Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

)Mfl. mSítig v. tMLÜT-OTAtStAKOftSZÄT» S. AM Gazdasági jegyzetek Felzárkózás Amikor a magyar építő­iparban már széltében-hosz- szában építették a kohósalak blokkokból a lakásokat, a szabolcsi építőipar csak akkor kezdett „ráállni”, hogy képes legyen ezek fogadására. Volt néhány éves lemaradás a leg­fejlettebb technikai szint és a között, amit mi csináltunk. Debrecenben és Miskolcon már régen beköltöztek az el­ső, új típusú lakásokba, amikor Nyíregyházán még csak tervezték ezeket. Ami azóta, csaknem egy évtized alatt lejátszódott, egyetlen szóval is jellemezni lehet: felzárkózás. A szabolcsi építőipar behozta fázislesma- radását és szinte egyszerre építenek Nyíregyházán, Mis­kolcon vagy Debrecenben házgyári lakásokat, vagy alagútzsalus épületeket. Hogy megszűnt a lemara­dásunk, hogy nem kullogunk az országban vezető építési technikák után egy korsze­rűtlenebbel, — az nem vélet­len műve. Nem Véletlen, ha­nem az építőipar tudatos és gyors fejlesztésének eredmé­nye, amellyel a megyei veze­tés előkészítette a nagyobb feladatok megoldását. E fejlesztés egyik lényeges mozzanata most az, hogy vál­lalataink — viszonylag ala­csony nyereséggel — még akkor sem képesek lépést tartani az országos, fejlődő technikai szinttel, ha terme­lésük és nyereségük jóval nagyobb ütemben növekszik, mint az országos átlag. A gyors fejlesztés megkö­vetelte, hogy a megye segít­sen e vállalatoknak, s egy éve több, mint hatvanmillió forintot adott a különböző építő cégeknek. Ez a befek­tetés is gyümölcsözik most, amikor megállapítható: fel­zárkózott a szabolcsi építő­ipar. Persze, ez még nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nincs szükség gyorsított fej­lesztésre. De igen, van, mert a növekvő beruházási igé­nyeket ki kell elégíteni a kö­vetkező években is. Összefüggés Egy üzem, ahol megszűnt a munkásvándorlás, ahol nincs munkaerőhiány... Van ilyen, nem is kell túl messze menni érte. A Szatmárvidéki Fa­ipari Vállalat bútorüzeméről volt szó. Hogyan lehet megszűntetni ezeket a jelenségeket? Egyszerű: fizetni kelL Olyan béreket kell kialakíta­ni, hogy ne legyen értelme más vállalatnál egy forinttal többet kérni. A szalkaiak ezt csinálták. Az más kérdés, hogy ezt jó vállalati politikával alapoz­ták meg, amely kiterjedt mind a termelésre (ez ritka­ság), mind az értékesítésre. A jó termelésszervezési intézke­dések nyomán kiderült, hogy az álló munkás nem azért éli. mert neki ehhez van ked­ve. Kiderült, hogy az embe­rek nem szeretnek lógni, nem szeretik a munka közben je­lentkező kényszerpihenőket, amikor vagy anyag, vagy szerszám hiányzik. Az emberek azt szeretik, ha nyugodtan, folyamatosan, szervezetten dolgozhatnak. Ha a kezük alá kerül min­den, ami a termeléshez kell. A vállalat feladata az, hogy ezt a termelést, az ilyen termelést megszervezze. És ha a termelés szervezett, — emellett jó értékesítési intéz­kedésekkel párosul, — an­nak nem sokáig marad el az eredménye. A borítékban sem. A szalkaiak gondja vé­gül az lett, hogyan tartsák féken a béreket, mert azok az adók miatt nem emelked­hettek azért féktelenül. Az­tán már alig tudták a nor­mákat úgy kialakítani, ahogy az élet és a gyakorlat megkö­vetelte, mert a termelés fej­lődése robbanásszerűbb volt, semmint hogy ezeket az In­tézkedéseket