Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

ftELET-MAGYABORSZAe ‘WÍ1. ml Jus Ü' Miért kiváló? A helytállás dicsérete Ez a ktsz épp úgy a növe­kedés kamaszkorában van, mint a város, ahol dolgozik. A Mátészalkai Építő-Szerelő és Szakipari Ktsz a napok­ban kapta meg mégis az OKISZ vándorzászlajat és a díszoklevelet. A fejlődés gondjai és a jó munka úgy látszik nem összeegyeztethe­• tetlenek Mátészalkán, s talán érdemes megnézni: hogyan ■ lábalnak át a nehézségeken, s mivel érdemelték ki az or­szágban harmadmagukkal ezt a magas elismerést? A ktszr dolgozói száz árvi­• zes lakás újjáépítését vállal­ták, annyit, mint a nagy építővállalatok. Ez nagy szó és az is, hogy ezt nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. Ök kezdték az újjáépítést, ők adták át az elsők között az alkotmány ünnepére az első húsz lakást beköltözhetően... És a munka minősége is példamutatóan jó volt! Ennyi egy viszonylag nem nagy szövetkezettől önma­gában is elismerést kíván. Nem mellékes viszont az sem, hogy milyen áron sike­rült így helytállni. A dolgo­zók olyan munkát végeztek, amit talán senki sem vállalt volna helyettük. Például jú­nius 12-*től december 10-ig mindössze két pihenőnapot tartottak. A helytállás az árvízi újjá­építésben döntően hozzájá­rult a kitüntetéshez. Pedig maga a ktsz is kétmilliós kárt szenvedett a víztől, sok dolgozójának rongálódott meg a háza... A szövetkezetek összefogása azonban pótolta a káraikat és áz új esztendő­ben már jobb körülmények között indulhattak. A ktsz május 5-én ünne­pelte fennállásának 20. év­fordulóját. - 1951-ben 34 ala­pító taggal kezdték, akik egy ember kivételével már nyug­díjba vannak. (Az egyetlen ma is itt dolgozó alapító tag, Lengyel János kiváló dolgo­zói jelvényt kapott: szép el­ismerés.) A gyors fejlődés 1962 után indult meg, ami­kor a fémipari , részlegek mellé építőrészleget is szer­keztek. A következő évben már átlépték létszámban a százfős határt, ma pedig 435 dolgozójuk van és éves termelésük csaknem 35 mil­lió forint. Ebből az összegből nincs kétmillió sem az árutermelés, tehát a mátészalkai alapve­tően szolgáltató ktsz. A la­kásépítés mellett még igen sokféle - munkával foglalkoz­nak, csaknem húsz részlegük van. A termelés rendkívül gyors fejlesztésével nincs arányban a ktsz technikai színvonala és a műszaki szervezettsége. Nem is lehet, mert annyi pénzük nincs a fejlesztésre, hogy ezzel lépést tarthatná­nak. Itt jelentkeznek a gyors növekedés gondjai, de jó, hogy ezeket a ktsz vezetői ismerik és tudatosan igye­keznek azon, hogy mielőbb utolérjék önmagukat. Nagyon sok lakást építe­nek például. Ez másutt nem különösebben nyereséges, (itt sem lehetne rámondani), de ők elboldogulnak vele. Érzik azt a kötelezettséget, hogy a korábbi időkben azért is se­gítették a különböző szer­vek a ktsz fejlesztését, hogy a körzetben a szövetkezet is segíteni tudjon a lakásépíté­si gondokon. Eddig főként családi háza­kat építettek. Az új esztendő­ben a várossá lett Mátészal­kán az eddiginél többet fog­nak dolgozni, mintegy száz lakást építenek fel. Ehhez persze az is szükséges, hogy a ktsz képessé váljon több­szintes házak építésére is. A fejlesztés érdekében a városi tanács anyagilag is segíti a szövetkezetét. A másik gond az, hogy a mai szabályozó viszonyok között igen nehezen lehet megélni csupán szolgáltatás­ból. Kellene valamilyen áru­termelő részleg is. amely