Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-18 / 142. szám
Wli. Jfinlus IS. KELET-MAGTAR0RSZÄ8 5. rSSé GAZDASÁGI IEGYZETEK Pontosan, határidőre Súlyos termeléskiesést okozott megyénk egyik nagyvállalatánál két határidőre el nem készült tartály szállításának elmaradása. Hogy mégis segítsen magán a vállalat, az egyik tartályt saját karbantartó műhelyében készítette el. A késedelmes munka azonban így is zavart okozott a termelésben, s egy harmadik vállalat, vagy éppen a kereskedelem hiába várja a kért anyagot, vágj- árut. A késedelem miatti kárt valakinek állnia kell. Természetes dolog, hogy az veszít, aki először bontotta meg a sort, s nem tett eleget ígért vállalásának. Nem egy vállalat, termelőüzem fizeiett már súlyos ezreseket azért, mert nem tartotta meg a szerződésben is vállalt szállítási határidőt. Néha — különösen az exporttermékeknél — egynapi késés is elegendő ahhoz, hogy elúsz- szon a hosszú hónapokon át folyó sikeres munka nyeresége. Nagyon jól tudják ezt a Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Vállalatnál, az exportra is jelentős mennyiségű árut szállító Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi üzemében, a Nyíregyházi Cipész Szövetkezetben. Nem ok nélkül igyekeznek úgy dolgozni, hogy a termék elkészülte után is legyen idő a minőségi vizsgálatokra, a csomagolásra és a szállításra. S nem elég az árut vagonba rakni és lezárni. Tdőt kell hagyni a vagonfutásra. nehogy késéssel érkezzen az áru a határállomásra. S amennyire fontos az exportnál a határidők tartása, olyan szükség van erre az országon, megyén' belül is. Nem sokat ér ennek sürgetése az utolsó napokban, hajrával törleszteni mindazt, amit a hónap. a negyedév, vagy a félév elején, menet közben elmulasztottak. A Nyíregyházi Vasipari Szövetkezet központi üzemében minden egyes megrendelést felvezetnek az irodában kifüggesztett termelési grafikonra. Bárki, bármikor megnézheti: mikor kezdődik a megrendelt termék előállítása, naponta milyen készültségi fokot szükséges elérni ahhoz, hogy a szerkezet, vagy berendezés idejében a festőkhöz kerüljön. Melyik időpontban kell szállításra készen lenni. E nélkül — a jelenleg is nagy választékban készülő vasipari termékeknél — valóságos bábeli zűrzavar alakulna ki. A féléves szállítási határidők lassan tettközeibe kerülnek. Nem kétséges, hogy azok számára, akik menet közben sem restellték operatíve ellenőrizni saját munkaterületük tevékenységét, azoknak most nem fáj a fejük. Kisebb adósságokat — hiszen objektív Tényezők is közrejátszhattak — lehet még törleszteni. Szükséges ez nem csak saját, jól felfogott érdekből. Rendre, fegyelemre szoktatjuk ezzel a partnereket is. A bevezetőben említett két vállalat végül is egyezségre jutott. A vita fokozása esetleg rontaná a nehezen megmentett jó viszonyt. Nincs szükség azonban az effajta, erőt lekötő tűzoltómunkára ott. ahol a kapacitás figyelembevételével elvállalt munkát megfelelő ütemezéssel, operatíve irányítják, rátartással dolgoznak. S amit másoktól megkövetelnek, azt kötelezően érvényesítsék házuk táján is. így, csakis így lehet a legtöbb esetben nagy többlet- költségeket jelentő hajrák nélkül lezárni a hónapot, vág}7 a félévet! Tóth Árpád A fogyasztó érdekében A vásárló állandó igénye, hogy pénzéért megvehesse a számára szükséges árut. Az ezzel kapcsolatos szervezést, belső mozgatást már persze nem tartja feladatának. Egyetlen érdek fűződik kívánságához: az árut jó minőségben, szívélyes kiszolgálással, no meg persze, lehetőleg olcsó áron kapja meg. Számos intézkedés, fejlesztés szolgálja a vásárló érdekét. Ilyennek számít többek közt, a magasabb szintű gazdasági mechanizmus