Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

1971. május 39. KELET-MAGYARORSZÁO 5. oldat ALIG KEVESEBB, MINT 2 MILLIÓ FORINTÉRT ÉPÜL A GÁVAI GYÓGYSZER­TÁR. A KÉTSZINTES ÉPÜLETBEN GYÓGYSZERÉSZLAKÁS IS HELYET KAP.-Hammel József felv. Vízrendezés 13 millióért Félezer kilométeres szakaszt gondoz a társulat A Tisza—rétközi Vízgaz­dálkodási Társulat területe a Tiszatelek—Hajdúhadház és a Rakamaz—Apagy—Napkor közti térséget foglalja magá­ban. A gondozásába tartozó csatornák hossza félezer ki­lométer. Tagja a társulatnak 24 termelőszövetkezet, 4 ál­lami gazdaság, 11 szakszövet­kezet és öt községi tanács. A társulat fennállásának egy évtizede óta 1970-ben ért el legmagasabb termelési ér­téket: 13 millió forintot. Idén is ez a termelési érték ala­kulása várható. JGz idő szerint nyolc mun­kahelyen dolgoznak a társu­lat munkásai. Nyíregyházán a Ságvári-telepen belső vízel­vezető csatornahálózatot épí­tenek, mintegy félmillió fo­rint értékben. Készítik a XVII-es számú lakókörzet belső vízelvezetésének fő­gyűjtőjét több, mint 3 millió forint értékben. Ezen a terü­leten már tavaly is dolgoz­tak, befejezése előrelátható­lag idén július. A Bogyó ut­cai zárt vízlevezető csatorna kiépítése május végére vár­ható. Ujfehértón befejezés előtt áll másfél millió forint ér­tékben belső vízelvezető csa­tornahálózat .kiépítése. Idén, az első négy hó­napban 600 ezer forint érték­ben végzett a társulat tsz-ek területén csatornakarbantar­tást. Helyreállították e he­lyeken a belvízkárok által megrongált műtárgyakat is, valamint a töltéskoronákat. Folyamatban van a nyír- pazonyi Zöld Mező Tsz hatá­rában 4 kilométer hosszan csatorna teljes felújítása, Dohánypaitába csapott a villám Zivatarkárok a megyében A kedden este Szabolcs- Szatmár megye felett átvo­nult gyenge zivatar kisebb károkat okozott az áramszol­gáltatásban, egy helyen pe­dig villámcsapásból keletke­zett tűzesethez riasztották a tűzoltókat. A nyíregyházi me­teorológiai állomás jelentése szerint a zivatár epicentruma a megyeszékhelyen és kör­nyékén volt. Itt hullott a legtöbb csapadék, 16 milli­méter és innen jelentettek legtöbb kárt a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat hi­baelhárítóinak. Két helyen vezetékszaka­dást okozott a villámcsapás, így Nyírteleken és Zombori- bokorban rövid ideig szüne­telt az áramszolgáltatás. Sós­tóhegyen a szociális otthon előtt kábelrobbanás volt, amit csak nehezen sikerült helyreállítani az egész éjjel t lgozó villanyszerelőknek. A rű villámcsapás ezenkívül sok helyen okozott üzemza­vart. Nyíregyháza és Kisvár- da között a 30 kV-os magas- feszültségű vezetékbe több helyen belecsapott a villám, s okozott néhány perces áramszünetet a környező községekben. A megyeszék­hely és Ujfehértó környéké­ről is jelentettek üzemza­vart, de ezeken a helyeken a villanyszerelők gyors munká­ja után csak néhány perces volt az áramszünet. A posta hibaelhárítóihoz szerdán délig nem érkezett zivatar okozta üzemzavar be­jelentése. Bár több helyen a légvezetéket tartó oszlopokba csapott a villám, enne#, elle­nére minden vonalon volt összeköttetés a megyeszék­hely és a községek között. A tűzoltókat egy villámcsa­pásból keletkezett tűzesethez riasztották. Nagygécen nem sokkal a zivatar megkezdődé­se után, a helyi termelőszö­vetkezet telepén egy dohány­pajtába csapott a villám. A dohánypajta nagy része le­égett, s a tűzhöz kivonult he­lyi és csengeri önkéntes tűz­oltók, valamint a mátészalkai állami tűzoltók, több, mint kétórás megfeszített munka után tudták csak megakadá­lyozni a lángok továbbterje­dését. Az előzetes megállapí­tás után a kár értéke megha­ladja a 70 ezer forintot. (b. d.) korszerűsítése. Növelik a csatorna vízelvezető képessé­gét, s ennek megfelelően épí­tik át az átereszeket. Hason­ló munkát végeznek idén a Kemecsei Állami Gazdaság­nak, a kéki, nyírbogdányi, tiszaberceli és a nagyhalászi tsz-nek összesen tíz csator­nán, mintegy 12 kilométer hosszúságban. Hozzákezdenek idén Nagy­halász község belső vízrende­zéséhez, amit jövő évben fe­jeznek be. Újjáépítik a köz­ség Petőfi utcájában a nagy méretű közúti átereszt. Belső vízelvezetés építéséhez kezd ebben az évben a társulat Kótaj községben is, ahol a munkát teljesen ugyancsak a jövő évben fejezi be. Az itteni munka összes költsége körülbelül egymillió forintot tesz ki. Demecser községnek az egész lakott területre kiter­jedő, belső kivitelezési víz- rendezési tervet — a község távlati fejlesztési tervébe il­lesztve — készített a társulat tervezési csoportja. Megvaló­sítása másfél—kétmillióba kerül. Kivitelezéséhez ez év szeptemberében kezd a társu­lat, s előreláthatólag — a pénzfedezettől függően — két év alatt végez a munká­val. A társulat a kezelésébe tartozó félezer kilométer hosszúságú csatornahálózat­ból évente átlag 45—50 ki­lométert újít fel. (ab) Ha összefognának Kemecsén... Nem Kemecse — az egy­kori járási székhely — az egyetlen város közeli község, ahol a megyeszékhely „elszí­vó” hatása egyszerre jelent, előnyt és gondot. Előny, hogy Kemecséről is több száz fiatal talál munkát, to­vábbtanulási \ lehetőséget Nyíregyházán. Az sem mel­lékes, hogy a város több művelődési, szórakozási al­kalmat kínál, mint a lakó­helyük. Amikor büszkék voltak ••• Ezelőtt jó húsz évvel még büszkék voltak Kemecsén, hogy a járásban elsőnek ők dicsekedhettek művelődési házzal. Egy magánházat vá­sároltak erre a célra, de az évek alaposan eljártak az épület fölött így lettek az elsőkből utolsók, a környező községek az évek során mo­dern, új művelődési házat építettek, míg Kemecse más gondokkal volt elfoglalva. Sok minden kellett, közte az egyik legfontosabb az iskola volt. Tízmilliós költséggel eme­letes iskolát kapott a négy és fél ezer lakosú Kemecse. A község is jócskán hozzá­járult ehhez, olyannyira, hogy a családonkénti 180 fo­rintos községfejlesztési hoz­zájárulást 250 forintra emel­ték, a község 1972 végéig törleszti az iskolaépitési ösz- szegeket. Addig nem gon­dolhatnak más, komolyabb beruházásra, így új művelő­dési házra sem. A jelenlegi áll egy nagyobb, legfeljebb zsúfoltan 120—130 embert befogadó teremből, egy ki­sebb szobából, s a nemrég megüresedett gondnoki lakás­ból. Ennyi az egész. És a kö­zelmúltban ennek is kidőlt az egyik fala. A mostoha körülmények között dolgozó művelődési otthon így nem tud vetély- társa, partnere lenni az egy­re korszerűbb falusi lakások­nak, ahol tévét nézni, olvas­ni, tanulni, művelődni lénye­gesen jobb körülmények kö­zött lehet, mint a művelő­dés házában. Ezért csupán ideig-óráig, egy-egy rendez­vény, zeneest erejéig tudja vonzóvá tenni programját a művelődési ház ifjúsági klub­ja. Ez lenne ugyanis a mag­ja a művelődési és szórako­zási programoknak. Szabó Miklós függetlenített népmű­velő, a művelődési otthon vezetője nem panaszként mondta, hogy ilyen helyen sokkal fárasztóbb a népmű­velő dolga, mint másutt. Hozzátehetjük: nem csak fá­rasztó, de kevésbé eredmé­nyes is, mint másutt. Városközeiben nehezebb? Eredmények persze vannak itt is; az ifjúsági klub, az irodalmi színpad jól szere­pel, legutóbb filmfelvevő gé­pet kaptak a sikeres produk­ciókért. A klub sem népte- len, bár sokan nevezik kár­tyaklubnak. Még ez sem len­ne veszélyes. Nem akkor van baj, ha a kártya is csattan a klubban, hanem ha csupán a kártya csattan, más nincs. Itt esetenként más is akad, könyvfelolvasások, beszélge­tések. Persze akadozva. a körülményektől függően; hisz ha táncest van a na­gyobb teremben, a szomszé­dos kisebb szobában aligha élvezhető az előadás, a fel­olvasás, vagy más élőszavas program. A néhány rendezvény még nem teszi tartalmassá Ke­mecsén a művelődést. Mégis azoknak van igazuk, akik nem tartják természetesnek, belenyugvásra