Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-14 / 112. szám
äW. mS^as W. IfiLiT-MAGYARORSZÄ« i. ofJaf 16 ÉVES A VARSÓI SZERZŐDÉS A szocializmus védőpajzsa Irta: Dr. Lantódi József vezérőrnagy 16 esztendővel ezelőtt írták alá az európai szocialista országok azt az egyezményt, amelyet azóta Varsói Szerződésnek ismer a világ. Korunkban, a két világ- rendszer kiélezett, mindenoldalú küzdelmének korszakában, a békés egymás mellett élés sajátos körülményei között az imperialista törekvések megfékezése, a világ- rendszerré vált szocializmus védelme, a béke és biztonság fenntartása szempontjából világtörténelmi jelentőségű szerepe van a szocialista országok együttes védelmi rendszerének, a Varsói Szerződésnek és a szövetségben tömörült katonai erőnek. A Varsói Szerződést éppen azért kellett létrehozniuk a földrajzilag leginkább érintett szocialista országok kormányainak 1955- ben, vagyis hat évvel a NATO megalakulása után, mert az ötvenes évek elején mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a történelemből mit sem tanuló imperialista körök a hidegháborút tényleges fegyveres konfliktussá akarták fejleszteni. A béke, a szocialista világ- rendszer veszélyeztetettsége ma sem csökkent. Napjainkban a NATO-hoz tartozó fegyveres erők létszáma — adataik szerint — több, mint 6 millió, azaz háromszorosa a megalakuló NATO-állo- mánynak. A NATO nyugateurópai területén több, mint 7000 különböző rendeltetésű atomrobbanófejet halmoztak fel. A NATO-erők katonai vezetői nem kevésszer nyilatkoztak arról, hogy bármilyen időpontban készek a háborúra, hagyományos és atomeszközökkel egyaránt. Ez a helyzet magyarázza, hogy korunkban az új társadalmi rend építése és védelme egymást feltételező objektív követelmény. A feladat két oldalát, — az építést és az ahhoz szükséges békés feltételek biztosítását azonban csak szoros szövetségben, lehetőségeink és erőink egyeztetésével valósíthatjuk meg. A történelemben voltak és most is vannak különféle szövetségek, koalíciók. A Varsói Szerződés azonban ezek egyikéhez sem hasonlítható. mert új típusú szövetség. Ez az első olyan, álla-, mok közötti kölcsönös együttműködési és segítség- nyújtási szerződés, amelyet a benne részt vevő, egyenlő jogokkal rendelkező országok szilárd eszmei alapokon nyugvó, testvéri egyetértése hozott létre; a társadalmi haladás védelmezője és nem irányul egyetlen más állam, vagy államcsoport ellen sem. Tizenhat év tapasztalatai mutatják: a Varsói Szerződés eredményesen szolgálta a szocialista országok, s ezzel együtt egész Európa biztonságát és századunkban a leghosszabb — negyed évszázados — béke fenntartását. Erejének legfőbb bizonyítéka, hogy az imperialista köröket, — szándékuk ellenére — mind ez ideig vissza tudta tartani egy beláthatatlan következményekkel járó európai fegyveres összecsapástól. Nagy politikai és katonai Jelentősége van vannak, hogy az alapvetően egységes elvek mellett az egyesített fegyveres erők a főbb fegyvereket és technikai eszközöket tekintve is egységesek. Ez azt jelenti, hogy az azonos célokért. azonos elvek alapján, hasonló szervezetben tevékenykedő katonák a legszorosabb együttműködésre, egymás mindenkori segítésére képesek még a fegyverzet és technikai ellátás vonatkozásában is. Mindez együtt, nekünk — a hazát építőknek és fegyveres szolgálatot teljesítőknek egyaránt — biztonságot, erőt nyújtó érzés. Olyan szövetség részesei vagyunk, amelyben az egyetemes társadalmi haladás ügye és a biztonságához szükséges erő együtt van. A hadügyben végbemenő forradalmi változások megkövetelik, hogy védelmi szervezetünk állandóan korszerűsödjék. Ezen belül kiemelkedő szerepe van a vezetés színvonala további emelésének, hogy megfeleljen a ..gyorsuló idő’’ hadügyben is jelentkező követelményeinek. Ezt a célt szolgálta a politikai tanácskozó testület 