Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-09 / 108. szám
Í971. május 9. ICELBf-WAGTATlORSZJSO I oMsÄ b Az albérlet helyett 270 garzonlakás Átmeneti otthon Hatat házasoknak a megye három városában Csütörtökön megegyezés született a különböző szervek között, hogy Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdán kis garzonlakásakat is építenek. E programnak az a célja, hogy segítsen az albérleti uzsora leküzdésében, a fiatal házaspároknak átmenetileg lakást lehessen adni, míg megfelelőhöz hozzá nem jutnak. Nyíregyházán hamarosan megkezdik két kilenc venlaká- sos, Mátészalkán és Kisvárdán egy-egy 45 lakásos ház építését. A lakások — a célnak megfelelően — kicsik, egynek-egynek 19,71 négyzetméter a hasznos területe. A típustervezők úgy alakították ki, hogy gyerektelen házaspároknak, magánosoknak megfelelő kényelmet azért mégis nyújtson. A megegyezés lényeges elemei közé tartozik az is, hogy az illetékes tanácsok napokon belül elvégzik a házak helyének kijelölését. A típustervek adaptálása előreláthatóan két hónap alatt befejeződik és az építők megkezdhetik a munkájukat. Nyíregyházán előreláthatólag alagútzsalus megoldással készülnek majd ezek a házak, a két másik városban pedig középblokkos technológiával. Kivitelező egyelőre csak Nyíregyházán van a házak fölépítésére. Az ÉPSZER olyan feltételekkel vállalta el terven felül, hogy a lakások negyedére először a vállalat jelölheti ki a tulajdonosokat. Egy-egy ilyen minilakás ára 100—105 ezer forint körül lesz, s ez annyit jelent, hogy induláskor 20—25 ezer forintot kell befizetni a tulajdonosnak. A későbbi részlet — az előzetes számítások szerint — nem éri el a 300 forintot havonta, s így máris jelentkeznek előnyei a kényelmetlen, szűk és nehézségekkel tűzdelt albérlettel szemben. Amikor a házaspár megfelelő lakáshoz jut — szövetkezeti lakást kap, vagy összegyűlik a pénze a társaslákásra és az elkészül — az OTP minimális különbözette! visszavásárolja a minilakást. A várakozás ideje alatt befizetett összegek tehát nem Vesznek kárba, mint az albérletnél, hanem szinte lehetőséget nyújtanak az új, nagyobb lakás berendezésére. Mivel Nyíregyházán és a másik két városunkban is a legnagyobb gond a fiatal házasok lakáshoz juttatása, ezt az átmeneti megoldást kizárólag az ő részükre tartják fenn. (A magánosoknak és az időseknek más elképzeléseken gondolkodik a tanács, de azokban még nincs döntés.) Az első négy ház a megyében — amely ilyen céllal készül, s nem szerepel a lakásprogramban — jó kezdeményezés, remélhetőleg még további hasonlók követik majd. (kan) NYlRMADA KORSZERŰ ÉTTEREMMEL, TEJBOLTTAL GAZDAGODOTT. EGY ÉRDEKES LEVÉL Találkozás 21 év után Tivadariakat keresnek — debreceniek A több, mint két évtizede történt tivadari gátszakadás árvízkárosult családjainak felkutatását kérő levél érkezett a napokban a megyei úttörőelnökséghez. 1948 januárjában a „Gyermekbarát úttörő mozgalom” debreceni titkársága megszervezte az árvízkárosult gyermekek egy részének debreceni elhelyezését. A helyszínre utaztak, s Tivadar, Gerge- lyiugornya és más, árvízkárosult községekből olyan gyermekeket vittek el Debrecenbe, akik kimaradtak a nagyobb segélyező szervek gondozásából. Gyerekek anya nélkül Mi lesz Katikával? &■ Nem tudom hová vinni Katikát! Nem engednek haza anyuék. Mit csináljak? A kétségbeesett kérdés a mátészalkai járásban az egyik községi tanácson hangzott el és nagyon szomorú történetet takar. Katika ez év január 20-án született. Az anya hazavitte, de a szülők nem engedték be a lakásba, mert a gyereknek nincs apja. Illetve van, csak ismeretlen. Néhány napig rokonoknál, ismerősöknél húzódtak meg, aztán a védőnő és a rendőrség körzeti megbízottja sürgős intézkedést kért. — A gyerek veszélyben van, nincs hol lakni, az anya nem tud dolgozni — hangzott az indokolás és február elején csecsemőotthonba vitték a gyereket. A községi tanács azonnal intézkedett és soron kívül állami gondozásba vették Katikát. Az