a nagyobb nyereségével fedez­ni tudná az esetleges kiesése­ket. A szövetkezet vezetői ezen is gondolkodnak és nyilván megkeresik az útját, hogy mibe érdemes a szat­mári fővárosban leginkább belefogni. Az említett gondok ellené­re kitüntették áz épí,tő-szere-: lő és szakipari ktsz-t, s ez csak növeli az elismerés ér­tékét. Kun István Olvasónk írja: Érdekes előadások Az ÉRDÉRT tuzséri telepén hétfőtől háromnapos egész­ségügyi előadássorozatot tar­tanak. A telep vezetősége örömmel üdvözölte az SZMT, * Vöröskereszt és a megyei egészségnevelési csoport kez­deményezését, hiszen az üzem dolgozóit érdeklő, aktuális problémákról lesz szó. Dr. Fekete Imre, a kisvár- dai kórház igazgató főorvosa a nők egészségügyi helyzeté­ről tart előadást, különös te­kintettel az üzemi munkára. Dr. Mánai István a balesetek­ről, ezek megelőzésének mó­dozatairól fog szólni. Tele­pünk nagy ütemben tér át az P. ' . . — --------1 11 egyes munkafolyamatok gé­pesítésére, a nehéz fizikai munka mielőbbi megszünteté­sére, ezért ez a téma is nagy érdeklődésre tarthat számot. A megyei kórház reumatoló- gusa, dr. Papp Tibor a reu­más megbetegedések okairól, felismeréséről, megelőzéséről tájékoztat bennünket. Az előadások időtartama mintegy harminc perces lesz, s ezeket filmvetítés követi. A neves szakorvosok az előadá­sok után a hallgatók kérdé­seire adnak választ. Szabolcsi Károly Eri D rótszerű, őrökké kócos haját, mely szinte ke­retbe foglalja megnyúlt ar­cocskáját, semmilyen mód­szerrel nem lehet szalonképe­sen tartani. Csak megrázza, vagy erősebben megbillenti fejét, esetleg belekap a játé­kos szellőcske, máris oda van minden rendben tartási igye­kezet. Nem is annyira fontos ez számára. Nem, mert erről van még a tízen és bőven van ide­je megtanulni a tetszelgéshez szükséges fogásokat. (Ha más­tól nem, jó anyjától, aki szin­tén mindenféle módszert ki­próbált már, hogy göndör fürtjei legyenek. Nem sok eredménnyel igaz, mert ne­gyedóra múlva, nyoma sem szokott lenni a tizenkét órás bscsavarasnak^ Lelke azonban olyan hajlé­kony és fogékony volt, s eb­ből eredően formálható is, hogy egymaga lett a bámulat. Néha az útszéli bogáncshoz hasonlóan egy kicsit, hogy mindenbe beleakad és min­den megakad benne. Az egyik alkalommal pél­dául, egy olyan beszélgetés­nek lett szem-, fültanúja, ami az anyja és barátnője között folyt le. Természetesen nem minden következmény nél­kül. — ügy kellene már nékem is egy-két nap a takarításhoz, hogy ki sem tudom mondani — panaszkodott az asszony... — Menjél el az orvoshoz és Írasd ki magad! Ott rohadjon meg a gyár, meg a terv, meg minden! — De mivel, mit mondjak? — Hogyhogy mivel, találj ki valamit. —■ öhmm... — Ha egyébbel nem, a fo­gaddal. Ügyis panaszkodtál rá a múltkor, hogy zsibog, meg Vasutasnapra tervezik Gombnyomásra indul a vonat Automatikus forgalomirányítás Nyíregyháza és Szerencs között öt vasútállomás, három megálló, egy kitérő forgalmát irányítani, a vonatok indítá­sát, a váltók, jelzők, sorom­pók kezelését egyetlen ember fogja végezni. Ez a lényege annak a nagy beruházásnak, amit a MÁV a Szerencs— Nyíregyháza kijtótti vasútvo­nalon végez.1 A gondolat még 1967-ben megszületett: automatizálni kell a közel 50 kilométer hosz- szú vasútvonalat, mert csak így tudnak eleget tenni a nagy­arányú szállításnak. Egyetlen vágány van, s itt bonyolódik le többek között a Szovjet­unióból érkező vasérc