1969. március 17-én Budapesten hozott határozata az egyesített fegyveres erők vezető szerveinek továbbfejlesztéséről. A tagállamok egyesített védelmi erejének fejlődése, az ütőképesség növekedése azonban nemcsak elméleti, szervezési, \rezetési és kiképzési kérdéseket vet fel. Szüntelenül növekednek a követelmények a harc megvívásához szükséges haditechnikai eszközök tekintetében is. A tagországok e követelmények kielégítése érdekében eddig is nagy erőfeszítéseket tettek. Kutatták, keresték, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségeket minél ésszerűbben, gazdaságosabban és egymással szoros együttműködésben hasznosítsák. E téren is további lehetőségeket teremt a Varsói Szerződés szervezetén belül létrehozott haditechnikai koordináló szerv. Ennek segítségével összehangoltabb, jobb elgondolásokat és javaslatokat tudunk kialakítani a haditechnikai eszközök és fegyverrendszerek további tökéletesítésére és egységesítésére. Alapvető törekvésünk, hogy a katonai célszerűség a gazdaságossággal párosuljon. Szocialista államban elengedhetetlen követelmény — és meg is van minden feltétele annak —, hogy az össztársadalmi termelésből a védelemre fordítható eszközöket a lehető legnagyobb hatásfokkal, minél ésszerűbben hasznosítsuk. Ezért egyesített védelmi'^' szervezetünkben maximálisán á’rra törekszünk, hogy mind a kutatásban és fejlesztésben, mind a gyártásban minél kisebb ráfordítással minél nagyobb hatékonyságot érjünk el. Nem szükséges bővebben magyarázni, hogv a kollektivitásban rejlő lehetőségek jobb kihasználása milyen előnyöket jelent hazánk népgazdasága szempontjából is. Az elmúlt tizenhat esztendőben a Varsói Szerződés országai többször is kezdemé- nyezően léptek fel az államok közötti vitás kérdések békés rendezéséért, A népek reménnyel és elismeréssel tekintenek a bukaresti, a Karlovy Vary-i és a budapesti felhívások eláíróira. A Varsói Szerződés tagállamai hazánk fővárosában, Budapesten fogalmazták meg ..Az európai országokhoz-’ című felhívást, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet előkészítésére és megtartására szólítja fel földrészünk országainak kormányait és népeit. Megelégedéssel szemlélhetjük a dolgok olyan alakulását, amelyben a budapesti felhívásban foglaltak — ha lassan, sok zökkenőn keresztül is — mégis közelednek a megvalósuláshoz. Az európai biztonsági értekezlet szükség gességét a népek megértették, s a nyugati országok kormányai sem térhetnek ki sokáig előle. Természetes, hogy mindaddig, amíg a Varsói Szerződés javaslatai nem valósulnak meg, tagállamai kénytelenek katonai szervezetük további erősítésére is megfelelő intézkedéseket tenni. Gondoskodniuk kell arról, hogy a Varsói Szerződés védelmi erejének színvonala és készenléti foka mindig olyan legyen, amely az agresszort visszariasztja szándékától. Pártunk X. kongresszusának állásfoglalása a Varsói Szerződést illetően, a népfrontpolitikának . legutóbbi nagy győzelme méltón fejezi ki, bőgj' népűnk és fegyveres erői a jövőben is készek békénk, biztonságunk, a Varsói Szerződés erősítésére. Az árvíz évfordulóián Pontosan ma egy éve annak, hogy a rádió reggeli krónikájának első kiadásában ismertették az Országos Vízügyi Hivatal közleményét: két Szamos menti község lakosságát ki kell költöztetni, mert elöntötte az árvíz. S ezen a napon megkezdődött a küzdelem az elemekkel. Árvízi mentőosztagok indultak a fővárosból, Pécsről, Szegedről az országutakon, vasútra rakták a honvédségi alakulatok kétéltű járműveit, a gépeket: a technika szinte valamennyi vívmányát mozgósították. A mentésre megérkeztek a magyar és a szovjet helikopterek, s kérés, formaságok nélkül éjjeleket és nappalokat egybgplyaSztó munkához kezdtek az itt élők; az égj-szerű emberek, a gépkocsivezetők, a munkásőrök. A megye más, távolabbi részén lakók még nem is tudták, milyen nagy