Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

1971. m2 Jus 17. ím/BT-MAGYARORS? S. oldal Lapszélen Tekhmann Vilmos emlékére Kisvárdán, a kísérleti inté­zet épületén márványtábla hirdeti, hogy ott élt és dolgo­zott csaknem 2 és fél évtize­dik Teichmann Vilmos Álla­mi-díjas világhírű tudósunk, növénynemesítő, a telep ala­pítója, több kiváló burgonya­fajta atyja. Mellszobra a kert közepén áll. Elsősorban azo­kat a gazdaságokat dicséri, akik anyagiakat is áldoztak rá, hogy ez a szobor elkészül­jön. Sokat köszönhet a magyar mezőgazdaság, elsősorban Szabolcs-Szatmár a neves burgonyanemesítőnek. Hosszú lenne még elsorolni is, mi mindent tett Vili bácsi a ki­váló burgonyafajták minősé­gének megóvásáért, a tudós­nemzedék neveléséért. A kis svájci lak, amelyben dolgo­zott, most kihasználatlan. Szabolcsban és Szatmárban több neves, a magyar szelle­mi életet gazdagító személyi­ségnek emelt emléket, rende­zett be emlékszobát népünk. Ennyivel még tartozunk a me­zőgazdaság egyik nagy öregé­nek. Teichmann Vilmosnak. í. tudósra emlékeztető már- ványtábla befejező sorai így hangzanak: „Élete és mun­kássága legyen örök példa utódai számára.” Utódai a fia­tal tudósok, mindazok, akik tudományos eredményeit sike­resen alkalmazzák népünk ja­vára. Érdemes lenne emléke­it, tudományos hagyatékát összegyűjteni, közkinccsé ten­ni. E telepet halá­la óta Teichmann-telepnek nevezik. Jó lenne, ha a szak­ma legjobb ismerői, s tanítvá­nyai, az illetékes gazdasági­tudományos szervekkel, intéz­ményekkel itt Kisvárdán egy emlékszobát is berendezné­nek. Egy kis Teichmann-mú- zeumot, a világhírű tudós munkásságát dokumentálva az utókor számára. (farkas) Szakm unkástanulók országos versenye 19 mezőgazdasági szakmun­kásképző iskola 24 harmad­éves tanulójának részvételé­vel országos verseny kezdő­dött kedden Baktalóránthá- zán a növénytermelő gépész szakma kiváló tanulója cím elnyeréséért. A 3 napos ve­télkedő első napján a hall­gatók írásbeli dolgozatot ké­szítettek, majd délután meg­tekintették az árvíz sújtotta Bzamosközben az újjáépítést. A baktalórántházi szakiskola tanműhelyében kerül sor a technológia és gépbeállítási gyakorlatokra, a mátészalkai tangazdaság ópályi telepén pedig az üzemeltetési bemu­tatókra. A legjobbak a szak­ma kiváló tanulója cím mel­lé megkapják a szakmunkás bizonyítványt, továbbá pénz- és tárgyjutalomban részesül­nek. Megkezdődött az írásbeli érettségi A különböző típusú közép­iskolák nappali tagozatán kedden reggel országszerte megkezdődtek az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgák. Az érettségi „startja” al­kalmából a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei el­mondták az MTI munkatár­sának: — A gimnáziumokban a követelmények nem változ­tak, a vizsga lebonyolítása teljesen megegyezik az előző évi gyakorlattal. Az iroda­lomnál — a dolgozat és a felelet esetében egyaránt — az a lényeg, hogy a jelöltek olvasottsága, olvasásszeretete tükröződjék, fejtsék ki saját elképzeléseiket, véleményü­ket, meglátásaikat, ne félje­nek az önálló állásfoglalás­tól, hiszen éppen ezzel bizo­nyíthatják érettségüket A történelmi problémák elem­zése során a hangsúlyt arra helyezzék, hogy megmutas­sák az összefüggéseket. Ma­tematikából — akárcsak a korábbi években — a fel­adatmegoldás áll az érettsé­gi vizsga középpontjában. — A szakközépiskolákban érettségizőknél a vizsgabi­zottság feladata annak meg­állapítása is, hogy a