósa Andrásnak sze­mélyes tárgyai is helyet kap­nak az emlékházban. Az ér­deklődők láthatják Jósa And­rás sapkáját, óráját és szem­üvegét. Értékes gyűjtemény egészíti ki az orvostörténeti dokumentumokat, egy gyógy­szertörténeti kiállítás, múlt századból való eredeti patl- kafelszereléssel. (be) Megjelent a Szabolcs-Szatmári Szemle Megjelent a Szabolcs-Szat­mári Szemle idei második negyedévi száma. A megyei gazdasági, társadalmi és kul­turális folyóirat legújabb szá­mában gazdag dokumentum és publicisztikai anyagok ölelik fel a szatmári vidék fejlődő gazdasági életét, nép­rajzi, kulturális hagyomá­nyait. Tatai Zoltán Mátészalka ipari fejlődését vizsgálja ta­nulmányában. Részletesen elemzi a vidék iparfejlesztési adottságait, a munkaerő, a nyersanyag helyzetét, a me­zőgazdasági termelés ipari bázisait, majd a fejlesztés fő irányaival foglalkozik, Szilá­gyi Imre „Gondolatok Szat- már iparosításáról” címmel az iménti problémával fog­lalkozik, az ipartelepítési ta­pasztalatokat foglalja össze, s főként a település demográ­fiai és gazdaságföldrajzi sa­játosságait világítja meg. Forgács András a fehérgyar­mati járás kedvezőtlen adott­ságú tsz-einek helyzetét vizsgálja, a fejlesztés lehető­ségeit elemzi. A nagy árvízi katasztrófa egyéves krónikáját idézi a dokumentumok hitelességé­vel Kopka János. A folyóirat megemlékezik a nagy forra­dalmár és internacionalista, Zalka Máté születésének 75.1 évfordulójáról, több írás mél-; tatja életét, munkásságát. Er­dész Sándor a Szamosköz néprajzáról, Nyéki Károly egy század eleji radikális lap­ról, az „Uj Szatmáriról, Kolláth László egy mátészal­kai faragóművészről ír. A szatmári témakör a történe­lem rovatban is folytatódik. Sipos Levente a Szabolcs és Szatmár megyei nemzeti bi­zottságok és önkormányzati testületekről, Czakó Sarolta az 1919-es ellenforradalom szatmárcsekei eseményeiről. Farkas József a Tanácsköz­társaság mátészalkai króniká­járól ír. Könyvrecenziók és a szabolcsi képzőművészek munkáinak reprodukciói te­szik színessé a szemle májusi számát. Megjegyzés: Egy SZMK-Ievél margójára Kedden reggel jelzés érke­zett hozzánk egy óvodából. Az SZMK (a szülői mun­kaközösség!) levelet intézett a szülőkhöz, közölve: az óvo­da hat dolgozóját, a be­szerzőt, a szakács néniket, az óvónőket virággal, és vásár­lási utalvánnyal jutalmazzák meg, és erre a célra adjon mindenki egy ötvenest. Van itt vagy ötven szülő, mond­A fiatalasszony a gyerek­kel együtt indult vásárolni. Próba nélkül mégsem érde­mes ruhát venni. Pedig a gyerek nyűglődött, hogy messzire kell menni, hiszen jó két kilométerre, a falu közepén terpeszkedett a bolt. Hoztak egy „szép” kötött ruhát mutatóba. A szivár­vány minden színében pom­pázott — Ezt azért mégsem — szabadkozott, s fel sem pró­bálták­juk 10 nem ad, az összeg így is lesz vagy kétezer. Nos, ez már szép pénz. Ha így megy, akkor lassan a szülői munkaközösségek az ajándékon és a virágon kí­vül egy külföldi utat is be­fizetnek. Úgy tűnik, sok SZMK-vezető saját népsze­rűségét és buzgólkodását fon­tosabbnak tartja, mint a jó ízlést és a szeretetteljes fi­gyelmet. (bürget) A