továb­bítása a diósgyőri, ózdi ko­hókba. Ha újabb vágányt épí­tenének, az 100 millió forint­nál többe kerülne. így „csak” 14 millióba kerül maga a be­rendezés, s körülbelül 4 mil­liót tesz ki a szerelési munka értéke. A központi irányítóterem szerelése már teljesen elké­szült. Csak itt több, mint 15 ezer méter vezetéket építet­tek be a műszerészek, ami a bonyolult automatikákat ösz- szeköti. A vonalon, az egyes állomásokon pedig lassan be­fejezéséhez közeledik a múlt év végén megkezdett szerelé­si munka. A meglévő, korsze­rű irányítóberendezésekhez kapcsolják az új rendszert. Olyan ez, mintha a görögszál­lási vagy a rakamazi állomás helyett egy „hosszabb kéz” nem onnan, hanem a debre­ceni irányítóközpontból kap­csolná a helyi berendezéseket. Ez az előnye is, mert bármi­kor át lehet állítani helyi irá­nyításra a központi automa­tákét. A berendezést szovjet mér­nökök tervezték, a műszerek is szovjet gyártmányúak. Az egész vezérlés két kábelen történik, az egyiken az utasí­tásoknak megfelelő jelek mén­nél: ki, a másikon visszaje­lenti a készülék, hogy a meg­felelő parancsot végrehajtotta. A hibák kiküszöbölésére még azt is ellenőrzi a berendezés, hogy olyan parancs ment-e ki, ami végrehajtható. A bizton­ság fokozása érdekében két tartalékkábel is rendelkezés­re áll. A központi irányítóterem­ben az egész vasútvonal hosz- szán figyelemmel lehet kísér­ni a mindenkori állapotot. Ki­világított nyilak jelzik, hogy merre halad a vonat, melyik állomáson melyik vágány fog­lalt, a sorompók, a váltók mi­lyen állásban vannak. Ezzel az az egyetlen ember, aki a forgalmat irányítja, vizuáli­san is szemmel kísérheti, hogy milyen utasításokat adott ki az automatikus berendezésen. A munkáját még egy auto­matikus menetrendíró készü­lék is segíti, amelyik révén elemezni lehet a forgalmat. A szerelés elkészülte után külön ellenőrzik az áramkö­röket, s utána — a vasutas­nap tiszteletére —, júniusban indul meg a kísérleti üzem, amikor már a központból irá­nyítanak, de a helyi forgal­misták is figyelemmel kísérik a vasútvonal forgalmát. Di­cséretes a debreceni vásút- igazgatóság távközlési bizto­sítóberendezések . osztályának és fenntartási főnökségeinek lelkes munkája, amivel a sze­relést végzik. Az összes mun­ka körülbelül 20 ezer órát tesz ki, s ebből társadalmi mun­kában — a szombat—vasár­napi pihenő Időt feláldozva — mintegy 4500 órát teljesíte­nék. Azokat a forgalmi dolgozó­kat, akiknek a munkaköre fel­szabadul az automatizálás ré­vén, más állomásokra helye­zik, vágy ugyanazon állomá­son belül más beosztásba ke­rülnek. A következő években pedig a villamos mozdonyokon rá­dió adó-vevő készülékeket he­lyeznek el, hogy még bizton­ságosabb legyen a forgalom irányítása. (1. b.) Munkásak az iskolapadban A szatmári rész — de * megye más vidékeinek is — legnagyobb mezőgazdasági oktatási intézménye a Máté­szalkai Mezőgazdasági Szak- középiskola, a volt mezőgaz­dasági technikum. A nappali képzés mellett levelező tago­zaton évente sok felnőtt végzi el az iskolát Az idén is lehetőség nyílik a tovább­tanulásra: a levelező tagozat első osztályába azok kérhetik a felvételüket június 10-ig, akik betöltötték a 17. élet­évüket, sikeresen elvégezték az általános iskola nyolc osztályát s igazolni tudják, hogy 3 évig mezőgazdasági területen dolgoztak. A le­velezők kémiából és élővilág­ból tesznek felvételi vizsgát. A 3 éVes szakmunkásiskolát végzettek előnyben részesül­nek. Második osztály is indul a levelező tagozaton: az első osztályhoz hasonlóan nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési szakon tanulhatnak azok a 8 általánost, 3 éves mezőgazdasági szakmunkás- iskolát — vagy más középis­kolát végzett, — felnőttek,' akik szeptemberben sikeres különbözeti vizsgát tesznek. A levelező tagozat második osztályába már jelentkez­hetnek az érdeklődők, de legkésőbb június 1-ig. A kü­lönbözeti, vizsga tárgyait a szakmunkás-bizonyítvány be­küldése után állapítják meg. Látogatóban Bér, létszám — kollektíván A MÁV záhonyi pálya- fenntartási főnökség Eper- jeskén dolgozó Lenin szocia­lista brigádja jelentette be, hogy meglátogatják a sóstói szociális otthonban lakó nyolc idős vasutast. A vára­kozás feszült percei követ­keztek a tágas deremben ülőkre. ' A beszéd, amelyben Gál Gyula szb-titkár ismertette jövetelük célját, nem volt hosszú. Csupán a tények is­meretére szorítkozott Tizen­három ember elhatározta, hogy meglátogatják a szo­ciális otthonban gondozott idős vasutasokat. S hogy ne jöjjenek üres kézzel, plusz munkában végeztek vagon­pakolást, s annak a bérén vettek ajándékokat. Sík Árpádnénak fényképe­zőgépet, Palicz Andrásnénak kézitáskát. Pozsonyi József- nénak ébresztőórát és vázát, Csiszár Ákosnénak mani­kűrkészletet, Csontó Lajos- nénak időjárásjelző baro­métert és vázát, Szabó Sán­dornak aktatáskát, Győri Zsigmondnak levéltárcát, Staszkó Jánosnak karórái Amire tellett az ezeröt­száz forintból... bizsereg! Felfújod egy kicsit a képedéi jajgatol és kész... Másnap reggel az öltözkö­dés közben, megszólalt Eri. — Anyu, ma nem megyek suliba.... — Miért nem aranyom? — Mert úgy fáj a fogam. — Melyik fáj, mutasd csak? — Ez ni... Az anyja ránézett a kivá­lasztott rágóeszközre és . mi­közben fejét csóválta a leve­gővel feldagasztott arcocska láttán, csak annyit tett hoz­zá: — Eredj csak be és mutasd meg apunak. Nyílott a szobaajtó, utána szipogás, majd csoszogás kö­vetkezett és az ismert szöveg elcsicsergése. — Apu úgy fáj a fogam... — Melyik csillagom — né­zett szemébe komolyan az ap­ja? — Ez — mutatott ujjacská- jával az egyik szemfogára, mely alig volt nagyobb, egy jól megduzzadt rizskása szem­nél Az idős emberek szinte szólni sem tudtak a megha- tódottségtól. Pedig — ahogy mondták — megvan itt ne­kik minden és nincsenek ter­hére senkinek. „De a szere- tetből soha sem elég” Hogy is mondta Sik Árpádné? „Há­lásan köszönöm a kedvessé­get...” Az ünnepi aktus után, be­mutatták a szobákat, a tár­salgókat és az ablakokból is látható új építkezéseket. Bővül az otthon, hogy nyu­galmas pihenése legyen az idősödő korosztálynak. „Ez a virág és a váza meghosszabbítja az életemet” — mondta szobájában a nyolcvanhárom éves Pozsonyi Józsefné. Dicsekedtek a szép berendezéssel, milyen jó itt, mennyire gondoskodnak min­denről. És mit mondhattak a vendégek? Eljönnek most már rendszeresen. Hiszen egyszer — mint mondják — „mindannyian megöregszünk...” S az arany- plakett, amelyet a brigád a szocialista cím mellé kapott az alig egy hete lezajlott ki­váló főnökség avatóünnep­ségen — kötelez is. — Jól van csillagom, mind­járt elintézzük. Közben kiszólott feleségé­nek. — Erzsi, hozd csak be a kombinált fogót, ott van a fiókomban, hadd húzzam ki vele az Eri fogát! Erinek nyitva maradt a sze­me. Azok az őzbarna, tenger­mély pupillák, ami úgy tele lett