Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-07 / 106. szám
Wr . m#Ms V; TfPCST-MAGTÁROnS7.CÖ " «fSsflT JEGYZETEK Aranygyűrű a törzsgárdának Arany pecsétgyűrűt adnak 8 20 éve ott dolgozó munkásoknak — tervezik a jövőre jubiláló faipari vállalatnál Mátészalkán. Jó néhány vállalatnál havonta, a fizetéssel együtt „hűségjutalmat”- is kapnak az öt, tíz, vagy még több éve ott dolgozók. A nyereségrészesedésnél csaknem mindenütt előnyt jelent a hosszabb folyamatos munka- viszony. És végül egy új tapasztalat: Nyíregyházán a május elsejei felvonuláson több vállalatunk élén a törzsgárda tagjai haladtak. E néhány példa is azt jelzi : nemcsak beszélnek a törzsgárda tagjainak megbecsüléséről, hanem egyre több üzemben valósággá is válik. Kétszeresen indokolt most, hogy a vállalatokhoz hű, sok éve ott dolgozókkal következetesebben és még jobban foglalkozzanak, mint eddig. Egyrészt több olyan nagyüzemünk van, amely csak néhány éves múltra tekint vissza, mint például a konzervgyár, gumigyár, s ezekben az üzemekben először lehet lemérni, ki méltó a törzs- gárdatagságra. Másrészt a kollektív szerződések készítésével egyidőben a legtöbb helyen módosítják, vagy újat készítenek a régi törzsgárdaszabályzat helyett. Újabb öt évre érvényesíthetik tehát azokat a törekvéseket, amelyek a törzsgárda anyagi és erkölcsi elismerését biztosítják. Rendkívül nagy körültekintést igényel e szabályzatok készítése. Nem elég ugyanis egyszerűen a vállalatnál eltöltött éveket figyelembe venni, ez egymagában nem biztosítja a törzsgárdatagsá- got Éppen azoknak a kikötéseknek megfogalmazása a legfontosabb, amelyek azt teszik lehetővé, hogy a vállalat legkiválóbb,. a társadalmi életben is részt vevő dolgozóik érhessék el a megtisztelő címet. Azért is fontos a törzsgárdaszabályzat jó kidolgozása, mert a kollektív szerződésekben már rögzíthetik azokat* a kedvezményeket, amelyekből az évek során bizonyított jó munka után a törzsgárda tagjai részesülhetnek. A törzsgárda szervezése, megtartása nem öncélú dolog. A vállalat is jól jár, hiszen gyakorlott, jó munkásai folyamatosan több hibátlan termékeket készíthetnek, s ötleteikre, javaslataikra is számíthatnak a gazdasági vezetők — megteremtve ezzel az üzemi demokrácia alapjait. Ugyanakkor a dolgozók érezhetik: nemcsak egyszerűen munkaerejükre, hanem magára az emberre van szükség, s az embereket meg is becsülik. Marik Sándor Nagydobosi kérdő jelek Tervezés öt évre Jogszabály szerint a termelőszövetkezeteknek és társulásaiknak a IV. ötéves tervre középtávú termelési tervet kell készíteni. E terveknek fontos részévé kell válniuk a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A megyei tanács a tsz-ek és társulási üzemeik részére ez év június 20-ban jelölte meg a távlati tervkészítés határidejét. A feladattal kapcsolatban néhány szempontra különösen szükséges felhívni a figyelmet. Ilyen többek köpött, hogy a mezőgazdasagi termelésnek az eddiginél jobban számolni kell a piaccal. A -termelő gazdaságok maguk is mindjobban érzik, hogy a mennyiség igénye mellett milyen rohamosan növekszik és élesedik a minőség, a választék versenye. Ez szükségessé teszi: a mezőgazdasági termelés szerkezete, eredményessége határozottabban igazodjék a belföldi és a külföldi piac igényeihez. A termelés hatékonyságának fokozásával növekednie kell megyénkben is a mezőgazdasági termékek versenyképességének. Szükség van olyan módszerek kidolgozására is, melyek a termelékenység további növelésére, a termelési költségek, valamint az anyagfelhasználás csökkentésére ösztönöznek. A beruházási forrásokat elsősorban a fejlesztési jellegű építkezésekre, illetve a kiselejtezésre kerülő kapacitások pótlására fordítsák. Az állóeszközök kiselejtezésenél általában vegyék figyelembe a korlátozott beruházási lehetőségeket. A tervezés során különös gonddal szükséges foglalkozni a megye tsz-einek a burgo nya, dohány, gyümölcs, szarvasmarha ágazat termelésének fejlesztésével. Alaposan tanulmányozzák e fejlesztésekhez szükséges feltételek biztosítását vagy azok feltételeit. Nem vitás. hogy a fontosabb mutatók számítása ötévre nem lehet annyira részletes, mint az éves tervezésben. Szükséges azonban, hogy az ötéves terv számításai olyan csoportosításokat tartalmazzanak, melyek megvalósulását a gazdaságok és üzemek az éves tervezésben és a teljesítés mérésén keresztül ellenőrizni tudják. S a módszerek tekintetében nem az a lényeges, milyen sémákat, táblázatokat alkalmaznak. Az, hogy helyesen ismerjék fel a fejlődés irányát, ütemét, azok lényeges összefüggéseit és ezeken alapuló programot alakítsanak ki. Indokolt, hogy a tervezésben mindazok vegyenek részt, akiknek a megvalósítás a feladatuk, illetve abban érdekeltek. A tsz-tagság, a dolgozók kezdeményezéseit, észrevételeit, javaslatait mindenképpen figyelembe kell venni. Asztalos Bálint A szakemberek elpályáznak A választ a tagság adhatja meg A nagydobosi Petőfi Tsz fiatal szakemberei elkeseredésükben odáig jutottak, hogy elhatározták: hirdetést adnak iel az újságokban, melyben vállalják egy gyenge adottságú termelőszövetkezet teljes szakirányítását. Bizalmatlansás,, mellőzés... Elálltak ugyan a hirdetéstől, de szándékuk, hogy ha nem változik a helyzetük — elmennek Dobosról. Leveleket írtak, személyesen is jártak ez ügyben a mátészalkai járási pártbizottságon. személyesen Danes József első titkárnál. Egyértelmű a panaszuk: bizalmatlanság övezi őket, mellőzik és szembeállítják egymással a fiatal szakembereket. Olyan a légkör, amelyben nem lehet alkotó módon dolgozni. A járási pártbizottság első titkára elmondta: már vb- ülésen is foglalkoztak a nagydobosi tsz-ben kialakult helyzettel, s megállapították, hogy a légkörért elsősorban Varga Bertalan, a tsz elnöke a felelős. Nem engedi érvényesülni a fiatal szakembereket. Másfél esztendeje, hogy Győri András, a volt főag- ronómus elment Tarpára dolgozni. Az elnök helyébe egy nyolc általános iskolát végzett embert nevezett ki főag- ronómusnak, akinek képességeit ez a feladat meghaladja. Ha Varga Bertalan elnököt kérdezik erről, így válaszol: „Nincs kinevezve, csak ideiglenesen.1' De ez az ideiglenesség már másfél esztendeje tart. Következménye a fejetlenség, a szakirányítás hiánya. így aztán nincs, aki törődjön a fiatal szakemberekkel. A járás vezetőinek és á nagydobosi tsz-tagságnak is az a véleménye, hogy van alkalmas szakember, aki képes a főagronómusi teendők ellátására. „Itt nem becsülnek Nagy Zoltán a tsz párttitkára, technikus. Három esztendeje került a tsz-be. Amíg meg nem választották párt- titkárnak, meg volt az egyetértés a tsz-elnök és közötte. Miután párttitkár lett, s volt néhány okos javaslata a gazdálkodás fejlesztésére, s eet el is mondta az elnöknek, az szembefordult vele. Azóta mellőzi, nem hívja meg a szakemberekkel tartott megbeszélésekre. Nem feladatunk, hogy beleszóljunk a tsz vezetésébe. Ebben dönteni a tagság. a közgyűlés joga. Néhány problémára azonban fel kell hívni a figyelmet. A fiatal szakemberek közül Lengyel András — aki itt' volt bérelszámoló — és Kolozsvári László, mint a tsz ösztöndíjasai végeztek. Taníttatásukra a közösség több, mint 50 ezer forintot áldozott. Oláh László, a főkeríész 1970 őszén került a tsz-be. „Az Ültetvénytervező Vállalattól jöttem. Megbántam. Olyan légkörbe kerültem, ahol a szakembereket nem becsülik.” Először javasolták, tanuljon tovább az agrár- egyetemen. Végül is nem biztosítják. a feltételeket hozzá. Fizetetlen szabadságot kellett kivennie, hogy a kötelező konzultáción részt vegyen. A tsz-nek 235 holdas a gyümölcsöse. Bár papíron ő a íókertész, mégsem rendelkezhet önállóan. Ha valamilyen munkát el akar végeztetni. a brigádvezetőhöz kell fordulni, ad-e embereket, gepeket? Jármű nem áll rendelkezésére. Konzultációért — fegyelmi Nincs hatásköre, nincs önálló kertészeti brigád. Legutóbb a fizetését 300 forinttal csökkentették. Az elnök indoka: „Méregraktárt nem kezel és nem borószkodik.” Soltész László állattenyésztési agronómus. 28 éves. „Két évet jártam az egyetemre Debrecenbe, de kénytelen voltam abbahagyni. Én voltam korábban a főéllattenyésztő. Fegyelmit kaptam, mert konzultációra mentem. Nem engedtek el vizsgára. Szememre vetették, hogy én már többet akarok tudni mint a főagro- nómus.” Elvették a kedvét s tanulástól. Közben furcsa módon, azzal az indokkal, hogy nincs egyetemi végzettsége, alacsonyabb munkakörbe helyezték. így tett beosztott agronómus. Foglalkoztatja, hogy elmegy. Csak a család, a felesége munkaköre tartja visz- sza. Pedig már hívták más tsz-be is. Kolozsvári László, a tsz Ösztöndíjasaként jelessel végezte Gyöngyösön a felsőfokú szőlészeti-borászati technikumot. Amikor hazakerült, a kombájnokhoz állították ellenőrnek! (A tsz-nek 70 hold szőlője van.) A fiatal szakembert ide-oda dobálták. Még almaátadó is volt! Csodálatos-e, hogy kedvét szegték? Ahogy a javaslatokai fogadják Nemrégiben volt egy tanácskozás, amelyen a fiatal szakemberek felszólaltak, s elmondták, hogyan látnák helyesnek a gazdálkodást, a korszerűsítést. Erre jegyezte meg a tsz elnöke: ,.Ne szóljanak bele a gazdálkodásba, úgysem értenek hozzá!” De nemcsak ez a módja annak, hogy a szakembereket nem becsülik. Ha az állattenyésztésről akarnak valamit tudni, akkor nem a főállattenyésztőt számoltatják be, hanem a beosztottját. Ezt a funkciót Lengyel András, a tsz másik ösztöndíjasa látja el, aki háromévi munka után innen került el Gödöllőre, s végezte el az agráregyetemet. Tavaly ősszel égre-földre dicsérték a munkáját. Négyszáz forinttal emelték a fizetését. Év végéig kiváló szakember volt, s most elmondták mindennek. Nem beszéltem egyetlen olyan szakemberrel sem, aki jól érezné magát, aki Nagydoboson kíván maradni. Varga Bertalan maga körül olyan légkört alakított ki, amelyben