következő sem tetszett, de a látszat kedvéért feladta a kislányra. Elöl lógott, hátul felkapott, sehogy sem állt a gyereken. — Talán egy másikat, ami ott fenn van — kockáztatta meg. Helyette az eladó „Elné­zést” felkiáltással az üzlet másik végébe ment. Valamit suttogtak összebújva. Addig a fiatalasszony ácsorgóit. Majd, miután előkerült az eladó, nagy immel-ámmal le­emelte a kért ruhát. — Sajnos, ezt sem vesszük meg — adta vissza hosszas próbálgatás után. — £s cipőfűzőt sem tetszik Ha elromlik a hűtőgép Luxus-e a gépesített háztartás ? Befejeződött az új lakbérek megállapítása Fellebbezés 15 napon belül Hogy egy üres háztartást egyik pillanatról a másikra gépesítsünk, ahhoz 10—15 ezer forint szükséges. Ez az igény már nem jelent kevesek számára elérhető luxust, s a gépek végső soron időt és energiát takarítanak meg. Ha kaphatók, ha választhatók és ha javíthatók. Nagymosás, automatával Nyíregyházán, a Bethlen utcai rádió- és televízió szak­üzletben kizárólag elektro­mos háztartási gépeket áru­sítanak. A skála meglehetősen szűk, hiszen a szorosan vett kisgépek közül mindössze egyetlen fajta található, a konyhai robotgép. Annál nagyobb a választék hűtőgépekből. A magyar Le­hel család valamennyi típusa kapható, a 60 literestől kezd­ve a 230 literesig. Villanytűzhely viszont egyáltalán nincs. Igaz, nem is keresik annyira, mint a gáz­tűzhelyeket, de ezekből is el­kelne egy-két darab, örven­detesen bővült a választék a mosógépekből. A hagyomá­nyos Hajdú mellett egyre több félautomata és automata gép jelent meg az üzletekben, mint az 1730 forintos órával ellátott Hajdú és a teljesen önműködő Super Automat mosógép. Nem divat a padlókefélő Nem nyújt nagyobb válasz­tékot a város másik két üzle­te, a Centrum Áruház és a Búza téri ABC sem. Bár itt már hozzájuthat a háziasz- szony a korszerűbb, univerzá- lisabb, ugyancsak német gyártmányú robotgéphez, amely valamennyi őrlésen kí­vül már kenyér szeletelésére és tésztadagasztásra is hasz­nálható. vagyv egy hajszárító, legjobb ha újra, cserélik. Hiszen töb­be kerülne a javítás. A nagygépek javítása, a hűtőszekrény, porszívó, mosó­gép elvileg már megéri. Ter­mészetesen leszámítva a házi­asszonyokat érő bosszúságo­kat. A GELKA, bár rövid ha­táridőre és egyáltalán vállal­nia kellene egy-egy mosógép­motor tekercselését rendsze­rint visszautasítja azzal, hogy nincs alkatrész. És alkatrésze valóban nincs, sok cseredarab hiányzik, de tekercselni tud­na. Ha vállal javítást, az sem a legnagyobb öröm. A határ­idő az esetek nagy többségé­ben hosszú, s még akkor sem biztos, hogy a megjavított készülék tökéletes lesz. Szol­gáltatási bővítésről, új mód­szerekről pedig már jó ideje nem adott hírt ez a vállalat. Annál inkább egy másik szerviz, a ELEKTERFÉM, ahol a hűtőgépjavító részleg bővítette szolgáltatásait. Helyben 4 óra alatt, vidéken 6 óra alatt elvégzik a javítá­sokat. Sőt, egy hónapja a hű­tőgépekhez szükséges aggregá- tot vidékre is szállítják a ko­rábbi gyakorlattól eltérően, így nem kell a tulajdonos­nak Nyíregyházára szállít­tatni az elromlott masinát. Itt vállalják azt a