Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-13 / 111. szám
1. diád KELET-MAGYARORSZÁG 1971. május t$.ÁTADTÁK RENDELTETÉSÉNEK A NYlRMADAI KÍSÉRLETI SZARVASMARH ATELEPET. A 40 MILLIÓS BERUHÁZÁS BETELEPÍTÉSÉT MEGKEZDTÉK. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Vezet a csillagfürt Negyedmilliárdos jövedelem nemesített vetőmagból ÉRKEZÉS PÉNTEKEN Az idén Beregen a sor Az 1971-es megyei s mer tető verseny hét végi programja Április végéig 42 ezer holdra kötöttek a megye gazdaságai nemesített vetőmagszaporításra szerződéseket. Ez a terület az utóbbi évek legtöbbje. A tájegységnek megfelelően, magfogásra lekötött területek nagysági sorrendje ez: csillagfürt 7800, borsófajták 6, magkender 5 ezer, vetőburgonya 3365, napraforgó 3 ezer hold. Pillangósokat magfogásra 5 ezer holdon termelnek idén a megyében, amit azért is érdemes külön megemlíteni, hogy a tavalyi kritikus évben csupán pár száz holdon történt magfogás, az is kevés hozammal és gyenge minőségben. Tovább folytatja a termeltető vállalat a szerződéskötést olyan növényekre, melyeknek vetése azt még engedi: bokor-, karósbab, új vetésű és dugvány sárgarépa, magkender. Mint azt-a vállalat megyei központjában elmondták: idén további jó lehetőség van főleg nyugati exportra történő magtermelésre. Csak salátamagból mintegy tizenkét fajtát termelnek a megyében nyugati exportra. De jelentős az ilyen kategóriában a paradicsom- és uborkamag is. Uj magféleség termelésére ugyancsak sor kerül idén. E tájon még ismeretlen Lemb- ke fajta vöröshere vetőmagfogásával kísérleteznek 130 holdon (Fehérgyarmati Alla- lami Gazdaság, nagyecsedi Rákóczi, tiszaberceli Bessenyei Tsz-ek). Amennyiben kielégítő hozammal és minőséggel termelhető Szabolcs- Szatmárban az újfajta heremag, területe akár ezer holdra is felfuthat. Jó területnövelési lehetősége van — a következő éveket illetően — a konyhakerti magféleségeknek. Az 1971. évi őszi kalászos vetések vetőmagellátása céljára is sikerrel fejeződtek be a szerződéskötések. Őszi vetésre búzából 41 700 (korábbi évek átlagszükséglete 30 ezer), i ■■ ■ — .............. rozsból 15 ezer (eddigi átlagigény 10 ezer), őszi és tavaszi árpából 8500 mázsa nemesített kalászos vetőmagra kötötték meg a szerződést. A gabonafélék családjában új honos növénynek számít a Triticale, amiből elitvető- mag-szaporításra 2 ezer mázsa vetőmagot kíván biztosítani őszre a vállalat. Tavasszal vetett és már kikelt szerződéses növények általában szépek és jól fejlődnek. A vetéseket a gazdaságok kellő időben el tudták végezni, vetőmaghiány nem gátolt semmiben. Eddigi tapasztalatok alapján egy jó közepes termés esetén a 42 ezer hold magtermelő területről mintegy negyedmilliárd forint értékű termést takaríthatnak be a megyében a termelő gazdaságok. Pénteken, május 14-én érkeznek Nyíregyházára az ötödik Szabolcs-Szatmár megyét- ismertető turistaverseny természetbarát és KISZ-es résztvevői. A nyíregyházi 25 — javarészt fiatalokból álló — csapaton kívül 15 fővárosi csapat is beküldte nevezését. Borsod megyéből 6 csapat érkezik. Itt lesznek a szegediek, a szolnoki MÁV-sportkör versenyzői, a bükki Vörös Meteo- rosok Egerből, a Debreceni pedagógusok és még sokan, az ország minden részéből. öt esztendeje, 1966-ban rendezték meg először a szabolcsi megyeismereti versenyt. Az első kérdéscsoport Nyíregyházát ölelte fel — és terszor és harmadszor, 1967-ben és 68-ban a Nyírséget is bevonták a szellemi vetélkedő ismeretkörébe. Az 1969-es esztendő még odébb vitte az ismeretlen tájak megismerésére vágyó honismereti jellegű verseny résztvevőit: Szatmár- ba. Tavaly elmaradt a verseny az árvíz