lehetetlen nyugodtan, alkotó módon dolgozni. Kerestem többször is. Nem sikerült találkozni vele. A járási pártbizottságon is figyelmeztettek : nem lesz könnyű megtalálni. Ka megtudja, hogy keresik, mindjárt másutt akad dolga. A járáshoz pedig érkeznek a panaszos levelek. Innen várják a segítséget. Mégis itt kell dönteni, a tsz-tagságnak, a közgyűlésnek. A Petőfi Tsz sorsáról, jövőjéről van szó! Farkas Kálmán Olvasónk irfat Egy kép hiányzik Mindig szerettem nézni a kirakatokat, mert azokban sok minden látható. Különösen tavasszal, amikor már a tablók is ki vannak téve. Engem is elsősorban a tablók érdekelnek, mivel, magam is sok évig iskolánál dolgoztam. És kíváncsian keresem rajtuk a régi. ismerős arcokat. Különösen olvankor nézem őket szívesen, ha csak egyedül vagvok ott. mert akkor mindegyik csak rám mosolyog. Sok arcra még vissza- emlékszem. mivel 17 évig szakszervezeti bizalmi voltam és .sok iskolánál megfordul tarn... Nézem a képeket, hogy melyik a pedagógus, melyik a diák. Vagyis, ki milyen szerepet tölt. illetve töltött be. Az egyik tablón több, a másikon kevesebb kép van. d® egy kép egyiken sem található. Pedig felszabadulásunk utáni években szinte hiánytalanul ott volt az a kép. Néhol kettő is. Akikor tudtak valahol lent egy kis helyet szorítani annak a képinek. És aüdeor úgy érezte az, akit * kép ábrázolt hogy róla sem felejtkeztek meg. Ez a kép a hivatalsegédet ábrázolta. M, ‘Httvzárszkí Jánosi Nyíregyháza Miről beszélnek Biriben? Rendelő, kultúrház szolgáltatás Kétezer-háromszáz lakosa van a nagykállói járáshoz tartozó Birinek. A többség a Táncsics Tsz-ben talál ja meg számítását. Velük beszélgettem, egyszerű emberekkel, mi foglalkoztatja most őket Danika Gusztáv tehenész a tsz-ben. — Arról beszélünk sokat, hogy egy ilyen faluban nincs orvosi lakásos rendelő. Hetenként két napban jön ki orvos. Jó volna, ha itt lakhatna az orvos és naponta volna rendelés. Kádár József 59 éves. Tó- gondozó, elsőnek említi. Hogy hat gyereket neveltek fel feleségével. — öreg anyámmal kilencen voltunk. Már a négy lányunk férjnél, mind saját házban. A nagyobbik fiú iól keres, a kisebbik tanul... Sokat elmondjuk egymásnak a tsz fejlődését. Mienknek érezzük. Most tervet készít a vezetőség. Mn tagok is mondunk. javasolunk. Fogadják meg ezeket. Soproni László gépszerelő a tsz műhelyében: — Minket naponta foglalkoztat az alkatrészhiány. Úgy látszik, sose lesz megoldva... Mint iparos szakember, nem hagyja szó nélkül, hogy T sterilen kifogtam! Ahogy •* kilépek a lépcsöházból. látom, az utcán. a ház előtt ott parkol egy szabad taxi. .Mielőtt nyitnám a kocsi ajtaját, a lehúzott ablakon ki- hajló sofőr udvariasan megkérdezte: — Hová szeretne eljutni? _ A Jáblokovaja utcába. — Hm... — hümmögte gondolkodó arccal a vezető. — Halaszthatatlanul? — Feltétlen — mondtam türelmetlenül. — Ráadásul Sürgősen! — Nem lenne jobb trolival? Az olcsóbb! — Nem. Oda trolik nem járnak. — És autóbuszok? Mindössze öt kopejkát szurkol le, és már ott is van. Ha nincs aprópénze, váltok. — De autóbuszok sem közlekednek arra. Kazisz Bagdonavicsjusz: Együttérzés — Micsoda felelőtlenség — elégedetlenkedett a kocsivezető. — Érdekes, milyen hanyagul szervezik a város közlekedését a buszközpontban?1 — Az új tervek már készen állnak — mosolyodtam el. — Hamarosan életbe léptetik. — Ah, tervezők, tervezők — köpött ki az ablakon. — Miért is fizetik őket? — Azt nem tudom. De beülhetek végül? — Beülni? Gyalog nem mehetne el odáig? Úgy a. legolcsóbb! — Kissé távol van úgy... — nyögdecseltem türeUnetlenM. eső — Ráadásul csepereg az is. _ A séta az használ az egészségnek. Növeli az élettartamot. A japánok tízezer lépésnél alább nem is adják naponta. — Menjünk már. ' Közben inkább megtisztogatom a kocsija ablakait. —- Azt nem lehet — sóhajtotta sofőröm. — Ha ezt a főnökség megtudná, megütném a bokámat. — Vigyen már az ég szerelmére — kértem, s titokban abban reménykedtem, hogy indulunk is azonnal. — Szerzek magának jegyet a „nagy” futballmérkőzésre. . — Jegy? Azt már kaptam. De mondja csak, a viteldíjat visszafelé is megfizeti? — gondolkodott barátom hangosan — Különben elég a dumából. — Visszafelé? De hisz any- nyi pénzt nem hoztam magammal. — Hát akkor? — élénkült fel a pilóta. — Akkor csak siessen, mert elkésik. — Kérem — dadogtam dühömben —, a nővérem megbetegedett. — Mi történt vele? — érdeklődött. — Rák, infarktus? — Mentsen meg barátom —, könyörögtem rémülten. — Vakbél gyulladás. — Éttől mit van úgy oda? csodálkozott sofőröm. — Pánikba esik egy vacak kis vakbélgyulladás miatt7 Ma azt három perc alatt kidobják es kész. — Úgy gondolja? — Természetesen! Menjen csak nyugodtan gyalog, lélegezzék nagyokat. Ilyenkor ózondús a levegő. _ Ebben igaza van. A levegőben valóban sok az ózon — hagytam rá. — No, elég a naplopásból! — ezzel begyújtotta a motort. — Akkor megegyeztünk. Nem fog nyugtalankodni, ugye megígéri? ■— Köszönöm a kedvességét — és az ablakon átnyúlva hálásan megszorítottam a kezét —. már megnyugodtam. — Szóra sem érdemes az egész. Együttérzőnek kell lenni. ennyi az egész. Fordítottam Slgér Imre a faluban nagyon eEhairyagofl a szolgáltatás. „Szinte semmilyen kisiparos nincs. Nagyon kellene egy felvevőhely a javítandó háztartási és kui« turcikkek összegyűjtésére! De a fogyasztási szövetkeze* is visszafelé megy: leépített« a füstölő- és mosógépkölcsön- zót" Csaknem kivétel nélkül emfftik, nagyon is időszerű a» új kultúrház megépítése^ benne moziteremmel, KISZ- klubbal. Építését a tsz épW töbrigádja vállalta eí, S a» épületkomplexumhoz a tsa egy .jól felszerelt falatozó-büfét is „ragaszt”. Nem ártana — teszik hozzá —■, ha a fogyasztási szövetkezet is korszerűsítené boltjait Kígyősi Éva, a tsz növénytermesztő brigádjának 15 éves tagja: _A fiataloknak kívánságuk volna egy rendes cukrászda a faluban, A meglévő picurka, ha tizen bemennek már tele van.” Szabó Józsefné gyümölcs'- kertészetí agmnómusnak az a legfontosabb közölnivalója; 120 hold gyümölcsös metszését úgy végzik el hogv a lehető legjobb termést adja Többen, mint már arról szó volt, hangsúlyozták: elégedettek a szövetkezeti gazdálkodás eredményeivel, fejlődésével, If.j. Pál Sándor .gyümölcskertész határozottan elégedett, mert a tava hí rossz esztendőben is 31 500 forintot keresett a tsz-ben. ..Előttünk a tükör, láthatjuk benne magunkat” — fejezte ki magák A vélemények egyszerű bird emberektől valók. A máról szólnak és körülbelüli mérlegét adják egy nyírségi falunak. Arról, hogy van előrejutás. de van tennivaló is. la*
