Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
a főbejárat • r „0 nem ismer lehetetlent...44 Gyermeki vallomások az édesanyáról „Édesanya, ez a szó bol- • duftsás és öröm” — fejezte be iskolai dolgozatát Balasa Zsuzsa hatodik A-s, a nyíregyházi ötös iskolában. ,.Az édesanya végzi a legtöbb munkát” — fogalmaz Horváth Ildikó hatodikos. „Gondoskodik rólunk, egy anyához méltóan” — írja gondosan kerekített betűkkel Busák Anna, az ötödik C tanulója. őszinte, szívből jövő írások ezek az iskolai dolgozatok. Igaz. nem irodalmi stílusban fogalmazták őket, nem készültek a nyilvánosság számára. Vallomások, amelyek híven ki fel "zik egy-egy család belső helyzetét, a gondokkal és az ezeket könnyítő örömökkel, a szeretettel. Finom érzékű leánykák, és egv fiú. heten a dolgozatpk írói ültek körül az asztalt, hogv szóban is hozzátegyenek . valamit ahhoz, amit írtak. Ajándék ég szeretet „Már sok pénz összegyűlt, Elhatároztam, hogy egy-egy kedves kis ajándékkal lepem meg édesanyát” — írja Balasa Zsuzsa. Majd ezt így egészíti ki szóban: ..Nem az ajándék számít. Hanem a szeretet.” És a gyerekek egymás szájából kapkodják a szót Busák Anna: „Elmosogatok. hogy mire hazaiön. ne leaven annvi dolga.” Márföldi Pista a hatodikból: „Van. amikor nem szívesem csinálom amit mond. Jobb focizni, vagy .tévét nézni, mint a boltba menni. De megcsinálom, mert szeretem édesanyámat,” Horváth Marianna ötödikes: „Anyák napján mindig kap édesanyám valami ajándékot. De tetszik tudni, inkább egymásnak őrölünk. mint az ajándéknak.” Édesanyám — a hét beszélgető gyermek közül Öt Így szólítja az édesanyját. Az okok? „így szoktuk meg." ..Ez megtisztelő.” „Mert benne, vari az a szó, hogy: édes." És hogy milyen őszinte az anya tisztelete- és megbecsülése, ■ arra legyen ismét példa néhány idézet a dolgozatokból. amely bizonyítja: a gyermek éles szeme nagyon is jói látja, milyen munkával. küzdelemmé1 teli az asz- szoiiy. az anya életó „Siet hozzánk" Nyirán Ilona hatodikos- ..Tisztelem, mert nagyon sokat fáradozik a családért. Ö nem ismer semmi lehetetlent, mindent megcsinál, nincs előtte akadály. Tisztán tartja és ellátja a családot,” Márföldi István: „Amikor hazamegyek a napköziből, mindig kikérdezi a leckét, és megnézi a házi feladatot.” Manzák Piroska ötödikes: ..Háztartási munkát végez, a család tagjai is tisztelik, • szerelik ” Horváth Marianna: .Szeretem, mert esté. ha jön haza. siet hozzánk.- Nagyon rend- szerető. rendes, pedáns. Ő mos. főz, takarít — édesapámmal.” Horváth Ildikó: „Az igazi szeretetett csak az édesanyától Téliét "megkapni.” A gyermekek, akiknek a dolgozataiból idéztünk. és akik beszélgettek, többnyire nagy családokban élnek, a munka tiszteletétől övezett környezetben. Talán ézért is édekes és jellemző válaszuk arra, hogy mit értenek meglepetés, örömszerzés alatt ilyenkor. május első vasárnapján. Nemcsak ma... Mind a hét ‘beszélt a virágról. a kis, gyűjtögetett zsebpénzből, vásárolt .. ajándékról. De ezután mind így folytatta: nemcsak ezen . a napon kell sok figyelém és szeretet' ' äz anyáknak. A kis Márföldi Pista . szinte. _ szégyellősen mondta: „Az is öröm, ha nem csinálok otthoh rendetlenséget.” ..Édesanyám fáradtságát mi úgysem tudjuk neki pótolni” — mondta Nyirán Ilona. ,.De milyen öröm, ha jó jegyet viszünk neki. Még jobban örül. mint a virágnak.” Balasa Zsuzsa az otthoni munkáról beszél. Horváth Ildikó így fogalmaz: „Sokféle munkát tanultam édesanyámtól. Főzni is tudok már paprikás krumplit.” ..Igyekszem megkímélni minden olyan munkától, amit már jobban megbírok, mint.