Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-28 / 124. szám

KXVIIL EVFOLTAM. 124. SZÄM ÄRA: 80 FILLER 1971. MÁJUS 28, PÉNTEK LAPUNK TARTALMIBÓL A népi ellenőrzés megvizsgálta (3. oldal) A BNV-ről jelentjük (5. oldal) A rádió és televízió jövő heti műsora <4. oldal) Jasin elbúcsúzott (7. oldal) Kettős felelősség A termelőszövetkezetek kollektív vezetése a szövet­kezeti demokrácia döntő al­kotóeleme. A tagság a közös , vagyon gazdája. A kollektíva felel a közös gazdaság életé­ért, fegyelméért. A közgyű­lés, mint legmagasabb fórum határozza meg a termelés rendjét és dönt a közösség minden fontos dolgában. Ez a magas fokú közös fe­lelősség azonban csakis a kollektíva tagjainak egyéni felelősségén alapulhat. A kö­zösség minden tagja ugyanis nem lehet ott egyszerre min­denütt. Éppen ezért vala­mennyi poszton olyan em­bernek kell állnia, aki a kö­zős felelősség részeseként jó gazdája a maga munkaterü­letének is, s ami az ő ha­táskörében történik, azért el­sősorban ő vállalja a felelős­seget. Ahol ez nem így van, ott tulajdonképpen nincsen fe­lelős. Hiszen a traktor álla­potáért elsősorban a trakto­ros felel, az elraktározott ga­bona minőségéért a raktáros, s ha egy tehenész gondatlan- saga folytán tűz támad az istállóban, azért nem terhel­heti közvetlen felelősség a hetedik határban kukoricát kapáló növénytermesztőket, bár a közös vagyonért ök is felelősek. A kollektív vezetésnek — ha valóban kollektív — ép­pen az a legfontosabb tenni­valója, hogy meghatározza az egyéni felelősség mértékét. Ezt pedig csak azzal kezdhe­tik, hogy a vezetés megbízik az emberekben, a különböző poszton állóknak hatás­kört ad, s önállóságot a fel­adatok megoldásához. Aki­nek ugyanis nincs hatásköre, akinek mindent előírnak, aki nem maga dönti el, hogyan végezze dolgát, az nem tud­hat gazdaként, a közös fele­lősség részeseként helytállni a közös munkában. Éppen ebben a kettős fe­lelősségben mutatkozik meg legmarkánsabban a szövetke­zeti demokrácia ereje, ez ga­rantálja a szövetkezetek er­kölcsi szilárdságát és anyagi boldogulását is. A szövetke­zeti tagnak éreznie kell; hogy csak akkor válhat a kö­zös jó gazdájává, csak ak­kor lehet a leg jobbakkal egyenértékű tulajdonos, ha a maga posztján is teljes fele- . lősséggel áll helyt, végzi a dolgát, A kollektív vezetés — sez nem a bizalom hiányát je­lenti — nem bízhatja a helytállást csupán a jó szán­dékra. Szünet nélkül igazsá­gosan és nagyon határozottan ellenőriznie is kell ki, hogyan teljesíti meghatározott fel­adatait. Ez az ellen­őrzési kötelezettség ép­pen úgy vonatkozik az elnök, a főkönyvelő, a főagronómus munkájára, mint a brigád­vezetőre, vagy a többi tsz- tagra. Ha az ellenőrzés hiá­nya miatt éri kár a közöst, akkor baj van a szövetkezeti demokráciával és a kollek­tív vezetéssel is. Jó néhány tsz-ben még ma is divatban van az egyé­ni felelősség elkenése: „Kö­zösen csináltuk, közösen kell vállalnunk a kárt” — mond­ják. így történt ez az egyik jónevű közös gazdaságban is, ahol tönkrement ISO hold kukorica, mert a főagronó­mus a megállapodás ellenére „elspórolt” néhány munkafo­lyamatot. Végül is a tagság Hem nyugodott bel<^ hogy Tanácskozik a CSKP kongresszusa Leonyid Brezsnyev beszéde Prágában . a csehszlovák—szovjet barátsági nagygyűlésen A CSKP XIV. kongresszu­sán Leonyid Brezsnyev veze­tésével részt vevő szovjet párt­küldöttség csütörtökön dél­előtt látogatást tett a prágai autógyárban. A gyár arról ne­vezetes, hogy 1968. júliusá­ban az üzem 99 dolgozója le­velet küldött szovjet barátai­nak. Az üzemben nagygyűlést rendeztek, amelyen beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára. Nem feledkezünk meg ba­rátainkról és értékeljük har­costársaink bátorságát és ki­tartását a közös ügyért. a szocializmus, a kommunizmus’ építéséért vívott küzdelemben. Jól emlékszünk 1968 nehéz nyarára, amikor az összes szovjet emberek — a párt és a kormány vezetőitől a mun­kásokig és a kolhozparaszto­kig — aggodalommal figyel­ték azt, hogyan veti árnyé­kát a szocialista Csehszlová­kiára az ellenforradalmi for­dulat — hangsúlyozta beszé­dében Brezsnyev. Ebben az időszakban