munkát is, amit a GELKA nem, mint a motortekercselés. Igaz, nekik sem kifizetődő üzlet. De szol­gáltatás és ezt — komolyan veszik. H. S. J. Hétfőn, május 31-én befe­jeződött a lakbérek meg-V'a- pítása és a kormányrem' •valamint a miniszteri v. hajtási utasítás értelmében ezzel a nappal bezárólag ér­tesítették a lakókat az új lakbérekről. Nyíregyházán 4116 bérla­kás van, ebből 2848 komfor­tos, vagy ennél magasabb a besorolása, 1268 pedig kom­fort nélküli. Ez utóbbiak lak­bére tehát nem emelkedik, így a kiküldött értesítés is csak néhány soros írás. A többi lakók viszont részletes közlést kaptak arról,. hogy mennyi a lakásuk alapterüle­te, milyen komfortfokozatba sorolták, figyelembe vettek-e csökkentő, vagy növelő té­nyezőket és mindezek alap­ján mennyi az új lakbérük. Ha valaki nem kapott Ilyen értesítést, akkor írás­ban kell kérni a bérbeadótól — Nyíregyházán az ingatlan- kezelőtől — a lakbér megál­lapítását és ha erre 15 napon belül nem kap választ, ak­kor a jogszabályok szerint nem lehet a bért megváltoz­tatni. Előfordulhat — het­venkét esetben már meg is történt — hogy valaki nem ért egyet lakásának besoro­lásával. Ebben az esetben 15 napon belül fellebbezni le­het az ingatlankezelő válla­lathoz, de a fellebbezéshez csatolni kell a lakbér-hozzá­járulási igazoló lapot, mert enélkül nem mérlegelik a panaszt. Az eddig beadott fellebbe­zések mintegy fele azt rek­lamálja, számítsák be a ko- rabban saját költségükön végzett átalakítások árát, mert néhány esetben ezzel a korszerűsítéssel lett a lakás komfortos- és ennek megfele­lően emelték fel a lakbért. Ezeket a korszerűsítési, ké­relmeket július elseje után vizsgálják felül, hiszen min­den ilyen lakás egyedi elbí­rálást követel és ezután közli majd az ingatlankezelő, hogy milyen költséget ismer el. 1 A jövőben viszont, ha va­laki korszerűsíteni akarja a lakását, megállapodást köt­het az ingatlankezelővel, hogy a magasabb komfortfokozat ellenére is csak azt a lak­bért fizeti, ami ez év július elsejétől érvényes. Olyan eset is előfordulhat, hogy jú­lius 1-ig változás következik be. például az egyik személy — aki a hozzájárulást kapja — elköltözik a lakásból, vagy lakást cserélnek, ilyen­kor az ingatlankezelőtől lehet kérni újabb lakbér-megállapí­tást. Igaz, csak egyetlen eset­ben, de előfordult — és elő­fordulhat — hogy egy lakó a lakbér megállapításakor még dolgozott, lakbér közlésekor pedig már nyugdíjas volt Ilyen esetekben a nyugdíja­sokra érvényes rendelkezés szerint járnak el, vagyis a nyugdíjasok életük végéig megkapják az államtól az új és régi lakbér közötti kü­lönbséget (balogh) Elképeszioen könnyelműek... így segítik a betörőt Előfordul, hogy valaki hosszabb távoliét után vagy munkából hazatér és meg­döbbenve tapasztalja: betö­rő járt a lakásban. Szalad a rendőrségre, értesíti az Álla­mi Biztosítót — bizony ká­ra van. Gyakoriak-e a lakásbetöré­sek? S mennyiben játszik a betörő kezére a nemtörő­dömség? A lakásbetöréses bűnügyek száma évről évre csökkenő­ben van, nagyobb mérvű le­hetne ez a csökkenés azon­ban, ha az emberek jobban vigyáznának lakásukra. Könnyelműségük