anya nemcsak beleegyezett, hanem lemondott a gyerekről és hozzájárult ahhoz, hogy örökbe fogadja valaki. az anya — a kicsik érdekében — hozzájárult. Van olyan eset is, amikor elkerülhetetlen a gyerek otthonban való elhelyezése. így került gondozásba két tibor- szállási gyermek, akiknek az apja január 28-án tragikus körülmények között meghalt. Az anyát — mert ő okozta férje halálát — letartóztatták és a két gyermek a nagymamára maradt, ő pedig már nem tudja vállalni a gyerekek nevelését és gondozását. Meg sem nézte ••• Gyakori azonban a szökés a gyerek elől. Hernádvölgyi Andrásné gondozó mondta erről: — Még elmondani is nehéz, hogyan akar egyik-másik „anya” megszabadulni a gyerektől. A napokban az egyik szülés után két órával— míg a madám átment a másik szülőszobába — az ablakon lépett ki. A rokonai ott várták. Hallani sem akar a gyerekről. , gyereket a kórházba és többet felé sem néz. Sajnos évek óta ismétlődnek ezek az esetek és nincs ellene orvosság. Nincs törvény, ami kényszerítené az anyát gyermeke tartására. Van jogszabály arra, hogy a nagycsaládosok segélyt kapjanak és ezt — mint kiderült — sokan kihasználják, visz- szaélnek vele. A csecsemő- otthonok megteltek, a nyíregyházi otthonban augusztusig tatarozás lesz, a kórházban nem maradhatnak, mert ott is kell a hely. Az Igazságügy-minisztériumban 1974-re tervezik az új családjogi törvény tervezetének elkészítését, ami várhatóan megoldja az elhagyott gyermekek sorsát. Mi lesz velük addig? A társadalom erejéhez mérten mindent megtesz értük. Sokan, nagyon sokan vesznek magukhoz, vagy fogadnak örökbe állami gondozott gyereket. De pótolhatja-e ez az anyai szeretetet? Balogh József Debreceni családok közel fél évig szívesen végezték nevelésüket és iskoláztatásukat, amíg az újjáépítés első hónapjai után már visszakerülhettek családjaikhoz az árvízkárosult gyermekek. Az úttörőmozgalom jubileumi évében szeretnének találkozni, illetve visszaemlékezéseket kérni azoktól, akik annak idején debreceni családok vendégszeretetét élvezték. Kapcsolatuk azóta sem a hivatalos szerveknek, sem a családok többségének nem volt, de rendelkezésre állnak az akkori nevek és az osztályok. A Hajdú-Bihar megyei úttörőelnökség megbízásából Szamosújvári Sándor tanár (Debrecen, Kossuth Lajos Gyakorló Iskola) vállalta, hogy segít a szervezésben. Közösen kérik, hogy a következő akkori iskolai tanulók, vagy hozzátartozóik írjanak címükre és vegyék fel a kapcsolatot. Az 1948-as tivadari gátszakadás után a következők éltek több hónapig Debrecenben. Első osztályosok: Bállá Kálmán, Bállá Piroska, Dem- jén Sándor, Bállá Emma, Toldi Jolán, Kocsis Ferenc, Bar- táth Sándor, B. Szabó János. Második osztályosok: Toldi Miklós, Gólya Sándor, Lő- rincz Vilma. Harmadikosok: Demjén Bertalan, Kocsis Gábor, Guri Piroska, Balási László. Negyedikesek: Tóth Gyula, Demhén Rékasi, Toldy Sándor, Balási Emma. Ötödikesek: Tóth Mária, Varga János, Szűcs Endre, Kocsis Ernő. Hatodikosok: Kocsis György, Bartáth Gyula, Szűcs Irén, Morvái Ilona. A debreceni úttörőelnökség kezdeményezése nyomán érdekes találkozások alakulhatnak, hiszen az akkori kisiskolások ma már meglett, felnőtt emberek. Az ilyen találkozások a 25 éves úttörőmozgalom jubileumi évében megható, szép emlékek lehetnek. (m.) Város — két tüdővel A sóstói erdő kétszeresét telepítik Nyíregyháza keleti—nyugati peremén Jelenleg pontosan 396 hektár a sóstói erdő. Valószínűleg jó hírt hozunk a város tiszta levegőjéért szurkoló lakosoknak, ha elújságoljuk, hogy ehhez a 400 hektárnyi erdőhöz — a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága múlt heti határozata értelmében — ezer hektárnyi nagyságrendű új erdő települ. Vagyis: a jelenlegi sóstói erdőnek jóval több, mint a kétszeyese Hozzá tartozik ehhez a Jó hírhez egy másik kellemes újság is: ugyancsak a városi tanács határozata értelmében a város belterületén 240 hektárnyi új zöldövezet létesül, amelyből, ha az új fasorokat is beszámítjuk, 