Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-27 / 123. szám

i <*dé KEEüT-MAG Y A RORSZ AÖ KW. május 27. ____________________________________________________________________________ Korunk mezőgazdasága Védekezés a szőlőperonoszpóra és szürkepenész ellen Az eredményes szőlőtermesztés alapvető feltétele a hatékony növényvédelmi munka. Ennek érdekében az aláb­biakra hívjuk fel a figyelmet. A legsúlyosabb kárt üzemi és házikerti szőlőkben egy­aránt, évről évre a peronoszpóra és a szürkepenész okozza. A peronoszpóra elleni védekezés időpontjának pontos megálla­pításához jó eredménnyel használható az Istvánffi—Pálinkás —Sávoly-féle lappangási idő táblázat Közép hőm. Lappangási idő napokban Időpont C* levélen fürtön 10—13 T5—18 18— 8 május közepéig 14 12—15 12—15 május végéig 15 9—11 9—11 június eleje 17 6— 7 11—13 június vége 18—Í9 5— 6 13—15 július 20—25 4— 5 15—18 augusztus A májusi csapadék és magas középhőmérséklet miatta lappangási idő rövid, ezért a védekezések elvégzésének most különös jelentősége van. A szőlőben folytatott védekezési munkát két csóportra kell osztani. ALAPVÉDEKEZES Három permetezésből áll, és az időjárástól függetlenül minden évben el kell végezni. 1. Virágzás utolsó szakaszában (kb. 80 %-os elvirágzás­kor), cca. május vége, június eleje. 2. Fürtr'-ódás előtt, cca. július 5-től 10-ig. 3. 30 nappal szüret előtt Ezekhez a védekezésekhez ORTHOPHALTAN-t 0,3 vagy EUPAREN-t 0,2 % töménységben kell használni. A tö­kéletes bevonat biztosítása érdekében 8—10 hl/kh permetlé felhasználása indokolt. Ezek a készítmények a peronoszpó- rán 1 ívül jó hatást nyújtanak szürkepenész ellen is. kiegészítő vedekezes Csapadékos időjárás esetén az alappermetezéseken fe­lül — szükség szerint — 4—5 alkalommal kell még ez év fo­lyamán védekezni. ‘i ej >vl..u ............ ... Uk A máj* említett szerek mellett használható még: BORDÓILE 0,75—1,5 %, ORTHOCIÜ 0,2—0,3 %, DITHANE M—45 0,2 %, ANTRAKOL 0,2 %, CUPROSAN SUPER D 0,3—0,5 % stb. Tartósan vizes tőkék esetén a fürtvédelem érdekében elengedhetetlen a porozószerek használata, pl. ORTHOPHAL- TAN porozó 10—16 kg/kh, DITHANE porozó 10—16 kg/kh, RÉZMÉSZPOR 6—10 kg/kh dózisban. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a porozás csak a permetezés ki­egészítésére szolgál! Közegészségügyi és bortechnológiai okokból az első védekezéseket szerves hatóanyagú szerekkel, míg az utolsó kettőt réztartalmú készítményekkel ajánlatos elvégezni. A védekezés hatásfokát jelentősen leronthatja a sző- Kfürtmolyok károsítása. Az előidézett sebzések szabad utat biztosítanak a kórokozók fertőzéséhez. Ezért a gombabeteg­ségek elleni védekezés mellett a kártevők elleni védekezésről sem szabad megfeledkezni. SaRai Pál Kállósemjén Időszerű növényvédelmi teendők VARASODAS: Az elmúlt évi vwasodásíertőzés következtében a lehullott leveleken nagy meny- nyiségű fertőző gombaképlet te­lelt át. Megfigyeléseink szerint az aszkospőrák szóródása már már­ciusban megkezdődött, tehát a fertőzés lehetősége íakadástól biz­tosítva volt. Az áprilisban hul­lott csapadék szintén kedvező feltételeket biztosított az első fer­tőzések létrejöttéhez. A szabad szemmel látható tünetek május 7-től napjainkig egyre nagyobb mértékben jelentkeztek és több szakszerűtlenül permetezett gyü­mölcsösben máris erős lombfer­tőzés alakult ki. A lombozat to­vábbi fertőződésének és a gyü­mölcsre történő átterjedésének megakadályozására a továbbiak­ban fokozott gondot kell fordí­tani. Jó hatással használhatók az alábbi készítmények: Buvicid K (magyar kaptán) 0,3 százalék, Orthocid 0,3 százalék, Dithane M—45 0.2 százalék, Merpán 50 WP 0.3 százalék. Delane Sp. 0,05— 0,075 százalék, Zlneb 80 0,2 szá­zalék. Antrakol 0.2 százalék. A felsorolt növényvédő szerek bármelyike jó eredményt bizto­sit, ha a védekezés szakszerűen és rövid permetezési fordulóval történik. A javasolt varasodás el­leni szerek általában a gyümöl­csöt nem perzselik, és a liszt­harmat, illetve rovarölő szerek­kel jól keverhetők. ALMAMOLY: Az almás termésű gyümölcsösök egyik legveszedel­mesebb kártevője az almamoly. Tömeges megjelenése a napok­ban megtörtént. A védekezést, ahol nem végezték el, azonnal meg kell kezdeni. A további vé­dekezéseket szükség szerint 10— 14 naponként ismételjék. A véde­kezésre javasolt növényvédő sze­Safidon 40 WP 0,25 százalék, Bl—58 WP 40 0,125 százalék, Di- mecron 50 0,06—0,1 százalék, Me- tatlon 50 0,1 százalék, Wofatox. Sp. 30 0.5—0,5 százalék, Metiipa- rathion WP 0,5—0,6 százalék, Gu- sathion 25 WP 0,15—0,2 százalék, Sumithion 50 EC 0,2 százalék, Metil-Cotnion 25 WP 0,15—0,2 szá­zalék. A javasolt szerek közül a Wo- fatox Sp, Metüparathion WP, Di- mecron 50, Metil-Cotnion 25 WP és a Gusathion 25 WP erős mér­gek, ezért felhasználásukat csak növényvédő szakmérnök, illetve növényvédelmi szaktechnikus irányíthatja. BURGONYABOGAR : A lárva­kelést figyelembe véve (május 18-án kezdődött) a tömeges lár­vakelés május 26—június 5. kö­zött várható. A védekezés opti­mális Ideje a fiatal lárvák tö­meges megjelenésével esik egybe. Rendelkezésre álló növényvédő szerek: + Birlena 25 WP o,6 kg/kh, Safidon 40 WP 1,0 kg/kh, Sevin 85 WP 0,75 kg/kh, 4- Ultra- cid 40 WP 0,4 kg/kh, + Dimekron 50 WP 0,25 kg/kh, Fiiból E 1,6 kg/kh. A fent említett szereket kt. holdanként 400 liter vízben kell kijuttatni. Birlane 25 WP-t csak az első permetezésre és csak a későn betakarításra kerülő bur­gonya esetében lehet felhasználni! A +-szal jelzett rovarölő sze­rek erős méregjelzésű növényvé­dő szerek, ezért csak szakmérnök. Illetve növényvédelmi szaktech­nikus Irányítása mellett használ­ható, a nem jelzettek házikert­ben is. Az óvó rendszabályok szigorú betartására külön felhívjuk a fi­gyelmet l Megyei Növényvédő Állomás MI ÍGY CSINÁLJUK Hasznos újítás a nagykállói Virágzó Föld Tsz-ben A múlt esztendőben két da­rab NDK-gyártmányú E—512- es típusú kombájnt vásárolt a nagykállói Virágzó Föld Ter­melőszövetkezet. Ez a géptí­pus 25 féle szemes termény betakarítására alkalmas. Ed­dig ilyen — szánté univerzá­lisnak mondható — betakarí­tó gép nem dolgozott a ma­gyar mezőgazdaságban. Öröm­mel