sok esetben crínto Valaho2va.il megéri, ha könnyűszerrel be­hatolhat a lakásba és magá­hoz veheti. Mit tanácsol a szakember? Az új lakásba költözők ne elégedjenek meg azzal a zár­ral, amit a lakás átvételekor kapnak. Ezek fél Wertheim- zárak. Az álkulcsos betörők többsége ezekre a zárakra specializálta magát. Az új lakónak megéri, ha az ajtóra még egy biztonsági zárat is felszerelnek. A tapasztalat azt mutatja: a lakásbetörők elkerülik a kétzáras ajtókat, mivel a biztonsági zárnál ál­kulcsot használni nem tud­nak. A feszítés pedig zajos és veszélyes számukra. Számos lakás ajtaján hosz- szúkás kitekintő ablak van. Ezt még rövid időre sem szabad nyitva hagyni. Több ízhpn plrSfnrrlnlt hop^v ilvpn biztosabb hely az OTP. Le­hetőleg jeligés, vagy névre szóló betétkönyvet kérjenek. Ezeket, ha meg is kaparintja a betörő, kiváltására nincs módja. Főleg a régi házakban igen elterjedt módszer az un. rig- lihúzás. Ezek kétszárnyas aj- tójú lakások. Sokan megfe­ledkeznek arról, hogy az aj- tóriglit alul is, felül is rög­zítsék, így megkönnyítik a betörő bejutását a lakásba. De behatolhat a lakásba az ajtó feletti szellőzőablakon is, ha azokat nyitva tartják. Kü­lönösen könnyen bemászhat akkor, ha az ajtó alsó abla­kai előtt vasrács van. Ugyan­is, ezek létrául szolgálnak a betörőnek, hogy a nyitva ha­gyott felső ablakon is be­mászhasson. A betörő fievelmét Svak­Megyénk háztartásainak egyik legelterjedtebb készülé­ke a gáztűzhely. A választék viszont meglehetősen silány a megyeszékhelyen is. Nyír­egyházán. a Centrum Áruház­ban mindössze két típus kap­ható, jóllehet ezek közül az egyik, a magyar T—4-es a legkeresettebb. Volt olyan időszak is, amikor 4—5 fajta gáztűzhelyet kínáltak. Persze ez nem vigasz. Van viszont egy háztartási gép, amelyről a vevők, a háziasszonyok szoknak le las­san. A padlókefélő, ebből ma már legfeljebb csak kö- zületelc vásárolnak. A gépet nem egy korszerűbb testvére szorította ki a piacról, hanem a háztartási technika egy úl ága, a vegyipab. Már sokkal kifizetődőbb • a vilupálozás, mint órákig fényesre csúsz­kálni a padlót lízlet vagy szolgáltatás Ami pedig nem nyújt vá­lasztékot, az a háztartási kis- és nagygépek javítását végző szerviz. Hiszen ha a gépesített háztartások luxus voltáról be­szélünk, akkor ez erre a té­makörre szól. Nyíregyháza ilyen javítá­sokat végző szervizei, a GELKA és az ELEKTERFÉM egy dologban megegyezik. A kisgépek javítása nem kifize­tődő, sem nekik, sem a tu­lajdonos háziasszonyoknak. Ha elromlik egy kávédaráló, így vélekednek. „Miért ép­pen hozzám törnének be?” Vagy: „Lakásomat biztosítot­tam”. Érdekes az utóbbi ál­láspont. A lakásbiztosítás nemcsak a betörés okoztá kárt téríti meg, hanem egyéb tnás módon okozott ká­rokat is. Mégis, az emberek ügyelnek arra, hogy pl. ne­hogy tüzet okozzanak a la­kásban, az ablakot még vé­letlenül se törjék be, ne érje őket baleset stb. Ezzel szem­ben igen keveset törődnek azzal, hogy megnehezítsék a lakásbetörő dolgát. Pedig az „ördög nem alszik”. Manap­ság mindenkinek van otthon értékes tárgya, s a betörőnek esetekben a betörő