bajban vannak a Szamoshoz lakói. de már főtt az ebéd a falvaikból kitelepített családoknak a fogadó községekben, s összébbszorultak, hogy helyet adjanak az árvizet szenvedetteknek. S az ár újabb és ú.iabb területeket öntött el, hazak ezrei dőltek romba, maguk alá temetve az ember apróbb és nagyobb értékeit. a legtöbb családnál egy egész addigi munkásélet gyümölcseit. De még nagyobb akarással válaszolt az ember, a társadalom, az ország. Mindamellett, hogy mintegy 40 ezer hajléktalannak adott fedelet ideiglenesen, reggelit, ebédet és vacsorát. s mindazon túl, hogy a szó szoros értelmében már a tragédia másnapján megmozdult Csepel, Veszprém, Szolnok, Miskolc. Debrecen és az egész ország, ezeken túl ott volt a határozott kijelentés; nem csupán a mentésben, de az újjáépítésben is ott lesz Szamosköz népe mellett a társadalom. Egyetlen éjjel nem aludt sok ezer. mentésben részt vett vezető, katona, rendőr, munkásőr azokban a hetekben. A csomagok, a pénz, a termény, az élelmiszer áradata indult meg az országnak ebbe a távoli csücskébe. S megszületett a kormány döntése: az 5000 hajléktalan családnak még a tél beállta előtt felépítik a házát. Valljuk be: akkor talán még magunk sem hittük ezt. Mert soha azelőtt nem volt példa ilyen méretű árvízre Magyarországon, de arra sem. ami ezután történt: 1970. november 7-én átadták a lakhatóvá vált árvízi lakásokat. Mert már június elején jöttek az építők Tatabányáról. Békéscsabáról. Kaposvárról és Salgótarjánból. S jöttek a diákok az ország legkülönbözőbb részéből és jöttek a szibériai és a berlini egyetemisták. hogy otthont teremtsenek az itteni embereknek. Példátlan szervezéssel és példa nélkül álló közdelemmel oldottuk meg a legneheRomán vendégelőadó a nyíregyházi pártiskolán Román vendégelőadója volt csütörtökön az MSZMP nyíregyházi oktatási igazgatóságának. Mihai Falu, az RKP KB politikai főiskolájának docense, a társadalomtudományok doktora, a Román Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából előadások tartására érkezett hazánkba. Csütörtökön Nyíregyházán, a megyei pártbizottságon dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság titkára és dr. Cservenyák László osztályvezető fogadta. A nyíregyházi pártiskola hallgatói előtt Mihai Fatu a román párt fél évszázados történetéről tartott előadást. A vendég — akit szabolcs- szatmári útjára elkísért Szirmai Viktória, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanára — pénteken a mátészalkai városi pártbizottságon tart előadást, majd látogatást tesz a Mátészalkai Állami Gazdaságban. 1970. MÁJUS 14, GARBOLC. 1971. MÁJUS 14, MÉHTELEK. (ELEK EMIL FELVÉTELEI) zebbet. Az árvizet szenvedettek bénultsága csak napokig tartott, s azután megkezdődött a gigászi munka. Mindenki itt volt, akinek itt kellett lennie: vasutas, építőmunkás, katona, belügyi tiszt — olyan megyékből jöttek ide a segíteni akarók, akik soha nem is hallották Garbolc, Csengersi- ina, Győrtelek nevét. S látni kellett az arcokat, amikor megfáradt, a sors csapásaiban megrokkant egyszerű idős szamoskozi emberek átvették új otthonuk kulcsát. Látni kellett a könnytől, a boldog meghatottságtól csillogó szemeket, s hallani, amikor kimondták: ezt csak a mi szocialista magyar társadalmunk volt képes megteremteni. Egy éve éppen, hogy romokba dőltek az otthonok. Helyükön ma újak állnak, s új életet kezdtek az ott lakók. Igaz lett az ígéret: Szamosköz szebb lett, mint valaha. Tennivaló persze rengeteg van ma is, hogy begyógyuljon minden seb, hogy megépüljenek az iskolák, a mozik és a gazdasági épületek. De az, hogy egy évvel az árvíz után újra virágok nyílnak az új házak kertjében, hogy zöldellnek a tavaly ősszel elültetett gyümölcsösök, hogy csak any- r.yi a gond, amennyi — az nagyon nagyszerű dolog. Egy nép győzelme, egységes akarása, összefogása — és jövője is egyúttal.
