Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-28 / 124. szám
issem -mter Aveomejm JEGYZETEK A szabolcsi nők helyzete A népi ellenőrzés megvizsgálta Intézkedések nyomában A n6k helyzetével foglalkozott már pártunk Központi Bizottsága, megyei bizottsága is állást foglalt e kérdésben. Legfőbb ideje, hogy e helyes célkitűzések jegyében elkezdődjék a gyakorlati munka, fconkrét intézkedések sora. Mik is a problémák? Mindenekelőtt a nők kereseti «iránya, ahol nem is egyszer csorbát szenved az egyenlő munkáért egyenlő bért szocialista elve. De ez csak kifejezője, annak a szintén nem is egyszer tapasztalható bántó megkülönböztetésnek, lebecsülésnek, ami a nők teljesítményét, munkáját éri. Végül az anyasággal kapcsolatos problémák, melyek hátrányos helyzetbe hozzák őket, amikor előmenetelükről, béremelésükről, vagy anyagi-erkölcsi megbecsülésükről van szó. Kezdjük a keresettel és a munkával. 175 ezer munkaképes korú megyei nőlakosunkból mindössze 90 ezer dolgozik és keres. Ha Szabolcs az ország iparosodottabb részein volna, még legalább . 20 ezer nő dolgozhatna, növelve ezzel is a családi jövedelmet. A kereső nők több, mint fele — 50 ezer — a mezőgazdaságban talált munkahelyet, zömmel nehéz fizikai munkát. És a végzett munka, a részvétel aránya nem tükröződik a megbecsülés mértékében. De így van ez az iparban, ahol 454 forinttal, az építőipaiban, ahol 700 forinttal és Két kellemes meglepetéssel szolgált a nyíregyházi járás községeinek a IV. ötéves terv időszakára szóló fejlesztési terve. A nagyarányú beruházásokból a községek üzemei, termelőszövetkezetei is kiveszik részüket: több településen a helyt tanáccsal együttműködve építenek gyógyszertárat, kultúrotthont, iskolát, postát és óvodát. A második meglepetéssel a községi / tanácsok szolgáltak, négy> településen tartalékoltak közel egy-egy millió forintot törpe vízmű építésére, amit majd az V. ötéves terv időszakában készítenek el. A kooperációval épülő létesítmények közül a tímári emelkedik ki, itt 3 millió forint beruházással emeletes épületet épít a tanács, a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a pártszervezet és a takarékszövetkezet. Az emeletes épületben helyet kap a pártszékház, egy kultúrterem, egy ÁFÉSZ-bolt, a posta és a takarékszövetkezet irodája. A létesítmény műszaki átadására 1975-ben kerül sor. Demecserben a községfejlesztési alapból új gyógyszer- tárat építenek, amelyhez a Gyógyszertár Vállalat is hozzájárul, így 700 ezer forintért épülhet fel a környék gyógyszerellátását biztosító létesítmény. Nyírpazonvban 430 ezer forint beruházással tűzoltószertár és postahivatal épül, amelynek költségeit a helyi tanács, a postaigazgatóság és a termelőszövetkezet fedezi. A Tiszadobon épülő művelődési ház beruházásához a termelőszövetkezet ad nagyobb összeget, amelynek a kereskedelemben, ahol 200 forinttal alacsonyabb a dolgozó nők havi keresete, mint a férfiak átlagkeresete. Oka ennek természetesen az is, hogy többnyire segédmunkások, vagy legfeljebb betanított munkások, tehát alacsonyabb bérezést is érdemelnek. A kereseti különbségek mellett nem lehet elhallgatni, hogy a teljes keresetkülönbség nem egyedül ebből adódik. Látszik ez abból is, hogy a tipikusan „elnőiesedett” pályákon, mint a pedagógusoknál és az egészségügyi dolgozóknál, ahol a bérrendszer csaknem kizárja a férfiak és a nők fizetése közötti különbségeket, az egész szakma bérezése el van maradva a megterheléshez képest. Sokat lehetne még említeni a vezetésben való alacsony részvételüktől kezdve a már lány korban jelentkező képzési hátrányokig egy sor olyan kérdést, amit konkréten megállapított pártunk megyei bizottsága is, a szabolcsi lányok, asszonyok helyzetével kapcsolatban. Éppen ezért örülünk neki, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága, majd a társadalmi és tömegszervezetek is sorban napirendre tűzik a javítás módját, hogy a különbségek eltüntetését — melyben azért sok minden történt már eddig is — meggyorsítsák. G. N. Z. épületében a tsz székháza is helyet kap. A négy község üzemei és intézményei tehát anyagiakkal is hozzájárulnak a szépülő települések építéséhez. Ezzel a lehetőséggel azonban több helyen is élni kellene, mert a községfejlesztési alapból nem jut mindenre, s nagy beruházásra csali az üzemek anyagi támogatásával kerülhet sor. Az összefogás eredménye négy községben már mutatkozik, közösen, kooperációval új létesítmények épülnek fel, amire talán nem tellett volna a következő öt évben, ha csak a fejlesztési alapra támaszkodnak a vezetők. Az összefogáson kívül egyre nagyobb teret kap a beruházásoknál a tartalékolás. A tervből megmaradt pénzösszegből nem építenek kisebb létesítményt, hanem tartalékolják és a következő ötéves tervben használják fel. Ezzel a lehetőséggel is éltek a községi tanácsok, négy helyen közel 4 millió forintot tartanak fel az V. ötéves tervre, amiből törpe vízmű épül’. Balsán, Bujon, Leveleken és Tiszadadán ez volt a legjobb megoldás, csak szorgalmas „gyűjtögetéssel” valósulhat meg a lakosság álma, a törpe vízmű. Ezek a tények önmagukért beszélnek. A községi tanácsok vezetői igyekeznek minden lehetőséget kihasználni a falvak városiasodásáért, gondos, előrelátó tervezéssel sokat tesznek az egyre szebbé váló falvakért B. D. „Számunkra nincsenek kis és nagy ügyek, számunkra minden bejelentés, minden vizsgálat fontos.” így summázta a véleményt beszélgetésünk alkalmával Katona Lajos, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. S. hogy valójában így van, a következő néhány példával kívánjuk bizonyítani: úgynevezett kis és nagy ügyekkel. Szándékosan régebbieket választottunk, olyanokat, amelyek már lezártak, s kitűnik: a népi ellenőrök munkája, amelyet nem látványosan végeznek ugyan, nagyon is kézzelfogható eredményekben realizálódik. Ki keli használói A közelmúltban a megyében épült hűtőtá'rolók kihasználását és a velük kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálta a megyei NEB. A megyében több, mint 11 ezer vagon árut tárolhatnak mór hűtőházban a 'közös gazdaságok és a kereskedelem. A vizsgálat összegezett megállapítása: a hűtőtárolók kapacitásának negyede olyan anyagok tárolásával van lekötve. amelyhez nem szükséges hűtőtároló, s jelentős a kihasználatlanul álló tárolótér is. Az esetek többségében nem elemzik a hűtőtárolás költségeinek alakulását, nincsenek kellően képzett szakemberek. A bírálatok mellett több javaslatot is tett a megyei NEB. A vizsgálat megállapításaira nemcsak az érintett gazdaságok reagáltak. A Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége áprilisi tájékoztatójában a NEB-vizs- gálat alapján konkrét javaslatokat tesznek: a szövetség segítséget nyújt ahhoz, hogy a hodászi Béke Tsz-ben megszervezzék a hűtőházak javító-karbantartó szervizét. Ez év második felében a Hűtőtárolókban dolgozó szakemberek részére tapasztalatcserét szerveznek. A szövetség segítséget nyújt ahhoz. hogy az Állami Termékgazdálko-- dási Igazgatósággal kapcsolatot alakítsanak ki azok a tsz-ek. amelyeknek hütőtóro- lói nincsenek kellően kihasználva. A színhely Szamoshér Egy másik ügy színhelye Szamoskor. A községi tejbegyűjtő hely rendkívül rassz állapotban volt, a' tejet szállító autók alig tudták megközelíteni. szinte felszántották a környéket. Ilyen állapotban nem lehet fenntartani a begyűjtőt — ez volt a lényege annak a bejelentésnek, amelyet a mátészalkai járási NEB kapott. Népi ellenőr bevonásával megvizsgálták a panaszt, tárgyaltak a községi vezetőkkel és a tejipar illetékeseivel. A tárgyalások nyomán a községi tanács elnöke megfelelő telket ajánlott fel az építkezésekhez, a tejipari vállalat pedig a következő évben új tejgyűjtő helyet építtetett — így a panasz mindenki számára megfelelően elintéződött. Hasonló ügy zajlott Vaján. A népi ellenőrzési csoport vizsgálata során jegyzőkönyvben rögzítették a vegyesboltban: „az üzlet egyáltalán nem felel meg a követelményeknek.” A mátészalkai járási NEB ülésén alig két héttel később a Vajai ÁFÉSZ csoportvezetője reagált a boltjukat ért bírálatra: az egyik üzletüket új helyiségbe költöztetik, a másikat felújítják. Azóta megtörtént. Ezek az ügyek közérdekűek, több tsz munkáján, illetve egy-egy község ellátásán javítottak a NEB-vizs- gálat után az illetékesek. helyben js Varrnak azonban egészen más típusú vizsgálatok is. A múlt év februárjában a társadalmi tulajdon megkárosítására hívta fel a NEB figyelmét egy bejelentő: K„. M. főállattenyésztő szabálytalanságairól közöltek adatokat. A tsz sertéseivel együtt adja át a sajátjait (év®te 10—11-et nevelt) s az időnkénti átadásnál az derült ki, a kisebbek a tsz-ből származnak, a nagyobbak a „maszek” sertések, holott átadás előtt ez éppen fordítva volt. Körültekintő, alapos vizsgálat során bebizonyósodott: a főállattenyésztő által beadott két koca 108, a két hízott sertés pedig 110 kg-mal lett súlyosabb az átvételi bizonylatokon, mint valójában. A jogtalan összeg ebben az egy esetben a felvásárlási árak figyelembevételével meghaladja az ötezer forintot. A járási NEB javaslatára a termelőszövetkezet intézkedett: a jogtalanul — a tsz kárára felvett összeget visz- szafizettette,: s a magának túl sokat megengedő főállattenyésztőt egy évre kizárta a Cikkünk nyomán 1971. május 5-én a Kelet- Magyarország Fórum rovatában „Kórház utcai kérés” címmel cikk jelent meg. A cikkben foglaltakkal egyetértünk. Ugyanis 1971 évben a közgazdasági technikum építéséhez munkahelyátadásra került sor. Az átadás alkalmával a résztvevők megállapodtak, hogy milyen nagyságú építési területet vehet igénybe az építőipari vállalat, mely területet a balesetek elkerülése érdekében körül kellett keríteni. A kerítés elhelyezésekor a vállalat a tanyai kollégium előtti gyalogos utat is igénybe vette. Osztályunk mint az I. fokú útügyi hatóság kötelezte a Hogy kik érkeztek elsőnek a tett színhelyére? Hát az a két-két kartárs, akik szenvedélyes ultisok, de kocsijukban csak ketten-ketten lévén, e nemes izgalmukat így nem élhették ki. így hát dolguk végeztével ők már kora délután a pázsit gyepén ültek, és kontrázták egymás partiját, ultiját. Volt, aki a kiindulási pontén keresztül kellett, hogy eljusson a halászlészürcsölés- re. És eljutott. Hogy sok volt a felesleges kilométer? Lehet. De lehet ezen segíteni. Néhány fontos ügvet személyes megjelenés helyett telefonon intéznek majd el randizó barátaink, és így majd megspórolják a most feleslegesen lefutott kilométert, s üzemanyagot. 3. Elment tankolni.» A garázs pihenőjében vágpréniium- és a részesedési- alap-juttatásból. Ezzel az ügy érdemi része lezárult, de külön tanulsággal is szolgálhat: a tsz állatállományának értékesítését a korábbinál nagyobb figyelemmel kell kísérni, hogy a visszaéléseket már a helyszínen fel lehessen deríteni. Sokrétű munka Hasonló ügyet kellett elintézni a vásároshaményi-járásban is. Egy vizsgálat, alkalmával ■ kiderült: J. T. termelőszövetkezeti főkönyvelőnek közel 32 ezer forint tartozása van a szövetkezettel szemben. Korábban is nagyobb összegű előlegeket vett fel. mint amennyi őt megillette volna. Az alapos vizsgálat fényt derített arra is, a főkönyvelőnek anyagi erejét meghaladó OTP-köl- csönei vannak: a család tagjainak már több mint 55 ezer forint különböző kölcsöne volt. amelyek egy részét az előírások figyelmen kívül hagyásával vették fel. Ilyen körülményeket és anyagi helyzeteket tárt fel a vizsgálat, A NEB megállapításait megküldték az illetékes gazdasági vezetőknek. Az intézkedés: a termelőszövetkezet vizsgálatot végzett, amelynek nyomán a főkönyvelőt fegyelmivel elbocsátották. Rendezték a tartozásokat is. (A MÉSZÖV a takarékszövetkezeti kölcsönök ügyében intézkedett.) A . felsorolt vizsgálatok, ügyek bepillantást engednek abba a sokrétű munkába, amelyet a népi ellenőrök végeznek. A munka erénye: akár eéyes embereket, akár gazdaságokat vagy községeket érintenek, nem elégednek meg a hiányosságok feltárásával, az alapos vizsgálatok során javaslatokat, ötleteket adnak az illetékes gazdasági vezetőknek. akik mindezek birtőkában intézkedhetnék. M. S. kivitelező vállalatot — a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat —, hogy a gyalogosforgalom számára utat biztosítson, oly módon, hogy a Városmajor utcai tanyai kollégium előtt a Kórház utca és a Városmajor utca között két méter széles járdát alakítson ki. Május 29-én osztályunk helyszíni szemlét fog tartani, s ameny- nyiben a kivitelező vállalat az • előírtaknak nem tett eleget, úgy az 1957. évi IV. tv. 77 §-ában biztosított bírságolási joggal fogunk élni. Nyíregyházi Városi Tanács VB építési és közlekedési osztálya ni lehet a füstöt. Valaki megszólal: , — öcsi, dobjál már haza. Otthon hagytam a gyufámat. — Most miért akarsz átverni? Nem is bagózol... — Isten uccse otthon hagytam. Tudod a főnök megöl, ha I: öngyújtója nem működik, és nekem meg nincs gyufám. — Mondtam már, hogy ne szédíts. Mondd azt, Hogy meg akarod cirógatni az asszonyt, mert nem bírsz ki nélküle még egy fél napot sem. — Ne marháskodj már. — És mit mondanak a fiúk a főnöknek, ha menni akar valahová? — Elmentél tankolni. — És a te főnöködnek? — Annak is. Az ő ablakából nem lehet idelátni, a telefon meg nem lát... Sigér Imre Garázstól garázsig 1. „...inkább a céget...* Lukács a cég egyetlen gépkocsivezetője. Zsuk féle kocsival jár és messziről és előre süvegeit tagja a kollektívának. Jelszava: „Inkább a céget lopjam, mint a napot.” Így aztán munkaidőben kocsija kereke csak addig áll, míg felveszi megbízói rendelését. A menetlevél persze szabályos. A hivatalos feladat is világos: anyagmozgatás a cég egyik telepéről valamelyik másikra. Ebbe aztán elfér a család oviba, bölcsibe, piacra, munkahelyre és vissza való szállítása, gázbeszerzés, patron és egyéb hiánycikk felhajtása a cégtársaknak, egy kis építésianyag-szállítás a szomszédnak, jó ismerősnek, idegennek és ki tudná sorolni lehetőségeit, no meg a bélelt kézfogással nyilvánított hálás köszöneteket. Hogy mi van a cég hivatalos munkájával? Felibe, harmadába végzi azt is, a többit bérkocsikkal bonyolítják le, mert hát egy kocsi nem győzhet mindent.« 2. Randi A fiúk a randit a Teleki halászcsárdánál beszélték meg délután öt órára. Azért ötre, mert a munkaidő az ugye négy óra körül lejár, és idő kell míg a randi színhelyére vágtáznak. Abban is megállapodtak, hogy aki elsőnek ér a randi színhelyére, az rendel tizenkét adag halászlét. El is felejtem! Honnan is kell taposni a gázt? De nézzük egyénenként: A Porfelhő Verő Egyesülés embereinek valahol a negyvenkilences műút nyolcvanhatos kilométerkövénél kellett a maguk által felvert porfelhőből mintát venni, és innen vágtázni vissza Telekre, közben motorhűtő, ember- fűtő pihenőket tartani. A másik társaság emberei azzal a céllal kellett, hogy nyakukba vegyék a terület déli részét, hogy meggyőződjenek róla: a vidéki alkalmazottak munkahelyeiken tartózkodnak-e? Közben minden igyekezetükkel azon fáradoztak, hogy le ne késsék a halászlét megelőző toroköblögetést. Ebben csak a pi- ■ lóta hátráltatta őket, mivel itt ő nem merte magát érdekeltté tenni. A szépülő községekért Figyelni Lesz átjáró a Kórház utcaiaknak Kitől várhat segítséget ? Az asszony régi panaszoä — és tanácskérő. Nem tud mit tenni, hová fordulni, ezárt jött a szerkesztőségünkbe, már több mint egy évvel ezelőtt. Akkor cikk jelent meg a városi tanács ifjúság- védelmi bizottságának munkájáról, így keresett föl bennünket. A panasz csak annyi volt, hogy iszik a férje, durva a családhoz, nem adja haza a keresetét, nélkülöznek. Tipikusnak is mondhatnál * de azt is, amit oly sok esetben már: nehéz tanácsot adni.. Azért valahol mégis bele- kezdtünk. Először elmentünk ahhoz a nyíregyházi ktsz-hez, ahol a férj kőművesként dolgozik. Korábban ők / erőltették a férjjel az elvonókúrát. mert munkaidőben csak nagyon ritkán rúgott be. Beszéltünk az elnökkel és olyan megállapodásra jutottunk, hogy két intézkedést is tesz. Egyik: ezentúl az asz- szony felveheti a férj fizetését. A másik: javasolja az elvonókúrát. Mindkettő — s ezt nyugodtan állíthatjuk, — nemcsak a család, hanem a férj érdekeit is szolgálta. Az ember jó munkás, de félő volt, hogy egyre nagyobb szerepet kap életében az ital, s akkor már nem lehet majd számítani rá. Bár a legtöbb férj szégyenletesnek tartja, ha a feleség veszi fel a fizetést, — a - mi emberünk belement. Józanon — mint a legtöbb szesztestvér, — tudta, milyen veszélyeket rejt számára az alkoholizmus. Ö úgy mondta: mégsem képes ellenállni, ha a haverok megkínálják. És elvonókúrára is jelentkezett! Ez ritkaság, de emberünk javulási szándékait mutatja. Ezután a négytagú család élete valamelyest, rendbe jött. OTP-re építettek házat korábban, s az asszony áru- vásárlási hitelre rendezte be. Úgy vélte ugyanis, hogy ha a férj nem fizeti be a részletet. az OTP úgyis levonja tőle, s a pénz nem a kocsmába kerül. Az elvonókúra után ilyesmire nem volt szükség. És cserébe az asszony is. olyasmiket vállalt, ami nem mindennapos. Reggel újságot hord ki, és napközben is dolgozik. B’elvállalt — csak úgy, maszek, — két lépcsőházat takarítani, ezenkívül mindenféle alkalmi munkát. Még utóbb a Luna-parkban is dolgozott. De közben kettétört a jól alakuló családi élet. Húsvét- kor kérte a férjét, hogy ne menjen el locsolkodni. Ö mégis elment, s arra hivatkozott, hogy ha az elvonókúra óta tud málnát inni, — akkor locsolódásnál is megállja. De nem volt képes megállni. Azóta iszik. És az orvosok szerint a visszaeső alkoholista nem különb a „kezdőnél”. Amit fusizik, az a kocsmába kerül. (Csak májusban legalább 800 forintról van szó!) És a fizetést is ő veszi fel, mert az asszony — a javulás eredményeként^ erről már korábban lemondott. Most tanácsért jött szerkesztőségünkbe. Mit tegyen? Kezdje elölről? Kérje a fizetésfelvételt, elvonókúrát ? Meddig lehbt ezt csinálni? A két gyerek nő, hét- meg kilencévesek, rájuk is gondolni keit. Nem, úgy érzi, nem képes újra elkezdeni és lehetséges, hogy elválik a férjétől. Eddig a történet. Tulajdonképen sematikus, hiszen oly sok hasonló van megyénkben. És segíteni1 nem tudunk, sem mi, sem más szervek. Hiányosak az alkoholizmus elleni törvények, az eljárás bürokratikus, tulajdonképpen nem sokat érnek. Sok helyen változtatást igényelnének. Kun István---- . —mi