egyből riadalommal, hogy majdnem kicsordult mellette valami! De csak egy pillanatig tar­tott ez a meghökkenés. Ez a látható elbizonytalanodás, mert a következő másodper­cekben már meg is született benne a megoldás. — Áh, akkor nem is fáj — mondta és megvonta vállát könnyedén... Aztán úgy folytatta az öl­tözködést, mintha semmi köze nem lett volna az előtte el­hangzott párbeszédhez. És a még előbbihez sem, amihez pe­dig igen illett volna egy kom­binált fogó. „Javítani a dolgozók mun­kakörülményeit. A munkások problémája a vezetőké, is, közösen kell keresni a -meg­oldást. Jó kapcsolatot kell "teremteni a vezetők és a dolgozók között.” — Gyakran hangzottak el ezek a monda­tok a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat legutóbbi műszaki konfe­renciáján. A vállalat vezetői­nek egységes véleménye volt ez, mert — mint hangoztat­ták, — a január elsején ala­kult vállalat csak így teheti túl magát a kezdeti nehézsé­geken, csak így tudja fokoz­ni az eddig elért sikeres termelést. A munkahelyi vezelők felelőssége Tóth Kálmán, a KEMÉV igazgatója kiemelte a négy hónap alatt elért sikereket, de — mint mondotta — nem elég tartani a jelenlegi szin­tet, hanem fokozni is kell. Elsősorban a munkahelyi művezetők, brigádvezetők tehetnek ezért a legtöbbet. A munkásoknak legyen bizal­muk a középvezetők iránt. A dolgozók véleményének el kell jutni a vállalat vezetői­hez, a problémákat közösen kell megoldani. A vállalat gépesítéssel igyekszik könnyíteni a nehéz fizikai munkát. Augusztustól egyenruhát adnak dolgozó­iknak, a felvonulási épüle­tekben berendezett öltözőket, fürdőket, központi fűtéssel szerelik fel, korszerűsítik a szociális épületeket. A mun­kások között sok a vidéki bejáró, akik naponta utaz­nak. Ezért a munkásszállítás­nál újabb két autóbuszt ál­lítanak be, hogy kényelme­sebben utazzanak dolgozóik. A járatokat rendszeresen el­lenőrizni fogják, igyekeznek megteremtem a balesetmen­tes közlekedést. A műszaki konferenciái* i 'rig^Thelyéklés afogadta '«’Vál- Täl§fr - 3^éoÖszér«iék új irányelveit is. Célprémium­keretet kapnak a dolgozók, amiért bizonyos célfeladato­kat kell majd végrehajta­niuk. A tervek szerint egyen­lőség lesz a bér és a teljesít­mény között is. A munkahe­lyi vezetőknek ellenőrizni kell a napi teljesítményeket és eszerint megállapítani a* érte járó munkabért. A mun­kásokkal közösen, termelési tanácskozásokon fogjak megtárgyalni a szocialista brigádok teljesítményét, megbeszélik'a kiváló dolgo­zókra tett javaslatokat, amelynek eldöntésénél a dol­gozók véleménye lesz a dön­tő érv. A munkások véleménye «/ Nagy jelentőséggel bi> majd a munkások vélemény« a létszámfejlesztéseknél is. Elsősorban a brigádokra bíz­zák, hogy- kit' vesznek fel maguk közé új munkatárs­nak^ tehát nem hirdetés út­ján fognak új munkaerőt szerezni. Az iszákos, nem becsülettel dolgozó munkáso­kat figyelmeztetik, sőt a kollektíva esetleges kérésére el is bocsátják a vállalattól. A konferencia résztvevői helyeselték ,a feladatokat. Egyöntetű 1 volt a vélemény, hogy a jelenlegi szint eme­lésénél ezeknek a kérdések­nek nagy jelentősége van. A vezetők es a munkások ösz- szefogásánák minden bizony­nyal jelentkezni fog az ered­ménye, az új vállalat teljesí­ti előirányzott tervét. ami 1974-re eléri az 500 millió fo­rintot Tóth Árpád Szállási László (fcagclyj S. diM 0 A siker kulcsa a KEMEV-nél

Next

/
Thumbnails
Contents