ő” — mondja a kis ötödikes Anna. Gyermekeink, szerte a megyében készültek a vasárnapi ünnepre, az anyák, az édesanyák napjára. Külsőségekben is, de vallomásaikból láthatóan mély tartalommal, hittel, őszinte szeretettel. Így mentődik át nemzedékről nemzedékre a legcsodálatosabb erő. a legnagyszerűbb érzés: az édesanyák lehetetlent nem ismerő szeretete Bürget Lajos BNV Készülődnek a résztvevők és a vendéglátók a városligeti vásárvárosban a BNV-re, a május 21-i nyitásra. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásárra 32 ország jelentette bí részvételét. Közülük 27 ország nemzeti pavilonnal képviselteti magát. Ezúttal először állít ki a BNV-n Dánia és Írország. Információs irodát nyit az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete, az UNIDO. Az általa képviselt nyolc fejlődő ország közül Ciprus, Mauritius, Szenegál és Libanon ugyancsak először szerepel a BNV-n. Több évi szünet után újból lesz pavilonja az Egyesült Arab Köztársaságnak és Indiának is. A Szovjetunióból már útnak indították a vásár érde- dességének ígérkező olaj- és vegyipari berendezéseket. Az NDK-ból építőipari gépek, jármüvek, vegyipari termékek érkezését jelezték. Románia az idén a tavalyinál jóval nagyobb területen állítja ki termékeit. Lengyelországból, Csehszlovákiából fogyasztási cikkek, mezőgazdasági é= szerszámgépek szerepelnek majd a vásáron. A lakásprogram végrehajtásáért Új városrész — a házgyárból ft váron megkezdik a kivitelezésekéi a megyeszékhely en Mátészalka nagyságú korszerű lakótelep épül a következő öt évben Nyíregyháza északi részén, a Kemecsei és és az Öszőlő utca között. A hivatalosan ma még XVII-es lakókörzetnek nevezett városrészben több, mint 3000 lakást, több üzletet — éttermet, presszót. ABC-áruházat, iparcikkboltot —. iskolát, óvodát, bölcsődét, szolgáltatóépületet és más, az élethez szükséges létesítményt építenek. A lakótelep építését nemrég még sok probléma akadályozta. Ezek főként abból adódtak. hogy a közműveket már lényegesen korábban tervezni és építeni kellett volna, de err re előzetesen — a két ötéves terv határán — nem volt. pénz. Most, az utóbbi másfél hónapban lényegesen meggyorsult a lakótelep építkezésének előkészítése. Fő szerepet játszik a gyorsulásban a tanács megváltozott beruházási politikája, az, hogy a lakásépítést kiemelt programként kezelik, és minden erőt ennek vetnek alá. A telep lakásainak zöme a Debreceni Házgyár paneljaiból készül, de egy-egy alagútzsalus, vagy hagyományos épület is elképzelhető. A kapcsolódó beruházások jó része Is remélhetőleg könnyűszerkezetes építmény lesz. A lakóépületek első ütemének építése júliusban kezdődik, bár a tereprendezést már elkezdték. Augusztusban már szerelik a házgyári paneleket. Eldöntötték — a felgyorsult előkészítésben —, hogy jövőre a tanács gondoskodik 456 lakás átadásához szükséges pénzről. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat e lakásszámot április közepétől december közepéig átadja a takácsnak. Ezzel azonban á lakások még nem válnak beköltözhe- tővé, hiszen meg kell oldani a közmű, az energia, az út és a távfűtés gondjait is. A közműveket — és a többi kiszolgáló létesítményt — az új vállalatunk, a KEMÉV készíti. Optimális esetben az várható, hogy 1972 júliusára e létesítmények elkészülnek. A már említett okok miatt jelenleg fáziseltolódás van a lakásépítés és a közművek létesítése között. A közművekre még nincs meg mindegyik terv, de remélhetőleg május végére el fog készülni. így a munkát megkezdheti a KEMÉV is. A távfűtés — mert azt el is- döntötték, hogy nem gáz-, hanem távfűtésesek lesznek az itteni lakások — megoldottnak látszik. A tanács jó előre anyagilag is hozzájárult az erőmű további bővítéséhez, így csak a forró vizet kell elvezetni a TITÄSZ kazánjaitól a lakótelepig, s a hőközpontokon át a lakásokba. A közműveknél még az okoz gondőt, hogy már most , célszerű megépíteni az egész- lakókörzetre elégséges hálózatot és nemcsak az első ütem lakásainak. Ez nyilván bonyolítja a tervkészítést is. de a későbbi ütemek építésének előnyt jelent majd. A lakótelep létesítése körülbelül egym lliárd forintba kerül. A házak 15 százaiéiba 10 szintes, a többi 4—5 szintes lesz. Korszerű. jól felszerelt lakások épülnek itt, általában kétszobásak, de készülnek majd másfél és háromszobásak is. Ilyen rövid idő alatt ilyen nagy lakótelep építésébe még nem vágtak bele Nyíregyházán. Á már említett, de szerencsére lassanként megoldódó nehézségeket a beruházók, tervezők és kivitelezők képesek a mostaninál is gyorsabban felszámolni ha jó munkakapcsolat alakul ki közöttük. A házgyári lakások fogadása az összes korábbi technológiánál nagyobb szervezettséget és tervszerűséget követel, és csak az utóbbi időben gya korlattá vált gyors, hatásos intézkedések teszik lehetővé a kiemelt lakásprogram végrehajtását. K *. Olvasónk írja : „REJTÉLYES” KONZERVER Szülte napról napra növekszik a magyar konzervipar termékeinek száma. Néha egy-egy rádióreklámból értesülhetnek a vásárlók, hogv például van: „tójásos gomba”, „halpástétom” vagy „sonka tojással” és még sorolhatnám. Zárt dobozt és a feliratot látván a vevő mielőtt megvenné az újfajta kon- zervet. érdeklődik az eladótól — akiről feltételezi, hogy ismeri a doboz tartalmát. Jobbik esetben igen, s akkor tud felvilágosítást adni a doboz tartalmáról, de a leg- :öbb esetben az eladó sem ismeri. Javasolnám — a korábbi kávé és hidegkonyhai készítmények kóstolóval egybekötött bemutatóihoz hasonlóan a nyíregyházi kereskedelmi vállalat az új konzervkészí cményekből is rendezzen árubemutatót. Ezáltal a vevőnek esetleg nem saját zsebén keresztül kell megtudnia, hogy egy-egy készítmény nem az ő szája ize szerint készült. De véleményem szerint jók a magyar konzervipar termékei, így a bemutatón megismert kenzervek iránti kereslet csak növekedhet, s ez jó a kereskedelemnek is — java- lolja Sziklai Mihályné nyíregyházi olvasónk. Frissebb lesz a kenyér Május t-én delben összeül a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat „nagy családja”, hogy közösen ünnepelje meg a munka napját. lesz ez. hósszabfe úhnepi' beszédek nélkül.-De szónál is többet jelent majd az a körülbelül 300 ezer forintnyi rendkívüli jutalom, amit a legjobb munkát végzők megkapnak ezen a nevezetes ebéden, borítékban. Egy sor jó munkás, bki ed dig elavult üzemekben, nehéz körülmények közt fáradozott azon. hogy a vállalat ellátási körzetébe tartozó 320 ezer embernek mindennap meglegyen a kenyere, most előléptetés előtt áll. Egész sor belőlük művezető, vagy csoportvezető lesz a két új. európai színvonalú megyei kenyérgyárban, amelyek néhány hét múlva termelni kezdenek. A két egyformára méretezett üzemből a nyíregyházi és a kisvárdai is ugyancsak napi 22—22 tonna kenyeret gyárt majd júniustól. Ezekről az érdekes tényekről beszélgettünk Hoszták Lászlóval, a vállalat igazgatójával és Bartha Lajos . főmérnökkel. Mindenekelőtt arra voltunk kiváncsiak, leállnak-e az • elavult üzemek, hiszen napi 4 és fél vagon kenyér sütése egyik napról a másikra mégisKICSERÉLIK A TETŐSZERKEZETET. (KS fotó — MTI és Komjáti Ferenc felvételei) Vállalati szolgáltatás a inulikasoknak Ivét építőipari szálló — Központi intés a műhelyekben A dolgozók munkakörülményeinek javítására, a megfelelő szociális ellátottságra a különböző munkavédelmi berendezésekre a negyedik ötéves terv során további erőfeszítéseket tesznek üzemeink. A Szabolcs -Saatmár megyei Állami Építőipari yái- lálat elsősorban a haza járó munkások gondján igyekszik enyhíteni a jövőben is. Ma naponta mintegy 1300—2000 dolgozót szálltt lakóhelyéről a munkahelyre és vissza sa- iát vagy bérelt gépjárművein. Ezt a „vállalati szolgáltatást” már az idén bővíteni fogják, minden olyan útvonalon bevezetik. ahol ezt a dolgozók létszáma indokolja. Mindemellett a megyében két épí- ■ tőipari munkásszállót építenek. Egyet — 200 személyeset Nyíregyházán, a déli ipartelepen, s még az idén befejezik. Hozzákezdenek a mátészalkai munkásszálló építéséhez. az idén. ahol 150 építőipari dolgozó elhelyezését tudják majd megoldani. Tovább épül a vállalat új telepe is a nyíregyházi déli ipartelepen. Az új műhely- csarnokokat már a legkorszerűbb munkavédelmi eszközökkel szerelik fel, s a szociális létesítmények is kielégítenek minden igényt. Fejlesztik a sóstói vállalati üdülőt, amelyre az idén 350 ezer forintot fordítanak. Három vidéki üzemben épít az elkövetkező öt esztendő alatt szociális létesítményeket a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. Ti&zaszalkán még az idén. Fehérgyarmaton 1974- ben, míg Nyírbátorban 1975- ben adják át az öltözőt, fürdőt, ebédlőt és a konyhát. Ezekre a létesítményekre a vállalat két és fél millió forintot költ. Ugyancsak ebben áz évben fejezik be a már két éve épülő vállalati üdülői Sóstón. A nyíregyházi, központi üzemben 1975-ig folyamatosan elkészítik a központi fűtést. amelyre 2 és fél millió forintot költenek. Ahol lehet, tervezik a nehéz fizikai munka csökkentését, a még meglévő üzemi baleseti veszélyforrások megszüntetését, a munkakörülmények nagyarányú javítását. Ezekre a feladatokra a vállalat 1975- ig közel 12 és fél millió forintot fizet ki. csak akkora termelesnöveke- dést jelent, amit még ez a harmadmillió ember sem tud megenni. K^cteyuK, hogy-eeíel á hatalmas mennyiségű napi kenyérrel éppen csak ott tart majd a vállalat, ahol eddig is kellett volna, hogy tartson. Legfeljebb nem lesz szükség éjjeli műszakokra és megszűnik az a napi másfél va- gonnyi kapacitáshiány, amely eddig feszültté tette az élelmezésünkben oly fontos szerepet játszó vállalatnak a helyzetét a fogyasztókkal szemben. Mert miért volt olyan sok panasz a kenyérre? Legtöbbször azért, mert száraz, több napos. A szétszórt területre, a 24 óra alatt gyártott kenyeret nem lehetett mindig frissen kiszállítani. Elkerülhetetlen volt, hogy az éjjel sütött kenyér egy részét csak másnap este szállították ki és harmadnap árulták. Most ez megszűnik. Nyíregyháza és a megye déli lakosságának a két új kenyérgyár üzembe állása után az lesz a legnagyobb öröme, hogy sokkal frissebb kenyeret kap. Lesz sütemény is elegendő. Közismert, hogy ez az élelmiszeripari üzem kereskedelmi tevékenységet is folytat, amit tovább akar bővíteni. A jelenlegi 45 kenyérbolt máié továbbiakat szeretnének mega nyitni. Az egyik legkorszerűbb ilyen üzlet éppen a Nyíregyházi Kenyérgyár épületéhez ragasztva készült el és itt, a Martinovics téren éppen olyan helyen létesült, ahol az egész munkáslakta körzetnek nincs üzlete. Műszakilag, technológiailag és a munkakörülmények javulása szemszögéből is jelentős a két új nagyüzem munkába állása. A Tiszadobi Gyermekvárosban már 97 leendő szakmunkás tanulja ezt a mesterséget. Az első 22 fiatal most végez. Érdekes adat. hogy a 800 dolgozó közül 270 nő is kénytelen volt éjszakázni eddig. Most legalább a nagycsaládosokat mentesíteni tudják e fárasztó kötelezettség alól. A vállalat későbbi terveiben pedig az is szerepel, hogy amint az új kenyérgyárak „bejárták magukat”, megkezdi a kenyér és a péksütemény (esetleg más élelmiszerek, például tej) házhoz szállítását, városokban és falvakban egyaránt. (gné W?í. mVím i: ff£r/E?T-' ' f. má