kereskedelmi versenypolitikája. Ennek nyomán születtek gomba módra az elmúlt pár évben a különböző kereskedelmi egységek, szervezetek. Termelő- szövetkezetek maguk vagy társulási alapon alakítottak ki boltokat. Széles körben elterjedt a tsz-ek és fogyasztási szövetkezetek, állami gazdaságok, sőt állami kereskedelmi vállalatok kooperációja a vásárlási Igény jobb kielégítése céljából. Eltűnőben van a kezdeti időben érezhető kereskedői féltékenység, irigység. Ehelyett az a helyes tendencia erősödik: jobb áru, nagyobb választék, szükség szerint ár- korrigáció. A vásárló nem egyebet, ilyesvalamit vár. S ez a folyamat még korántsem te‘ózott. Mindenki tudja, aki a pénzt ismeri, nagyon nem mindegy, milyen hosszú az áru útja. Márhogy a termelés helyétől hány kézen — cégen megy keresztül. Mert a láncszemek nemcsak lassítanak, drágítanak is. Rövidebb úton például zöldség-gyümölcsfélék esetében, kisebb termésből is jobb lehet az ellátás, az áruban kevesebb veszteség származhat De vonatkozik ez — más áttétel szerint — minden áruféleségre. A szocialista kereskedelem az ilyennek nem lehet híve, a különböző „lerakódásokat” a vásárló nem fizetheti meg. Ki ne helyeselhetné, hogy tsz-ek, értékesítő szövetkezetek, társulások rendszeresen üzemelő standjaikkal „betörtek” a városi piacokra, állandó boltjaik jói illeszkednek a régiek közé. (Sőt, talán az a vélemény erősebb, nem eléggé dinamikus az ilyen térhódítás.) Falvak egész sorában nyíltak zöldség-gyümölcs boltok, kiegészítve tojás-. tej-, baromfivásárlási lehetőséggel. Ezek az áruk, többségükben a legrövidebb utat teszik meg, közvetlen a termelőktől kerülnek a vásárlókhoz. Bizonyos mértékben árellenőrző- szabályozó szerepük van. Különösen falvakban, nagyobb községekben érezhető ez, ahol az árusítást biztosító tsz vagy szövetkezet nem is annyira a Dr. P. Szabó Gyulának, a megyei tanács elnökhelyettesének előterjesztése alapján kibővített ülésen tárgyalta csütörtökön Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei bizottsága a negyedik ötéves terv szabolcs-szatmári célkitűzéseit. Az ülésen, amelyen a megyei bizottság tagjain kívül részt vettek a járási, városi, nagyközségi népfronttestületek vezetői is, széles körű vita bontakozott ki a tervjavaslat felett. Általános volt az a megállapítás, hogy a program készítői igen sokoldalúan, minden területre kiterjedően számításba vették a fejlesztés lehetőségeit. Mindezek mellett a népfront járási és városi testületi, társadalmi bivárható hasznot, mint a lakosság ellátásának javítását tekinti. Csak helyeselni lehet olyan kezdeményezést, amely — központi érdele megsértése nélkül — sajáterős péküzemet létesít a kenyérellátás javítása céljábóL (Tucatnyi ilyen van már a megyében.) A sé- nyői Búzakalász Tsz korszerű vágóhidat épített, a környék jobb húsellátása céljából. Mátészalka város központjában gyorsan népszerűvé vált a vállaji Rákóczi Tsz árudája házi készítésű füstölt és töltelékféleségével. A máriapócsi Zöld Mező Tsz kisvendéglőt és borkóstolót tart fenn a faluban. Hosszú sorokat lehetne még írni az ilyenekről és hasonlókról. Van remény rá, hogy megvalósuljon a vásárlói igény: jól járjon a pénzével. zottságainak ülésein és a megyei tanácskozáson sok olyan észrevétel és javaslat hangzott el, amelynek egy részét még hasznosítani lehet majd a terv jóváhagyásánál. Többek között a népfrontbizottságok is helyeslik a megye további iparosítására, a mezőgazdasági termelés fokozására, a melléküzemági tevékenység bővítésére, a foglalkoztatottsági problémák megoldására irányuló törekvést. Szorgalmazzák a gyermekintézmény, továbbá a szolgáltatói hálózat nagyarányú bővítését, .a koncentrált