Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-11 / 109. szám
ftELET-MAGYABORSZAe ‘WÍ1. ml Jus Ü' Miért kiváló? A helytállás dicsérete Ez a ktsz épp úgy a növekedés kamaszkorában van, mint a város, ahol dolgozik. A Mátészalkai Építő-Szerelő és Szakipari Ktsz a napokban kapta meg mégis az OKISZ vándorzászlajat és a díszoklevelet. A fejlődés gondjai és a jó munka úgy látszik nem összeegyeztethe• tetlenek Mátészalkán, s talán érdemes megnézni: hogyan ■ lábalnak át a nehézségeken, s mivel érdemelték ki az országban harmadmagukkal ezt a magas elismerést? A ktszr dolgozói száz árvi• zes lakás újjáépítését vállalták, annyit, mint a nagy építővállalatok. Ez nagy szó és az is, hogy ezt nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. Ök kezdték az újjáépítést, ők adták át az elsők között az alkotmány ünnepére az első húsz lakást beköltözhetően... És a munka minősége is példamutatóan jó volt! Ennyi egy viszonylag nem nagy szövetkezettől önmagában is elismerést kíván. Nem mellékes viszont az sem, hogy milyen áron sikerült így helytállni. A dolgozók olyan munkát végeztek, amit talán senki sem vállalt volna helyettük. Például június 12-*től december 10-ig mindössze két pihenőnapot tartottak. A helytállás az árvízi újjáépítésben döntően hozzájárult a kitüntetéshez. Pedig maga a ktsz is kétmilliós kárt szenvedett a víztől, sok dolgozójának rongálódott meg a háza... A szövetkezetek összefogása azonban pótolta a káraikat és áz új esztendőben már jobb körülmények között indulhattak. A ktsz május 5-én ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. - 1951-ben 34 alapító taggal kezdték, akik egy ember kivételével már nyugdíjba vannak. (Az egyetlen ma is itt dolgozó alapító tag, Lengyel János kiváló dolgozói jelvényt kapott: szép elismerés.) A gyors fejlődés 1962 után indult meg, amikor a fémipari , részlegek mellé építőrészleget is szerkeztek. A következő évben már átlépték létszámban a százfős határt, ma pedig 435 dolgozójuk van és éves termelésük csaknem 35 millió forint. Ebből az összegből nincs kétmillió sem az árutermelés, tehát a mátészalkai alapvetően szolgáltató ktsz. A lakásépítés mellett még igen sokféle - munkával foglalkoznak, csaknem húsz részlegük van. A termelés rendkívül gyors fejlesztésével nincs arányban a ktsz technikai színvonala és a műszaki szervezettsége. Nem is lehet, mert annyi pénzük nincs a fejlesztésre, hogy ezzel lépést tarthatnának. Itt jelentkeznek a gyors növekedés gondjai, de jó, hogy ezeket a ktsz vezetői ismerik és tudatosan igyekeznek azon, hogy mielőbb utolérjék önmagukat. Nagyon sok lakást építenek például. Ez másutt nem különösebben nyereséges, (itt sem lehetne rámondani), de ők elboldogulnak vele. Érzik azt a kötelezettséget, hogy a korábbi időkben azért is segítették a különböző szervek a ktsz fejlesztését, hogy a körzetben a szövetkezet is segíteni tudjon a lakásépítési gondokon. Eddig főként családi házakat építettek. Az új esztendőben a várossá lett Mátészalkán az eddiginél többet fognak dolgozni, mintegy száz lakást építenek fel. Ehhez persze az is szükséges, hogy a ktsz képessé váljon többszintes házak építésére is. A fejlesztés érdekében a városi tanács anyagilag is segíti a szövetkezetét. A másik gond az, hogy a mai szabályozó viszonyok között igen nehezen lehet megélni csupán szolgáltatásból. Kellene valamilyen árutermelő részleg is. amely a nagyobb nyereségével fedezni tudná az esetleges kieséseket. A szövetkezet vezetői ezen is gondolkodnak és nyilván megkeresik az útját, hogy mibe érdemes a szatmári fővárosban leginkább belefogni. Az említett gondok ellenére kitüntették áz épí,tő-szere-: lő és szakipari ktsz-t, s ez csak növeli az elismerés értékét. Kun István Olvasónk írja: Érdekes előadások Az ÉRDÉRT tuzséri telepén hétfőtől háromnapos egészségügyi előadássorozatot tartanak. A telep vezetősége örömmel üdvözölte az SZMT, * Vöröskereszt és a megyei egészségnevelési csoport kezdeményezését, hiszen az üzem dolgozóit érdeklő, aktuális problémákról lesz szó. Dr. Fekete Imre, a kisvár- dai kórház igazgató főorvosa a nők egészségügyi helyzetéről tart előadást, különös tekintettel az üzemi munkára. Dr. Mánai István a balesetekről, ezek megelőzésének módozatairól fog szólni. Telepünk nagy ütemben tér át az P. ' . . — --------1 11 egyes munkafolyamatok gépesítésére, a nehéz fizikai munka mielőbbi megszüntetésére, ezért ez a téma is nagy érdeklődésre tarthat számot. A megyei kórház reumatoló- gusa, dr. Papp Tibor a reumás megbetegedések okairól, felismeréséről, megelőzéséről tájékoztat bennünket. Az előadások időtartama mintegy harminc perces lesz, s ezeket filmvetítés követi. A neves szakorvosok az előadások után a hallgatók kérdéseire adnak választ. Szabolcsi Károly Eri D rótszerű, őrökké kócos haját, mely szinte keretbe foglalja megnyúlt arcocskáját, semmilyen módszerrel nem lehet szalonképesen tartani. Csak megrázza, vagy erősebben megbillenti fejét, esetleg belekap a játékos szellőcske, máris oda van minden rendben tartási igyekezet. Nem is annyira fontos ez számára. Nem, mert erről van még a tízen és bőven van ideje megtanulni a tetszelgéshez szükséges fogásokat. (Ha mástól nem, jó anyjától, aki szintén mindenféle módszert kipróbált már, hogy göndör fürtjei legyenek. Nem sok eredménnyel igaz, mert negyedóra múlva, nyoma sem szokott lenni a tizenkét órás bscsavarasnak^ Lelke azonban olyan hajlékony és fogékony volt, s ebből eredően formálható is, hogy egymaga lett a bámulat. Néha az útszéli bogáncshoz hasonlóan egy kicsit, hogy mindenbe beleakad és minden megakad benne. Az egyik alkalommal például, egy olyan beszélgetésnek lett szem-, fültanúja, ami az anyja és barátnője között folyt le. Természetesen nem minden következmény nélkül. — ügy kellene már nékem is egy-két nap a takarításhoz, hogy ki sem tudom mondani — panaszkodott az asszony... — Menjél el az orvoshoz és Írasd ki magad! Ott rohadjon meg a gyár, meg a terv, meg minden! — De mivel, mit mondjak? — Hogyhogy mivel, találj ki valamit. —■ öhmm... — Ha egyébbel nem, a fogaddal. Ügyis panaszkodtál rá a múltkor, hogy zsibog, meg Vasutasnapra tervezik Gombnyomásra indul a vonat Automatikus forgalomirányítás Nyíregyháza és Szerencs között öt vasútállomás, három megálló, egy kitérő forgalmát irányítani, a vonatok indítását, a váltók, jelzők, sorompók kezelését egyetlen ember fogja végezni. Ez a lényege annak a nagy beruházásnak, amit a MÁV a Szerencs— Nyíregyháza kijtótti vasútvonalon végez.1 A gondolat még 1967-ben megszületett: automatizálni kell a közel 50 kilométer hosz- szú vasútvonalat, mert csak így tudnak eleget tenni a nagyarányú szállításnak. Egyetlen vágány van, s itt bonyolódik le