éppen az önök üzemében emelte fel szenvedélyes hangját 99 inter­nacionalista, aki elég bátor­nak érezte magát ahhoz, hogy a következő szavakkal fordul­jon a szovjet emberekhez: „barátságunkat és szövetsé­günket a Szokolovónál, a Dukla-hágón és a többi harc­mezőn közösen kiontott vér tette szentté. Ellenségeink nem változtak, azok továbbra is az imperialisták és felderítő szolgálataik, csak el­lenségeink most tapasztaltab­bak és éppen ezért veszélye­sebbek...” A 99 internacionalista leve­lében és a szocialista Cseh­szlovákig több más hazafiá­nak beszédeiben akkor a cseh­szlovák munkásosztály igazi hangját hallhatta az egész világ — hangsúlyozta Brezs­nyev. A CSKP és a csehszlovák társadalom egészséges erőinek az igazi kommunisták állha­tatosságának eredményekép­pen a Szovjetunió és más szocialista országok testvéri segítségével sikerült meghiú­sítani az ellenforradalmi kí­sérletet — állapította meg Leonyid Brezsnyev. Önök emlékeznek arra, hogy a jobboldali szocialista­ellenes erők egyes gazdasági nehézségeket kihasználva, az egész szocialista gazdasági rendszert bírálták. Fel akar­ták számolni az üzemek, a gyárak, a bányák össznépi tu­lajdonát. Tagadták a gazdasá­gi tervezés lenini elvét és a tervezést a vállalatok „sza­bad versenyével” akarták fel­váltani — mondotta a továb­biakban Brezsnyev. Arról ál­modoztak, hogy újra létrehoz­zák Csehszlovákiában „a tőke­piacot és a munkapiacot”, ami tulajdonképpen a tőzsdét és a munkanélküliséget jelen­tette volna. A szovjet emberek nagy megelégedéssel tapasz­talták, hogy Csehszlovákia munkásosztálya nem követte a szocializmus jobboldali re­vizionista „reformereit'' — jelentette ki az SZKP KB fő­titkára. A jobboldali revizionisták országban a szocializmus védelmezői ellen irányuló po­litikai terror légkörét szítot­ták, a szocializmus védelme­zőit lényegében megfosztották legelemibb jogaiktól. A hír­hedt „szabad vita” gyakorlati­lag a szocializmus ellenségei­nek biztosított szabad kezet — hangsúlyozta többek között Leonyid Brezsnyev. A jobboldali erők Csehszlo­vákiát a kapitalista nyugattól való függés felé taszították — állapította meg Brezsnyev. A szovjet emberek ezt jól meg­értették és a csehszlovák munkásosztály is megértette, s nem követte a jobboldalia­kat — mondotta Brezsnyev. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban Brezsnyev hang­súlyozta. hogy a szocialista or­szágok 5 éves terveinek ösz- szeállitásánál figyelembe vet­ték a kölcsönös gazdasági együttműködés fejlesztését. Figyelembe kell venni, hogy Csehszlovákia magas műsza­ki kultúrájával és hagyomá­nyaival, nagy ipari bázisával fontos szerepet játszik ebben a folyamatban — mutatott rá Brezsnyev. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban Brezsnyev töb­bele között kijelentette: nap­jainkban a világban sok pozi­tív változás tapasztalható. A népek rájöttek, meg lehet akadályozni, hogy az imperia­lizmus újabb véres háborút robbantson ki. Tudjuk azon­ban, hogy vannak még a vilá­gon és az európai kontinen­sen olyan erők, amelyek nem akarnák belenyugodni a má­sodik világháború történelmi eredményeibe, revansra töre­kednek, meg akarják változ­tatni a fennálló határokat, vissza akarják állítani a szo­cialista országokban a régi polgári rendet. Ellenfeleink mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy szétrombolják a szocia­lista államok testvéri közössé­gét, ki akarták szakítani so­rainkból Csehszlovákiát, ez azonban nem sikerüli;. Külön­böző fogások, rágalmak és provokációk segítségével el akarják hinteni a viszály magvait a szocialista országok és a gyarmati iga alól felsza­badult haladó államok kö­zött. Az utóbbi időben int-’ rikáik fő célpontjául az Egyesült Arab Köztársaságot választották, azonban terveik nem válnak valóra — hangsú­lyozta Brezsnyev. Befejezésül az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára biztosította a nagygyűlés résztvevőit, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja mindent megtesz az SZKP és a CSKP, a szovjet és a cseh­szlovák nép közötti barátság és együttműködés további fej­lesztése és erősítése érdeké­ben. * A Leonyid