településfejlesztést oly módon, hogy ezek eredményeit a közlekedés javításával a kisebb községek lakói is érezzék. Asztalos Bálint A IV. ötéves tervet vitatta meg a HNF megyei bizottsága A. L Schargorodski: A gyufásskatulya A ruhatárban a kővetkező feliratú cédula volt kifüggesztve: „Egy gyufásskatulyát találtam. Átvehető: Masnik, 30-as szoba.” Megtapogatom a zsebem, a doboz hiányzott. — Jó napot — mondtam, miközben beléptem a 30-as szobába. A súlyos íróasztalnál egy férfi ült fehér zakóban és nadrágban. — Jó reggelt — javított ki tárgyilagosan. — Mi ugyanis sokáig alszunk! A skatulya miatt jött? — Pontosan! — Nos akkor nézzük csak! Foglaljon helyet! Leültem. — Neve? — kérdezte. Megmondtam. — Születési éve? Válaszoltam neki. — Nemzetisége? Azt is közöltem. — Személyi igazolványának száma? Felírtam. Masnik tüsszentett egyet, majd tüzetesen végigmustrált, s gúnyos vigyorral érdeklődött: — Tehát Ön vesztette el a dobozt? — Igen, én. — Akkor feleljen gyorsan. A doboz színe? — Kék. — Szélénél? — Sárga. — Mi van a tetején? — Egy férfi csákánnyal. — És még? —■ Egy gerenda hordalékfa. — Mennyi idős? — Ki? A SZOVJETUNIÓBÓL, ROKONOVÖRÓL ÉRKEZŐ Z UZOTTKÖSZ ÁLLITMANYT A KÖZÚTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT FEHÉRGYARMATI TELEPÉN RAKJÁK LE. A KÉPEN LÁTHATÓ BERENDEZÉSSEL ÁLLÍTJÁK ELŐ AZT A BURKOLATI KEVERÉKET. AMELYET A JÁRÁS ÚTJAINAK FELÚJÍTÁSÁNÁL HASZNÁLNAK FEL. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Az ipartelepítés új útjai Gyár a tsz udvarán A MTHOKFMI \ új vállalkozása iNyírmadán Egy fekete hajú, tagbaszakadt munkás — homlokán verejtékcseppekkel — próbálgatja vadonatúj gépét Nyír- madán, a Kossuth Termelő- szövetkezet új nitrocellüze- mében. A polisztirol műanyagot előzetesen gőzzel lágyították. A kazán kifogástalanul működik. A habosítás ellen sem lehet kifogás Kint, az «udvaron álló műanyag silóban pontosan a kívánt és előírt ideig pihent, olvadt az előkészített anyag. És — bosszúság! — a háromszor egyméteres hófehér műanyag hablapokat nem tudja kidobni magából a ..tömbösítő formasajtoló gép”. Pedig vadonatúj. Különös vállalkozás A munkás — Lőrincz György gépkezelő, az új üzem egyik legügyesebb dolgozója — körülnéz a nagy munkateremben. Nincs egyedül. Itt áll és szurkol mögötte a ba- latonfűzfői anyavállalat beruházási főelőadója, Végvári József, Tóth András vegyészmérnök, Várőczy János beruházási előadó. Mindhárman tudják, hogy Lőrincz György a Balaton-parti üzemben kifogástalanul elsajátította az anyavállalatnál a gép kezelését. Tehát nem az emberben van a hiba. Hát akkor miben? Hiszen a gép vadonatúj. Leállítják az indítási próbaüzemet. Gyors tanácskozás. Éppen arról van szó, hogy a gép vadonatúj. A formába ezért ragad bele a késztermék. Úgynevezett „kidobó”olajra van szükség. A vegyészmérnök már mondja is a nevét: szilikonolaj. Hol lehet azt legközelebb megszerezni? A Nyíregyházi Gumigyárban! Nosza, várjon a próbaüzemelés egy kicsit! Gépkocsi, gyors utazás a gumigyárba. Pár óra múlva már itt is vannak az olajjal. Bekenik vele a formát. A gép kifogástalanul működik. A Balatonfűzíői NITRO- KÉMIA Vállalat és a nyírmadai Kossuth Termelő- szövetkezet közös vállalkozása, az első szabolcsi „nitro- cell” üzem megindult. Mindenkinek hasznos A Kossuth Termelőszövetkezetnek százötven dolgozó tagja van. Eddig körülbelül évi tizenötmillió készterméket állítottak elő mezőgazda- sági termékekből. Az új melléküzem évi termelését huszonhatmillió forintos értékre tervezték. Ha ennek fele részét vesszük, majd annyi, mint az eddigi összes termelés a Kossuthoan. De meg kell gondolni azt is, hogy az eddigi tizenötmilliót százötven ember munkájával