Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-07 / 106. szám

Wi\. máfus t. RELET-MAOYARORSZA<3 5. oldal A VEGYSZERES GYOMIRTÓVAL KEZELT TERÜLETEN NAPONTA 10—15 HOL­DON TUDJÁK FÖLDBE RAKNI A PARADICSOMPALÁNTÁKAT AZ ÜLTETÖGÉP SE­GÍTSÉGÉVEL A NYÍREGYHÁZI DÓZSA TSZ-BEN. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Tej, joghurt, sajtok Hódít a műanyag csomagolás A vevő kér, a kereskedő közömbös Für Elise,„ Beethoven Tuzséron Ä jómód nem igénytelenség Várakozáson felüli sikert aratott a vásárlók körében a műanyag tasakos tej — kö­zölte Meggyesi János, a tej­ipar kereskedelmi ügyintéző­je. Érthető, m«rt a literes, félliteres és negyedliteres cso­magolású tej sokkal higiéni- kusabb, mint a régi kannás. A tejipari vállalatnak is előnyös a tasakos tej gyártá­sa. A távolabbi tervek szerint teljes erővel működik majd a gépsor, így a kannás tej teljesen kiszorulhat a keres­kedelemből. Milyen tejtermék népszerű a vásárlók körében? Megtudtuk: a kétdecis üve­gekben árusított kakaó, jog­hurt, az ötdekás vaj. A műanyag poharas tejfel olyan nagymértékben kerül a vásárlók asztalára, hogv rö­vid időn belül kiszorítja a kimért tejfelt, Hasonló a helyzet a tejszínnél. Különö­sen a cukrozott tejszín nép­szerű. A tehéntúrót is műanyag tasakban hozzáír forgalomba. Ezt a kezdeményezést is szí­vesen fogadta a vásárlókö­zönség. A juhtúró 5 kllés tömbökben és 10 dekás cso­magolásban kerül az üzletek­ben árusításra. A gomolyatú- ró 10 és 5 dekás csomagolás­ban. A vállalatnál most van előkészületben három újfajta termék: a körözött alapanyag különféle ízesítéssel A társ­vállalati készítmények közül népszerűségnek örvendenek a keménysajtféleségek: emen­táli. köményes. A félkemény sajtok közül a trappista, az óvári, a Balaton, a paranyica és a sonkás, sajtok. Az emen­táli és a sonkás sajtok előre­csomagolt formában is kap­hatók. A kereskedelem igényli még az ömlesztett sajtokat is. A Hóvirág, Túra, Mecseki Hó­virág. füstölt sajt, öcsi és a mecseki sopkás sajtfélék fo­gyasztása napról napra emel­kedik. A lágy .sajtok iránt már kisebb az érdeklődés. A pálpusztai és a pogácsa né­ven forgalomba hozott saj­tok is kelendők. Dobozos saj­tok közül a Holló, a Mackó, a Csárdás, a Mátra, a Buda­pest, a C-vitamin, a paprika, a csípős paprika, az uborkás sajt, a í'usti, a joghurtom az ementális, a repce, a gombás és a Hortobágy sajtok a nép­szerűek. A gyermekek ked­vence a Mese sajt. A felsorolt tejtermékekből a vállalat minden igényt ki tud elégíteni. A kereskedelem igénylésében azonban nem nagyon szerepel az említett és keresett sajtok mindegyi­ke, A tasakos tejből is csak 70 százalékos az igénylés, holott a vásárlóközönség ennél na­gyobb igényekkel lép fel. Ér­demes megemlíteni, hogy az egyik legkeresettebb tejter­mékből, a joghurtból sincs megfelelő igénye a kereske­delemnek. A tapasztalat azt mutatja, hogv az élelmiszerboltok és a nagyobb boltegységek tej­termékellátása általában jó­nak mondható. A kisebb bol­tokban jelentkeznek különbö­ző hiányosságok. Ennék az az oka. hogy egyes boltvezetők nem tudják megfelelően fi­gyelemmel kísérni a fogyasz­tást. Farkas Pál A dolguk után siető tuzsérj embereket még az eső sem tudta fedél alá kergetni. Az egyik udvaron házat építet­tek, magasra rakott terméskő alapja majdnem az ablakig ér. Sok itt az ilyen ház, Dolgos nép, a legutóhbit kivéve a tsz már évek óta jól fizet, 70—80 forint felett. Hozzák a pénzt az almáskertek is. Hogyan lehet, hogy nem elégszenek