miatt. Idén kerül sor Beregre. A verseny rendezőinek terve szerint jövőre Szabolcs várának környékét, általában a történelem által leginkább „látott” vidékeinket keresik fel a versenyzők és azután egy kivételesen szép „tájegység” következik: a Tisza. Pénteken, 14-én a rendező Nyíregyházi Építők SC és a megyei Idegenforgalmi Hivatal színes diavetítéssel kísért előadást tartanak a versenyzőknek, hogy már jó előre megismerkedjenek a tájjal és nevezetességeivel. Szombaton, május 15-én a versenyző csapatok autóbuszokon járják be megyénk beregi részeit a Vásárosna- mény—Tákos—Csaroda—Má- rokpapi—Tarpa—Tivadar útvonalon. Menet közben minden tájékoztatást megkapnak, ami a versenyhez szükséges tudás megszerzéséhez kell. A tulajdonképpeni versenyre vasárnap reggel kerül sor. A résztvevők most már valóságos zárthelyi dolgozatot írnak egész sor megadott kérdésre, mely mind az előző két nap alatt megismert anyagra vonatkozik. Megyénk természetjárói tudatosan és jól élnek ezzel a lehetőséggel, amikor most már ötödször is összehívják az érdeklődőket, hogy alaposan, verseny formájában véssék emlékezetükbe az ország keleti sarkának látni- és tudnivalóit (gnz) (ab) mészetésen a Sóstót. MásodlEGYZET Yiláglátók Tíznapos hollandiai tanulmányúiról tért haza Baracsi László, a nyírbátori Uj Barázda Tsz elnöke. Vele együtt másik három szabolcsi mezőgazdasági szakember is megtette a nagy utat. Nem ritka, hogy szabolcsi tsz-elnökök, szakemberek mindjobban a világba tekintenek. Egyre jobban felismerik a világpiac alakulásának fontosságát, és az ebből adódó, szüntelen fokozódó versenyben való helytállás követelményét. Érdeklődésük kielégítésére a pénzt nem tartják feleslegesen kidobottnak. Több száz már azoknak a száma, akik az utóbbi időben mérsékelten színvonalas és racionálisan fejlett külországokba utaztak el látni, tapasztalni. S az érdeklődés tovább növekszik. Nincs abban semmi meglepő, hogy a nyírbátori tsz-elnök nem azzal kezdi élményelbeszélését, hogy mennyiben a tulipánok hazája Hollandia. Azt mondja ehelyett: ott nem is láttak négyezer literen aluli fejőstehenet. Többet törődnek a rét-, legelőgazdálkodással. Ilyen értelemben lehet tanulni tőlük. Élnek tehát a világba tekintés lehetőségével tsz-elnökeink, gyakorlati szakembereink. Sajátos látásmódjukkal veszik észre a jót, az itt. is alkalmazható hasznosat, ítélik meg a tanulságokat. A. B. Indulnak a szivattyúk Belvízrendezésre 100 millió idén Szabolcsban Megyénkben is évről évre gondot okoz a mezőgazdasági üzemeknek a tavaszi belvíz. Több ezer hold víz elvezetéséről kell gondoskodni. A nagyobb csatornák, szivaty- tyúk, átemelő telepek gondozása a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság feladata, míg a megyében található hét társulat a kisebb munkákat végzi, egy-egy terület vízrendezésének a gazdája. Ebben az évben a meglévő csatornák felújítására, a különböző fejlesztési elképzelések megvalósítására mintegy 100 millió forintot fordítanak megyénkben. A vízügyi igazgatóság 31 millió forint értékű munkát végez, a társulatok — amelyek a felújítási, fejlesztési munkáknál 70 százalékos visszatérítést kapnak a vízügyi alapból — 20 millió forintot fordítanak erre a célra. Ugyancsak 20 millió forint áll rendelkezésükre a mezőgazdasági üzemeknek az agronómiái előfeltétel-tervek megvalósításánál a vízrendezési célokra. Ezt az összeget a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya biztosítja. Emellett a községek belterületén lévő vízrendezési problémák megoldására is több millió forintot költenek a tanácsok. A megyében az első nagyobb arányú fejlesztési munkát a Rétköz vízelvezetésénél