hozták létre. Az újabb huszonhatot viszont, aminek fele, legalább tizenhárommillió, a termelőszövetkezetet illeti, mindössze húsz munkás munkájával sikerül elérni. Pahyi Györggyel, a tsz elnökével részletesen elemezzük a várható nyereséget is. A tizenötmilliónak közel fele a termelőszövetkezeti dolgozók jövedelmét növelte. Az új segédüzem kiszámított évi nyeresége a termelőszövetkezet számára évi egymillió. De ismét csak összehasonlításként: ezt a tiszta jövedelmet húsz ember munkája segít előállítani. A másik hetet százötven emberé. Még mindig sokkal jobb az ipari munkássá vált termelőszövetkezeti dolgozó termelékenysége. A leglényegesebb dolog azonban, hogy a különösen könnyű készterméket nem kell a szabolcsi és környékbeli építkezésekhez háromszáz kilométerről szállítani. Negyven-nyolcvan kilométeres körzetben használják fel. A szállítási apparátust nem terheli az igen nagy térfogatú és — térfogatához képest — nagyon könnyű terméknek a szállítása. Ahogyan mondani szokták: nem szállítunk -többé drágán „levegőt!'. Egy találmány is ide került A TÁSZI — A Termelő- szövetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda — egyik országosan is legjelentősebb vállalkozása jelenleg a két partner, a nagy dunántúli vegyészeti üzem és a szabolcsi termelőszövetkezet szerződésének létrehozása. De bizonyos, hogy az idei esztendő eddig legjelentősebb szabolcsi segédüzemének indulásánál voltunk jelen. A kicsi, de igen jelentős üzemnek máris megvannak a fejlesztési tervei. Megvan a terv arra, hogy egy jelentős szabadalom felhasználásával — a Váci Gumigyárral közösen — úgynevezett szendvics- paneleket készítsenek, például üzemépületek, termelőszövetkezeti istállók befedésére. (Az eddigi fedél négyzetmétere kétszáz forinton aluli árban árusítható.) És, mivel a nyírmadai üzem termékeit a szerződés szerint a termelőszövetkezet értékesíti, máris tárgyaltak például a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalattal, és a MEZÖBER-rel. Azt mondták, nem lehetne jóval többet készíteni ebből az olcsó „falszendvicsből” ? De lehet! Folynak a kísérletek arra, hogy a szendvicsfal egyik „félzsömléjét”, az egyik gumiréteget a naményi forgácslapgyár lemezeivel helyettesítsék. Ugyanúgy megfelel a célnak, mivel a „nitrocell” nem zsugorodik, és erre a gyártó üzem garanciát is vállal. Mindenesetre, a jelenlegi húsz munkás helyett már talán év végére ötvenen dolgoznak majd az új üzemben és ennek megfelelően nő a termelés, és az értékesítés is. Ugyanezt a földekkel ilyen arányban aligha lehetne megcsinálni. A kis falusi gyár máris kifogástalanul működik. Még néhány napot várnak és aztán megtartják a kis. de nagyon ügyes falusi gyár avatóünnepségét is. — A férfi. — Középkorú... — S az aláírás? — „Használjon hordalék- fát!” — Ez lenne tehát — állapította meg Masnik és letörölte izzadt homlokát. — TJgy látszik, tényleg öné a doboz. Hirtelen hangot váltott: — Hány szál volt benne? — Mi? — kérdeztem izgatottan. — Hány gyufa? Nem tudtam, fogalmam sem volt róla. De muszáj volt felelnem, igy a szerencseszámomat neveztem meg: — Tizenhét — Bedőlt! Felsült! — kiáltotta Masnik. — Jól behúztam barátocskám! Ha^ha-hal Elpirultam. — Na jól van — vigasztalt meg — nem akarunk mi kicsinyesek lenni, meg vagyunk győződve, hogy ez az ön doboza. Ehhez semmi kétség sem fér. Győztesen tartotta elém a gyufaskatulyát, melyet a páncélszekrényből vett elő. — Vegye át nyugodtan! Őrizze meg! Megköszöntem, s az ajtó felé indultam. — Állj! — kiáltotta. — Mi van még? — kérdeztem. — Nyugtáznia kell! Aláírtam a nyomtatványokat, majd kitántorogtam a holdfényes estébe. Közben ugyanis szép csendben bees- teledett.„
