Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-29 / 125. szám

tCEÜÖf-M AGYARORSZ ÄG 5. oldat 59TÍ. május 29. Megszűnik az egyenlősdi Beszélgetés a pedagógusok béremeléséről szakszervezeti bizottságnak viszont vétójoga van — a sé­relmezők hozzájuk fordulhat­nak panaszukkal —, ameny- nyiben az igazgató eltért a megszabott és a mindenki számára előírt béremelési in­tézkedések végrehajtásától. Megyénkben csaknem 9 ezer pedagógust — és ilyen munkakörben foglalkozta­tottat — érint a kormány bér­emelési intézkedése. A peda­gógus-szakszervezet megyei bizottságán L. Nagy László titkárhelyettessel beszélget­tünk a küszöbönálló béreme­lésekről. — Milyen alapelvek szerint bírálják el, kiket milyen fizetésemelés il­let? — Mint ismeretes, a bér­emelés összességében 20 százalékot tesz ki, azonban nem minden pedagógus átla­gosan fizetésének 20 %-át kapja emelésként — mondta a megyei titkárhelyettes. Az intézkedésben szereplő 20 százalék a bértömegre vonat­kozik, mellyel az alapelvek szerint gazdálkodnak a bé­reket elosztó szervek. Az vi- szint általános — kivéve az egyetemi, főiskolai és tanító­képzők oktatóit, akiknek ko­rábban emelték a fizetését —, hogy mindenki megkapja a legalább 12 százalékot, fo­rintban 200 forintot — Hogyan alakulnak a többi összegek? — Az általános fizetéseme­lés során 20 százaléknál ma­nem kapnak megfelelő szakos nevelőt. De a béremelés nem csupán a fiatalok jövedelmi viszonyait tartotta szem előtt. Említettük a mindenkit egy­aránt érintő összeget. A fia­talok magasabb fizetésének megállapítása mellett azon­ban az idősebbek se szorul­nak háttérbe. Hároméven­ként 100 forintos fizetéseme­lést határoz meg a rendelet mindenki számára. Azoknak is, akik a korábbi bérrendelke­zések szerint már nem kaphat­tak emelést, mert elérték a „plafont” a 24 éves szolgálati idejükkel, s csupán az igen­igen kevés pedagógust — or­szágosan is néhányat — érin­tő rendkívüli előléptetés ese­tén emelkedhetett az idősebb pedagógusok fizetése. Az új rendelet értelmében ők is ré­szesülnek a 3 évenkénti 100 forintos emelésben. Termé­szetesen ez a kötelező, ezenkí­vül a helyi adottságok szerint a helyes bérgazdálkodással tovább lehet növelni a bére­ket. — Pozitívuma a rendelet­nek az is, hogy minden osz­tályfőnök 100-tól 400 forintig emelésben - részesíthető a kö­vetkezőkben. A küszöbönálló béremelés során azonban az osztályfőnökök 100 forintos fizetésemelést kapnak. A kö­vetkező években pedig meg­teremtik a bérgazdálkodási lehetőségeket a 400 forintig terjedhető emeléseknek is. Rendezték a túlóradíjakat, részarányosán a fizetés sze­rint az eddigi 22-ről 30 fo­rintra emelték, a különböző óraadói díjakat pedig 50 szá­zalékkal növelték. Az út elején A munkás, ha érettségizett... — A központi intézke­déseket követhetik he­lyiek is? — Bízunk benne, hogy a béremelés jelentősen hozzá- J járul a szabolcsi pedagógus" élet- és munkakörülményei­nek javításához. Reméljük, hogy az általános fizetés- emelés mellett az évi 3 szá­zalékos bérfejlesztést a ko­rábbiaknál eredményeseb­ben, célszerűbben használják fel az erre hivatott művelő­dési szervek, hogy az országos átlagtól fizetésben még így is 6,1 százalékkal lemaradó szabolcsi pedagógusok is fel­zárkózzanak a jobb anyagi körülmények között élő kollé­gákhoz. Egyben indokoltnak tartják, hogy az oktatásügyi összegek védett bérek­ké váljanak, ne lehessen más célra igénybe venni. S eb­ben különösen az új megyei tanács hathatós segítségére számítanak. P. G. A TYUKODI KOSSUTH TSZ-BEN AZ ERŐ- ÉS MUN­KAGÉPEK JAVÍTÁSÁT A SZÖVETKEZET SAJÁT MŰHE­LYÉBEN VÉGZI EL. KÉPÜNK: BALOGH BÉLA ESZTER­GÁLYOS CSÜCSESZTERGA GÉPEN A HIÁNYZÓ GÉP- ALKATRÉSZEKET készíti, (elek emil felvétele) MINDENFÉLE Sör Sör kellene. Az önkiszol­gálóban van sör. Ládák egy­máson: jugoszláv, lengyel sör. Egyiket sem szeretem. Kőbányait vennék. Van az is, egy ládával, a legalján. Szó­lok a tanulónak, leszedjük a ládát, s máris kezem­ben van a kőbányai. Nem értem a boltvezetőt, miért mogorva — Nem megmondtam, hogy míg jugoszláv és lengyel sör van, nem lehet a magyarból adni? — formed a megszep­pent tanulóra. — Mit gon­dolsz, ki fogja megvenni a külföldit, ha rájönnek, hogy kőbányai is van? Bagoly Dániel Könyvesboltosok Ritkán esik szó róluk, pedig nélkülük aligha jutnának el a müvek az olvasókhoz. A könyvesboltok dolgozóiról van szó, akik kedvenc olvas­mányunkat kezünkbe adják, vagy együttérzően vigasztal­nak bennünket: sajnos már elfogyott, tessék benézni leg­közelebb. Formailag és a valóságban is kereskedők. De akik hivatás- tudattal végzik a napi könyv­árusítást, azok a könyv pro­pagandistái, informátorok, ta­nácsadók is. Többségük az olvasás élvonalában áll, szen­vedélyes barátja a könyvek­gasabb összeget állapítanak meg a kezdő nevelőknek. Az egyetemet végzettek eddig 1500 forinttal kezdtek, ezután 1900-at kapnak, a főiskolát végzettek 1400 helyett 1750, a tanítók 1230 helyett 1600, az óvónők az 1100 forinttal szemben 1450 forintot kap­nak. A képesítés nélküliek — a megyében 480-an — egyéni elbírálás alapján iskoláik végzése közben 1000-től 1400 forintig terjedő bért kapnak. Megyénket különösen ked­vezően érinti a bérintézkedés­nek ez a vonása, hisz a neve­lőknek több, mint 25 százalé­ka 30 éven aluli fiatal, akik néhány éve tanítanak. A ren­delet értelmében — a pálya­kezdőkön kívül — őket is érinti a bérek „szintre hozá­sa”. Vagyis, nem fenyegeti őket az a veszély, hogy a pá­lyakezdők magasabb fizetés­sel való munkába állásával ők lemaradnak, a mostani emeléseknél figyelembe ve­szik az eltöltött éveket. — ügy tűnik, elsősor­ban a fiatalok és pálya­kezdők anyagi megbe­csülését, jobb életkörül­ményeinek megteremté­sét segítik az intézkedé­sek? — A béremelés valóban Igen kedvező lehetőséget nyújt a pályakezdő és a fia­talabb pedagógusoknak. Sok iskola gondján enyhít, ahol — A differenciálás fontos kérdés. Hogyan végzik majd ezt? — Elérkeztünk a legprob­lémásabb részhez. A differen­ciáit, munkára fennmaradó 5 százalék elosztásához, me­lyekhez az iskolák vezetői a demokratizmus betartásával kapták meg a döntés, egyben a felelősség jogát. A tantestü­leteknek a következőkben őszinte és tárgyilagos mun­kára lesz szükségük, hogy igazságosan alakítsák ki a béreket, bírálják el egymás és önmaguk munkáját. A ren­delet új vonása éppen az, hogy lehetőséget ad az isko­láknak, helyben döntsék el, kit illet munkássága után magasabb bér, s elkerüljék az egyenlősdit. Az iskolák igaz­gatói a pedagógus-pártszer­vezet és a -szakszervezet ve­zetőivel a differenciálás el­veiben állapodnak meg, nem személyek szerint döntenek együttesen a forintokról, hisz az az iskolaigazgató jogköre és kötelessége. De az igazgató köteles a tantestülettel is­mertetni a döntést, a demok­ratizmus szellemében a kö­zösség elé tárni, kiket milyen indokok alapján sorolnak ma­gasabb fizetési kategóriába. A Háromszor érettségiznek a szakközépiskolások. Az írás­beli és a szóbeli mellett a négy év gyakorlati munká­járól is számot adnak. Ki-ki szakmájának megfelelően. A fiúk egy-egy vizsgadarab el­készítésével, kocsíjavítással, az egészségügyig lányok pél­dául kórházi gyakorlattal. Néhány hét még a gyermek­kor, aztán vége a tanári fel­ügyeletnek, sokan a család­juktól is elszakadnak. Friss bizonyítványuk még segít a pályakezdésben, aztán életük fő tényezőjének előlép a mun­ka. Hogyan készülnek az ön­állóságra, segíti-e őket vala­ki az elhelyezkedésben és a munkakezdés első buktatói­nak legyőzésében? Fehér fityulában A Kölcsey kollégiumából az egészségügyis lányok ha­zautaztak. Négy éven át is­merkedtek a kórházzal, be­tegápolással, gyermekgondo­zással. Egyikük sem lesz hűt­len a tanult szakmához. Ket­ten készülnek orvosi egye­temre, heten tanulnak to­vább védőnőnek. A többiek a megyében egészségügyi terü­leten. helyezkednek el. Vár­ják őket a kórházak, a kör­zeti orvosok és a betegek. A kossuthos fiúk Béla ut­cai kollégiumában a szilen- cium előtti hangerőből arra lehet következtetni, a negye­dikesek is itt vannak. Azt mondják néhányan, hogy ott­hon nem tudnának az év közben megszokott körülmé­nyek között tanulni, azért maradtak a szorgalmi időre is a kollégiumban. Elek Ká­roly Nyírparasznyáról. Nyilas József Ibrányból került Nyír­egyházára. — Mindketten gondolkoz­tunk már a munkakezdésről, osztályfőnökünkkel is beszél­gettünk az elhelyezkedésről. Nyilas József előnyösebb helyzetben van, jövendő munkahelyén, a nyíregyházi Volánnál két nyári szünidőt töltött. Kezdés 7,50-nel — 6.50-es órabérrel dolgoz­tam. Most, ha mint szak­munkás megyek — autósze­relőnek — megadják a 7,50- et. A tanévi gyakorlat idején nem hagyták együtt a tanu­lókat, szétrakták felnőtt bri­gádokhoz. A művezetők tud­ják már, hogy mit bízhatnak egy kezdő munkásra, hiszen ismernek bennünket. a beilleszkedés az új ember­nek a régi munkások közé. — Ha legalább egy nyáron én is dolgoztam volna Máté­szalkán. Egész más lenne is­merősként kezdeni. Az AKÖV mátészalkai telepére megyek dolgozni. Közelebb van az otthonhoz, mint Nyíregyháza. Úgy tudom, 7—7,50-es kezdő munkabért adnak. Elég . jól Sikerült a vizsgamunkám, egy GAZ-kocsi fékjavítása, az is beleszámít a bizonyítványba. A bizonyítvány eredménye meg a munkakezdésbe. Re­mélem, fogadnak bennünket olyan szívesen, mint az ipari tanulókat. A kezdeti félszegség, az óvatosan fogalmazott monda­tok ennél a témánál kezde­nek oldódni, szóba kerül az, amire ők is sokat gondolnak. Kit fogadnak szívesebben a vállalatok? A szakközépisko­lában érettségizett munkáso­kat, vagy a végzett ipari tanu­lókat, akik hetenként négy napon át dolgoztak az üzem­ben. A negyedikesek úgy gondolják, hogy egyenlő eséllyel indulnak, hiszen a kevesebb gyakorlatot pótol­ja az elméieü felkészültség. Hogyan vélekedik erről Szá- szi Gyula géplakatos, aki most végez a 110-es szak­munkásképzőben és szintén az AKÖV-hőz készül? — Én úgy láttam, hogy olyan munkát is ránk bíznak, amit a szakközépiskolásokra nem. Jobban küldözgetik őket ide-oda, mint minket. Az ipa­ri tanulók az utolsó félév­ben teljesítménybérben dol­goznak. Menjen ? Maradjon ? Szászt Gyulának még fia­talabb testvérei is vannak, elkél a kereset. Még a kato­naságig szeretne motort venni, az sem mindegy, mennyit fog keresni. — Debrecenben a dohány­gyárban van ismerősöm. Egy­szer egy hegesztést végeztem, nyolc forintot ígértek, ha oda­megyek dolgozni. Az AKÖV- nél úgy tudom, kevesebbet adnak. Anyám azt mondja, ne men jek messzire a család­tól, apám meg azt hogy oda ménjeit, ahol többet fizetnek. A motorok, az autók a minde­nem. Az Autó-motort rend­szeresen olvasom. Ezért is választottam ilyen szakmát. Igaz, nem sikerült a szerelői szakmára bejutnom, de na­gyon megszerettem a gépla­katos munkát. Az autóka­rosszériák javításánál pedig azzal foglalkozom, amit iga­zán szeretek. Továbbtanulásra egyelőre egyikük sem gondol. Még hátra van egy-két vizsga — aztán a tizenhét-tizennyolc évesek is megteszik az első lépést. nek, ezért választotta ezt a pályát. A könyvesboltok dolgozói a kultúra kulisszák mögötti munkásai. Az Olvasó népért mozga­lom névtelenjei az idén is ott állnak a könyv ünnepi hetének sátraiban, hogy ol­vasnivalóval lássák el a sza­bolcsi közönséget. Páll Géza Szabadtéri Vártuk, vártuk, de hiába vártuk, hogy a jó, meleg má­jusi estékre megnyílik a nyíregyházi szabadtéri szín­pad. Reméltünk néhány iga­zán jó, könnyű nyári filmet, hittünk abban, hogy rugal­mas kultúrpolitikus-szerve- zőink meglepnek egy-egy hangulatos műsorral. Hiába, mert a szabadtérin festenek, rendületlenül má­zolnak, meglepő nyugalom­mal és unalommal. A széke­ket festik újjá, ami okos és jó dolog, de mindezt most? Elmúlik a meleg május. Nem történt semmi a szabad­térin. Anyagi kár a mozi­nak, a színháznak. £s amit nem lehet forinttal mérni: kár a közönségnek. MŰSOROS EST: f. hó 30-án, vasárnap este 9 órától az Aranyszarvas étteremben (Szarvas utca 56. sz.) FELLÉPNEK: POÓR PÉTER MONYOK ILDIKÓ SZEGEDI MOLNÁR GÉZA KOVÁCS JÓZSEF KELETI PÁL HAVASSY VIKTOR ÉS A VIDÁM FIUK. KÜLÖNLEGES ÉTELEK, ITALOK. Mindenkit szeretettel várunk NYÍREGYHÁZI ÁFÉSZ (513) JSlsk Károly sokkal izgatot- tabban várja, hogyan sikerül B. E. Bürget Lajos A TÁRGYALÓTEREMBŐL Bántalmazta a családfát Már 1951 óta rendszeres ügyfele a büntető bíróságok­nak Kantár József 36 éves eperjeskei átrakómunkás. Csak 1959-től hét évet töl­tött különböző tartamú sza­badságvesztések miatt bör­tönben, tehát többet volt benn mint kinn. Főként ve­rekedett. súlyos testi sértés, garázdaság, hivatalos sze­mély elleni erőszak szerepelt a „repertoárjában”, de akadt esetenként tartási kötelezett­ség elmulasztása, fogolyszö­kés. ittas vezetés vagy fegy­verrejtegetés is. Szüleivel régen nincs jó viszonyban. Tavaly december 23-án Kantár mégis meglátogatta Mándokon élő szüleit és ro­konságát, többek között test­vérét. Tóth Ferencnét is. A karácsony ünnepe ellenére sem volt valami jó a han­gulat, mert az ittas fiú és az apa között már délután szó­váltásra került sor. Kantár az édesanyjával is veszeke­dett. A szóváltás aztán egyre hangosabb és durvább lett. Kantár végül dulakodni kez­dett az apjával és földhöz is vágta. Tóth Ferenc az apósa vé­delmére sietett, és a felesé­ge is. mert Kantár József mindkettőjüknél erősebb volt. Végül a családi béke meg- bontója egy tűzpiszkáló vas­sal ütötte az apját, a húgát és a sógorát. Az apát a lakásból is ki­dobta, majd tovább üldözte a szomszéd udvaráig, onnan pe­dig vissza akarta húzgálni a lakásba. Csak nagyon nehe­zen lehetett megfékezni a magáról megfeledkezett em­bert. Tóth Ferencné és Kantár József apja súlyosan megsé­rült az összetűzésben. Az asszonynak eltört a keze, az apának pedig — a sok zúzó- dásos sérülés mellett — két bordája. A nyíregyházi megyei bí­róság dr. Ignácz Béláné ta­nácsa tett pontot Kantár Jó­zsef ügyére és — tekintettel a sok korábbi büntetésre — példás súllyal megbüntette: három év szabadságvesztésre. Emellett a bíróság négy évre a közügyektől is eltiltotta a verekedőt. Az ítélet jogerős. 04

Next

/
Thumbnails
Contents