fogadták a nagykállóiak. Az őszi árpa betakarításának kezdetétől egészeij a kukori­catörés befejezéséig használ­ták a kombájnt. Ez több, mint 4 hónapos működtetést je­lentett. Az egy-két termény bet?'"' rítására alkalmas kom­ból -a! szemben ez már óriási előny. A korábbi gabo­nakombájnok 2—3 hetet dol­goztak, aztán álltak egész év­ben. Az utóbbi években kezd­ték már a napraforgó- és a kukorica-betakarításban is — bizonyos kiegészítő szerelé­kekkel alkalmazni. Az E—512- es ezeket már eleve mind „tudja”. A nagykállói szak­emberek még ezzel sem elé­gedtek meg. Az átalakítás Széli József tsz-főagronó- mus ötlete alapján Szabó An­tal gépcsoportvezető és né­hány szerelő egészen egyszerű átalakítással megoldották, hogy a kombájnt pillangósok betakarítására is lehessen használni. Az átalakítás szer­kezeti változtatást nem jelent, tehát új szerkezetet nem sze­relnek rá, meglévőt nem csor­bítanak (szűkítés, betoldás, stb.), csupán a nagy gyűjtő- asztalt és a dobkosorat szere­lik ki. Ezek pedig olyan alkat­részek, amelyek sérülés nél­kül, egyszerű csavarozással ki­szerelhetek és ugyanígy visz- szarakhatók. Az egész átala­kítás néhány óra alatt elvé­gezhető. A 6 méter széles vágószer­kezetet rajtahagyják a gé­pen és a kombájnvezető dönti el, hogy milyen széles rendet vág. Egy közepes, nem gyo- mos termés esetén 4 méteres rendet tudnak vágni a gép­pel. Az újítás előnye A nagykállói termelőszövet­kezet 10 órás műszakban ez­zel a géppel 30 hold pillangóst vágott le. A 280 hold lucerná­jukat 9 nap alatt takarították be. Egy műszak alatt mintegy 1800—2000 mázsa zöldtakar­mányt képes továbbítani a felvonó. Tehát a 30 hold gyenge termés esetén lehet több, de kiváló termésből eset­leg 25 holdat takarítanak be. Kísérleteztek már SZK- kombájnokkal Is a nagykállói- ak, de az szecskázta a ter­ményt, ez pedig szénaszárí­tásra és silótöltésre is megfe­lelő anyagot szolgáltat. A tel­jesítménye megfelel két jó fű­kaszának. (Fűkaszából elég gyenge az ellátás — kevés van, és a minősége sem a leg­megfelelőbb.) A termelőszövetkezet a le­vágott szénát rendsodróval forgatta. A felét 24 órás fony- nyasztás után silóba tette. Itt is fejlett módszert alkalmaz­nak — fóliával bélelt gödörbe teszik a silót. így kevesebb a romlás. A termés másik felét 48 órás fonnyasztás után hi­deglevegős szárítóra hordták. Rendfelszedővel a rakodást is géppel végezték. Minőségi előny is származott a betaka­rítás új módjából: a gyors, folyamatos munka révén, min­den lucernát zöldbimbós álla­potban takarítottak be. A gazdaságosság Az első és leglényegesebb gazdasági előny, hogy az elég gyors amortizációjú gépet évente 25—30 nappal tovább tudják használni. Most a lu­cerna betakarítása után kö­vetkezik a vöröshere, majd a kalászosok betakarítása előtt újra a lucerna következik. Je­lentős tételként kell említeni, hogy egyetlen átalakított gép két fűkaszát helyettesít. Egy fűkasza 30 ezer forint. (Csak összehasonlításként említjük, ha.kézfej kellett volna a 280 holdat levágni, ez legalább 300 élő munkanapot elvitt