Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

} *r K. <JR6Ä 1 ItELET-to'ASTXSÖiiSZÄÄ =• fXS^'SfWS^Lff .. " m: m2?us St — Hallottuk, hogy ön is össze keli barátkoznunk.« zenerajongó, hát gondoltuk, (AWochenpresseből) KÉTFÉLE MÚZSA KÍNOS KÖZJÁTÉK Galambos Szilveszter t, ■ Szenvedély Árpád csillogó szemekkel hajolt hozzám a fogaskerekű vasúton: — Olyan boldog vagy oki Végre sikerült megszereznem: Rabindranath Tagore verseit. Évek óta hajszolom ezt a kö­tetet. — Tisztellek, becsüllek, ez valóban nagy öröm — hajol­tam meg elismerően Árpád előtt. — Nézd. öregem, nekem nincs különösebb szenvedé­lyem. A cigarettáról leszok­tam első gimnazista korom­ban. A borfejadagom éven­ként egy hosszúlépés a szüle­tésnapomon. 22 éve csak egy nő van az életemben: a meny­asszonyom. Ópiumot sohasem szívtam, nincs is szándékom­ban elkezdeni. Egyetlen szen­vedélyem van: a könyv. Szép kis könyvtáram van. Egy új kötet megszerzése után vala­mi csodálatos, kellemes zsib­badtságot érzek. Hálás vagyok Guttenbergnek, aki feltalálta a könyvnyomtatást.. Van-e tisztább és igazabb öröm, mint amikor egy könnyű vacsora után ledől az ember a heverő- re, jobb kezébe vesz egy jó könyvet, miközben a bal ke­zével csokoládés pralinét csi­peget. Könyvek nélkül célta­lan és üres lenne az életem.' Esténként, amikor hazame­gyek, első dolgom, hogy végig­simogassam a kis könyvtára­mat. Büszke vagyok a gyűjte­ményemre. Megtisztelnél, ha egy pár percre felugranál hozzám. Kapsz egy jó feketét és megmutatom a könyveimet — nézett rám kérőén Árpád. — Nagyon szívesen. Hiszen én is szeretem a nyomtatott betűt — feleltem, s rövid hegymászás után beléptünk Árpád otthonába. Habozás nélkül az ebédlőbe vezetett. Büszkén mutatott a mennye­zetig érő polcokra: — Ez az én kis kétezer kö­tetes könyvtáram. Parancsolj, nézz körül, amíg elkészítem a feketét — mondta és magam­ra hagyott. Találomra leemeltem egy mélybordó vászonkötésű köte­tet: Balzac „Pajzán históriáit” tartalmazta a könyv. A belső oldalon dőlt betűs kézírással ez állott: „Blankának, bérmá­lása alkalmából. Sok szeretet­tel: Bözsi néni.” Az alsó polcon megtaláltam Thackeray „Hiúság vásárát”. A belső oldalon kedves aján­lást olvastam: „Édes Klárikáin! Főtörzsőrmestert rendfoko­zatodhoz gratulál: a te Ottód.” Flaubert „Bovaryné” című alkotásában ez állott: „Abból az alkalomból, hogy az én Dezsőkéin ma lett bádo­gossegéd. Örök szeretemmel W ' '«"r Jolán” Fannie Hurst „Mellékutca” című regényében ez a dediká­ció állott: „L ajoskám! Légy mindig ilyen jó fiú, mint mostanában. Ugye, soha nem fogsz többé lopni? Irma néni, aki bízik benned.” Ném! szemlélődés után megállapítottam, hogy Árpád könyveinek egy részét aján­dékba adták, de nem Árpád­nak. Mikor belépett az illatos feketekávéval, megkérdez­tem: — A könyveidet biztosan valamelyik Múzeum körúti antikváriumban vásároltad? — Szó sincs róla. Kölcsön­kérés útján szereztem a könyvtáramat — felelte szem­rebbenés nélkül. — Mind a kétezer kötetet? — kérdeztem elhülten. — Természetesen. Itt van például a legelső szerzemé­nyem — mutatott Dickens „Pickwick Clubjára”. Hu­szonegy évvel ezelőtt kértem kölcsön egy volt iskolatár­samtól. Szerintem ma már lemondott róla, hogy vissza­kapja. A legújabb szerzemé­nyem pedig, amit te is láttál, Rabindranath Tagore versei. Ma délelőtt kértem kölcsön az utolsó barátomtól. — Mit jelent az, hogy utol­só barátod? — Mert a többi barátom már mind összeveszett ve­lem, mert nem adtam vissza könyveiket. Egyedül állok, a világban, nincs nekem sen­kim, csak ez a szép könyv­táram — suttogta elérzéke- nyülten, és egy közepes nagy­ságú könnycseppet törölt ki a szeméből. — Az még sohasem jutott eszedbe, hogy pénzért vásá­rolj egy kötetet? — kérdez­tem kíváncsian. — Ne gondold. Megpróbál­tam, de amit pénzért vásáro­lok. abban nincs olyan örö­möm — felelte elgondolkoz­va. — Mindenesetre gratulálj a könyvtáradhoz. Valóban büszke lehetsz rá. — Köszönöm — mondta hálásan. A bal felső polcon megpil­lantottam Hemmingway „Va­dásznaplóját”, amit már oly régen kerestem: — „Add kölcsön! Két nap alatt kiol­vasom” — könyörögtem. Árpád hidegen nézett rám: — Ne haragudj, öregem. Ezért nem sértődhetsz meg: Könyvet elvből nem adok kölcsön! Jorbén Popon j interjú Mit tesz a kíváncsiság! Va­lahol egy cikkben azt olvas­tam, hogy hol, hol nem, de létezik nálunk valahol a fa­zekasmesterségnek is mú­zeuma. Elkezdtem hát kérdezős­ködni utána, pontos választ azonban senki sem adott. Egyesek némi zavarral ugyan, de bizonygatták, hogy ők voltak már talán ebben a fa­zekasmúzeumban, sőt láttak is ott egy harmadik század­beli trák korsót. A címre azonban nem emlékeztek. Jómagam már egészen meg is feledkeztem a múzeumról, míg egyszer váratlan dolog történt. Elromlott a hűtő- szekrényünk. Mentem beje­lenteni a hibát a javítórész­legbe. Ahogy lépnék be eb­be a házba, látom a homlok­zaton a feliratot: „Fazekas Mesterség Múzeuma.” Áttörtettem a munkatár­sak között és egyenest az igazgató előtt álltam, akit ve­zetéknevén neveztek meg. Ez a név egy kissé meglepett. A fazekasmesterség múzeu­mának igazgatóját ugyanis éppen Fazekasnak hívták. Me­rő véletlen? — Kedves Fazekas elvtárs! Én szinte véletlen, hogy rá­találtam önökre... Újságíró vagyok és szeretnék feltenni önnek néhány kérdést. — Parancsoljon. — Mióta igazgatója ön a múzeumnak? — Természetesein az első pillanattól. — Tehát megalakulásától.:: — Igen. Mintegy négy éve... — Nem hátrányos-e önök­nek, hogy a mi igen tisztelt közönségünk keveset tud az önök nagyon érdekes mú­zeumáról? Lehet, hogy ön­nek ez viccesen hangzik, de én egyetlen prospektusban, egyetlen útmutatóban, egyet­len ismertető füzetben sem találtam semmiféle említést az önök múzeumáróL Sőt, még a telefonkönyvben sem... — Drága barátom, hát hogy talált volna, mikor ez a múzeum a valóságban nem is létezik. — Azt akarta mondani ugye, hogy... — Úgy, ahogy hallotta.' Ilyen múzeum nem létezik. — ön akkor tulajdonkép­pen minek az igazgatója? — Természetesen a Faze­kas Mesterség Múzeumának. Vannak munkatársaim, tudo­mányos kutatóim, régészeim. Csak éppen múzeumi helyi­ségünk nincs. — Igen? És miért nincs? — Az ügy évek óta húzó­dik. Megvannak a kiállítási tárgyaink, bent van a javas­lattervezetünk, egy határozat is született, ezt kézihez is kaptuk, intézkedést is foga­natosítottunk, de múzeum, az ez ideig mégsincs. — ön azt mondja, hogy évek óta húzódik az ügy. És konkrétan ki az, aki hátrál­tatja. útját állja a múzeum megnyitásának? Gyerünk csak. szellőztessük meg ezt a felelőtlenséget a nagyérdemű közönség előtt! — Először is elfektették az ügyet az Ósmesterségeket Ku­tató Intézetben, amelyhez mi tartozunk. Két évvel ezelőtt azonban átadtak bennünket a Szolgáltató Üzemek Kutató Intézetének. Itt pedig igazan csak formálisan tartanak nyilván minket. így aztán az úgy tovább alszik... — És hol található ez a „hogyishívják” kutatóinté­zet? Azt ajánlom önnek, jár­ja végig az intézet valameny- nyi fórumát, tanulmányozza a lehetőségeket még egyszer tö­viről hegyire, ne hagyjon ki egyetlen láncszemet som. — Meg kell mondani ön­nek őszintén, hogy ez az in­tézet a valóságban nem léte­zik. Van kinevezett igazgató­ja, helyettese, vannak mun­katársai, csak éppen ilyen in­tézet nincs. — Akkor, ebben az eset­ben, ha így állunk, én feles­legesen fáradoztam, és távoz­hatok is. Viszontlátásra! Fazekas felállt és udvaria­san kikisért az ajtóig: — És ha ön mégis írna rólunk, akkor mikor, és me­lyik folyóiratban olvashat­nánk a cikket? Mit felelhettem: — Kedves Fazekas elvtársi Én az „Atzvuk” című folyó­irattól jöttem. Ennek a fo­lyóiratnak még egyetlen pél­dánya sem látott napvilágot. Természetesen van kineve­zett főszerkesztője, helyette­se, vannak munkatársai. Va­lamikor egészen biztos, hogy meg főé jelenni. Éppen ezért mi már gyűjtjük az anyagot az első számba... Búcsúzóul együttérző, azo­nos cipőben járó örök bará­tok módjára ráztunk kezet az igazgatóval. Bolgárból fordította: Sigér Imre KERESZT REJTVÉN1/ 1220. május 30-án született Alexander Nyevszkij, akinek tör­ténelmi szerepét Eizenstein örö­kítette meg „A jégmezők lovag­ja” című filmjében. Mi volt ez? Beküldendő sorrendben: vlzsz. 1, függ. 1, vízsz. 35 és 40. VÍZSZINTES: ^ 13. Homérosz hőskölteményében szereplő Trőja város másik ne­ve. 14. ZCV. IS. Tv-rendező (La­jos). 16. Egészséges testmozgás. 17. Fémdarabok. 19. Hibásan ír le. 20. Vissza: művészet latinul. 21. Nem tartja elégnek. 23. Görög betű névelővel. 24. Kettőzve: édesség. 27. Régi római pénz. 28. Elborul. 29. Győr megyei köz­ségbe való. 31. Nyári virág töb­besben (—’). 34. Vissza: házsár- tos asszony jelzője. 36. Jó eszűek. 37. Kerti munka, felszólító mód­ban. 39. Ghana fővárosa. 40. NB I-es labdarúgócsapatunk kapusa (Imre), ti. Barna németül. 43. Vissza- becézett Ida. 44. TVO. 45. Kettőzés a vízilabdában. 47. Becé­zett női név. 48. £A. 51. Indíték. 52. DUR. 53. Szaladás vége! 54. A fa betűi keverve. S6. Francia gépkocsitípus. 59. Villamos eím- írógép. 62 Fenyítést. 64. Szabó­szerszám többesben, névelővel. FÜGGŐLEGES : í. Nem kési le a vonatot. 3. Ritka női név. 4. Ekloga egyne­mű betűi 5. Tunéziai gépkocsik nemzetközi jelzése. 6. Verset mond. 7. Nógrád megyei köz-, ség. 8. Miskolc hegyére. 9. Az egyik legnagyobb amerikai hír- ügynökség nevének rövidítése. 10. Kevert tea. 11. Város a Szu-ban. 12. A szerelmi költészet. 17. Vá­sárlók. 18. Kenyér oroszul. 21. Angol fényképezőgép-márka. 22. Ázsiai ország. 25. Angolosan tá­vozik. 26 Jugoszláv város. 28. Végtelenül rendetlen! 30. Becézett Irén. 32 Börtönéről híres szlová­kiai város. 33. Vadíogásra készí­tett és álcázott vermek. 36. Becs­telen „hazafi”. 37. Férfinév (—’). X. Pusztítass rombolás. fi- Bom­ba része! 42. NES. 45. Régi fegy­verek. 46, Felsegítem kabátját. 49. Vörösmarty-mtJ egyik sze­replője. 50 Szovjet történész (1875—1955) 52. Vissza: csonthé­jas gyümölcsöd. 55. Rettegett. 57. Kevert réz. 58. Mesékben van! 59. Névelős magánhangzó. 60. Molibdén vegyjele. 61. Művészi alkotás. 63 Hangtalan „tusa”. 64. AN. A megfejtéseket legkésőbb jú­nius 7-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EU Május 16-1 rejtvény pályázatunk MEGFEJTÉSE: „A Magyar Tu­dományos Akadémia és az ár­vízi hajós domborművek. Forrás­nál.” NYERTESEK: Ambrózy Gézáné, Dallos Irén, Fábri Pálné, Göröm- bei Józsefné és Sebők Vilmosné nyíregyházi. Kulcsár Katalin apa- gyi, Szilágyi István balkányi, Lévy Katalin nagykállói, Bartha Imréne tiszavidi és Szabó Barna tyukodi kedves rejtvényfejtőink. A nyertesek részére 30 Ft ér­tékű kóny*Borsjegyet postán el­küld tűnk. Pályázati felhívás A Szatmárvidéki Faipari Vál­lalat pályázatot hirdet MÁTÉSZALKAI, NYÍRBÉLTEKI, NYÍRBÁTORI székhelyen működő egysé­gekhez FAIPARI MÉRNÖK, GÉPÉSZMÉRNÖK, ELEKTROMÉRNÖK, KÖZGAZDÁSZ képesítéssel rendelkezőknek, fej lesztési munkakörökben. LAKÄST BIZTOSÍTUNK. Bérezés: Kollektív szerződés szerint. Cím: Mátészalka, Fürst S. u. 10. (508) a csäszärszällAsi „UJ ALKOTMÁNY*’ TSZ azonnal alkalmaz ANYAGKÖNYVELŐT. Bérezés megegyezés sze­rint. Jelentkezés a tsz fő­könyvelőjénél. (266449) UJ (SZOMSZÉDOS Í&, Poiafe Weekly bői

Next

/
Thumbnails
Contents