Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
1. oldal kelet-magyarorszao 1971. mifvs It Korunk mezőgazdasága A szabályozóit légkörű tárolás küzdelem az áru „elöregedése “ e//en A cukorrépa növényvédelme A kelő állományt az évek többségében leginkább a földibolha és a répabarkók (különösen a feketebarkó és a lisztes répabarkó) veszélyeztetik. A törpe répabogár is jelentős kárt okozhat, kártétele azonban kevésbé ismert. A talajlakó kártevék: pajorok, drótférgek, stb. ellen a Lindános talaj fertőtlenítés a leghatásosabb. (Hungária L—2 28—30 kg/kh. Hungária L—7 8—10 kg, kh.) RÉPALEVÉLTETŰ. Szükséges. hogy a répalevélletű ellen — a csávázás hatásának megszűnése után is — folyamatosan megvédjük a répaállományt a fertőzéstől. A levél tetvek által ferjesztett sárgaságvírus ugyanis részben a termés csökkentésével, de különösen a cukortartalom kedvezőtlen alakulásával okoz népgazdasági kárt. A sárgaságvírussal való fertőzöttség jelenleg ugyan nem éri el a 10 év előttit, de a felmérés szerint így is jelentős. A magas N-műtrágya adagok ugyanis elfedik a látható tüneteket, azonban a répatáblák annak ellenére, hogy zöldeknek látszanak, mégis fertőzöttek és a cukortartalom különbsége országos átlagban több tized %-ra tehető. , A növények erőteljes, gyors fejlődése nem kedvez a ré- palevéltetűnek. Közvetett védekezés a gazdanövények: libatop-, labodafélék, ilL kecskerágó, labdarózsa, stb. RÉPABOLHA ELLENI védekezésnél is a jól elkészített magágynak, idejében végzett gondos vetésnek és a gyomok irtásának van fontos jelentősége. A vegyi védekezésnél mindig a megelőző (preventív) védekezés a leghatásosabb. A bolhák megjelenésekor Lindán, (Hungária L—2 porozó 10—15 kg/kh) metilparathion (Wofatox porozó 10—12 kg/kh) porozószerekkel védekezhetünk eredményesen. A barkók ellen használt monocrotfosz hatóanyagú .kísérleti pérmetezőszer (Azod- rin 40 EC 0,2—0,3 %) a bolhákat is elpusztítja. A levéltetvek ellen hasz- ' jiált szisztémikus csávázó- és drazsí rozószerek mellékhatásként 10 Celsius-fok felett 6—8 napig a bolhák ellen is védelmet nyújtanak. Megelőző védelmet biztosít a foszforsavészter porokkal való vetőmagágv-kezelés is. RÉPABARKÓK. Az agrotechnikai eljárások közül a kártétel veszélyét csökkenti a helyes növényi sorrend betartása. a káros szomszédság kiküszöbölése, a nagy területen és időben való vetés, továbbá a talaj-előkészítési, vetési és növényápolási munkák, melyek a növények egyenletes, gyors kelését és fejlődését biztosítják. Tavasszal a növényeken megjelenő barkók ellen eredményesen porozhatunk metilparathion (Wofatox 12—15 kg kh) porozóval. A per'tnetezőszerek közül igen jó hatású a monocroto- fosz hatóanyagú Azodrin 40 EC 0,2—0,3 %-os permetlé, mely a levéltetvek ellen is védelmet nyújt. A levéltetvek ellen használt szisztémikus csávázó- és drazsírozószerek mellékhatásként 10 Celsius-fok felett a barkók ellen is 6—8 napig hatásosak. CERCOSPORA (LEVÉLFOLTOSSÁG). Fontos a nyár elején a cercospórás tájakon a répa védelme Brestan 60 gombaölő szer permetezésével. Az első permetezést célszerű június végén, vagy július elején nagy munkaszélességű, lehetőleg RS—09-es traktoros permetezőgéppel elvégezni és szükség szerint háromhetenként megismételni. Azokon a termőtájakon, ahol a káposztabagoly- pille vagy más lepkék hernyóinak fellépése várható, a második permetezésnél a Brestan dózist célszerű Wofatox permetezőszerrel kiegészíteni, éspedig 400 liter vízhez 2 kg-ot adni. A vegyszeres gyomirtás és a növényvédelem kérdéseiben szaktanácsot a megyei növényvédő állomások és azok járási felügyelői díjmentesen adnak. A vegyszeres gyomirtás és a növényvédelem hatékonyságának és ezen keresztül a cukorrépa-termesztés eredményességének növelése végett minden mezőgazdasági üzem érdeke, hogy a szaktanácsot igénybe vegye. A Nyíregyházi AGROKER Vállalat értesíti kedves vevőit, HOGY AZ SPC—6-OS ES UKV—6-OS KUKORICA VETŐ GÉPEK RAKTÁRRÓL AZONNAL BESZEREZHETŐK. RENDELKEZÉSRE ÁLL TOVÁBBÁ A LAJTA típusú 32 soros tárcsás és csoroszjás, 24 soros bolgár tárcsás vetőgép, ZSRP—3,6 típusú rendrearató, ZVZ—244-es típusú kévekötő arató; és minden típusú fűkasza. Várjuk a tsz-ek és ág-ok megrendelésén (266139) Munkatermelékenység a mezőgazdaságban 1971 -1975 „A munka termelékenysége, az végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából.” Lenin ezt 1919-ben „A nagy kezdeményezés” című munkájában írta, de más munkáiban is döntő jelentőségűnek tartotta a termelékenység növelését a kapitalizmus feletti győzelem szempontjából. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta gyors ütemben emelkedett a munka termelékenysége. 1966—1970 között az elért 16 százalékos — mezőgazdasági — termelésnövekedés 100 százalékban termelékenység növekedéséből származott. Az 1971—1975 közötti tervidőszakra betervezett 15—16 százalékos termelésnövekedést szintén a munka termelékenységének emelkedésével kell elérnie a mezőgazdaságnak. A 15—16 ,százalékos termelésnövekedést kisebb földterületen és 120— 150 ezerrel kevesebb mező- gazdasági dolgozóval fogja elérni. Ez mezőgazdaságunk fejlődésének egészséges vonása. Hogyan változnak 1971— 1975 között a termelékenység emelkedését szolgáló tényezők? Gépesítés, kemizálás A termelés anyagi-technikai feltételeiben további javulás következik be. A mezőgazdaság 45—50 ezer traktort, 5000 nagy teljesítményű gabonakombájnt, 37 500 pótkocsit, 8000 tehergépkocsit, 4000 markoló-rakodó .gépet, 4000 silókombájnt, 2500 ku- koricacső-törő kombájnt, 2500 kukoricabetakarító adaptert, 500 burgonyabetakarító és 500 cukorrépa-betakarító kombájnt kap, amelynek nagyobb része ugyan pótlási célokat szolgál, de jelentős bővítést is eredményez. A mezőgazdaság kemlzálá- sa terén is tovább lépünk, mivel 1970-ben 1 hektár mezőgazdasági területre hatóanyagban még csak 120 kg műtrágya jutott, de 1975-re már 220 kg-ot tudunk biztosítani. Ez 80 százalékkal haladja meg az 1970. évit, ami a termelés és termelékenység növekedésének lényeges elő- relendítője lesz. 1975-ben a növényvédelemben részesített terület nagysága a tervek szerint 4 millió 620 000 hektár, a felhasznált szerköltség pedig az 1967. évi 1,5 milliárd forinttal szemben 1975-ben 2,5—2,6 milliárd forint lesz. Ez pedig az évente még mindig jelentős terméskiesést, csökkenti, s a termés minőséÉvente mintegy 800 fő mérnököt és állatorvost, 1000 fő üzemmérnököt, 2500 fő szakközépiskolást és 6—8 ezer fő ifjúmunkást képezünk ki. Célunk az, hogy a mezőgazdasági dolgozók 25 százaléka szakmunkás legyen. Évente 8—10 ezer dolgozó részére biztosítunk szakmunkásképző tanfolyami lehetőséget és évente 10—15 ezer dolgozót betanított munkássá kívánunk képezni. A továbbképzés az oktatás valamennyi szintjén fokozódik. Célunk az is, hogy a szakemberek 3—5 évenként szervezett, színvonalas továbbképzésben részesüljenek. Ennek érdekében évente 5000 fő felsőszintű, 7000 fő középszintű és 30—35 ezer fő alsószintű szakember részére kell továbbképzési lehetőséget teremteni. A munka- szervezés A termelékenység emelkedését jelentősen segíti elő a munkaszervezés javítása. Ahhoz, hogy a fejlett technika és technológia termelékenységnövelő hatása érvényesüljön, a képlett és hozzáértő dolgozókon kívül magas fokú munkaszervezés is szükséges. A munkaerő olyan felhasználására van szükség, amellyel a legjobb eredmény érhető el. Úgy kell szervezni á munkát, hogy minél kevesebb munkaidő-kiesés legyen. A termelékenység növelésének ez a módszere nem kerül pénzbe. A jó munkaszervezés és ellenőrzés a munkafegyelem betartásának is fontos eszköze. Növeli a munka termelékenységét ha a termelésre ható természeti feltételeket javítjuk. Ennek fontos területe a talajjavítás — ahol erre szükség van. A talajerő visszapótlására is nagy gondot kell fordítani. Tovább kell fejleszteni az öntözéses gazdálkodást, mert ez nemcsak a termés mennyiségét fokozza, de a termelés biztonságát is. A dolgozók nevelése, tudatának szocialista irányban való befolyásolása, az anyagi érdekeltség fokozása szintén elősegíti a munka termelékenységének emelkedését. Mindezeket a lehetőségeket valóra váltani a vezetők és dolgozók közös feladata, hiszen közös szocialista célkitűzések. Sipos Sándor tanszékvezető tanár felsőfokú mg. technikum Az elmúlt évtizedben örvendetesen kiterjedt Sza- bolcs-Szatmárban az alma - termelés. Gazdaságos értékesítéséhez feltétlen hozzátartozik a kellő tudományos tapasztalatokkal indokolt tárolás. Ilyen célú kísérletet végzett a megyei MÉK tárolási technológiájában a Raktárié i- lesztési, Technológiai és Üzemszervezési Szövetkezeti Iroda. A kétéves kísérlet beigazolta a szabályozott légkörű tárolás feltétlen előnyét. Megállapítást nyert, hogy az oxígénszegényre szabályozott légkör az. egyik olyan lehetőség, mellyel az elöregedés lelassítható. a tárolás ideje számos szempont figyelembevétele mellett magnyújtható A veszteség csökkentése Különösen kedvezőtlen időjárási (túl csapadéké® nyár és ősz) körülmények miatt a vizsgálatok során, egyes faktorok tárolhatóságán igen jelentősnek bizonyult magának a szabályozott légkörnek a hatása. A teljes -vizsgálati anyagot tekintve, az összes tárolási veszteség, sszabályozott légkörben 8,95, a kontrol (normál) hűtőtárolás során 20,02 százalék volt. A szabályozott légkörű tárolás tehát kereken két és félszeresével csökkentette az összes tárolási veszteséget, a normál hűtőtárolás veszteségéhez képest. Az összes veszteség alakulásán belül különösen nagy jelentőségű a húsbamulás kifejlődésének meggátlása. Szabályozott légkörben a hús- barnulás 32-szerte kevesebb a kontroll tárolásával szemben. Az ipari minőséget a szabályozott légkör egynegyedére, a cefremennyiséget felére csökkentette a normál hűtőtárolás veszteségeihez képest. A termőtalaj hatása pedig az üzemi minőséget reprezentáló ellenőrző rakatok vizsgálatánál jelentkezett erőteljesen. A normál tárolás során a homoktalajon termelt almák összes vesztesége 57 százalékkal, szabályozott légkörben tároltak® 8 százalékkal volt nagyobb, mint a kötött talajról származó almáké. Különösen eltérő itt a különbség a hűsbarnulás mértékénél. Normál hűtőtárolási körülmények között a homoktalajról származó almáknál három és félszer, a szabályozott légkörben való tárolás esetén 1,7-szer volt több húsbamulás. mint kötött talajról származóaknái. Az érettség szerepe Legkedvezőbb betárolás? érettségnek a „Z” és az „5/6”- os érettségű almák -mutatkoztak a kísérlet során. Ezeknek volt a legkisebb összes veszteségük, és egyidejűleg ezekből az érettségű almákból került ki a legtöbb hibátlan alma is. Annak ellenére, hogy a fonnyadás legnagyobb arápyban a zöld érettséggel betárolt mennyiségnél jelentkezett. Eöld érettséggel tárolt almákból a szabályozott légkörben még egyszer annyi hibátlan alma volt nyerhet», mint normád tárolásnál. He ugyanilyen pozitív előjellel, jóval kedvezőbb arány mutatkozott az érett állapotban tárolt mennyiségnél is. A szabályozott légikör és az érettség kölcsönhatásában megállapítható volt, hogy a szabályozott légkör az előrehaladottabb érettségi állapotnak a tárolás során jelentkező hátrányait nagymértékben képes ellensúlyozni. A méret hatása A méretbe?! különbségeit nem jelentkeznék érdemleges differenciáló hatással. Végső következtetések a következőkben összegezhetők: Tartós tárolásra a kötött r talajról származó almát kell előnyben részesíteni. Messze kimagaslóan kedvező tárolhatóságé a Szamos mentén termelt alma. Tartós tárolásra kerülő álma legyen alacsony érettségű. Gyakorlatilag ez úgy biztosító ható, hogy csak a szüret ele-i jén szedett mennyiség ke-» rüljön betárolásra. A szabályozott légkörű fM tolás során alkalmazott Íég4 összetétel jelentősen gátolja az almában zajló biológiai folyamatok intenzitását. Lassul a tárolás alatti utóérési erőteljesen csödtken a jonatán-foltosság. a raktári hús» bámulás, a fonnyadás. Nagyi mértékben javul a minőség kihozatal. A méretlhatást illetően vég^ következtetésként arra a megállapításra jutott a kísérlet, hogy zöld érettségű' almáknál például a 60—65 milliméteres méret egyértelműen jobban megtartotta eredeti érettségi állapotát, mint a 70—75 milliméteresek. E következtetés igazolódott mind a szabályozott légkörben, mind a normál hűtőtárolás során. A. R. gét több területen javítja. A X. kongresszus határozata kimondja, hogy „a terméshozamok növelése további erőteljes gépesítést és kemizálást követel,” Anyagi, szellemi beruházások A mezőgazdasági beruházások értéke 61,5 milliárd forint lesz. Ez az összeg — folyó árakon számítva — 23 százalékkal magasabb, mint a III. ötéves tervben megvalósított beruházások értéke. Az állattenyésztés fejlesztésére fordított beruházási keret 44 százalékkal haladja meg a III. ötéves tervben e célra fordított beruházások összegét. Javulnak a termelékenység emelkedését elősegítő személyi feltételek is. E vonatkozásban döntő szerep jut az embernek, a szakmai felkészültségnek. Jelentős feladat a szakemberképzés fokozása. VEGYSZERES GYOMIRTÁS. A HODÄSZI BÉKE TERMELŐSZÖVETKEZETBEN AZ ÉVELÖS PILLANGÓSOK VEGYSZERES GYOMIRTÁSÁT VÉGZI SIPOS GYULA, A TSZ DOLGOZÓJA. (ELEK EMIL FELVÉTELE^