Brezsnyev ve­zette SZKP-küldöttség csütör­tökön Prágában megtekintette a „Csehszlovákia Kommunista Pártja 50 éves” című kiállí­tású A kongresszus csütörtöki munkanapja A CSKP XIV. kongresszusá­nak harmadik munkanapja a mandátumvizsgáló bizottság jelentésével kezdődött. Ezt követően került sor az ötéves terv irányelvei feletti vitára és a testvérpártok küldöttsé­gei vezetőinek felszólalásaira. Elsőnek Karel Hoffman, a szakszervezeti tanács elnöke beszélt, majd utána helyi kül­döttek szólaltak fél. A szónoki emelvényen őket Nguyen Van Thiu, a DNFF küldötte követ­te. Szót kapott az Indiai, a Portugál, a Brazü, a Német és az Amerikai Kommunista Párt küldötte is. Utánuk is­mét csehszlovákiai felszólalók következtek, majd. déli szünet következett. A szünetet követően a Csehszlovák Nemzeti Frontba tömörült pártok vezetői kap­tak szót, akik köszöntötték a kongresszust. Beszédet mon­dott a Koreai Munkapárt kül­dötte, a finn, a francia, a ku­bai pártok delegátusa, majd a jugoszláv kommunisták üd­vözletét tolmácsolták a kong­resszusnak. (Folytatás a 2. oldalon) természeti csapásként köny­veljék el a kárt, kiderítették a mulasztót és felelősségre is vonták, A szövetkezeti demokrácia nem játék. A kollektív veze­tés item arra vate. hogy el­mossa az egyéni felelősség határait és .búvóhelyet nyújt­son a hibák elkövetőinek. A társadalom, a közösség adta bizalmat és lehetőséget az egyénnek fokozott felelősség­vállalással és helytállással kell megszolgálnia. Csakis így valósulhat meg maradéktala­nul a kettős, a szorosan kap­csolódó egyéni és közös fe­lelősség. Kékesdi Gyula Kommunista vasárnapok Záhonyban Május 23-án szervezték a záhonyi MÁV-körzetben. az első. kommunista vasárnapot. 251 fő vett részt önkéntesen az átrakó munkában, a veze­tőkön és az irodai dolgozó­kon kívül sok fizikai mun­kás is. 32 széles vágányú vagont raktak ét, s ennek az értéke 9069 forint. A pénzt arra gyűjtik, hogy a záhonyi dolgozóknak tud­janak víkendházat vagy ka­bint építeni a kisvárdai stran­don. Ezért még két vasárnap terveznek társadalmi mun­kát, s remélik, hogy a rész­vétel még tovább növekedik. Ülést tartott a Petőíi-emlékliizoííság A Petőfi-emlékbizottság Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta a bizottsági ta­gok, az állami és társadalmi szervek által készített, továb­bá egyes személyek által be­küldött javaslatokat. Öröm­mel állapította meg, hogy a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára való felké­szülés széles körben megmoz­gatta a hazai társadalmi köz­véleményt és külföldön is visszhangot keltett. A bizottságban széles körű vita folyt, a művészeti szö­vetségek, a bizottság tagjai újabb javaslatokat, felajánlá­sokat tettek, értékes gondola­tokkal gazdagították a jubi­leumi ünnepségekre vonatko­zó elképzeléseket. A vitában felszólalt Losonczi Pál, Orbán László, Illyés Gyula, Kazimir Károly, Bencsik István, Ná- dasdy Kálmán, Páriái Pál, Ga- ramvölgyi József, Parkas Fe­renc, Somogyi József, Darvas József, Berek Katalin és Svky János, Megnyílt a párizsi légiszalon Pompidou elnök csütörtökön délután megnyitotta a Párizs melletti Le Bourget-ban a nemzetközi repülőgépi pari és űrhajózási kiállítást. A kiállítás repülőgépipari részén 16 ország 1768 különböző típusú polgári és katonai repülőgé­pet és helikoptert mutat be, az űrhajózási részben pedig a legnagyobb érdeklődésre a szovjet és amerikai űrhajómo- dellek tartanak számot. Képünkön a TU—144 szuperszoni­kus utasszállító repülőgép, utazósebessége 2500 km órán­ként, alig két óra alatt teszi meg az utat Moszkvától Del­hiig. Repülési magassága 20 000 méter, 121 utast szállíthat, leszállás nélkül 6500 kilométert repülhet, a felszálláshoz szükséges nekifutása 1900 méter. A világ legnagyobb helikoptere: ä r„V—12”, amely több, mint 40 tonna terhet képes felemelni 2500 méter ma­gasra. Sebessége több, mint 200 km óránként. A helikop­tert négy, egyenként 6500 lóerős motor hajtja. A húzóerőt két, különböző irányban forgó hatalmas légcsavar fejti ki. Személyzete hattagú, preiefoto — Keiet-Magyararszágii VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents