Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-17 / 141. szám

JL oldd ÍTELET-MAG Y ARORSZ AÖ 1Ml fűníog If. Korunk mezőgazdasága Egyre nagyobb teret hódít Repülőgép a mezőgazdaság szolgálatában MI ÍGY CSINÁLJUK Felvirágzott és jövedelmező a baromfitenyésztés Kisszekeresen Gépbemutató Nyírmadán Ez év tavaszán hatvan éve múlt, hogy Alfréd Zimmer­mann, a drétershageni kerü­let fiatal erdésztisztje sza­badalmat kért a berlini Bi­rodalmi Találmányi Hivatal­tól, melyben repülőgépet kí­vánt felhasználni az erdők rovarkártevőinek irtására. A gondolat és a pontos kivite­lezés leírása tőle származik, az akkori repülők azonban nagyon kezdetlegesek voltak a munka végzéséhez. Sikeres védekezést egy évtizeddel ké­sőbb 1921-ben tette gyakor­lattá az amerikai Ohio ál­lamban McReady pilóta. A fiatal szovjet államban is korán megkezdték a repülő­gépes növényvédelmet. Az első világháború, majd a fe­hérek és az intervenciósok elleni polgárháború idején az amúgy is alacsony szintű mezőgazdaság teljesen el­romlott. Az igen sok és ve­szélyes kártevő között fellé­pett az ázsiai sáska, ami el­len már 1922-ben repülőgép­pel védekeztek a szovjet szakemberek. Kodinszk város közelében V. F. Boldirjev irányításával hajtották végre az első sáskairtást, ez nagy sikerrel járt. Új gépek, szakpilóták A mezőgazdasági repülés a második világháború után terjedt el rohamosan. A há­borút kiszolgált gépek ol­csók voltak és sok volt a le­szerelt harci pilóta is. Ezt segítette a nagymértékben megnövekedett élelmiszer­szükséglet kielégítése és a vegyipar ugrásszerű fejlődé­se, a vegyianyag és műtrá­gyagyártás növekedése. A háborúból visszamaradt fu­tárgépek kiöregedtek, de a sürgető igény is arra ösztö­nözte az ipart, hogy spe­ciális mezőgazdasági repülő­gépeket gyártsanak. A szo­cialista táboron belül a Szov­jetunió a KA—26 típusú he­likoptereket, Csehszlovákia pedig a Z—37-es merev szár­nyú gépeket gyártja. Hazánkban 1959-ben szer­vezték meg az első növény­védő gépállomást. A hatvanas években többször láttuk már a nyírségi burgonyaföldek felett is a növényvédelmi szolgálat gépeit. 1968-tól Nyíregyháza neve rangos he­lyen szerepel a repülős nö­vényvédelem történetében, itt képezik a mezőgazdasági pi­lótákat. A felsőfokú mező- gazdasági technikumban szerzett pilótaoklevél mellé megkapják a gépész szak­technikusi oklevelet is, így párosítva egyedülálló a nyír­egyházi képzés. Gyors és termelékeny A növényvédő gépállomás 5 géppel dolgozott az első esztendőben, amikor mintegy 60 000 hold munkát végeztek. 1970-ben már 90 repülőgép 1 500 000 holdat téliesített. A repülőgépnek jövője van, nemcsak az új technika mi­Az amerikai fehér szövőlepke különösen nagy kárral fenyegető, karantén kártevő. Nagyfokú el­szaporodása esetén tarrágást okoz. Gyümölcsfáink károsítása­kor — az asszimilációs felület csökkentésével — nemcsak az az évi, de a következő évi termést is csökkenti. Jelenléte a gazda­ságokban, csomagoló-, tároló- és berakóhelyeken exportot kizáró ok. •> Ez évben a kártevő lepkerajzá­sa elhúzódott A megye külön­böző helyein elhelyezett 9 fény­csapda május 11-től iúnius 2-ig