idejekorán meg­hozhatták volna. így is tudnak fizetni, még­pedig nem is akármilyen bé­reket Amit pedig ezzel el­értek, az egy fontos példa: igenis, meg lehet szüntetni a vándorlást! Most sokan mondják, hogy könnyű a mátészalkaiaknak, nincsenek olyan gondjaik, mint általában a vállalatok­nak. De hogy nincsenek, az érthető. És az is, hogy a vál­lalat az idén kiváló címet kapott Knn István Ifjúsági lakásépítő szövetkezet alakult Nyíregyházán Á KISZ nyíregyházi városi bizottsága és a > MÉSZÖV szervezésében ifjúsági lakás­építő szövetkezet alakult május 4-én Nyíregyházán. A szövetkezet alakuló közgyű­lésén a 80 építtető szövetke­zeti tag megválasztotta a szö­vetkezet igazgatóságát és fel­ügyelő bizottságát A ifjúsági lakásépítő szövetkezet felvétető feltéte­lei azonosak voltak a május S-ám megalakult lakásépítő szövetkezetével a fiatalok ugyanazokat a kedvezménye­ket kapták meg, mint a „fel­nőtt” szövetkezet tagjai. A 80 lakásból álló ifjúsági la­kótömbök a tervek szerint legkésőbb 1973 végére ké­szülnek ei Nyíregyházán, a Körte utcán. Az ifjúság la­kásépítő szövetkezet további jelentkezéseket már nem fo­gad el. Kívánságláda a klubban A téma a szerelem Egy klub hatásfokát nem címekben mérik. Egyszerűen arról van szó, jól vagy rosz- szul érzi-e magát az ember a társai között? Tesznek-e valami pluszt is egymásért? És az energiát, amit beleöl­nek, értelmesnek tartják-e? Kulcsár Lászlónak felemás a véleménye saját klubjuk­ról. a tornyospálcai Kiváló ifjúsági klubról. A fiatal mezőgazdasági gépszerelő többet szeretne az egyszerű címnél. A tánc monopólium ? Egy klub akkor is lehet válságban, amikor látszólag simán mennek a dolgok. Min­dent az előre megbeszélt program szerint végeznek, megtartják a hónapokra, he­tekre és napokra kiírt elő­adásokat, vitákat is rendez­nek sokszor előre megbeszélt eredménnyel. Az egészből csupán egy valami hiányzik. — A lelkesedés. Mert amit kedv nélkül csinál az ember, legyen az jó is, örömet aligha okoz. Nálunk lassan minden összejövetel témája ugyanaz lesz. Az útkeresés. Én is fia­tal vagyok, szeretek táncolni is. De nem hiszem, hogy ez lenne az egyetlen értelmes dolog, amit egy-egy klubes-“ ten csinálnunk lehetne. Pedig sokan közülünk csak ezt akarják. Mert kiutat aka­runk találni. Ezért van kí­vánságládánk is. Valahonnan előkerült egy egyszerű fadoboz. Mindenki névtelenül is beledobhatja javaslatait, elgondolásait. A lényeg egy: jobbá kell tenni a klubot, amelyről a hivata­los véleményt mór évek óta a „kiváló” jelzővel együtt fo­galmazzák. Sirola István klubvezető­ségi tag, a tuzséri fatelepen dolgozik. — A mozgósítással is baj van. A klubnak hetvenegy tagja van. A falunak viszont 350—400 fiatalja. Mi legyen hát azzal a háromszázzal akik kinnrekedtek? Abban valamennyien egyetértenek, hogy az ifjú­sági klubba akaratán kívül senkit sem lehet behajtani. Abban is megegyezett a tor­nyospálcai fiatalok vélemé­nye, hogy a klubnak kell olyannak lennie, hogy vonzza a kívül maradottakat. A kér­désben csak az a nehéz: mi­lyen legyen akkor a klub? Barkochbázik a szerelő Senkit sem lelkesít az, ha mindig csak adnia kell. Ezt nem is kívánják az itteni fia­taloktól. ök kapnak is. — Klubestjeink állandó té­mája, vitatkozni azokkal, akik csak a tánc kedvéért járnak közénk. Baka Natália Kisvárdán jár gimnáziumba, naponta busz- szal utazik haza, délután. — Én az önképzés híve va­gyok. Elvem, hogy még Tor­nyospálcán sem lehet meg­állni, nemcsak azoknak, akik tanulnak, hanem azoknak s»m akik történetesen a termelő- szövetkezet földjein dolgoz­nak. Kulcsár László, amikor megkerestük, éppen egy te­hergépkocsi gyújtáskapcsoló­ját javította. A kezében még ott forgatta a csavarhúzót — Ez a szakmám. Megpró­bálok életet lehelni egy-egy kifulladt motorba. És este, a klubban, bármilyen fur­csán hangzik, irodalmán, képzőművészeten és fogal­makon töröm a fejem. A barkochba nálunk is divat lett. Hogy állok én az önkép­zéssel? Hát ez nem az? Maradjunk a barkochbánál. Is-is. Jó előadás fehér holló Klubest hetente egyszer, vasárnap este van. Négy órát töltenek el ekkor együtt a fi­atalok. Ebből egy óra kötött, egy játék, egy tánc és egy szabad foglalkozás. Egyre többen vannak, akik az egy kötött órának örülnek a leg­jobban. szerelemről ejpr orvos­Szécsi Valéria: — Legutóbb a tartott előadást tanhallgató. Nem hiszem hogy akadt volna valaki kö­zülünk, aki nem hallgatta szívesen. Ilyen elődásokat várunk. Ne maga az „elő- adés” legyen a lényeg, hanem a téma, a tartalom. Akkor ugyanolyan telt ház lesz, mint legutóbb volt A fiatalok a problémák kö­zé sorolták, s a pangás egyik okaként jelölték meg a he­lyiséggondokat Kicsi a művelődési ház, elhanyagolt, így is kettőjüknek ad ott­hont egyszerre. A filmszín­ház is itt van. A megoldást mégsem Itt kellene keresni. Elsősorban a programmal van baj. Kevés az olyan elő­adás, amely viszonylag sok fiatalt érdekel. Kevés a szí­nes, érdekes foglalkozás. Az ellenkezőjére, a sikerre pél­da is van, a múltkori telthá­zas előadás. (horvátit) Munkavédelmi őrök A SZOT határozata értel­mében a Nyíregyházi Gumi­gyárban is megkezdték a munkavédelmi őrmozgalom kiépítését. Az üzemekben egy-egy munkás megbízást kap, hogy jegyezze fel a bal­esetveszélyes helyeket, je­lentse a biztonságos munkát és az egészséget veszélyeztető körülményeket. A múlt hé­ten az Országos Gumiipari Vállalat valamennyi gyárá­ból kétnapos konferenciára gyűltek össze Nyíregyházára a biztonságtechnikai megbí­zottak és a szakszervezeti munkavédelmi felügyelők. Értékelték a gyárak között versenyt is, amelyben a sza­bolcsiak szép eredményeket mondhatnak magukénak. A múlt év első négy hó­napjában 44 baleset volt 0 gumigyárban, az idén csak 20 baleset fordult elő. Ez kö­szönhető annak az 56 munka- védelmi őrnek is, aki figyel­mezteti munkatársait, ha balesetveszélynek teszik ki magukat. Az üzemek között versenyt indítottak, amely­nek első negyedévi győztese a kempingüzem lett. A dol­gozók 11 ezer forint jutalmat kaptak. Vaszilij és Gregorjevics Látszatra nem volna ab­ban semmi különös, hogy a napokban traktorra ült két szovjet katona a nyíregyházi Dózsa Tsz-ben. A hazánkban tartózkodó szovjet csapatok egyik alakulata és a tsz kö­zötti jó kapcsolat korábbi ke­letű. Különösen a munka- hajrában jön jól a szövetke­zetnek a szovjet fiúk segít­sége. Most is csak annyi történt, hogy szombaton áttelefonált a-/ alakulat parancsnoka: hét­főre tudna adni egész napos munkára két katonát, amit a szövetkezet vezetői korábban kértek. A polgárt életben ki­való traktoros a két fiú. Persze. hogv örültek. Sürget a tavaszi munka. Gép­ről gondoskodik a tsz. Előre is köszönik — így folyt le a telefonbeszélgetés. Hétfőn reggel meg is érke­zett a tsz központjába a két szovjet katona. Nyikolaj Gre­gor jevics Szorocsin és Vaszi­lij Zojkov. Gyakori mosolyuk pótolja a nyelv különbözősé­gét. Mikor pedig felülnek a gép kormányához, látszik, mennyire otthon érzik ma­gukat. Gregorjevics burgonyaül- tetéshez sornyi tásra indul, Vaszilij szántásra. S az utób­bihoz kapcsolódik az érdekes történet szála. A két idős Tóth testvérnek. Gábornak és Mihálynak köz­vetlen házuk mellett adja a tsz a háztáji földet a Rozsrét I. bokorban. Tóth Gábor 84, Tóth Mihály 78 éves. S a fiatalabbik Tóth most a kór­házban feküdt, műtét után. így hát az idősebbik Tóth láthatta csak, hogy a gépen, mellyel a háztáji földet szántják, fiatal szovjet kato­na ül. Az öregemberben hir­telen meglódult valami, ami­től a szíve hevesebben dobo­gott. Az első világháború orosz- országi fogsága idején ismer­te meg az igaz emberséget. Kész volt harcolni is érte. az elvtársak oldalán. Akkor még fiatal volt. Kemény, életre- halálra menő ütközeteket vívtak. s S amikor hazajött. itthon kínzások, állandó csendőri felügyelet, s végül börtön. S altkor.,. egy hajnalon szovjet katonák nyitották ki ,a bör­tön ajtaját... Intett a fiatal szovjet kato­nának: állítsa meg a gépet, szálljon le kis időre. Bár több, mint fél évszá­zad telt él azóta, nem felej­tette el teljesen az orosz be­szédet. S ahogy az első ilyen szót ktmandta, már többet is tudott. Megérdeklődte, hogy hívják az ifjú katonát? Meg­tudta. hogy otthon traktoros. A kolhoz iskolájában. gya- korlóm űhel vében tanult. Ap­ja, anyja is kolhozban dol­gozik. Hárman vannak test­vérek. Ezután elmondta a szőke fiúnak is azt.. amire előbb a feleségét emlékeztet­te. A szovjet katona mégha­. tódva hallgatta az idős em­bert. Akkor színesedett meg az arca, vidámult tekintete, amikor azt mondta neki az öreg magvar: most meg még azt értem meg. hogy egy szovjet katona szántja itt a földet. Ne csodálkozzon, ha úgy tekinti, mintha a saját fia volna. Tóth Gábor már csak azt sajnálta, hogy mindezt nem látja kórházban fekvő öccse.1 Majd a legközelebbi látoga­táskor elmondja neki. ki szántotta idén a háztáji föld­jüket. Asztalos Bálint Kiváló vállalatok Ünnepségek a dohánygyárnál és a Volánnál A májú* «teejét megelőző napokban újabb két Sza- bolcs-Szatmár megyei válla­lat kapta meg a kiváló címet: a Volán 5-ös számú Vállala­ta és a Nyíregyházi Dohány­beváltó és Fermentáló Vál­lalat. A Volánnál a kitünte­tést Tőzsér István KPM mi­niszterhelyettes adta ál Eb. alkalommal kapta meg a vál­lalat a X. kongresszus tisz­teletére indított versenyben elért eredményed elismerését tanúsító, az MSZMP megyei bizottsága által alapított ok­levelet A nyíregyházi fermentáló­ban adta át a kiváló címet tanúsító oklevelet Jermendy Károlyné, a Dohányipari Vállalatok Trösztje gazdasági igazgatója a nyíregyházi kol­lektívának. Az Élelmiszeripar ki váló dolgozója miniszteri kitüntetésijén része l'.ilt Ha- rostyák György műszaki osz­tályvezető és Kontyos And- rásné fizikai munkás. Lapszélen Egy kis plusz Egyik tsz-terv tárgy aló köz­gyűlésen öregségi járadékos tag szólalt fel. Elmondta az idős ember, hogy nagybeteg feleségét gyorsan kellett kór­házba szállítani. Kérte erre a tsz kocsiját, amit megkapott. De másnap már jelentkezett a sofőr és vezetőségi utasítást emlegetve, követelte azonnal a fuvarköltséget. Hasztalan hivatkozott. a munkából ki­öregedett ember arra, hogy kevés a járadéka, feleségének gyógyíttatása máris sok pénzébe került — a sofőr hajthatatlan maradt. Még- csak haladékot sem kapott az idős tsz-tag a kocsifuvar megfizetésére. Erre mondta aztán a közgyűlésem „...ilyennek nem volna sza­bad megtörténni”. Meghatóak voltak az idői ember szavai a zsúfolt terem­ben. Éppen annak elle­nére, hogy a beszámoló külön is szólt az öregek támogatá­sáról. Dehát az olyan eset, amit a bácsi panaszolt, nem fér­ne-e még be a támogatások sorába? Költségtérítés nélkül kórházba, vagy orvoshoz vin­ni a közös kocsijával a nagy­beteg idős tsz-tagot? Azokról van szó, akik annak idején elsőnek szervezték és alakí­tották a közös gazdaságot.„ Ma már indokolt, vagy in­dok nélküli autóstoppal gyate- ran vesznek fel idegen embe­reket. S ha útjuk egyező, akár száz kilométerre is elvi­szik őket. Miért ne tehetne kis pluszszállítást egy tsz öreg. beteg tagjai érdekébenI? tasztaloS) Gomba(ermesztési rekord Nagy »iker a ny íregyházi piacon A tjényől / Búzakalász Ts* vezetőségének gondot okozott a nagy beruházásisál megépí­tett kertészeti hajtatóház sze­zonon kívüli hasznosítása. Té­li időszakiján nem tudták a drága építményben 10—14 Celsius-foknáL magasabbra emelmi a hőmérsékletet. Ezért pedig fűteni nem érdemes. De a tsz nemhiába kérést« a megfelelő hasznost’tás le­hetőségeit A növényház ki­használatlan szabad terein mintegy 120 négyzetméteren iótrágyával komposztált gom- baágyakat rakott be múlt év október végén. Egy hónap n •'“i Jelentke­zett az első „g mbabunám”, ami máig is tart. Számításuk szerint négyzetméterenként 7 kilogramm gombatermés várható, ami jóval a Buda­pest környéki gomfoapincék átlagos termése felett van. A kiváló minőségű gombatsr- mést a tsz Nyíregyházán, bolti árusítással értékesíti. Egy-egy szállítmányt órák alatt eladnak, A siker, s a közeli és bán- tos értékesítési lehetőség ha­tására a tsz-bem a nyár vé­gén újabb nagyarányú gom­batermesztést kezdenek. Felé használják e célra a növény­házon kívül a dohánysimító és más számba jöhető gazda­sági épületet is. Új könyv: Scléndy Szabolcs: Nyaralóm kertje Nagy érdeklődésre számot tartó, képekkel gazdagon il­lusztrált könyvet adott köz­lésre a Mezőgazdasági Kiadó. Seléndy Szabolcs: Nyaralónk kertje című műve. Mészáros András képeivel kitűnő segí­tőtárs. nemcsak a nyaraló kertjének ízléses kialakításá­ban. de szívesen fogadhatja mindenki. akinek kis háza vagy telke van. vagy olyat szándékozik építeni. A könyv előszavából: „Eza könyv a pihenés könyve. El­olvasása után, reméljük lehe­tősége is nyílik olyan kert tervezésére, építésére, ahol kellemesen üdülhet, pihenhet Stzdáia.’! A bevezető Való igaz. Á könyvet úgy szerkesztették, hogy lapozgatva is megismer­kedhessen bárki tartaimáváL A fényképeken klasszikus és most kialakuló üdülőin iák kertészetei (sziklakért, kő­kért. évelő virágágyak, víz­part), kerti berendezések (utak. lépcsők, kerítések, lu­gasok. szobrok, szalonnasü­tők és bútorok), hagymás vi­rágok. a nyáron virágzó éve­lők, vízpart- és vizinövé-' nyék, sziklakerti növények (árnyékra és napra ül telhe­tők), díszfáit, gyümölcsfák és szőíőskertek buknak elő. Hasznos és kellemes olvas­mány ez a könyv.

Next

/
Thumbnails
Contents