meg a mindennapok ismétlő­dő munkájával, van erejük a közös érdekek összefogására, s a gazdag falunak évek óta színes, tartalmas a kulturális élete? Pedig erre a napi mun­ka után jut csak idő. Házi­asszonynak, tanárnak Gyakran hallani, hogy ahol jómódúak az emberek, túlsá­gosan is sokat törődnek a jó­léttel, közömbösen mennek el a falu közös dolgai mel­lett, gyenge a község kultu­rális élete. Tuzsér fiatal ta­nácselnöke — ahogy ő mond­ja — „bekerült”. Nem szüle­tett tuzséri. De amióta fele­ségével együtt — aki szintén pedagógus — ide kerültek, úgy élnek, mintha falubeliek lennének. Most már azok, csakúgy, mint a többi pedagógus, akik­nek összefogása a kezdet kez­detén meghatározta és fellen­dítette a falu kulturális éle­tét. Nem igaz, hogy ők nem küzdöttek közömbösséggel, érdektelenséggel. 5—6 évvel ezelőtt még egy gyűlést sem tudtak megtartani, mert nem mentek el az emberek, nem is beszélve a művelődési programokról. S most ott tar­tanak, hogy háziasszonytól a tsz-dolgozón át a tanárig mindenkinek tudnak érdek­lődési körüknek megfelelő programot nyújtani. Hogyan sikerült? Igaz, hogy a falu lakosságának je­lentős része dolgozik a vasút­nál, Záhonyban is, meg a tuzséri átrakónál, a fatelep 1800 dolgozójából is sok a tuzséri, „igazi” ingázó azon­ban nincs. Este, vagy a mun­ka végeztével hazajönnek. Elsők között az országban itt is alakult egy agrárklub. Tagjai lettek a tsz-dolgozókon kívül például olyan vasuta­sok is, akiknek almáskertjük van. A klub ugyanis az alma termesztésének szakszerű be­mutatásával kezdett, neves szakembereket hívtak meg, metszési, szemzési bemuta­tót tartottak. Az embereknek tetszett, maradtak, most már a mezőgazdasági szaklapok olvasásánál tartanak. Ne­gyedévenként közösen kirán­dulnak egy-egy mezőgazda­ságáról híres területre. Most Debrecen környékére készül­nek. Ennek a klubnak a tevé­kenysége is hozzájárult, hogy a tsz nem tekinti közömbö­sen a művelődési otthon munkáját. Évente 15 ezer fo­rintos támogatást nyújt. «Mini" rádiójáték Ahogy a férfiak kezdtek a klubba járni — több, mint 50 tagja van az agrárklub­nak — gyanút fogtak az asz- szonyok. Hova járhatnak, mit csinálnak? Ha ők mennek, megyünk mi is. Egy paszabi kirándulással kezdődött. Meg­csodálták a szőtteseket és kedvet kaptak a közös kézi- munkázásra. A művelődési ház könyvtártermében „ott­honra” is találtak. Miközben a karádi vagy egyéb hímzés megjelenik a párnákon, térí­tőkön, közösen hallgatják a 6000 kötetből a soron követ­kezőt. Valaki felolvas, a töb­bi kézimunkázik.. Ifjú asz- szonytól a nagymamáig. És a fiatalabbak? Nemcsak a megyében, de az egész or­szágban elterjedt már a Sjpkay Barna nevét viselő kiváló ifjúsági klub \ híre. Munkájukat országos verse­nyen értékelték és elismer­ték. Nem álltak meg. Sőt olyan „úttörő” vállalkozásba kezdtek, mint például a tsg- géppark fejlődésének, a fa- feldolgozás fejlődésének fel­dolgozása, Besegített a fotó- szakkör is fényképekkel, s egy járási vetélkedőn szere­peltek ezzel a témával Az is ritkaság, hogy egy1 faluban saját rádióstúdió működik, s amatőr előadók tartanak „mini rádiójátékot” az ifjúsággal kapcsolatos kér­désekről. Csinosítják, szépítik a művelődési otthon környé­két. 600 rózsatövet ültettek el az udvaron. Nyárra a kas­tély egy teraszos részére táncparkettet készítenek — társadalmi munkával. Sokat tett a közösen végzett mun­ka, no meg a falu kulturális életéért „felelős” pedagógu­sok összefogása, hogy három­évi népművelési munka