végezték el. A belvíz átemelését a Tiszába szivattyúkkal kell megoldani, a jelenleg kiépített szivattyúrendszer és csatornahálózat mintegy 10 évre megoldottá ennek a területnek a vízrendezését. Újabb víztározók építése folyik a nyírségi részen. Bővítik, mélyítik a csatornákat, a víztározókkal pedig megoldják a hirtelen nagy mennyiségben jelentkező csapadék felfogását. A IV. ötéves terv során építendő tározók összesen mintegy 20 millió köbméter vizet tudnak felfogni. A tározók egy része csak a belvízveszély idején — mint most az érpataki, las- kodi, székelyi — lesz vízzel feltöltve. A nyírségi rész csapadékát kilenc főfolyás vezeti le a Tisza felé, ezekre mind kerül tározó, összesen 20—25 kialakítását tervezik. A későbbiekben — ha a mezőgazdasági üzemek igénylik — ezek a tározók az öntözés bázisai lehetnek. A Nyírséghez tartozik ugyan, de a Kraszna bal partjához van lefolyása a Nyírvasvári, Nyírcsaholy környéki vidéknek. Itt a még lefolyástalan területek bekapcsolása a csatornarendszerbe a soron következő feladat. Az Ecsedi-láp fő gyűjtő- rendszerének kiépítését az idén fejezik be. Június 30-ig három szivattyútelepet adnak át. A kisebb csatornák megépítése következik ezután, hogy a terület mind a 70 ezer holdját hasznosítani tudja a mezőgazdaság. A Tisza—Szamos közének vízrendezését a múlt évi árvíz tette újra időszerűvé. Az ottani társulat 8 millió forintot kapott az árvízkárok helyreállítására. Az újabb, nagyobb arányú fejlesztésre 1973-től kerül sor. A beregi rész vízrendezésével eddig különösebb probléma nem volt Az ottani kötött, agyagos talaj miatt sűríteni kell a kisebb vízelvezető csatornákat A bereg- surányi és beregdaróci termelőszövetkezeteknek a műszaki egyetem az altalaj csöves vízelvezetést tervezi. A szomszédos Kárpát-Ukrajná- ban már körülbelül 100 ezer hold vízelvezetését oldották meg ezzel a módszerrel, amivel a felső, agyagos, vízzáró réteg alá viszik a csatornák szintjét. Az ötéves terv végére felül kell vizsgálni ennek a területnek is a vízrendezését. Ob) Mazsola, tonhal, spagetti Hiánycikkek hónapok óta A Kossuth téri Csemege ABC vezetője, Szűcs György olyan hiánycikkeket sorolt, melyek fontosak, mert a fogyasztóközönség igényt tart rá. Ezek között egyik legfontosabb a tonhal. Ha meg is jelenik néha a piacon, plyan kis mennyiségben, hogy órák alatt ismét hiánycikk lesz belőle. A miértre a Csemege ABC vezetője sem tud választ adni. — Es miért nincs spagetti? — kérdeztük, a válasz, hogy ez a tésztafajta ugyancsak napi fogyasztási cikk. Hogy miért lett belőle hiánycikk, arra talán az élelmiszer nagykereskedelmi vállalat tudna kielégítő feleletet adni. Nincs mazsola. Ez importcikk, feltehetően a szállítási nehézségek akadályozzák a kereskedelem folyamatos ellátását. A Csemege ABC vezetője még elmondta, hogy sok a gondjuk a sörellátással is. Közeledik a nyár, és a meleg napok fokozzák a sörfogyasztást. A téli hónapokban is akadozott a sörellátás, azonban importszállítmányokkal sokszor segítettek a sörgyárnak. Itt a meleg, s előre gondjaink vannak — mondja az áruházvezető —, hogy a meleg nyári hónapokban hogyan elégítik ki a vásárlóközönség igényeit. Az importsörök ára magasabb a hazainál, azonban a sörkedvelők nem kifogásolják az ártöbbletet, csak lehetne kapni. Jó lenne, ha a sörellátó szervek gondoskodnának erről. Farkas Pál JELENTÉS A FÖLDEKRŐL IDÉN 70 HOLDON LESZ ÖNTÖZÉSES KONYHAKERTÉSZETE A TISZALÖKI SZABADSÁG TERMELŐSZÖVETKEZETNEK. A KÉPEN: GÉPPEL ÜLTETIK A PARA- DICSOMPALÁNTÁKAT. A VIRÁGBA BORULT NYlRMADAI ALMÁSKERT FÁIT PERMETEZIK Ä MŰN-’ KABRIGÁDOK. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELEI) A