volna, így pedig 30 élő mun­kanappal megoldották.) A fű­kaszák nem önjárók, tehát még két erőgépet is üzemel­tetni kellett volna. Egyetlen kaszálás idején a két erőgép más területen annyi hasznos munkát végezhet, hogy abból egy rendfelszedőt tudtak vá­sárolni. Szívesen továbbadják Az újítás másnapján már a Balkán yi Állami Gazdaság szakembereinek egy csoportja ott volt a termelőszövetkezet­ben és tanulmányozta az elér­hető előnyöket. Ugyancsak megjelentek a német gyár hazánkban tartózkodó szak­emberei is, akik szintén nagy elismeréssel és kellemes meg­lepődéssel fogadták a káliói szakemberek újítását. Remél- hetőlég, ahol ilyen típusú kombájnok vannak, vala­mennyi gazdaság megvizsgál­ja a nagykállói módszert. (cs. b.) Zöld ségter mesztési gondjaink I. „Foglalkoztató ágazat“ volt TÄVALY TÖRTÉNT azok­ban a hetekben, amikor a cukorrépa-termesztés idéző­jelben említendő „válsága” először nyilvánosságot kapott. Akkor hallottam egy országos tekintélyű, kiváló szakember­től: a mezőgazdasági terme­lés rendkívül bonyolult, sok­irányú hatások végeredmé­nye. Nem lehet minden kö­vetkezményt előre kiszámíta­ni. Inkább csak sejteni. Én például úgy vélem, hogy a következő, országos problé­ma a zöldségtermesztésben jelentkezik majd. A sejtés bevált. Válságról nem beszélhetünk még, de a zöldségtermesztési kedv lany­hult. Jó néhány növény ter­mőterülete csökken, a felvá­sárló szervezetek ezen p. ta­vaszon kevesebb sze: ist kötöttek, mint szerettek vol­na. Mi történt tulajdonkép­pen? A felszín alatt, szinte észrevétlenül, lejátszódott, két, egymással ellentétes fo­lyamat. Hosszú időn át azzal küsz­ködtünk, hogy évről évre je­lentős mennyiségű paradi­csom megrothadt, más zöld­ségféléket a jószágokkal kel­lett feletetni, a termelők fut­kostak, hogy átvegyék tőlük a termést. A kínálat tartó­san felette volt a kereslet­nek. Közben azonban megvaló­sult a magyar konzervipar teljes rekonstrukciója. En­nek a hatalmas fogyasztónak nyersanyagra van szüksége. A ZÖLDSÉGEXPORT jó pár esztendővel ezelőtt méff döcögött. Közben azonban az erős, szinte követelődző kínálatot látva új piacok után néztünk, megszilárd/jt- tuk helyzeteinket,’• növeltük tekintélyünket a régi piaco­kon. Szerződéseket kötöttünk és ezeket teljesíteni igyek­szünk. Jelentős külföldi pia­cokat szerzett magának a konzervipar is, amely a zöld­ségféléket feldolgozva szállít­ja a határokon túlra. Ezzel párhuzamosan fejlő­dik a hazai fogyasztás is. A három törekvés együttes ha­tása azt jelenti, hogy a ne­gyedik ötéves terv végére, 1975-re, évi 2 és fél millió tonna zöldségre lesz szüksé­günk. Ma nem lehetünk bi­zonyosak abban, hogy ezt a mennyiséget valóban el is érjük. Fentiekkel szemben — mint említettük — lejátszó­dott ugyanis egy ellentétes folyamat is. A termelőszö­vetkezetek a zöldségtermesz­tést eleinte „foglalkoztató ágazatnak” tekintették. A szántóföldeken és az istállók­ban a tagságnak nem tudtak elegendő munkát adni. Ül­tettek hát paradicsomot, pap­rikát stb, hogy az asszonyok­A NYIRMADAI ALLAMT GAZDASÄG KÍSÉRLETI SZARVASMARHATELEPE. (HAMMEL JÖZSEF FELVÉTELE) nak legyen mivel foglalkoz­nak. A parcellákat az asszo­nyok részes művelésre el is vállalták, mert ezzel munká­hoz jutottak. A jövedelmet nem nagyon számolták, mert ha ez nincs, akkor semmi nem lett volna. Az esztendők múltával azonban a mezőgazdaság más területein nagyarányú fejlődés ment végbe, aminek hatására nőtt a szövetkezeti tagok részesedése, emelke­dett hz életszínvonal. Ez fo­kozta az igényeket és az asz- szonyok most már számolgat­ni kezdték, mennyit keres­nek a részes zöldséggel. Ha a j;#/edelem kevésnek mutat­kozott, akkor más elfoglalt­ság után néztek. A generáció- váltás a kertészetekben egyébként is bekövetkezett volna, s a fiatalok már nem szívesen csúszkálnak a tér­dükön, hogy kényes kultúrá­kat palántázzanak, nem szí­vesen hajlonganak, hogy a termést leszedjék. A már em­lített események felgyorsítot­ták a folyamatot, s a kerté­szetek jelenleg súlyos mun­kaerőhiánnyal küzdenek. A GAZDASAGOK pedig számolni kezdtek. Azt ter­melik, ami több pénzt hoz. Ha azt látják, hogy a zöld­ség '/'>pen hogy fede*i, vagy nem is fedezi az önköltséget, akkor már, jövedelmezőbb termény után néznek. A pa­lántanevelésre épített üveg­házakban például a legtöbb helyen virágot termesztenek, mert az jobb üzlet. így alakult át a kínálati piac keresletpiaccá. Míg az­előtt a terme!*’" versenyez­tek, hogy ki viszi meg tőlük a paradicsomot; most a kon­zervgyár, a MÉK, a HUNGA- ROFRUCT, a hűtőipar és még jó néhány érdekelt versenyez az áruért. Az elmúlt húsz évben zöld­ségtermesztésünk sokat fejlő-: dött. A terület megkétszere-: ződött, a hozam még nagyobb mértékben emelkedett. Saj­nos azonban — az egyetlen zöldborsót kivéve —, nem alakultak ki a nagyüzemi módszerek. Hevesen a diny- nydt, Makón a hagymát, Sze-: geden a paprikát, Nagykőrö-i sön az uborkát hatalmas táb­lákban termesztik ugyan, de lényegében ugyanúgy nevelik a palántát, irtják a gyomot és szedik a termést, mint hajdanán a bolgárkertészek, vagy kertészkedő parasztok idejében. A ZÖLDSÉGTERMESZ­TÉSRE az országnak szüksé­ge van. A nemzeti összter­mékben évi hárommilliárd forintot képvisel, amiből 700 millió az exportbevétel. Se a kivitelről, se a javuló hazai ellátásról nem mondhatunk le. Földeák! Béla Cukorrépa-termesztési bemutató Dombrádon Igen nagy területen, mint­egy 10 000 holdon termelnek cukorrépát megyénkben. Egyedül a dombrádi Vörös Csillag Tsz-ben kétszáz hol­dat vetettek be. E növény termelése azonban még most is eléggé munkaigényes. Ezért tekinthető jelentősnek az a bemutató, amelyet a Szerencsi Cukorgyár és gép­kísérleti intézet rendezett szerdán a dombrádi Vörös Csillag Tsz-ben. A gépkisér- leti intézet szakemberei nagy számú tsz-vezető és agronó- musnak tartottak tájékozta­tót a cukorrépa-termesztés je­lenlegi és várható gépesíté­séről, és néhány gépet be is mutattak a szakembereknek. A tájékoztató után a részt­vevők megtekintették a szö­vetkezet cukorrépatábláját, amelyen — kevés híján — már e szépen fejlődő növé­nyek egyelését is befejeztél^

Next

/
Thumbnails
Contents