fiatalok alkalmasak-e az általános irá­nyú középiskolai végzettség­hez kötött valamint szakmai területen a közvetlen terme­lőmunkától a részfolyamatok irányításáig terjedő, il­letőleg — a szakmai ágazatnak megfelelő te­rületen — középfokú végzettséget igénylő munka­körök betöltésére, továbbá bármely felsőfokú oktatási intézményben tanulmányok folytatására. A szakközépis­kolákban az írásbelit és a szóbelit gyakorlati vizsga egészíti ki. Divatzakó Nyíregyházáról A vevők: Szovjetunió, Svájc, Libanon A Vörös Október Férfiruha­gyár nyíregyházi üzeme a tervnek megfelelően 1971-ben 400 ezer pantallót és 54 ezer zakót készít. A 400 ezer pan­tallónak 70 százaléka export és 30 százaléka belkereskedel­mi forgalomba kerül. Az exportszállítások jelen­tős mennyisége a Szovjet­unión kívül az NSZK-ba, Hollandiába és Angliába irá­nyul. Megrendelések alapján az arab országok, Libanon, Líbia is kap nyíregyházi fér­firuhát. A legújabb szállít­mány Svájc részére történik. A baráti országok piacai közül a legjelentősebb a Szovjetunió. Tíz szovjet nagyváros piacára kerülnek a nyíregyházi ruhagyár termé­kei. Az exportzakók és nad­rágok gyürtelenített, úgyne­vezett hőrögzítéssel készültek, ami azt jelenti, hogy ezek a szövetek 8—10 mosás után is vasalás nélkül viselhetők. Ezt az eljárást 1968 évben kezd­ték el, az eredménye az, hogy napról napra több piac jelent­kezik a formatartó zakók és nadrágok igénylésére. Ezek a keresett ruhafélék gyapjú- és szintetikus anyagból készül­nek. A belkereskedelem részére ugyancsak nagyobb mennyi­ségű megrendelés érkezett a nyíregyházi ruhagyárhoz. Ezek az ország területén lévő Cent­rum áruházak részére ké­szülnek. A hőkezelt nadrágok 1969-ben már díjat nyertek. Újításként bevezette a ruha­gyár a női nadrág és szoknya készítését is. Ugyanezekből a hőálló anyagokból. 1970-ben helyezték üzembe a gyár új termelő csarnokát, amelyben lehetővé vált a mai divatos igénynek megfelelő és a kereskedelemben igen kedvelt divatzakók gyártása. 1971. január 1-től az eredeti terveknek megfelelően a ru­hagyár megkezdte a minőségi és márkás kártolt alapanya­gokból készült divatzakók gyártását. Olyan sikerrel, hogy az első negyedéves ter­vet az igénylések jóval túlha­ladták. A felfutás tehát az első negyedévben jól sikerült. Jelenleg is ezek a zakók gyár­tása megy és rövidesen az el­ső szállítmányok már útra kelnek a nyugati országokba is. Az első szállítmány Moszkvába érkezik. Ezenkí­vül 8 és fél ezer nadrág ké­szül a belkereskedelem ré­szére is. Farkas Pál Kutatásra 7 és íél millió Szabolcsiak az országos élelmiszergazdaság-fejlesztési programban Rendelkezik-e Szabolcs egyes területeken olyan mű­szaki szellemi kapacitással, amely egy országos program keretében hasznosítható? Bíznak-e az itt élő, tevé­kenykedő vállalatokban, mér­nökökben, technikusokban? Úgy gondolom jó példa erre a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat, amely a tröszttől az országos, élelmiszer-gazdaság fejlesztési programban nem­zetgazdasági jelentőségű, az állattenyésztés fejlesztését segítő és fellendítő szép mun­kát kapott. Bíznak bennük Ez a bizalom jele is egyben. A nyíregyházi vállalat kapta feladatul az iparszerűen üfee- melő szarvasmarha-kombi­nátok megterveztetését és or­szágos méretekben történő kivitelezését. Rájuk bízták a sertéskombinátok technoló­giai szerelésének kivitelezési munkáit és ez új, korszerű telepeken működő, üzemelő és beépíthető takarmányke­verő üzemek megtervezését és kivitelezését. Nem túl­zunk, ha azt állítjuk, ezzel szabolcsi szakemberek jelen­tősen hozzájárulnak élelmi­szer-gazdaságunk korszerű megalapozásához. Nem véletlen tehát, hogy ezt jelentőségéhez mérten ke­zelik, s éppen ezért a válla­latnál Kovács Csaba vezeté­sével megalakult a koordiná­ciós osztály. Ismeretes, hogy hazánkban — de különösen megyénkben — az állatte­nyésztési telepek elmaradtak a világszínvonaltól. Növeked­nek az igények, s ezt a régi, korszerűtlen, kevésbé terme­lékeny állattenyésztési tele­pekkel már lehetetlen meg­oldani. Az állattenyésztés fejlesztését kormányprogram határozza meg. Ebbe kapcso­lódott be a MEZŐGÉP Tröszt, amely bízva a nyír­egyháziakban — őket jelölte ki — a program jelentős ré­szével. Kísérleti üzem: májusban Egy ilyen program megva­lósítása nem kevés anyagi áldozatot követel. Ha csak a korszerű és beépíthető takar­mánykeverők megvalósítását nézzük is, csupán ennek a műszaki fejlesztésére, a kí­sérletezés céljára 1 millió 100 ezer forintot adtak. A prog­ramot két szakaszban való­sítják meg. Egyik, a már meglévő telepek modernizá­lása, a másik az új létesítmé­nyek megtervezése, létreho­zása. A második szakaszban — lépcsőben — a kísérletezés céljára, vagyis a műszaki fejlesztésre az elkövetkező öt esztendőben 5 millió 800 ezer forintot fordítanak, s emellett az első szakaszban végrehajtandó meglévő istál­lók gépesítésére, korszerűsí­tésére 750 ezer forintot költe­nek. A programban szereplő korszerűsítési munkákra szerződést kötöttek a Mező- gazdasági Gépkísérleti Inté­zet szolnoki mérnöki irodájá­val a technológiai tanul­mánytervek és a kiviteli ter­vek elkészítésére. A munkák olyan stádiumba jutottak, hogy már májusban egyes technológiai berendezések kí­sérleti üzemelése is megtör­ténhet. Kipróbálhatják a korszerű takarmányvonal működését. Ez évben egy 108 férőhelyes és 60 százaléko­san gépesített szarvasmarha­istálló kísérleti munkáit is elvégzik, s 1972-ben már egy teljes telep kísérleti üzeme­lésének, vizsgálatainak ada­tai állnak majd rendelkezés­re. A tudomány embereivel Az új. legkorszerűbb állat- tenyésztési telepek megvaló­sítására szerződést kötöttek az Országos Tervhivatal te­kintélyes szakembereivel, az Állattenyésztési Kutató Inté­zet és a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem kiválóságai­val. Ez a kollektíva dolgozza ki a létesítmények tanul­mányterveit, s így jövőre már megvalósulhat az első korszerű szarvasmarha-kom­binát kísérleti telepe a nyír­egyháziak építésében. Az országos élelmiszer-gaz­daság fejlesztési program ke­retében az öt év során össze­sen 20 korszerű szarvasmar­ha-kombinát építését végzik el. Már elkészült az első két darab takarmánykeverő vasváz szerkezete. Belső be­rendezését most gyártják, s kipróbálására már júniusban sor kerül a kisújszállási Bú­zakalász Tsz-ben. Ebből ez évben 7 darabot készítenek, s valamennyit a Hajdú-Bihar megyei tsz-ekben szerelik be. Az új, korszerű állattenyész­tési telepek megalkotásában a kísérleti munkákban a vál­lalat kilenc szakembere vesz részt, s a telépek gépészeti berendezéseinek gyártásában, szerelésében a vállalat nyír­egyházi és a kisvárdal állo­másai végzik az első munká­kat, de a későbbiekben több gépjavító állomásunk is be­kapcsolódik profiljának meg­felelően. (fk) Téma a jobb körzeti ellátás Orvoskonferencia Siófokon Mint minden tudomány­ágban, az orvostudományban is