fogott imágókat. Az elhúzódó rajzás a védeke- Sést megnehezíti. att, hanem olyan esetekben is használható, amikor a földi gépek nem vehetők igénybe. Például felázott talajon min­den károsítás nélkül szórhat műtrágyát, végezheti a nö­vényvédelmet, hasonlóan a vízzel borított rizsföldeken. Nagy a termelékenység, rö­vid idő alatt, nagy területet lehet vele védeni, műtrá­gyázni. A földi növényvédő gépeknek mintegy 55 százalé­ka elavult. így van ez me­gyénkben is, ahol az 1100 gép közül 600 darab alig használható. A mezőgazdaság egyéb gépei is elavultak ilyen százalékban, de a növényvé­delem sokkal inkább kívánja a pótlást, a korszerűsítést. Ha egy gazdaságban elhúzódik a talajművelés, vagy a beta­karítás, abból neki származik kára. Ha a növényvédelmet hanyagolják el, az járványos méretté is fajulhat, tehát más gazdaságok is veszélybe ke­rülnek. Ezért is nagy jelen­tőségű a korszerű repülőgé­pek alkalmazása. A negyedik ötéves tervben jelentősen növekszik a repü­lőgép szerepe. A tervidőszak végére mintegy öt és fél mi­liő hold lesz az igény. Sajnos előreláthatólag az igényt csak 68—70 százalékban tudják ki­elégíteni. A szervezésben új dolog, hogy a gazdaságok- is vásárolhatnak repülőket, he­likoptereket. A későbbi évek­ben a repülőgépes növény­védő állomás szerepe, inkább a javításra, az üzemanyag­ellátásra, a hírközlésre (rá­diós összeköttetés) terelődik át. Hasonló szerepet szánnak neki, mint az autófenntartás­ban az AFIT-nak van, ' Megoldandó problémák Nagy feladatok várnak a repülőgépes mezőgazdasági munka jobb szervezésére, ami széles körű tevékenysé­get ölel fel. Többek között nagyobb hatóanyagú műtrá­gyák gyártása, hogy keve­sebb ballasztanyagot kelljen szállítani. A permetezőanya­goknál a hektáronkénti fo­lyadékmennyiséget leszoríta­ni az öt kilóra, tehát minél kevesebb vizet szállítani. Ezen a téren már kedvező külföldi tapasztalatok van­nak. A nyíregyházi kétnapos ankéton a résztvevők meg­ismerkedhettek a svájci CIBA—GEIGY A. G. kísérle­teivel. Ilyen eredményeket nagy területű monokultúrák­ban értek el. Kedvezőbb üzemanyag-tárolásra, -szállí­tásra van szükség. A rako­dásban, a gépek töltésében tovább kell fokozni a gépesí­tést. Végső soron olcsóbbá kell tenni a repülőgépes vé­dekezés költségeit. Egy bizonyos: már ma sem kuriózum a repülőgép a me­zőgazdaságban, a jövőben pe­dig egyre nagyobb teret hó­dít ez a technika. (Cs. B.) A kártevő elleni védekezés alapja az első nemzedék fiatal lárváinak elpusztítása. Eredményesen lehet védekezni főleg házikertekben. udvarok­ban, szórványfákon a hernyó- fészkek leszedésével, mechanikai megsemmisítésével addig, amíg a fészek hossza a 30 cm-t nem ha­ladja meg A közutak védelme a közúti igazgatóság feladata, községi (vá­rosi) közterületeken a védeke­zést a lakosság társadalmi segít­ségévei kell végezni, Ha ennek ellenére erős fertőzés alakul ki, kérésre a növényvédő állomás segítséget nyújt. A házikertekben. udvarokban észlelt fertőzéskor a községi (vá­rosi) szakigazgatási szervek köz­Tavaly, január elején egye­sült a kisszekeresi, nagysze- keresi tsz, Egyesült Erő né­ven. A két szomszédos szat­mári