150 hektárnyi erdőnek minősíthető csalit, liget, fás park lesz. A szép terv két végrehajtó intézmények vezetőjével beszélgettünk a 'megvalósulásról. Dezsényi Edével, az erdészeti felügyelőség vezetőjével és Jenser Györggyel, a kertészeti vállalat igazgatójával. Zöld függöny Őröstől Nyírtelekig Legelőször az új erdősáv elhelyezkedése érdekelt bennünket. Az erdészeti felügyelőség vezetője elmondta, hogy az új „két és félszeres Sóstó” kilenc falu határában vonul majd végig, az orosi határtól Kótajon keresztül Nyírtelekig, vagyis: északkelettől északnyugatig úgy fogja majd körül a várost, mint egy zöld függöny, amely a leggyakoribb széljárások irányából nemcsak a' portól óvja a megyeszékhely lakosait, hanem — bármilyen irányból fúj is a szél — ózondús, friss levegőt is hoz. Ami az ügy gazdasági oldalát illeti, nem olcsó mulatság ez. Egy hektár erdő telepítése harmincezer forintba kerül. Szerencsére nem a városnak kell fizetnie ezt a pénzt: állami számlából fedezik, ismét csak az erdészeti felügyelőség javaslatára. A kisajátítással sem lesz gond, mert ez az újonnan telepített erdősáv az illetékes tsz-ek tulajdonába megy át. Lényegében valamennyien csak örülhetnek neki, hogy szinte ingyen az ölükbe hull egy nagyon gazdaságos művelési forma, amelynek még a munkálataival is télen-nyáron foglalkoztathatják tagjaikat És a fakitermelés is az ő joguk lesz — természetesen az erdészeti hatóságokkal való egyetértés mellett Nem valószínű, hogy bármelyik is elutasítja ezt az ajándékot és ha ilyen elő is fordulna, néhány szóval könnyen meg lehet győzni az esetleges ellentmondókat véleményük helytelenségéről. De' legtöbbjükkel már meg is tárgyalták az ügyet, hiszen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából az erdészetek balatonfüredi intézetében már elkészültek a megközelítően pontos tervek. Tulajdonképpen már csak az adminisztratív munka vár ez évben az illetékesekre, például a -földhivatali átminősítések, stb. hogy jövőre megkezdődhessék a nagy munka, amit néhány év alatt szeretnének befejezni. Facsemetékről is az erdészeti felügyelőség gondoskodik. Az útba eső akácosokat kivágják. Vegyes erdő lesz, hasonlóan a sóstóihoz, de legjellemzőbb fafajtája a kocsányos tölgy lesz. ^Készülnek a tervek Nyíregyháza parkosításáról a kertészeti vállalat igazgatója beszélt, mer* ez már közös munka lesz. Az erdészeti felügyelőség legfontosabb tennivalója benne a megfelelő növényekről való gondoskodás. Elég nagy terhet ró az aránylag kicsi vállalatra ennek a roppant területnek a beparkosítása. Ez nem fejeződhet be öt-hat év alatt, mint az erdőtelepítés. De nem is fog sokkal tovább tartani. Mire vége lesz, jóformán minden talpalatnyi területet „zöldesítettünk” Nyíregyházán. Kevés ilyen városa lesz az országnak, mint a mi megyeszékhelyünk. Ez az utóbbi munka tulajdonképpen már el is kezdődött A tervek a Városfejlesztési Tudományos Tervező Intézetnél készülnek. A város belső zöldövezetének az elkészítése gyakorlatilag már a megvalósulás stádiumában van. A Bujtoson az a nyolc- hektárnyi terület amelynek a betelepítése most fejeződik be, már ennek a másik nagy tervnek az egyik szakasza. Ligetes város lesz A kertépítő mérnökök és tervezők úgy alakították kf az új városképet, hogy aki mondjuk a Sóstó felől közelíti meg Nyíregyházát szinte észre sem veszi, mikor érkezett a város belsejébe. A ligetes, csali tos terecskék, úfc- széli parkok az érkező utassal együtt szárnyalnak. A fasorok bevezetik, a virágok egy pülanatra sem szűnnek meg mellette. Egyik tervező nagyon szépen így fejezte ki ezt: olyanná változtatjuk Nyíregyházát mint amilyen most Sóstó. Ge«d«iyi Nagy Zoltán Száz gyerek ottmaradt Egy eset a sok közül. Egy abból a százból, akit negyedév alatt otthagytak a megye kórházaiban, mert az anya nem akarja felnevelni gyermekét. Csak a nyíregyházi kórházban tizenöt gyermek maradt, amikor az egészség- ügyi zárlat megszűnt, de Vá- sárosnaményban is egyszerre kellett tizenöt csecsemőt állami gondozásba Venni, vagy Kisvárdán több, mint három hónapja gondoznak egy kisfiút. Évente átlagosan 170 gyermeket vesznek állami gondozásba csak a mátészalkai járás községeiben. Az okok között gyakori az egyik szülő halála. Ilyen eset történt Ököritófülpösön. Az apa meghalt, az édesanyának öt gyerek eltartásáról kellene gondoskodnia. A gyerekek közül három még Iskolába sem jár és éppen ezért az édesanya nem tud állandó munkát vállalni. A tanács javaslatára a három kisgyermeket állami gondozásba vették és Vannak ilyen helyzetben, leányanyák is. — A múltkor egy szomszéd falubeli nő jött be szülni. Még alig feküdt pár percig, máris kijelentette: neki nem kell a gyerek. A szülés után az anyja is bejött. Se ő, se a lánya nem nézték meg a gyereket. Szándékosan kerültem a szót, hogy édesanya. Pedig, ha látná, milyen házban laknak! Olyan szép a berendezése, hogy még nem iá láttam olyat. De azt mondják, akkor már nem megy férjhez a lány, ha megtudják, hogy gyereke van. Hallottunk persze másfajta módszert is. Nincs orvosság? — Már tíznél is több gyereket szült egy asszony. Szinte minden évben bent van a szülészeti osztályon. Mikor kiengedik, hazaviszi a gyereket, elmegy a tanácshoz és Ott felveszi a segélyt, amit a nagycsaládosok kapnak. Aztán két-három nap múlva egy beutalóval visszaviszi a A TÁRGYALÓTEREMBŐL Egy újfehértói gyilkosság és tanulságai A nyíregyházi megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa ítéletet hirdetett Csukrán Mihály 45 éves újfehértói segédmunkás ügyében. Csukránt a bíróság szándékos emberölés miatt 13 év szabadságvesztésre büntette és 8 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. ★ Csukrán február másodikén délután több helyen is pálin- kázott Üjfehértón, majd a mályváskerti italboltban sört is ivott rá. Estefelé járt az idő, amikor két tíz év körüli fia betért érte a kocsmába és hívta haza. A kocsmáros kiküldte a gyerekeket az üzletből (nem épületes látvány számukra a sok italos ember), de ők vonakodva távoztak: nyilván otthon rájuk parancsoltak, hogy az apjuk nélkül haza ne térjenek. A vonakodó gyerekeket a jelenlévő Kiss József helybeli iakos nyakon legyintette, a két fiú ezt elpanaszolta az apjának, aki ,kihívta” a kocsmából az egyébként kicsit elmegyenge Kiss Józsefet. Kinn felelősségre vonta a gyermekek bántalmazása miatt, de aztán rövid vita után látszólag kibékültek. Csukrán még egy pohár sört is fizetett Kiss Józsefnek, ő azonban nem fogadta el, hanem a pohármosóba öntötte. Ez feldühítette Csukránt és az indulatokkal teli ember a záróra bejelentésekor elsőként távozott. De nem ment mesz- szire, a kerékpárját sem vitte el. Megbújt egy sötét mellékutcában, egy kerítésből kiszakított másfél méternyi hosszú, súlyos akácfa karót és azzal várta Kiss Józsefet Ö hamarosan indult hazafelé, majd amikor a sarokra ért, Csukrán kiugrott a sötét utcából és nagy erővel fejbe vágta a karóval. Kiss összeesett, de támadója újabb hat ütést mért rá. Nyomban kórházba szállították, de az azonnali orvosi műtét sem segíthetett rajta: három nap múlva meghalt * Nem túl gyakori az emberség alapvető szabályainak Ilyen brutális megszegése, az eset mégis több, már-már tipikusnak mondható jellemzőt tartalmaz. A legfontosabbnak látszik az ital hatása az elmaradott embereikre, ezenkívül nem közömbös, hogy milyen gyakori a hasonló eset — bár ritkán végződik halállal — a kocsmák környékén, különösen Üjfehértón, A kocsmázó emberekből a legkisebb sérelem nagy indulatokat válthat ki. Ezért van az, hogy az italboltban köny- nyen sistergőssé válik a levegő, hogy vélt, vagy valódi sérelmüket aránytalanul súlyosan igyekeznek megtorolni. Talán józanon legyintenének egy-egy ilyen esetre, ha súlyos, akkor megkeresnék az igazságukat hivatalos helyen, — de semmi esetre sem ragadnának karót, kést, vasvillát. A halállal végződött űjfe- hértói eset arra is újabb figyelmeztetés: ne szolgáljanak ki sehol ittas ember^ (ki)