egyre nasvobb a speciali- záció. A szakorvosok, szak- rendelések sora született és születik napjainkban is. A körzeti orvosok, az általános orvosok viszont a jelenben éppúgy mint a jövőben eb­ben az integrációs folyamat­ban is kénytelenek összerak­ni a részeredményeket, és az egész emberrel foglalkoz­ni. Ez a felismerés tette szük­ségessé, hogy hazánkban első ízben megrendezzék az álta­lános orvosok országos konferenciáját Siófokon. Erre a háromnapos ta­nácskozásra, amely pénte­ken kezdődik, Szabolcs-Szát- márból több, mint 20 körzeti orvos utazik. A konferencia szekciókban foglalkozik azzal, hogy mi­ként lehet tökéletesíteni a körzetekben folyó gyógyító­munkát, milyen lehetőségek nyílnak arra, hogy az orvos valóban a család orvosa le­gyen, ellássa a gyógyítás mellett a gondozás folyama­tos munkáját is. Mint a kon­ferencia meghívója is mu­tatja: a programban számos olyan előadás szerepel, amely a jövőben a gyakorlatban is hasznosítható tapasztalatokat tár a részvevők elé. A siófoki országos konfe­rencia után nem sokkal a megyében is megrendezik az általános orvosok tanácsko­zását, méeoedíg Fehérgyar­maton. Június 5-én lesz ez az esemény, amely a szabol­csi általános orvosok első tudományos és érdekvédelmi megbeszélése is lesz. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Elosztoztak a többleten A Tiszalöki Vegyes Ktsz ve­zetői figyelmeztették Király Sándor 30 éves helybeli tech­nikust, hogy beosztottját, Nagy Józsefet — aki büntetett előéletű — ajánlatos foko­zottan ellenőrizni. (Nagy nem raktárosi beosztásban dolgo­zott, hanem adminisztrátor­ként, de azért ő felelt a rak­tárért.) Király a szolgáltatórész­leget vezette — általános megelégedésre, ezért a ktsz- vezetői különösen megbíztak benne. 1969. májusában Király és Nagy József leltározás­ra számított, ezért maguk végeztek önleltározást. En­nek során kiderült, hogy 10 ezer forint értékű többletük van. Nagy József kérdezte Ki­rályt, hogy mi legyen a több­lettel? Ekkor megegyeztek, hogy az árut valamiképpen pénzzé teszik — a saját zse­bükre ! A megegyezés alapján Nagy József felkereste Pecsenye József 23 éves büntetett elő­életű helybeli lakost, aki az iparcikk-áruház műszaki osztályát vezette, hogy szám­iáztassa le valamilyen úton a többletüket. Pecsenye nem tiltakozott a fiktív számlázás ellen, csak azt kérte, hogy Király Sándorral együtt, hár­masban állapodjanak meg a manipulációk menetéről, „ne­hogy probléma legyen”. Az étteremben találkoztak és Király közölte, hogy „eb­ből nem lehet baj, mert több­letről van szó”. Pecsenye még azt kérte, hadd szedje ki folyamatosan, s ne egyszerre az összeget a boltból, nehogy munkatársai észrevegyék, így is történt. A pénzt három egyenlő részre osztották. Egy hónap alig telt el és Királyék újból jelentkeztek: megint többletük van. Ettől kezdve már folyamatosan ment az egész, „üzlet”, rend­szeresen tájékoztatták Pe­csenyét a kivehetőnek ítélt többletről, ő pedig szállította a valótlan számlákat és a bol­ti bevételből elemeit pénzt Végül már olyan nagyban ment az ügy, hogy Királyék kénytelenek voltak szabályos nyilvántartást vezetni a tranz­akciókról. Végül rövid idő alatt 59 ezer forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban: az ÁFÉSZ-áruházból vették ki a pénzt, de a károsult a ve­gyes ktsz. Királyék a ktsz-ben más manipulációkat sem „hagy­tak ki.” Részlegük motorte­kercselést is végzett egy bor­sodi gyárnak. Hogy a meg­rendelések jöjjenek, hogy le­kötelezzék a gyár üzletkötő­jét, körülbelül 5 ezer forintot fizettek ki jogtalanul a ktsz pénzéből. Törvénytelen üzleteikre 1970. szeptemberében az ÁFÉSZ vizsgálata derített fényt Az ellenőr megállapí­totta, hogy az áruház műsza­ki osztályán nem rendeltek egész időszak alatt annyi zo­máncozott huzalt mint amennyit a vegyes ktsz-nek leszámláztak. Márpedig ha egyszerűen nem lehetett any- nyi áru egy cikkből, mint amennyit papíron elvittek, akkor ferde ügy lehet a hát­térben — gondolták az ÁFÉSZ-nél és jelentették a dolgot a rendőrségen. A nyíregyházi megyei bíró­ság tett pontot csalási ügyük­re. Pecsenye Józsefet a bíró­ság 16, Királyt 18 hónap, Nagy Józsefet pedig 2 év szabadságvesztésre büntette és 2—2 évre eltiltotta őket a közügyektől. (A kárt Kirá­lyék megtérítették.) Az ítélet jogerős. (kí) Tízezer Dutra öt év alatt A Vörös Csillag Traktor­gyár a negyedik ötéves terv­ben lényegesen megváltoztat­ja termékeinek összetételét, S a legkeresettebb gépekkel je­lenik meg a piacon — mon­dotta keddi sajtótájékoztató­ján Széki Ferenc, a vállalat gazdasági igazgatója. — A MÉM-mel történt tárgyalások alapján a 28 lóerős traktorok gyártását megszüntették, eze­ket a jövőben importáljuk, helyettük 90—110 és 130 ló­erős négykerék meghajtású Dutra traktorokat gyártunk, öt év alatt mintegy tízezret. A traktorokon kívül jövő­re megkezdik a rendkívül ke­resett építőipari és földmun­kagépek, köztük a másfél köbméteres homlokrakodók, a mezőgazdaság számára pe­dig útépítő gépsorok gyártá­sát. A BNV-n korszerű be­tonkeverő gépüket, a beton­mixert is bemutatják, s az igények alapján döntenek a sorozatgyártásról. 449 testület Önkéntes tűzoltók vetélkedői A négyévenként megrende­zésre kerülő önkéntes tűzol­tóversenyekre az idén 449 községi, üzemi és iskolai tűz­oltótestület küldte be neve­zését Szabolcs-Szatmár me­gyében. A megyei tűzrendé­szeiéi parancsnokság tájékoz­tatója szerint a járási vetél­kedőkön 280 férfi-, 110 fiú-, 32 női és 27 leánycsapat vesz részt. Az első versenyre má­jus 16-án, vasárnap Tisza- vasváriban kerül sor, amelyre a nyíregyházi járás 133 ön­kéntes tűzoltócsapat jelez­te részvételét. Májusban ezenkívül 23-án és 30-án tartanak járási ver­senyt. A mátészalkai járás 71 csapata Kocsordon, a nyír­bátori járás 33 csapata pedig Nyírgyulajban méri össze tu­dását 23-án. Május 30-án a nagykállói járás 33 csapata Nagykállóban, a kisvárdai já­rás 76 csapata Mándokon ta­lálkozik az önkéntesek vetél­kedőjén. Június első vasár­napján a vásárosnaményi já­rás Aranyosapátiban, a fehér- gyarmati járás Turricsén tartja versenyét. Ezeken a helyeken 52—52 raj vesz részt, hogy megküzdjön a megyei döntőbe jutásért. A járások első helyezettel június 20-án a megyei ön­kéntes tűzoltóverseny dön­tőjén mérik össze tudásu­kat, amelyet Nyíregyházán rendeznek meg. Ugyancsak Nyíregyházán lesz az orszá­gos területi döntő is, ame­lyet júliús 4-én tartanák a bújtosi pályán. Ezen a dön­tőn Szabolcs-Szatmár első helyezettje mellett a békési, a borsodi, a bihari, a hevesi és a szolnoki első vesz részt. A területi döntőből szintén az első megy tovább, az au­gusztus 6-a és ,8-a között megrendezésre kerülő orszá­gos döntőbe. Ezeken a versenyeken el­méleti és gyakorlati tudá­sukból vizsgáznak az önkén­tesek, hiszen ma már jelen­tős szerepet játszanak a tü­zek megakadályozásában, milliók múlnak gyorsaságu­kon. 0v<u

Next

/
Thumbnails
Contents