falu, az 1970-es év ár­vízi veszedelmében egyik sú­lyos kárának tekintette, hogy a szó szoros értelmében meg­bénult a már stabil hírnevet szerzett baromfinevelésük. A kisszekeresi tsz ugyanis két épületben, hagyományos módszerrel egy-egy időszak­ban hatezer csibét nevelt. S noha, a jövedelem — az avult módszerek miatt — alig mi­nimálisnak, darabonként egy forintnak mondható, np.gy jelentőséggel bírt a tsz gaz­dasági életében. Nem is számítva egyebet, csak azt, hogy egy-egy csirke „regi­ment” gondozására hat-nyolc nő tsz-tagot tudtak beállíta­ni. Az árvíz utáni „káoszban”, a visszatért lakosság egyik kedvező híre volt, hogy lesz új, sőt jobb és eredménye­sebb csirkekombinát. Berki Zoltán és Sál iga Já­nos, a tsz elnöke, illetve fő- agronómusa naponta úton voltak. Tárgyaltak, érveltek és kértek. Egyik tanácskozá­si központ — mint általában minden bajba jutott tsz-nek — a Szatmár-beregi Tsz-ek Területi Szövetsége központi irodája volt. Itt rögzítették, hogy a nagyszekeresi Egye­sült Erő Tsz kezdettől kor­rekt partnere volt az érde­kelt ipari vállalatoknak, ak­kor is szállított, amikor más gazdaságok felmondták a szerződéseket — minden se­gítséget megérdemel, hogy újra talpra álljon. Még aZ ár­víz hónapjában bizonyossá vált, hogy mind aBOV, mind a megyei keltetőállomás ko­moly anyagi támogatással kész segíteni. Az árvíz levonulása után, szinte nyomban megkezdő­dött az újjáépítéshez szüksé­ges anyagok leszállítása. Köz­ben, a Komárom megyei tsz- szövetség, mint patronáns különböző tanácsokkal állt elő. Náluk meglehetősen fej­lett színtű a nagyüzemi ba­romfinevelés s ennek alap­ján javasolták: „jó a csirke­nevelés, de csak nagyban és korszerű módszerekkel.” Meghívták a kárt szenvedett szatmári tsz vezetőit, láto­gassanak el hozzájuk — a hasznos tapasztalat sosem árt. Ezután úgy döntött a tsz vezetősége, hogy két nevelőt építenek. „S az a pláne a dologban — mondta most utólag a tsz elnöke, hogy az építési kivitelezést a saját építőbrigád teljesítette. így vált lehetővé, hogy az egyik helyiség elkészítése úgymond ingyenben maradt.” Már az árvizes esztendő de­cember 9-én (jól emlékeznek a pontos dátumra), az I-es kombinált épületben megtör­ténhetett a betelepítés. Annyi (tizenötezer), mint az azelőtti egyik épület csaknem egész évi forgalma volt. 1971. április közepén pedig üzembe he­lyezték a második csirkene­velő létesítményt is. hírré tétel útján felhívást adnak ki. A védekezés elmulasztása miatt közérdekű védekezést ren­delnek el és egyidejűleg sza­bálysértési eljárást Indítanak a tulajdonos ellen. Vegyszeres védekezésre aján­lott szerek: Dltrifon 50 WP 0.2 százalék, Fiiból E 0,3—0,5 száza­lék, Rogor L. 40 EC 0,1 száza­lék, Hungária L—2 permetező 2,0 százalékos permetlében. Ezúttal is felhívjuk a termelők figyelmét, hogy a szövőlepke ész­lelése esetén azonnal — amíg a lárvák a hernyófészkekben együtt vannak — védekezzenek! Molnár Józsefné. a növényvédő állomás labormezőgazdásza Az új csirkenevelők a leg­korszerűbb berendezéseket kapták. Mindenekelőtt önete- tősek, önitatósak. A kellő le­vegőcserét a két épületben egyszerre húsz elektromos