Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

Polgári védelem ...........■■■■................. ............................ ...................................................... Mellékletünk a Polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója fiz új kiképzési időszak előtt Beszélgetés dr. Gombás Sándorral, a megyei tanács nyíregyházi járási hivatalának elnökével Nélkülözhetetlen segítőtársak Az egészségügyi szakalakulatok jelentőségéről A nyíregyházi járás me­gyénk negyedrészén fekszik, százötvenezer lakója van, te­lepüléseinek nagyságára jel­lemző, hogy kilenc nagy­községünk ebben a járásban van. Jelentős értékeket lét­rehozó ipari üzemek, nagy ktsz-ek, korszerű mezőgazda- sági üzemek, köztük számos szakosított állattenyésztési telep van a járásban. Mind­ezeknek megfelelően nagyje­lentőségű a járás polgári vé­delmének szervezése, a la­kosság ilyen irányú képzése is. Ezekről a feladatokról beszélgettünk dr. Gombás Sándorral, a megyei tanács nyíregyházi járási hivatalá­nak elnökével, a polgári vé­delem járási parancsnokával. — A polgári védelem járási szintű szervezé­sében az elmúlt évek­ben jelentős előrelépés történt. Milyen tapasz­talataik vannak a já­rásban a most befeje­ződött ötéves tájékozta­tó oktatásról? — Járásunk polgári vé­delmi szervezete kialakult. Az emberekkel való kapcso­latot és a felkészítést jónak tartom, a kiképzési eredmé­nyek biztatóak, a beosztott állomány az egyes polgári védelmi egységek és alegy­ségek munkájában megfele­lően működig közre. A 15 órás tájékoztató oktatásban a beoszthatók 87 százaléka eredményesen vett részt Az oktatás során a lakosság ál» talános alapismereteket szer­zett az ön- és kölcsönös se­gélynyújtásról, kellő tájékoz­tatást kapott a helyben fel­lelhető és a polgári véde­lemben eredményesen fel­használható szükségeszközök alkalmazásáról. — A polgári védelmi ve­télkedőkön, kiállításokon, ösz- szetett honvédelmi versenye­ken rendszeresen több ezer ember vett részt — az álta­lános iskolásoktól a legidő­sebb korosztályokig. Külön is kiemelném azt az érdeklő­dést, amely az utóbbi évek­ben a katonapolitikai, s ezen belül a polgári védelmi kér­dések iránt megnyilvánult. A különböző oktatásokban részt vevők között egyre keve­sebb azoknak a száma, akik érdeklődés nélkül, közömbö­sen vesznek részt az előadá­sokon. — Az új rendszerű polgári védelmi szak- szolgálatok és alakula­tok igénylik is az aktív közreműködést. A szer­vezésben melyek a leg­lényegesebb tapasztala­tok? — A nagy tömegeket érin­tő előkészítő és szervező munka komoly erőfeszítése­ket igényel. Ebben alapvető és meghatározó volt az a se­gítség és támogatás, amelyet a szervezés folyamán a já­rási pártbizottság és az alap­szervezetek nyújtottak. Fon­tosnak tartjuk az együttmű­ködést a gazdasági vezetők­kel és a járás egyes nagyüze­mei felett ellenőrzést gya­korló szakminisztériumok­kal és más szervekkel is. Példaként említem azt a kap­csolatot, amelyet a demecse- ri burgonyakeményitő gyár vezetőivel kialakult. A szer­vezés, előkészítés egyik leg­fontosabb része volt a kö­zéptávú fejlesztési tervei: megtárgyalása, amelyekben megfelelő helyet kaptak a polgári védelemmel kapcso­latos feladatok is. — Általában azt tartjuk, az az ideális munkakapcso­lat. ha az illető szakfelada­tok nem maradnak csak a polgári védelemmel hivatás­szerűen foglalkozó szemé­lyekre, hanem a politikai, gazdasági vezetőkkel egyetér­tésben végzett társadalmi fel­adatok között kapnak meg­felelő helyet. Nyilvánvaló, hogy a képzések és tovább­képzések, a megfelelő propa­ganda anyagi áldozatokkal jár. De csak így érhető el, hogy járásunk lakossága tu­datosan, fokozódó érdeklő­déssel vegyen részt a kép­zésben, s kialakulhasson az a folyamat, amelynek eredmé­nyeként a polgári védelmi ismeretek egyes részeit már öntevékenyen is elsajátíthat­ják. — A szervezési munkákról szólva hangsúlyoznám: pol­gári védelmi szervezetünket a járás adottságainak meg­felelően alakítottuk ki, fi­gyelemmel a megye székhe­lyével való szoros kapcsolat­ra, a túlnyomóan mezőgaz­dasági jellegre és elsősorban a nagyközségekben ütemesen fejlődő iparra. — A polgári védelmi munka jelentős része a községekben, üzemekben zajlik, ezért különösen fontos az intézkedések összehangolása. — Az államigazgatási mun­ka korszerűsítésével együtt jár a járási polgári védelmi munka korszerűsítése is. Ezért emelném ki elsősor­ban a nagyközségekben és a nagyüzemekben végzett pol­gári védelmi tevékenységet. Szeretnénk elérni, hogy az adott keretek között megfele­lő önálló munkavégzés ala­kuljon ki, tökéletesítsék mun­kamódszereiket. Hozzáten­ném, hogy a nagyközségek­ben, üzemekben végzett pol­gári védelmi munkával a legtöbb helyen elégedettek vagyunk, de ez csak pillanat­nyi helyzetet jelenthet: az idő és a technika gyors hala­dásával lépést kell tartani. Járási szintű terveink is naprakészek, ennek ellenére évente több alkalommal is újra foglalkozunk velük, vajon nem avultak-e eh nem szorulnak-e módosítás­ra. — Ahhoz, hogy megfelelő munka alakuljon ki a közsé­gekben és a nagyüzemekben is, törekednünk kell a rend­szeres kapcsolatokra. A szak­A sugárveszélyt jelző tábla figyelmeztet: a modern, föld­szintes épületbe idegeneknek tilos a belépés. A Nyíregyhá­zi Agrotechnikai Kutató In­tézet főépülete mögött húzó­dik meg a laboratórium, aho­vá a figyelmeztetés szól. Egyike azoknak a laborató­riumoknak, ahol a radioaKii- vitást békés célokra használ­ják fel. az ember érdekében. — Talán az országban sincs több ilyen izotóplabor, mint a mienk — dicsekszik fiatal vezetője, Tatár László- né. — Ezen persze a mező­gazdasági felhasználást ér­tem — teszi hozzá. Aztán egy rövid tájékoz­tatást ad arról, hogy milyen felhasználási területük van a mezőgazdaságban a radioak­tív izotópoknak. Az egyik rész, amikor a tartósítás ér­dekében kap valamilyen su­gárzást a növény, a másik — s ezt művelik Nyíregyházán —, amikor a sugárzás segít­ségével a növények fejlődé­sét kísérik figyelemmel. Ez a laboratórium a növényneme- sítőknek nyújt segítséget A látogatók is fehér kö­penyt kapnak, amikor bemu­tatják nekik a laboratóriu­mot. Csend van, és kelleme­sen hűvös levegő. szolgálatok szervezése idején például a törzsparancsnokkal közösen több, mint 100 eset­ben végeztünk célellenőrzése­ket, amelyek az elvégzett munka értékelése mellett je­lentős részben szolgálták a jö­vő feladatainak egyeztetését, a segítségadást. — A községekben a szer­vező munkában sok segítsé­get nyújthatnak a társadal­mi és tömegszervezetek. A kapcsolat eddig is jó volt, úgy vélem, együttműködé­sünkben jogosan számítha­tunk további jó eredmé­nyekre. — Az idén tíj, kötele­ző jellegű polgári védel­mi oktatás kezdődik. Hogyan halad ennek előkészítése? — A korábbi oktatási for­mákban járásunk lakossági­nak mintegy fele inár részt vett. A továbbiakban is ér­vényesíteni kívánjuk azt az elvet, hogy az államappará­tusban, a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók arra kapjanak kiképzést, amire előreláthatóan rendkívüli idő­szakban munkakörüknél fog­va szükségük lehet a terme­lési, az igazgatási feladatok folyamatos ellátásához. A foglalkozásokat munkaidőn kívül, vagy a szakmai és munkavédelmi kiképzéssel együtt a hivatalok, vállala­tok, ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői szervezik. A járásban most folyó előkészí­tő munka sokrétű és első­sorban felmérő jellegű; a csoportok kialakításának leg­megfelelőbb módjait, az ok­tatáshoz szükséges eszközö­ket kellő időben kell bizto­sítani. — Az új kiképzési idő­szak során hármas célt kí­vánunk megvalósítani: sze­retnénk a ■ kiképzést minde­nütt a község, az üzem sajá­tosságaihoz kapcsolódó szer­vezeti formákban végezni. Törekszünk a szakszolgálatok állandó fejlesztésére. Mind­ezekkel egyidőben hatékony ellenőrző munkával — meg­felelő segítséget nyújtva — gondoskodunk arról, hogy azok a tervek, amelyek ér­dekében az új oktatást be­vezetjük, meg is valósuljanak. — Mert idebenn nem az ablakok kinyitásával lehet szellőztetni. Külön gépház van a levegőcseréhez, az in­nen távozó, elhasznált leve­gőt szűri, nehogy valamilyen szennyeződés kikerüljön — kapjuk a választ. A tisztaság, a külvilág ha­tásainak a kiszűrése a mun­kához is szükséges. Az egyik legújabb, s országosan is egyedülálló kísérletüknél például a gyökerek növeke­dését vizsgálják — anélkül, hogy megbolygatnák a talajt. A növényekbe juttatott mi­nimális mennyiségű — radio­aktív izotópokkal mérhető, hogyan fejlődnek. Egy másik kísérletsorozat­nál a növényvédelem segít­ségére sietnek. A dohány le­veleire juttatott permetező trágyázás hatását vizsgálják, hogy milyen a felszívódás üteme, a növény milyen ré­szeibe jut el a permedé. Ugyanezt a vizsgálatot vég­zik a gyümölcsfáknál is. A mostani munkánk visz- szamérés — jellemzi röviden Tatár Lászlóné. — Tudjuk, hogy mennyi izotópot juttat­tunk be a növénybe, s azt mérjük, hová került, hogyan viselkedik a növényben, il­A lakosság egészségügyi ellátása békeidőben egész népgazdaságunk szerves ré­szét képezi, mely közvetve ugyan, de nélkülözhetetlen feltétele építőmunkánk foly­tonosságának. A működéshez szükséges tárgyi feltételeken túlmenően egy adott terület egészségügyi ellátása megha­tározott számú és képzettségű embert igényel, a szükséglet­től, s a népgazdaság teherbí­ró képességétől függően tel­jesíthető meghatározott számban. A Vöröskereszt szerepe Háborús viszonyok között az egészségügyi szolgálat je­lentősége, s a rá háruló fel­adat megnő. Különösen egy esetleges atom-, vegyi-, illetve biológiai háború esetén mind •a hadműveleti területen, mind a hátországban arra kell számolnunk, hogy az egész­ségügyi ellátást igénylők szá­ma ugrásszerűen megnöve­kedhet. Egyetlen ország sem engedheti meg azonban ma­gának olyan számú hivatá­sos egészségügyi állomány kiképzését és fenntartását, mely egy esetleges háború­ban a tömeges ellátást bizto­sítani tudná. De keresni kell annak módját, hogy a várat­lanul megnövekvő feladatok ellátására a szükséges sze­mélyi állomány rendelkezé­sére álljon. z3**4 . HaZárikban a polgári vé­delmi feladatok keretén be­lül a Vöröskereszt vállalta azt az áldozatos munkát, mellyel az egészségügyi ellá­tás háborús időben történő segítését hivatott biztosítani. A polgári védelem több, mint 10 éve életre hívott egészségügyi szakalakulatai megfelelő elméleti és gyakor­lati kiképzés útján rendkívü­li állapotban nélkülözhetetlen segítőtársai lehetnek a hiva­tásos egészségügyi dolgozók­nak. Mint az alegységek ne­vében is benne van, e polgári védelem „sebesültszállító és elsősegélynyújtó” egységek szerepe, a tömegesen jelent­kező sérültek ellátásánál je­lentkezik. Atom-, vegyi-, vagy biológiai támadás esetén el­sődleges fontossággal bír a sebesültek gyors elsősegély- nyújtása, valamint a táma­dás helyéről történő elszállí­tása. E feladatok ellátása nem feltétlenül igényel ma­gasabb szintű egészségügyi ismereteket. Alegységeinek tagjai viszont az évek fo­lyamán szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birto­kában teljes értékű egész­ségügyi ellátást képesek nyújtani. Az elsősegélyben részesí­tett sérültek jelentős része további magasabb szintű el­látásra szorul, mely részben orvosi, részben ápolási mun­kát igényel. A magasabb szintű polgári védelmi egész­ségügyi szakalakulatok és szükségintézmények működ­tetéséhez nem volna elegendő a jelenlegi középkáder-állo- mány, így feladataik döntő részét szintén a polgári la­kosság köréből igénybe vett személyeknek kell átvenni. Alegységeink kiképzése te­hát nem csupán arra szorít­kozik, hogy a kárhelyek fel­számolásánál az elsősegély- nyújtásban, s a sérültek szál­lításában legyenek az egész­ségügyi dolgozók nélkülözhe­tetlen segítői, hanem mind elméletileg, mind gyakorlati­lag alkalmassá tesszük őket a folyamatos betegellátásban történő közreműködésre. Megtérülő befektetés Ma már a Vöröskereszt szervezésében működő egész­ségügyi alegységek hálózata szervezetileg és szakmailag egy valóban élő és működő nagy közösségnek tekinthető. Létezésük hasznosságát min­dennapi életünkben is ta­pasztalhatjuk, s tapasztalhat­tuk különösen megyénkben, amikor az egy évvel ezelőtti természeti katasztrófa idején a polgári védelem alakulatai közreműködésének jelentős szerepe volt mind a mentési, mind az újjáépítési időszak­ban... Az elméleti és gyakorlati felkészítésre fordított ener­gia a kiképzést végzők és az azon részt vevők részére min­dennapi életünk folyamán is bőven megtérül. Az alakula­tok kiképzését orvosok, szak­képzett középkáderek végzik, s ez úgy IS felfogható, mint az egészségügyi kultúra szé­les körű terjesztésének egyik módja. Az alegységek tagjai alkalmassá válnak a békés hétköznapok idején is arra, hogy környezetűkben, mun­kahelyükön a rászorulóknak elsősegélyt nyújtsanak, s ha nem is készítünk munkájuk ilyen irányú értékeléséről számszerű kimutatást, közre­működésük mégis részét ké­pezi lakosságunk egészség- ügyi ellátásának. Míg a szervezés és kikép­zés kezdeti időszakában in­kább a legmegfelelőbb szer­vezeti formák kialakítása, s az emberek e feladat végzé­sére történő meggyőzése volt az elsődleges, addig nap­jainkban a megszerzett isme­retek bővítése, az utánpótlás kiképzése került előtérbe. Széles körű társadalmi bázis Nálunk a feladatok társa­dalmasítása egy folyamatos élő valóságnak tekinthető, de ezen egészségügyi szakalaku­latokban való közreműködés — mint, ahogy a vöröskeresz­tes munka minden mozzana­ta — széles körű társadalmi bázis nélkül életképtelen. Változatlanul célunk és fel­adatunk tehát hangsúlyozni a polgári védelem ezen alegy­ségeinek fontosságát és szük­ségességét, mert békés építő­munkánk mellett sem feled­kezhetünk meg a rendkívüli időszakokban ránk háruló fel­adatokról. Bízunk a békében, a szocializmust építő orszá­gok erejében, de e bizakodás csak akkor épül szilárd ta­lajra, ha egyénileg és egész társadalmunkat tekintve biz­tosítjuk személyi és tárgyi feltételeink fejlesztését. Dr. Márton Mihály megyei főorvoshelyettes Radioaktivitás az ember szolgálatában tetve, hogy melyik elemnek van jobb hatása a termesz­tésben. A burgonyánál pél­dául a foszfor felvételére folytattunk kísérletet. Kimu­tattuk, hogy melyik fajta ho­gyan érvényesíti a felvételt, s a további nemesítésre már így lehetett kiválasztani az egyes fajtákat. A laboratóriumot a legkor­szerűbb műszerekkel, mérő­eszközökkel látták el. Adott esetben nemcsak a kísérlete­ket tudnák ellenőrizni, ha­nem a növényekbe, az élel­miszerekbe jutott radioaktív anyagok mennyiségét is mér­hetik. De még az ivóvízzel is végezhetnek ilyen vizsgálato­kat. A polgári védelem szem­pontjából ezért jelentés az ilyen laboratórium. Ahhoz, hogy pontos adato­kat kapjanak, a legnagyobb rendre, tisztaságra van szük­ség. Náluk még az üvegház is pvc-padlóval van burkol­va, hogy a legkisebb szeny- nyeződést is el tudják távolí­tani. Abba a szobába pedig, ahol a sugárzó izotópokkal dolgoznak, csak védőpapucs- csal a lábon tehet belépni. Nemhogy enni, inni, vagy dohányozni nem lehet itt, iszAly Péter agrármérnök autoradiogrA­FIAI VIZSGÁLATOT VÉGEZ. A FILMFELVÉTELLEL KI­MUTATJÁK A NÖVÉNYBEN AZ IZOTÖP ELHELYEZ­KEDÉSÉT. hanem még az egyes műsze­reket is csak gumikesztyűvel lehet megfogni. A laboratóriumban az em­bert segítik a radioaktivitás felhasználásával. Segítségük­kel gyorsabban kimutatják a növények fejlődésében a hasznos és káros jelensége­ket. De az ember érdekében használhat a laboratórium akkor is, ha olyan radioaktív sugárzást kell kimutatni, ami káros a szervezetre.

Next

/
Thumbnails
Contents