után 1069 őszén függetlení­tették a művelődési otthon igazgatóját Kislány a freskók alatt Műemlékkastély a művelő­déséi qtthon épülete. Frissen restaurált freskóterme arról is árulkodik, hogy a falu nemcsak anyagilag gazdag, de történelmi emlékekért sem kell a szomszédba mennie. Igaz — jobb híján, itt kapott helyet a fogorvosi rendelő és a kismamák tanácsadója is. Ódon hangulatához még meg­felelő aláfestő zenét is kap­tunk, amikor a boltíves ter­meit végigjártuk. Az egyik helyiségből zongora hallat­szott. Szép, pontos, tiszta já­tékkal a „Für Elise”. Akkor lepődtünk meg, amikor meg­láttuk az előadót. Lófarkos kislány, iskolás gyerek. Kotta nélkül játszotta a Beethoven- muzsikát Barakső Erzsébet "J wz Szabolcs űj középiskolájának 40 ezer forintot letapostunk Virág a parkban névadó ünnepsége Nyíregyházán Vásárhelyi Pál nevét veszi fel az építőipari és vízügyi szakközépiskola Gondoljunk másokra A virág: kultúra. Közmon­dásunk is van róla, hogy aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet De igaz is, hogy az ember és a virág viszonya kifejez valamit, amit nehéz volna nevén nevezni, hiszen gyöngédségből. szerétéiből, emberségből és még sok min­denféléből tevődik ö&sze. De éppen ezért érdemes megem­líteni. hogy megyénknek már több, mint fele területén vagy a kerítésen belül, vagy a járda szélén virágágyak sze­gélyezik az utat emberek gondoskodásából, asszonyok ügyeskedéséből. Nyíregyházá­nak is egyre több Utcája „vi­rágos”. Egy nagyon érdekes adat: a város virágboltjainak B forgalma idén tavasszal pon­tosan ötszöröse a három év előttinek. Mi van a virágos parkok­kal. a sétányokkal, a Sóstó­val? Nyíregyházán már 180 ezer négyzetméternyi területű pá­zsitot kezel a vállalat és eb­ből 20 ezer négyzetmétert úgy letapostak télen az állampol­gárok, hogy teljesen elölről kell kezdeni a füvesítést. Márpedig ennek a négyzet- métere 2 forintba kerül, A 20 ezer péevzetméteres taposás 40 ezer forintot ..rabol” el anélkül, hogy valakit e&ért megbüntettek volna. — és a pénzünkre Az Északi körút parkosítása a Sóstó felőli oldalon már befejeződött. (Itt tapostak le 10 ezer négyzetméter pá­zsitot, a másik 10 ezret zöm­mel az állomás környékén.) A másik oldalt idén csinálják meg. Ára 2 millió! Játszótér. Mi lesz. azzal a gyerekgyönyörüséggel, amit tavaly az állomás mel­letti parkban építettek hasz­nált gumiabroncsokból? Bu- jócskázni lehetett benne, a kicsik imádták, a megyeszék­hely huligánjai pedig egysze­rűen elhordták az orruk elöl. Újra megépítik és gon­doskodnak arról, hogy pórul járjon, aki megint el akarja vinni. Sőt, egv másikat is építenek a Malinovszkij téren és — ami a gyerekeknek igen jó hír — a budapesti játszó­tereken hamar népszerűvé vált ..rönkvárat” is mellé Egy olyan másfél, két méter magas, gömbfából épített fa­vázat, amin az ember gyere­ke úgy tornászhatja magát, ahogy csak akarja, összefoglalásul: figyeljünk egy kicsit a számokra is. Ez a virágosodás nem ingyen van. Vállalatnak, állampol­gárnak pénzébe kerül. Egy kicsit jobban kellene vigyázni rá. (g) Szakmunkástanulók országos vetélkedője Baktalórániházán A „Szakma kiváló. tanúló­ja” országos versenyét ren­dezik meg növénytermeszté­si gépész szakmában május 11—12—13-án Baktalóránt­házán, a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában. Az ország területéről 24 har­madik éves tanuló versenyzőt várnak, a növénytermesztő gépész szakma tanulóit. Sza- bolcs-Szatmárt sajnos, csak egy leendő szakmunkás kép­viseli. Május elején Vácott, a fő­téri bemutatóteremben meg­nyílt Cs. Nagy András festő­művész önálló kiállítása. A fiatal művész Szaboles- Szatmár megyei születésű. Ujfehértói, népés család gyermeke. Tavaszi tárlatán fójszáz képet mutatott be a Duna-kanyar ipari centrumá­ban. Modern stílusa, ragyogó színei, változatos témái meg­ragadták a .megnyitó szépszá­mú közönségét. Losonczi Miklós művészeti Ünnepélyes névadó kereté­ben veszi fel május 8-án, dél­után Vásárhelyi Pál nevét a Nyíregyházi Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola. Az új szabolcsi középiskola a ta­nárképző főiskola volt épüle­tében, a Vasvári Pál utcai iskolában kapott helyet, ahol elsősorban szabolcsi, Hajdú és Borsod megyei fiatalok ta­nulnak. Az ország más vidé­kéről — így Szolnokról, Sze­gedről, sőt a fővárosból is — jöttek fiatalok a nyíregy­házi szakközépiskolába. A névadó ünnepség dél­után 3 órakor kezdődik szo­boravatással. Garamai Gábor szobrászművész alkotását, Vásárhelyi Pál mellszobrát író mondta a megnyitó beszé­det. Emlékeztetett arra, hogy a tehetséges művész a Nyír­ségből indult el. Szegény- család gyermekeként tanult, dolgozott, s életélményekkel gazdagon letelepedett Vácott. A város északi hegyközség részén: Gombáson van a mű­terme. Megragadta képzeletét a táj csendje, szelídsége, méltósága. Hiteles emberi él­ményeket tükröz minden vászna. Nagy utat tett eaegg Fah^-dás megdöbbentő ko­sz Országos Vízügyi Hivatal ajándékozta az iskolának. Dr. Krempels Tibor, az OVIT osz­tályvezetője tart szoboravató beszédet, majd kulturális műsorral és a végzős negyven negyedikes diák ballagásá­val folytatódik a program. Farkas Károly igazgató ün­nepi köszöntő szavai után Vendégh Sándor, a Művelő­désügyi Minisztérium szakok­tatási főosztályának vezetője méltatja az iskola névadójá­nak életét, munkásságát. A tanulók, és a nyíregyházi kö­zépiskolák képviselői szala­gokat kötnek az iskola új zászlajára. A névadó ünnep­ség egyik eseménye lesz an­nak a szakmai pályázatnak morságától a legutóbbi alko­tásokig, melyeken érződik a családi élet melegsége, a be- érfcezettség sikerélménye. Portréi, csendéletei a ma em­beréhez szólnak. A kiállítást már az első na­pokban több százan megte­kintették. A vendégkönyv­be írt vélemények szerint Cs. Nagy András tárlata rangos esemény Vác tavaszi kulturá­lis programjában. Papp Rezső az eredményhirdetése és díj­kiosztása, amelyen a legjobb munkák készítői értékes ju­talmakat kapnak. /A szombati névadó alkal­mából nyitják meg az iskola előcsarnokában az Országos Vízügyi Dokumentációs Iroda kiállítását, amely Vásárhelyi Pál munkásságának állít em­léket és a vízgazdálkodás fej­lődését mutatja be. A kiállítás másik részében az építőipar fejlődését kísérhetik nyomon a látogatók, az anyagot a megyei építőipari vállalat bo­csátotta rendelkezésre. A névadó ünnepség egyik előzménye volt a május 6-án lebonyolított Vásárhelyi Kupa sportvetélkedő, melyen a vá­rosi középiskolák kosárlabda­csapatai mérték össze tudásu­kat. A szombat délutáni név­adó ünnepséget kicsinosítva, szépen feldíszítve várja az is­kola, melynek 328 tanulója színvonalas kulturális mű­sorral is készül a kettős ese­ményre; a névadóra és a ballagásra. A végzősök ko­rábban építőipari és vízügyi tagozatos középiskolában ta­nultak, s az önállóvá előlépett új szabolcsi szakközépiskolá­ban fejezik be középfokú ta­nulmányaikat A Nyírségből indult el... Cs. Nagy András váci kiállításáról

Next

/
Thumbnails
Contents