alkalmasnak ezt az állapotot. Igaz, hogy száz fiatalból — mint mond­ták — 95 nem dolgozik a községben. Mégis gondolni kell az otthon maradó 5 szá­zalékra is, nem beszélve a hazajárókról, akik nemcsak aludni, pihenni térnek haza. Szeretnének esténként betér­ni egy kis szórakozásra, szí­vesen megnéznének, meghall­gatnának egy-egy jó, szá­mukra is érdekes kulturális programot. Hogyan lehetne jobban „eléje menni” a fiataloknak? Nagyobb anyagi támoga­tással többre lenne képes a művelődési ház, mint jelen­leg. S ez nem is annyira fentről, mint helyből várha­tó, a gazdasági szervektől. A másik: ne csupán az egysze­rű fizikai munkás és tsz-tag fiataloktól várják, hogy meg­fordítsák a „vitorlákat”, a fiatalabb értelmiségi és egye­temista, főiskolás fiatalok te­hetnének többet a pezsgőbb, jobb művelődésért. S még valami: nagyon elkülönülnek a községbeli KlSZ-szerveze- tek — a gazdaságban, a lá­dagyárban, a tsz-ben — ke­vés a közös, a fiatalokat egyaránt érintő és érdeklő rendezvény. Gomb és kabát Szabó Miklós egy kabát és gomb hasonlatot is elmon­dott ottjártunkkor. Nemrég megalakult a községben egy szakszervezeti szakmaközi klub. Szép felszereléseket is kaptak, de nincs helyiségük. A művelődési házban — ha régi, elavult épületben is — helyet tudnának adni a klub­nak, ugyanis nekik éppen a berendezési tárgyak igen hiá­nyosak. Megvan a kabát is, a gomb is, ugyanabban a községben, ugyanazok az em­berek használhatnák, de egyelőre a „kabát” nem vi­selhető, mert más a gomb és más a kabát gazdája. Nem oldaná meg gyökere­sen a kemecsei művelődési problémákat, de ez — és még sok ilyen — előbbre lépést hozhatna. Várasközelben, különösen, gyorsítani szüksé­ges a tempót, hogy legalább a meglévő adottságokat ki­használják. Páll Géza 3800 kisiparos Mind több a falvakban a fiatal szakember Ez évben — a nagyfokú fluktuáció ellenére is — je­lentősen nőtt a megye kisipa­rosainak száma. Fél év alatt a különböző szakmákban 382 iparjogosítványt adtak ki. Az abszolút növekedés több, mint harminccal volt több, mint az előző év azonos időszakában. A megye több, mint 3800 kis­iparosa egyre inkább megérti, hogy feliadatuk elsősorban a lakosság javítás-szolgáltatási igényeinek kielégítése, s töre­kednek az úgynevezett fehér foltok felszámolására. A mátészalkai járásban pél­A TÁRGYALÓTEREMBŐL Elítélték a dombrádi garázdákat Kilencen ültek a vádlottak padján: egy lány és nyolc fi­atalember. Valamennyien dombrádi lakosok, akad köz­tük fiatalkorú, s a legidő­sebb sem töltötte még be a 22 évet. Az eset, ami miatt bíróság elé kerültek, november 14-én történt. Balogh Béla — akit inkább Szobor néven ismer­nek a dombrádiak, — e na­pon eljegyzésen volt, majd részegen bement a Tisza presszóba. Ott — szombat lé­vén — sokan szórakoztak, táncoltak, zenét hallgattak iszogatás közben. Szobor találkozott barátjá­val, aki ugyancsak Balogh Béla és inni akart. A meg­kapott pohár italt azonban csak félig itta ki, a P'litra lökte, mondván, hogy cserél­jék ki, mert ő nem ilyet kért. Közben durván szidta a ki­szolgálást megtagadó felszol­gálót. A szóváltásra felfi­gyelt a presszó vezetője is és figyelmeztette Szobort, hogy hagyja abba a hangoskodást. Szobor e helyett mellen ra­gadta a vezetőt és lökdöste. Most már a vendégek közül is figyelmeztették, hogy ne csináljon botrányt, de ő dulakodni kezdett. Csak rendőri segítséggel sikerült kiszorítani a presszóból. Szobor ezután szervezkedni kezdett, összeszedte a mozi­ból kijövő barátait, s botok­kal, karókkal felfegyverkez­ve visszatértek a presszóhoz. Betörték az üvegajtót, beha­toltak a szórakozók közé, s ütlegelték az előtérben álló­kat. Azok védekeztek és pil­lanatokon belül nagy tömeg- verekedés alakult ki. Szobor és nyolc társa kia­bált, káromkodott, s nagy ri­adalmat okozott. A zenekar abbahagyta a játékot, pánik tört ki, de a vendégek mene­külni is képtelenek voltak, mert a Szobor társasága ép­pen a kijáratnál randalíro­zott. A verekedésnek az előtér­ben tartózkodók vetettek véget, akik kiszorították a kilenc támadót a presszóból. Szoborék kinn is kiabáltak, s fenyegetőzték, hogy aki ki mer lépni a presszóból, azt megölik. Ezután a főtéren hangoskodtak sokáig, egyi­kük félmeztelenre vetkőzve ordítozott. Sikerült ezen az éjszakán az egész község nyugalmát megzavarniuk. A presszóbeli verekedésnél egyébként sokan megsérül­tek, szerencsére csak köny- nyebben, a berendezésben pedig körülbelül 800 forint kár keletkezett. A nyíregyházi megyei bí­róság dr. Margitics Imre ta­nácsa vonta felelősségre a garázda társaságot. Szobort a bíróság másfél év, a másik Baloghot 14 hónap, a rovott múltú Farkas Sándort szintén másfél év szabadságvesztésre büntette és két-két évre el­tiltotta őket a közügyektől. A többiek fél évtől egy évig terjedő szabadságvesztéseket kaptak, de csak a fiatalkorú lány büntetését függesztette fel a bíróság. Az ítélet jogerős. (ki) dául egyetlen épületburkoló kisiparos sem volt. Ez a prob­léma már megoldódott. Rádió­tévé szerelő, valamint üvegező kisiparost kapott Nagyecsed. Géberjénben lakatos és ács kisiparos kezdte meg műkö­dését. Jármi kőműves javítót, Papos villanyszerelőt, Fülpös- daróc vízvezeték-szerelőt ka­pott. Kedvező jelenség, hogy a kisiparosok között egype. több a fiatal, mestervizsgával ren­delkező ember. A különböző szakmai tanfolyamokon is egy­re nagyobb számban vesznek részt. A tanfolyamok népessé­ge bizonyítja, hogy a megye kisiparosai — saját ismerete­ik gyarapítására, a lakosság részére végzett munka minő­ségének javítására — igénylik a kor technikai változásainak megfelelő ismereteket. Aktívan kivették részüket a kisiparosok az ár- és belvíz­károk helyreállításánál is. En­nek eredményeként beköltöz­hetően 784 családi házat adtak át, 196-ot pedig felújítottak. Ez évben is folytatják ezen a területen a munkát. Eddig több, mint 200 új épület ala­pozását kezdték meg és foly­tatják a be nem fejezett mun­kákat is. Megközelítőleg 50 millió forint értékű munka vár még itt ez évben a kis­iparosokra, melynek nagy ré­sze a lakosság részéről jelent­kező igény lesz. Ezenkívül több, mint 800, mások által felépített, de tel­jesen el nem készült ház épí­tését kell befejezni. Ugyanak­kor közel 400 megrongálódott lakás felújítása is a megye kisiparosaira vár még a Sza- mosközben. Átadás előtt a Nagykorút utolsó bérháza Nyíregyházán az Északi nagykörúton már az utolsó simításokat végzik azon a szövetkezeti bérházon, amely az utolsó épület lesz ezen a részen. A 8—10—12. számú épületbe 56 lakó költözik majd be, június hónapban. Amint arról lapunkat in­formálták, a műszaki átadás­ra május 25-én kerül sor. Ennek az az érdekessége, hogy a Stadion lakásszövet­kezet illetékesein kívül az átadáson részt vesznek a leendő lakástulajdonosok is. Ez az első eset a városban, hogy a kiadott kormányren­deletnek megfelelően a szö­vetkezeti tagok nemcsak a beköltözést közvetlen meg­előzően, hanem már a mű­szaki szemle során észrevé- telezhetik az esetleges hibá­kat. A szemlét követően — elvileg — egy hónap áll az építők rendelkezésére, hogy a hibákat kijavítsák, de vár­ható, hogy ezzel a munká­val hamarabb végeznek. Az utolsó épület átadásá­val egyidőben meggyorsult ezen a területen a házak kö­zötti terep rendezése is. A parkosítás is folyik, bár saj­nálatos, hogy az ott lakók, akiknek az érdekében mind­ez történik, kevés kímélettel viseltetnek az új gyepágyak, parkok iránt. A kétmilliós munka — amely magába fog­lalja az új játszóterek ki­alakítását is — várhatóan a nyár folyamán befejeződik. Folyik ezenkívül a házak mellett a járdák betonozása és aszfaltozása, és bekapcso­lásra várnak már a körút be­kötő utcáin az új kandelábe­rek is.

Next

/
Thumbnails
Contents