ventillátor biztosítja. A meg­felelő hőmérsékletet olajkály­ha meleglevegős befúvása biztosítja. Mindkét új épület­nek éjjel-nappal mesterséges — százhúsz villanyégő be­kapcsolásával —, a fejlődő állatok korának megfelelő, mesterséges világítása van. S ami az új változatnak megfelelő hasznosságot illeti: minden nevelt csirke után megduplázódott a tiszta be­vétel. Növeli az ilyen vég­összeget, hogy az új korszerű épületekben, a tartási lét­szám — éves szinten — öt­szörösére növekedett. De nem jelentéktelenek a hasznossági mutatók sem. Míg korábban egy kiló hús gyarapodáshoz átlag 3,5 ki­ló takarmányt használtak a tsz-ben, s egy-egy csoportot 8—9 hétre szállítottak, az új körülmények közt egy kiló hús előállítására elegendő 2,5 —2,0 kiló takarmányhaszná­lat, s a leadás ideje 49—50 napra rövidült. Míg előbb — a hagyományos tartásmód mellett — darabonként átlag egykilós súlyban értékesí­tette a tsz a nevelt barom­fit, most darabjára — rövi- debb idő alatt is — további 18—20 dekát tud adni. A baromfinevelés jövedel­mezőségét az árvizes tsz to­vább tudja fokozni. Ezúttal olyan „Hibró” elnevezésű fajtacsibéket kért és ka­pott a keltetővállalattól, melyeket a kívánt értékesí­tési súlyra mindössze 45—46 nap alatt előkészíthetnek. Néhány héttel ezelőtt a nyíregyházi művelődési köz­pontban vetítéses előadást tartott az amerikai ELANCO cég közép-európai képviselő­je, a Treflan és a Bálán gyomirtószerek használatá­ról. Ugrásszerűen emelkedik mezőgazdaságunk igénye a növényvédő szerek iránt. Tíz éve a tőkésországokból csak hatmillió devizaforintért im­portáltunk növényvédő szere­ket. Ez a szám tavalyelőtt 90, tavaly 140 és idén már 210 millió. Mint a behozatalt intéző CHEMPOLIMPEX Vállalat tájékoztatásából tudjuk, a növekedés okai különfélék. Két éve, amikor a rovarirtó szerek sorából betiltottuk a klórozott szénhidrogéneket, eltűnt a DDT a piacról, amelyből pedig hazánkban 2 ezer tonnát állítottunk elő évente. Vele együtt a HCH és még négy-öt további szer. Pótlásukra a magyar ipar még nem készült fel és így rendkívül fontossá vált a drágább, szerves foszfor- sav-észtereket tartalmazó ro­varirtó szerek behozatala. Megnőtt a jelentősége a Lin­dán nevű szernek, amelyből az idén már körülbelül 12 millió "devizaforint értékűt vásárolunk a japán Su­mitomo Soghi cégtől, ezenkívül 2,7 deVizafo- rintot költünk a svájci Geigy cég Ultracidjára és az ame­rikai Union Carbide cégtől is vásárolunk hat és fél millió devizaforintért Sevint. Növekedik ezenkívül az igényünk gyomirtószerekre is, főleg azért, mert világ­szerte ismert jelenség, hogy A Budapesti Nemzetköd Vásáron mutatta be két do­hánykombájnját a BALTHES HARVESTER kanadai cég. Az ügyes szerkezetű, önjáró géppel a dohány ültetését, ez­zel egyidőben az öntözést és a sorműtrágyázást is elvég­zik, ezenkívül sor- és tőközi kapálásra is alkalmas, vala­mint a dohány törésére. Elő­zetes tárgyalások alapján az első két gépet a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat megvásárolta és próbaüzeme­lésre az egyiket a nyírmadai Kossuth Tsz-nek adta. Ter­az azonos szerek tartós hasz­nálata (nálunk: Dikonirt, Hungazin, Krezonit E) né­hány év múlva ellenállóvá teszi az illető gyomokat a megfelelő hatóanyaggal szem­ben. Az újabb szer­kombinációkra idén 20 mil­lió devizaforintot szántunk. A cukorrépát fenyegető gyomok irtását hazánkban igen sokáig élő munkával, kézi erővel végezték. Már lapunkban is szóvá tettük többször, hogy a falun las­san, de tartósan fogyatkozó munkaerő szükségessé teszi, hogy a kapálás helyett ezen a területen is gyomirtó sze­reket használjunk. A cukor­répa vetésterületi csökkené­sét azzal sikerült megakadá­lyoznunk, hogy például az NSZK-beli BASF és Schering cégektől 15 millió devizafo­rintért vásárolunk idén is Pyramint és Betanolt. A rétek és legelők gyom­talanításához a Gramoxont, a burgonya „lombtalanításá- hoz” pedig a kitűnő Régió­nét hozzuk be, összesen hét és fél millió devizaforint értékben, az amerikai ICI egyik vállalatától, a Plant Protectiontól. Végül nagyon fontos sze­repet játszanak, az úgyneve­zett gombaölők. Hazánkban régebben a perenoszpóra el­len főleg rézgáliccal véde­keztek, amiből évente kö­rülbelül hétezer tonnát ál­lított elő a Metallokémia. Mi­vel azonban rezünk nincs és tavalyelőtt a réz világpiaci ára jelentősen megnőtt, réz- gálicgyártásunk csökkent, majd abbamaradt. Viszont melőszövefkezefl és gazdaság gi szakembereknek dohány* ültetés köziben mutatták be az új gépet Teljesítményé az első tapasztalatok alap* ján öt hektár műszakonként Munkaerő-felhasználása a hagyományos ültetési inód* szerhez viszonyítva egyftar* madára csökken. Amennyi­ben a kapálást és törési munkában is jól vizsgázik a gép. úgy a jövő évtől na­gyobb mennyiség megvásár­lását tervezi a Nyíregyhád Dohányfermentáló Vállalat Klek Emrfl közben elterjedtek a „Bor* dói lé”-nél igényesebb sze­rek. Egész sor van belőlük. Egyedül Ortocid és Ortho- phalten nevű szereket az osztrák Chemie Wien cég­től 10 millió devizaforint ér­tékben vásárolunk idén, ezenkívül 20 millió deviza­forintot költünk a francia Pechiney Progil cég Cupro- san Super D nevű szerére és további összegeket az ugyan­csak francia Miroc cég Ditha- ne és Karathane nevű ké­szítményeire. Elég nagy megterhelést je­lent az agronómusoknak és a szaktanácsadásnak is en­nek a sok új nevű készít­ménynek a megismerése, he­lyes használatuk megtanulá­sa, — és a szaktanácsadás is a velük kapcsolatos is­meretek terjesztéséhez. Ugyanakkor ez nagyon fontos is, mert nem olcsó dolgokról van szó. A helyte­len használat: pazarlás. Még­hozzá drága valutának az el- pocsékolása. Szerencsére a magyar vegy­ipar egyre jobban felzárkó­zik az igények kielégítésé­hez. Két fontos szerből, a Dipterexből és a DDPV-ből már ezer tonnákat állít elő a magyar vegyipar. 'Ez az il­lető szerekből már fedezi az igények több, mint negyedét. De számítani kell további új szerek megjelenésére is. A nemzetközi kereskedelem ez esetben igen nagy segítséget tud adni a magyar mezőgaz­daságnak, ha kellő szakér­telemmel nyúlunk ezekhez a drága készítményekhez. Védekezés az amerikai szövőlepke ellen Asztalos Bálint Drága, de megéri Növekszik növényvédőszerimportunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents