Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-30 / 126. szám
S9í±. május 39. KELfiT-MACríARORáZÁS Napirenden: A lakásépítés — Hány lakásra lenne szükség Szabolcs megyében, hogy az igényeket ki tudják elégíteni? — Szerintem legalább 100 ezerre. — Azt nem tudom, de Nyíregyházának kellene vagy 30 ezer. — 10 ezer is elég- lenne. Fél Nyíregyháza már úgyis kint lakik az északiban. Az első választ egy nemrég nősült mátészalkai fiatalember mondta, akinek még nincs lakása, de ő mindenkinek szeretne adni. A másodikat egy nyíregyházi lakástulajdonos, aki szeretné eladni a lakását, de senki nem veszi meg tőle, mert a lakóját nem tudja kitenni. A harmadik egy középkorú asz- szony volt Rakamazon. Azt mondja, van olyan ember a faluban, aki már a harmadik lakást vásárolja — pedig egy is elég lenne neki — és úgy gondolja, máshol is így van. Több, egymásnak teljesen ellentmondó adatot is leírhatnánk, hiszen a megkérdezettek többsége a saját helyzete és környezete alapján ítéli meg a megye lakáshelyzetét és aszerint mond többet, vagy kevesebbet, hogy személy szerint néki szüksége van-e lakásra. Abban azonban valamennyien egyetértettek, hogy a lakosság életkörülményeit talán legjobban a lakásellátottság befolyásolja. Ezért szabta meg a lakásépítések gyorsítását a VIII. pártkongresszus és ezért született kormányhatározat _ 15 éves távlatra a lakáshiány felszámolására. Még 5 év van hátra a 15-ből és eddig 33 ezer • 237 lakás épült fel Szabolcs megyében. Ennek is nagyobb része a harmadik ötéves tervben, szám szerint 19 575. Ebben a számban persze benne van a Sza- mosközben tavaly felépített 5 ezer lakás is. A korábbi, évenkénti 3000 lakás helyett,most 4400 fog épülni, így az 5 éves terv végére 22 ezer lakás készül el Szabolcs-Szatmár megyében. A tervidőszak végére ezzel a falvakban megszűnik a lakáshiány. A hiányzó lakásoknak viszont csaknem nyolcvan százaléka a megyeszékhelyre és néhány kiemelt településre jut, annak ellenére, hogy az elmúlt 20 évben ezeken a helyeken épült a legtöbb lakás. Ugyanakkor — a természetes szaporulat mellett — sokan költöztek városba, ezt indokolja a rendkívül gyors és nagyarányú iparosítás is. Ez a folyamat azonban még nem állt meg, ezért 1971. és 1975. között is a városokban épül a legtöbb lakás : Nyíregyházán 6593, a két városban csaknem 3 ezer, a kiemelt településeken és a községekben több, mint 12 ezer. Egy ez év januári felmérés szerint még harmincnégyezer lakást kellene felépíteni ahhoz, hogy a jogos igényeket ki lehessen elégíteni. Ehhez azonban még nem vagyunk elég gazdagok, sem pénzzel, sem építőanyaggal nem bírná a népgazdaság. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a lakásépítkezéseket már el sem tudnánk képzelni közművesítések és járulékos beruházások nélkül, akkor már nem is csak 22 ezer lakás árába kerül az építkezés. Mert kell az út, a víz, a fűtés, a gáz, kellenek üzletek, óvodák és bölcsődék. Az eddigi eredményeinket és a fejlődés gyors ütemét ismerve viszont bízhatunk benne, hogy a következő ötéves tervben lakáshoz jutnak azok a családok, akiknek legjogosabbak az igényeik. Ezt segítik az új lakástörvényben biztosított építkezési formák, elsősorban a lakásépítő szövetkezetek. ] 4 B. J. ABC, várócsarnok, fodrászat Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat igazgatójával beszélgettünk arról a közös vállalkozásról, melynek alapján a megyei kórház területén egy modern tömb épül. A tervkészítés már folyik és az összterület 1200 lapméter lesz. 520 lapméteres területen épül majd fel a vállalat új, modern ABC-áruháza. Itt önkiszolgáló rendszerben történik a kiszolgálás. Nemcsak az eladótér és a hűtő- szekrényekkel felszerelt raktárházak, hanem a szociális helyiségek is a mai igényeket kielégítőek lesznek. Négyszáznyolcvan négyzetméteren a kórház részére épül kényelmes várakozó- csarnok a beteglátogatók részére. Ehhez csatlakozik egy fodrász és kozmetikai szalon, s egy virágüzlet is. F. P. A hűtőszekrény sem minden Nyári vészforrások: krémes, fagylalt, húsfélék! — A nyár fő problémája a meleg. A megoldás: a hideg és a személyi felelősség. így összegezte a lényeget dr. Zsirkó Edit, a Közegészség- ügyi és Járványügyi Állom s Orvosa. A hűtőtér — meleg dolog A KÖJÁL-orvos mindent meglát. Elsősorban azt, hogy a megyében — beleértve a városokat is — siralmas a hűtőtér mennyisége. Minél kisebb és korszerűtlenebb a bolt, annál kevesebb a hűtővitrin. És ahol van, ott se mindig ésszerűen használják fel. Hús, felvágott, tejtermék s Túró Rudi lapul egymás mellett, . fertőzi egyik a másikat. Van, ahol példátlan esetek , fordulnak elő. így Kemecsén a beérkezett mélyhűtött baromfi dobozain üldögélt a boltban egy fáradt vevő — 30 fokos melegben. Semmivel sem jobb a vendéglátóipar helyzete. Itt — ezt a vendéglátósok mondták — 24 féle hűtőszekrény van, alkatrész nincs, a működő gép roppant kevés, az éttermekben, presszókban, cukrászdákban és bisztrókban zsúfolt a hűtőtér. Pedig — amint ezt a doktornő megerősítette: a hűtésre váró áruk száma itt is. a kereskedelemben is, évről évre rohamosan nő! Baktériumtenyészet a kirakatban A tárgyi feltételeken kívül legalább hasonló súllyal esik latba a személyi felelősség. Példának említhető a Kossuth utca elején lévő tej- bolt kirakata, ahol tejtermékek sora olvadozik a tűző napon, termelve bőven a baktériumokat. De a boltosok kötelességtudásának hiányát mutatta a nagykállói járásban folytatott vizsgálat, ahol több helyen is árultak lejárt szavatosságú édességet. A boltvezetők — a KÖJÁL tapasztalatai szerint — elmulasztják a konzerveken lévő rejtett szavatossági idő rendszeres ellenőrzését, sőt előfordult, hogy a címkéről levakarták a szavatossági időt. Nyíregyházán a kisvárd ai járás üzleteiben nagyon sok helyen díszes italpultok tárulnak a vevő elé, ugyanakkor a kenyeret a pult alól, szinte a földről árusítják. A korszerűtlen raktározás, „■ a Kerékpár a kocsma előtt Egy óra a talált tárgyak osztályán Nyíregyháza, városi tanács, talált tárgyak osztálya. Kopognak az ajtón, középkorú nő lép be: — A kerékpáromért jöttem — mondja elpirulva Kondor Sándornak, a „különös osztály” vezetőjének. — A bolt előtt felejtettem, úgy tudom, ide hozta be egy idős bácsi. A megtalálót illeti A talált tárgyak osztálya az elmúlt év október elején alakult, de máris a legtöbb „ügyféllel” rendelkezik.^ Kiki elvesztett kerékpárját, óráját, rádióját, orkánkabátját, pénztárcáját keresi, nem hozta-e bé egy becsületes megtaláló? A tárgyak között a kerékpár vezet. Az idén már 115 darabot találtak, dé ebből 80 darab még mindig a raktárban van,, mert nem jelentkeznek értük. A legtöbb ottfelejtett kerékpárt az Ezerjó, az Omnia, a Szabolcs és az Aranyszarvas étterem előtt találták, az eddig leadottak 90 százalékát ezekről a helyekről hozták. Ismét egy „ügyfél” érkezik: — Szilveszter után az SZTK előtt találtam egy kerékpárt — mondja Barcs János, a megtaláló — ha még nem jelentkezett a tulajdonosa, akkor élvinném. Gyors ellenőrzés, a kerékpárt még nem vitte el senki, így átveheti a megtalálója. — Amennyiben a jogos tulajdonos nem jelentkezik 3 hónap után, a megtalálót illeti a talált tárgy, természetesen, ha az igényt tart rá — mondja Kondor Sándor. — Ha nem, akkor a Bizományi Áruházban értékesítjük. Tele pénztárcák A kerékpárok után a pénztárcák vezetnek az elhagyott tárgyak között. A legtöbb esetben nem üres pénztárcákról van Szó, hanem pénzzel kitömöttekről. Elég gyakori a 2500, 1500 és 1000 forint. A tulajdonosok azonban nem minden esetben keresik ezeket, mondván úgysem adja le senki, ha megtalálja. Pedig még 100 forintos bankjegyet is leadnak. Legutóbb például két nyíregyházi középiskolás kislány adta le a városi tanács előtt talált 100 forintos bankjegyet. — Az elveszett pénzt csak elvétve keresik — mondja Kondor Sándor. — Pedig elég sokszor hoznak be nagyobb összegeket, amit a Jeteit 8 nap után a talált tárgyak számlájára fizetünk be. Ha találunk valamilyen címet, vagy névre szóló igazolást, akkor értesítjük a tulajdonost, de volt már olyan eset is, amikor az értesítés után sem jött be az egyik nő a pénzéért. Aztán egy érdekes esetet mond: május 24-én egy szatyorban két női pénztárcát találtak, több száz forinttal és két, vasárnapra szóló színházjeggyel, amely a sátoraljaújhelyi színházba érvényes. A kutyák gazdát keresnek A szép számmal akadó kerékpárok, sőt motorkerékpárok, esernyők, rádiók, órák, táskák és kulcscsomók között „különleges tárgyaik” is vannak a talált tárgyak osztályának. Az elmúlt napokban három „talált” kutyát jelentettek be. Az ebek a megtalálóknál vannak, ott várják sorsukat, hátha jelentkezik a tulajdonos, hiszen egy boxer- ről, egy német juhászról és egy tacskóról van szó. A hűséges kutyák, keresik hűtlen gazdájukat. B. D. Ha a taxis gebines Keresik az utast ? személyi higiénia sók esetben meglévő hiánya, a belkereskedelmi előírások figyelmen kívül hagyása nyáron különösen nagy veszélyt jelent. Eeiy nyalat baci Az utcai pavilonok megszüntetése miatt — folytatta a doktornő — Nyíregyházán elszaporodtak a mozgó fagylaltárusok. Kereskedelmi szempontból ez érthető, vi szont rendkívül egészségtelen. Először is: aki a pénzt kezeli, az adja az árut. A másik: a tégely felnyitása minden esetben fertőzési veszélyt jelent, száll a por, a piszok. A harmadik: a tégely alatt olvad a jég, a fagylaltmassza is Olvad, melegszik és máris kész a bacitenyészet. Különben a fagylalt az egyik legnagyobb nyári közegészségügyi probléma. A konzervfagyi- val nincs baj, de ezt nem szeretik a kimérők, mert itt kisebb a pénzszerzési lehetőség A krémfagylalt viszonylag biztonságos. De a kevert és fagyasztott áru veszélyes lehet, hiszen a készítéstől a kimérésig számtalan fertőzési lehetőség van. A Dombrádi ÁFÉSZ fagylaltkészítő üzemét a múlt héten be kellett zárni, mert újfent abszurd állapotokat tapasztaltak. Zöldellő parizer... A legtöbb bajt szülhetik a húsfélék közül a töltelékáruk. A rakott hús, a felbontott konzervhúsok eltartási ideje a hűtés dacára 24—48 órára rövidül. A parizer néhány óra alatt bezöldül. Az olcsóbb kolbászok is kellemetlen színt, szagot kaphatnak. Igen súlyos gond, hogy szinte csak papíron létezik az a >■ hűtő- lánc, amely a vágóhíd tói a lakásokig vezet. A szállítás, átrakás, tárolás, hazacipelés időszaka alatt a legjobb áru is kétessé válhat a kánikulában. És itt egy jó tanácsot is ad az orvos a háziasszonynak: az otthoni hűtőszekrénnyel is bánjanak csínján. Amit hidegen kivettek, azt fogyasszák el, ne tartogassák; a főtt ételt nem elég csak kihűlni hagyni, újrabetétel előtt fel kell főzni. Nem szabad spórolni egykét deka maradékkal, mert könnyen ételmérgezés lehet belőle. Még egy nyári alapszabály a háztartásoknak: minden zöldárut nagyon jól mossanak meg, mégpedig folyó víz alatt. Növényvédő szerek, te- . hát mérgek lehetnek a levele- ’ ken, a növényeken, ennek kóros hatását megelőzni mih- denkinek érdeke. Ha összegezni akarnék a hallottakat, akkor talán azt mondhatnánk: ha már nincsen kellő hűtőtér és kamra, akkor legalább szaporodjék a boltokban, cukrászdákban, termelőüzemekben az emberi felelősség. És még valami: mi vásárlók is legyűrik igényesek, követeljük meg a minőséget és tisztaságot, amit nem a szívesség, hanem a törvény is előír! F (b 1.) Ä taxisofőrök íratlan törvényei: ismerje a városát, kocsiját, legyen udvarias, gyors és szerény. Sokáig volt a vád ellenük, hogy azért nem tartják be ezeket a rögzítetten előírásokat, mert nem ezért kapják a fizetésüket. Vagyis nem érdekük az utasok megnyerése, nem a gyorsaság, a szerénység. Vajon ma, a gebineskor- szakban, más a helyzet? Mit jelent, miben különböznek régi önmaguktól? Gebinesek, mint Mészáros József és valamennyi taxis társa. Maszekok, ugyanakkor nem azok. Taxisofőrök. Nyolc kocsi éjszakára — Amikor Nyíregyházád is gebinbe adták a taxikat, elterjedt városszerte a tréfa: legalább a taxisok fogják most már keresni az utast és nem fordítva. Azóta már kiderült, hogy bizony még mindig fordítva. Egyáltalán nem a sofőrök és nem a „gebin” miatt. — Ami jót a gebinesség adott nekünk, az a kötetlen munkaidő. Ami rosszat, az is a kötetlen munkaidő. Furcsa. de így van. Ugyanis a városban alig van kocsi; így kötetlen munkaidő ide vagy oda, ki kell állnunk a standra. Mert taxi nélkül mégsem maradhat a város. A taxis munkaidejét mindettől függetlenül maga osztja be. Pontosabban maguk osztják fel egymás között a nap 24 óráját.^ Különösen áll ez a két műszakos kocsikra. Azokra, amelyek állandóan szolgálatban vannak váltott vezetőkkel. — Harminckét taxi van Nyíregyházán, ezek közül nyolc két műszakos. Ami egyben azt is jelenti, hogy éjszakánként nyolc kocsi áll az utasok rendelkezésére 12 órás műszakban. Váltás este és reggel 6 órakor van. Úgy látszik, ez a műszak is a „kötetlen munkaidő” ge- bines terméke, meg az is, hogy a váltás után sem maradhat tétlen a taxisofőr. — A kocsi a mi munkahelyünk, de azt is lehetne mondani. a kenyerünk. Tisztán, jó állapotban kell tartanunk, de erre csak a munka után lehet időt szakítani. így lényegében az amúgy sem kevés munkaidőt növeljük meg. -----------y * A fizetést osztani szokták Á kollektív szerződés szerint a gebines taxisoknak havonta négy szabadnap jár, de erre jut talán a legkevesebb idejük. — Megint csak a kocsik miatt. Kevesen vagyunk, ezért a szabadnapokat is szigorúan kell vennünk. Persze, ha valamelyikünknek nagy szüksége van rá, kiveszi. Legfeljebb mi álljuk a sarat egy kicsivel tovább. Á nyíregyházi taxisofőröket még a „hol volt, hol nem volt” szabadnap sem bántotta úgy, mint a legutóbbi szerződéskötéskor kirobbant vita. A szerződést akkor nem is írták alá. Csupán azért nem, mert a vállalat magasabb tervet állapított meg számukra, mint korábban volt. Az intézkedést azzal indokolták, hogy az elmúlt évben a régi tervet úgy is magasan túlteljesítették. — Persze, hogy túlteljesítettük. Az árvíz idején sok volt a vállalati, központi fuvar, jó volt a kereset. Ez pedig alaposan felnyomta a teljesítményünket. A kívülállók közül sokan azt mondják, terv ide vagy oda, nem panaszkodhatnak a taxisok. Jól megy nekik, megfizetett állás az. — Ez tény, ha csak a fizetést nézzük, akkor nem panaszkodhatunk. A bevételünk 63 százalékát kell leadnunk, míg 37 százaléka a miénk. Bár ez a fizetésünk, s soknak is tűnhet, de ebből kell üzemanyagot, gumikat, olajat vennünk. Ebből kell a motort is, ha elromlik, megjavíttatni. És ebből kell fedeznünk azokat a számlákat is, amelyeket néhány utasunk elfelejtett kifizetni. Ez az utóbbi sem csekélység. Kinek drága a tréfa? Szerencsére az ilyen „feledékeny” utasokból kevés van. Mészáros József praxisában azonban másfajta utasok is előfordultak már. — Különösen sokat szenvedünk a telefontréfáktóL Ezekre fizetjük ki a legtöbb pénzt, ezekre fecséreljük el a legtöbb időt is. Sajnos védekezésre nincs mód. Hiszen az utas kérése parancs, s ki tudja ki van a vonal túlsó végén, milyen szándékkaL Engem legutóbb a vakok intézetéhez hívtak. Egy óráig vártam az utasomat, nem jött. Az órában 34 forint volt. És ez csak egy eset a sok közül. Egy másik alkalommal egy férfi telefonált, bemondta a , nevét (vagy ki tudja kiét!) orosi lakcímét azzal, hogy szülő feleségét kell kórházba vinni. Éjjel 1 óra volt, s az ilyesmi nem tréfadolog. A megadott címen a taxisofőr egy idős házaspárt vert fel álmából. — Tudjuk, nem ezek voltak az első esetek és sajnos nem is az utolsók. Mi innen a volán mögül csak az utasokat kérhetjük, hogy a taxi komoly dolog, ne tréfáljanak vele.'Nemcsak azért, mert a mi zsebünkre is megy. Elsősorban azért, mert ugyanakkor valódi utasok sokszor nagyon sürgős és fontos okok miatt hiába csengetnek kocsiért. Horváth S. János A tárgyalóteremből Betörtek az ABC-be Január 9-én hajnalban riasztották a megyei rendőr-főkapitányság helyszínelő csoportját, hogy betörtek a nyíregyházi Búza téren a szövetkezeti ABC-áruházba. A helyszínelők látták, hogy a betörő — vagy betörők — az italbolti rész üvegablakán át hatolt keresztül, s így jutott a raktárakhoz. Az első benyomások szerint magnókazettákat, utazótáskát és készpénzt vihettek el. Még aznap elrendelték két rovott múltú gyanúsított, Kovács Sándor László és Lukács László nyíregyházi lakosok országos körözését. Másnap este a körözést visszavonták, mert a két tettes — megtudván, hogy keresi őket a rendőrség — jelentkezett. Január 8-án este együtt ittak a Halászcsárdában és az Anna cukrászdában. Ittasan elhatározták, hogy betörnek a szövetkezeti ABC-be. Gyorsan bejutottak és két utazótáskába összegyűjtötték a magnókazettákat, 20 csomag drága borotvapengét, majd felfedeztek egy kulcsot „Iroda” megjelöléssel. Elhatározták, hogy oda is belátogatnak. Benn megtalálták a páncélszekrény kulcsát (!), kinyitották és leltek benne 15 pénzes kazettát. Tízet kinyitottak és elvittek belőle 13 ezer forint készpénzt. Az áruházból való távozás után a vasúti sportpályán osztoztak — csak úgy, szemre — a zsákmányon és a pénzen- A borotvapengéket eldobálták a hóba és Pestre utaztukban a vonatból a gázöngyújtókat is. Másnap tértek vissza Nyíregyházára, s hallották, hogy a rendőrség keresi őket. A pénzből ékkor még megvolt 11 354 forint. A nyíregyházi megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa a két betörőt másfél-másfél év szabadságvesztésre büntette, 2—2 évre eltiltotta a közügyéktől és kötelezte őket, hogy a még meg nem térült kárt térítsék meg. Az ítélet jogerős. (U) ». éta*