többek között a Szovjetunióból érkező vasérc továbbítása a diósgyőri, ózdi kohókba. Ha újabb vágányt építenének, az 100 millió forintnál többe kerülne. így „csak” 14 millióba kerül maga a berendezés, s körülbelül 4 milliót tesz ki a szerelési munka értéke. A központi irányítóterem szerelése már teljesen elkészült. Csak itt több, mint 15 ezer méter vezetéket építettek be a műszerészek, ami a bonyolult automatikákat ösz- szeköti. A vonalon, az egyes állomásokon pedig lassan befejezéséhez közeledik a múlt év végén megkezdett szerelési munka. A meglévő, korszerű irányítóberendezésekhez kapcsolják az új rendszert. Olyan ez, mintha a görögszállási vagy a rakamazi állomás helyett egy „hosszabb kéz” nem onnan, hanem a debreceni irányítóközpontból kapcsolná a helyi berendezéseket. Ez az előnye is, mert bármikor át lehet állítani helyi irányításra a központi automatákét. A berendezést szovjet mérnökök tervezték, a műszerek is szovjet gyártmányúak. Az egész vezérlés két kábelen történik, az egyiken az utasításoknak megfelelő jelek ménnél: ki, a másikon visszajelenti a készülék, hogy a megfelelő parancsot végrehajtotta. A hibák kiküszöbölésére még azt is ellenőrzi a berendezés, hogy olyan parancs ment-e ki, ami végrehajtható. A biztonság fokozása érdekében két tartalékkábel is rendelkezésre áll. A központi irányítóteremben az egész vasútvonal hosz- szán figyelemmel lehet kísérni a mindenkori állapotot. Kivilágított nyilak jelzik, hogy merre halad a vonat, melyik állomáson melyik vágány foglalt, a sorompók, a váltók milyen állásban vannak. Ezzel az az egyetlen ember, aki a forgalmat irányítja, vizuálisan is szemmel kísérheti, hogy milyen utasításokat adott ki az automatikus berendezésen. A munkáját még egy automatikus menetrendíró készülék is segíti, amelyik révén elemezni lehet a forgalmat. A szerelés elkészülte után külön ellenőrzik az áramköröket, s utána — a vasutasnap tiszteletére —, júniusban indul meg a kísérleti üzem, amikor már a központból irányítanak, de a helyi forgalmisták is figyelemmel kísérik a vasútvonal forgalmát. Dicséretes a debreceni vásút- igazgatóság távközlési biztosítóberendezések . osztályának és fenntartási főnökségeinek lelkes munkája, amivel a szerelést végzik. Az összes munka körülbelül 20 ezer órát tesz ki, s ebből társadalmi munkában — a szombat—vasárnapi pihenő Időt feláldozva — mintegy 4500 órát teljesítenék. Azokat a forgalmi dolgozókat, akiknek a munkaköre felszabadul az automatizálás révén, más állomásokra helyezik, vágy ugyanazon állomáson belül más beosztásba kerülnek. A következő években pedig a villamos mozdonyokon rádió adó-vevő készülékeket helyeznek el, hogy még biztonságosabb legyen a forgalom irányítása. (1. b.) Munkásak az iskolapadban A szatmári rész — de * megye más vidékeinek is — legnagyobb mezőgazdasági oktatási intézménye a Mátészalkai Mezőgazdasági Szak- középiskola, a volt mezőgazdasági technikum. A nappali képzés mellett levelező tagozaton évente sok felnőtt végzi el az iskolát Az idén is lehetőség nyílik a továbbtanulásra: a levelező tagozat első osztályába azok kérhetik a felvételüket június 10-ig, akik betöltötték a 17. életévüket, sikeresen elvégezték az általános iskola nyolc osztályát s igazolni tudják, hogy 3 évig mezőgazdasági területen dolgoztak. A levelezők kémiából és élővilágból tesznek felvételi vizsgát. A 3 éVes szakmunkásiskolát végzettek előnyben részesülnek. Második osztály is indul a levelező tagozaton: az első osztályhoz hasonlóan növénytermesztési és állattenyésztési szakon tanulhatnak azok a 8 általánost, 3 éves mezőgazdasági szakmunkás- iskolát — vagy más középiskolát végzett, — felnőttek,' akik szeptemberben sikeres különbözeti vizsgát tesznek. A levelező tagozat második osztályába már jelentkezhetnek az érdeklődők, de legkésőbb június 1-ig. A különbözeti, vizsga tárgyait a szakmunkás-bizonyítvány beküldése után állapítják meg. Látogatóban Bér, létszám — kollektíván A MÁV záhonyi pálya- fenntartási főnökség Eper- jeskén dolgozó Lenin szocialista brigádja jelentette be, hogy meglátogatják a sóstói szociális otthonban lakó nyolc idős vasutast. A várakozás feszült percei következtek a tágas deremben ülőkre. ' A beszéd, amelyben Gál Gyula szb-titkár ismertette jövetelük célját, nem volt hosszú. Csupán a tények ismeretére szorítkozott Tizenhárom ember elhatározta, hogy meglátogatják a szociális otthonban gondozott idős vasutasokat. S hogy ne jöjjenek üres kézzel, plusz munkában végeztek vagonpakolást, s annak a bérén vettek ajándékokat. Sík Árpádnénak fényképezőgépet, Palicz Andrásnénak kézitáskát. Pozsonyi József- nénak ébresztőórát és vázát, Csiszár Ákosnénak manikűrkészletet, Csontó Lajos- nénak időjárásjelző barométert és vázát, Szabó Sándornak aktatáskát, Győri Zsigmondnak levéltárcát, Staszkó Jánosnak karórái Amire tellett az ezerötszáz forintból... bizsereg! Felfújod egy kicsit a képedéi jajgatol és kész... Másnap reggel az öltözködés közben, megszólalt Eri. — Anyu, ma nem megyek suliba.... — Miért nem aranyom? — Mert úgy fáj a fogam. — Melyik fáj, mutasd csak? — Ez ni... Az anyja ránézett a kiválasztott rágóeszközre és . miközben fejét csóválta a levegővel feldagasztott arcocska láttán, csak annyit tett hozzá: — Eredj csak be és mutasd meg apunak. Nyílott a szobaajtó, utána szipogás, majd csoszogás következett és az ismert szöveg elcsicsergése. — Apu úgy fáj a fogam... — Melyik csillagom — nézett szemébe komolyan az apja? — Ez — mutatott ujjacská- jával az egyik szemfogára, mely alig volt nagyobb, egy jól megduzzadt rizskása szemnél Az idős emberek szinte szólni sem tudtak a megha- tódottségtól. Pedig — ahogy mondták — megvan itt nekik minden és nincsenek terhére senkinek. „De a szere- tetből soha sem elég” Hogy is mondta Sik Árpádné? „Hálásan köszönöm a kedvességet...” Az ünnepi aktus után, bemutatták a szobákat, a társalgókat és az ablakokból is látható új építkezéseket. Bővül az otthon, hogy nyugalmas pihenése legyen az idősödő korosztálynak. „Ez a virág és a váza meghosszabbítja az életemet” — mondta szobájában a nyolcvanhárom éves Pozsonyi Józsefné. Dicsekedtek a szép berendezéssel, milyen jó itt, mennyire gondoskodnak mindenről. És mit mondhattak a vendégek? Eljönnek most már rendszeresen. Hiszen egyszer — mint mondják — „mindannyian megöregszünk...” S az arany- plakett, amelyet a brigád a szocialista cím mellé kapott az alig egy hete lezajlott kiváló főnökség avatóünnepségen — kötelez is. — Jól van csillagom, mindjárt elintézzük. Közben kiszólott feleségének. — Erzsi, hozd csak be a kombinált fogót, ott van a fiókomban, hadd húzzam ki vele az Eri fogát! Erinek nyitva maradt a szeme. Azok az őzbarna, tengermély pupillák, ami úgy tele lett egyből riadalommal, hogy majdnem kicsordult mellette valami! De csak egy pillanatig tartott ez a meghökkenés. Ez a látható elbizonytalanodás, mert a következő másodpercekben már meg is született benne a megoldás. — Áh, akkor nem is fáj — mondta és megvonta vállát könnyedén... Aztán úgy folytatta az öltözködést, mintha semmi köze nem lett volna az előtte elhangzott párbeszédhez. És a még előbbihez sem, amihez pedig igen illett volna egy kombinált fogó. „Javítani a dolgozók munkakörülményeit. A munkások problémája a vezetőké, is, közösen kell keresni a -megoldást. Jó kapcsolatot kell "teremteni a vezetők és a dolgozók között.” — Gyakran hangzottak el ezek a mondatok a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat legutóbbi műszaki konferenciáján. A vállalat vezetőinek egységes véleménye volt ez, mert — mint hangoztatták, — a január elsején alakult vállalat csak így teheti túl magát a kezdeti nehézségeken, csak így tudja fokozni az eddig elért sikeres termelést. A munkahelyi vezelők felelőssége Tóth Kálmán, a KEMÉV igazgatója kiemelte a négy hónap alatt elért sikereket, de — mint mondotta — nem elég tartani a jelenlegi szintet, hanem fokozni is kell. Elsősorban a munkahelyi művezetők, brigádvezetők tehetnek ezért a legtöbbet. A munkásoknak legyen bizalmuk a középvezetők iránt. A dolgozók véleményének el kell jutni a vállalat vezetőihez, a problémákat közösen kell megoldani. A vállalat gépesítéssel igyekszik könnyíteni a nehéz fizikai munkát. Augusztustól egyenruhát adnak dolgozóiknak, a felvonulási épületekben berendezett öltözőket, fürdőket, központi fűtéssel szerelik fel, korszerűsítik a szociális épületeket. A munkások között sok a vidéki bejáró, akik naponta utaznak. Ezért a munkásszállításnál újabb két autóbuszt állítanak be, hogy kényelmesebben utazzanak dolgozóik. A járatokat rendszeresen ellenőrizni fogják, igyekeznek megteremtem a balesetmentes közlekedést. A műszaki konferenciái* i 'rig^Thelyéklés afogadta '«’Vál- Täl§fr - 3^éoÖszér«iék új irányelveit is. Célprémiumkeretet kapnak a dolgozók, amiért bizonyos célfeladatokat kell majd végrehajtaniuk. A tervek szerint egyenlőség lesz a bér és a teljesítmény között is. A munkahelyi vezetőknek ellenőrizni kell a napi teljesítményeket és eszerint megállapítani a* érte járó munkabért. A munkásokkal közösen, termelési tanácskozásokon fogjak megtárgyalni a szocialista brigádok teljesítményét, megbeszélik'a kiváló dolgozókra tett javaslatokat, amelynek eldöntésénél a dolgozók véleménye lesz a döntő érv. A munkások véleménye «/ Nagy jelentőséggel bi> majd a munkások vélemény« a létszámfejlesztéseknél is. Elsősorban a brigádokra bízzák, hogy- kit' vesznek fel maguk közé új munkatársnak^ tehát nem hirdetés útján fognak új munkaerőt szerezni. Az iszákos, nem becsülettel dolgozó munkásokat figyelmeztetik, sőt a kollektíva esetleges kérésére el is bocsátják a vállalattól. A konferencia résztvevői helyeselték ,a feladatokat. Egyöntetű 1 volt a vélemény, hogy a jelenlegi szint emelésénél ezeknek a kérdéseknek nagy jelentősége van. A vezetők es a munkások ösz- szefogásánák minden bizonynyal jelentkezni fog az eredménye, az új vállalat teljesíti előirányzott tervét. ami 1974-re eléri az 500 millió forintot Tóth Árpád Szállási László (fcagclyj S. diM 0 A siker kulcsa a KEMEV-nél