egyszerű­en benyúlt a nyitott kisabla- kon. kivette a zárban ha­gyott kulcsot és arról lenyo- matot készített. Később pe­dig az eredeti kulcs pontos másolatával behatolt a la­kásba. De a nyitva hagyott kémlelőablakon benyúlva kinyithatja az ajtót is, be­surranhat az előszobába, és a fogasról elemelheti a ka­bátokat. Természetesen megtörténik az is, hogy a betörő még a Wertheim-zárral is megbir­kózik, majd ajtófeszítés út­ján bejut a lakásba. A betö­rő dolgát azonban megnehe­zíthetjük azzal is, hogy a belső ajtókat zárva tartjuk. Különösen vonatkozik ez a szekrényekre. Elterjedt szo­kás az, hogy csak azt a szek­rényt tartják zárva, amely­ben pénzt vagy értéket őriz­nek. A betörők ezzel tisztá­ban vannak, s csak ezzel a szekrénnyel „foglalkoznak”. El is emelik belőle az értéke­ket. Ha viszont mindegyik szekrényt zárva találják, ne­hezebb a „tájékozódásuk”, és időhiányban esetleg nem is találják meg a keresett; tár­gyakat. Készpénzt lehetőleg senki ne tartson Otthon. Az Állami Biztosító egyébként sem té­ríti meg. Megőrzésre a leg­ran maguk a lakók hívják fel arra, hogy hozzájuk nyugod­tan betörhetnek. Ugyanis, ha rövidebb-hosszabb időre el­távoznak a lakásból, a külső ajtóra kihelyezett cédulán közlik távollétüket a postás­sal, gázossal stb. A betörő így tudomást szerez arról, hogy a lakás gazdája nem tartózkodik otthon, oda akár éjjel is behatolhat, ami szá­mára sokkal biztonságosabb. Lehetőleg kerülni kell az ilyen cédulák kifüggesztését Helyesebb az, ha a lakó tá­vollétében megkéri szomszéd­ját vagy a házmestert: 2—3 naponként nézzen be a la­kásba. Ha ez idő alatt még­is betörtek oda, hamarabb fedezik fel és könnyebb a tettest kézre keríteni. Különösen a peremkerüle­tekben nagyon helytelen szo­kás az, hogy a kulcsot a láb­törlő alá, a gázóra dobozába stb. helyezik. E rejtekhelye­ket a betörők is ismerik, a lakáskulcsot rövid keresgélés után meg is találják. Tanácsos lenne — de ma még nagyon kevesen teszik meg —, ha azok, akik zseb­rádiói magnetofont, fényké­pezőgépet vásárolnak, ezek gyártási számát feljegyeznék. Esetleges eltulajdonításakor e szám ismeretében a tettest könnyebb megtalálni, és az ellopott érték is visszakerül­het tulajdonosához. B. Bi kérni? Az van.' Milyen szín­ben parancsol? — kérdezte az eladó. — Nem. nincs rá szüksé­gem — lepődött meg. A fehérneműs részhez me\ek. — Tessék parancsolni — fogadták. — Cipőfűzőt a rö­vidárus pultnál kell kérni. Vagy valami mást adha­tunk? — Már megint a cipőfűző — zakatolt az agyában a gondolat. — Miért kérdezik? Megvettek egy-két aprósá­got. Utána jutottak el a rö­vidárus pulthoz. — Itt a fehér cipőfűző — tettek elé egy dobozi. A fiatalasszony fülig vö- rösödött mérgében. Már ér­tette. Néhány héttel koráb­ban, az egyik gyűlésen fel­szólalt. A kereskedelmi ellá­tásra panaszkodott, s hirte­lenjében példának a fehér cipőfűzőt hozta fel, amit nem kapott sem az ABC-áru- házban, sem a ruházati bolt­ban. — Köszönöm, nem vásáro­lok semmit — mondta dühö­sen. — Esetleg úttörőfelsze­relést. — Azt majd csak szeptem­berben tartunk — oktatták ki. (lányi)

Next

/
Thumbnails
Contents