Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
ffffLW-WA'GYA^ORSZÄO m. mm m I. oMaf Korunk mezőgazdasága \ * ' \ ^ | - .V. : ' ülálnaíermesxtés a Nj'írségben Védekezés a keleti gyümölcsmoly ellen Málnatermesztés címmel írt közös, önálló tanulmányt Nagy György kertésztechnikus és dr. Szendi Márton közgazdász (Debrecenben jelentették meg.) A tanulmány érdekességét és érdeklődéskeltését az adja számunkra, hogy a szerzők nagy részben veszik alapul a ipurségi tájegységet és tapasztalatokat. Termesztés homokon Mindjárt a tanulmány első részében található: az utolsó évtized nyírségi tapasztalatai azt igazolják, hogy az ideálisnak éppen nem mondható, sőt igen mostoha körülmények között is, a meghonosodott málna igen jó eredménnyel termeszthető. A nyírségi homokon spontánul alakult ki a telepítés mai rendszere. Tapasztalatok alapján elterjedt az a nézet, hogy a málna a buckák közötti lapályokban, völgyekben díszük legjobban. Ez természetes is, mert aszályos időben — ami a Nyírségben nem ritkaság — az ilyen területeknek jobb a vízgazdálkodása. A nálunk kialakult és tapasztalatokon nyugvó gyakorlat szerint telepített málnások előnye, hogy a kifejlett ültetvény egyben elősegíti a talaj vízgazdálkodását, beárnyékolva a sorok és tövek közötti területet. A málna gyökerei 10—12 centi mélyen helyezkednek el, vezér- gyökér nélkül. Az aszályos, eső nélküli' időbén a nagy hőség kiszárítja a gyökereket tápláló talajt és károsítja a növényzetet. Különösen élesen jelentkezik ez, ha a sorok iránya észak—déli fekvésű. Telepítéseknél, holdjára számítva 200—250 mázsa szerves trágyára van szükség. Ez azonban rendszerint elmarad, vagy csak igen kis mértékben teljesül. A műtrágya használata málnatermesztési célra ugyancsak kezdetleges. Nem mondható sokkal jobbnak a növényvédelem helyzete sem. Az utóbbi években megjelent az ültetvényekben a kéregpenész, a didymella. Korszerű szemlélettel, a legjobb tapasztalatok fel- használásával, a mostani 10—12 mázsa holdankénti átlagtermés könnyen 20 mázsára lenne emelhető. És még nem is ez a felső határ. Fajta megválasztása Az eredményes termesztés egyik legalapvetőbb kérdése, a megfelelő fajta kiválasztása és szaporítása. Utalnak a szerzők annak lehetőségére: hasznos volna nyírségi területen kialakítani egy málnaszaporító anyagelőállító telepet. A telepen gyökeres vesszőket állítanának elő, melyekkel ellátnák a környező azonos jellegű területet szaporítóanyaggal. Az alapanyagot a táj jellegnek megfelelő, jó tulajdonságokkal rendelkező és megfigyelt növényfajtákból állítanák elő. Az így szelektált szaporítóanyag a már aklimatizálódott egyedektől származna, örökölné azok tulajdonságait; a szabványnak megfelelő gyökeres szaporítóanyag biztosítaná az ültetvények beállását, megerősödését és mielőbbi termőre fordulását. A javasolt kísérleti telep feladata volna az is, hogy az itteninél bővebben termő fajtákat aklimatizáljon, a táj szélsőséges adottságainak elviselésére. A legjobban beváló fajtából távlatilag ki lehetne alakítani egy tájfajtát, amely azonos tulajdonságokkal rendelkező gyümölcsösöket biztosítana. Ez azért lényeges körülmény, mert az exportálást nagyban elősegíti a felkínált áru egyöntetűsége, egyező színe, hasonló nagysága, azonos alakja. Művelési mód kialakítása A kialakult gyakorlatnak megfelelő, ajánlott telepítési mód, a 150 centi sor- és 50 centis tőtávolság. A meghagyott termővesszők 100—120 centi magasan visszavágva, veszteség nélkül elbírják a szél hatását, a levélzet és a termés súlyát. Egyes helyen úgy vélik, hogy a málna igénytelen a műveléssel szemben és így is tartják. Pedig ez nagyon nem így van — mondják a tanulmány szerzői. Sok tapasztalatok eléggé bizonyítják: a málna kitűnően meghálálja a kellő mértékben adagolt szerves trágya alkalmazását. Megfelelőnek tekinthető évi 80—100 mázsa holdankénti alkalmazása, 1—2 mázsa műtrágya kombinálásával. Szerves trágya alkalmazásánál a túlzott mennyiség károsítja a növényzetet. Kapálást, sorközi lókapa porhanyítást annyiszor ajánlatos végezni, ahányszor a gyomosodás vagy a talaj el- tömődése megköveteli. Gyomosodás ellen igen jól alkalmazható a Gramoxoma vegyszeres gyomirtó. A málnabogár és a gombák kártevése elleni védekezésül az ültetvényeket permetezni kell. Az első permetezést rügyfakadás után, 4—5 levélképződésnél ajánlatos alkalmazni. Ezután még legalább két alkalommal, 14 naponként újabb permetezést kell végezni. Permetezőszerekből elég nagy a választék. Jeléhleg legjobb hatásfokkal alkalmazható a Bordóilé 1, a rézoxid tartalmú szerek 0,5, a Zineb perocin 75 nevű szer 0,2—0,3, a Miltox speciál 0,3—0,5, a Polyram combi 0,2, az Ortocid 50 és a Mer- pan 50 szer 0,2—0,3 százalékos elegye. Legolcsóbban előállítható a Bordóilé. S miután a védekezés szempontjából teljesen megfelelő, elsősorban ennek a használata javasolt. Már csak azért is, mert mérgező hatású szerekkel szemben a használata biztonságos. A védekezés teljessé tétele érdekében, a málnabogár ellen virágzáskor 0,4 százalékos Thiodán- nal lehet védekezni. Gazdaságosság A nyírségi homokon a málnatermesztés eddigi eredményei sok vonatkozásban bizonyítják, hogy a telepítésnek, az azokkal való foglalkozásnak van létjogosultsága ezen a területen — állapítják meg végkövetkeztetésükben az érdekes tanulmány szerzői. S mindjárt hozzá is teszik: az eddigi, hiányos termelési körülmények ellenére is, jelenleg a málna adja a legtöbb tiszta jövedelmet egy holdra számítva. Részletesen pontos kimutatásokkal igazolják, hogy a málnatelepítések a harmadik évben 5700, a negyedikben 14 900, ötödik évben 26 400 forint nettó jövedelmet biztosíthatnak minden hold terület után. A hetedik évben is tartani lehet még a legmagasabb szintet, s attól kezdve csökken a bevétel. De még a tizedik évben is elérhető 14 900 forint tiszta jövedelem holdja után; ugyanis a kérdés referensei tíz évre „szabják” egy-egy málnatelep gazdaságos hasznosítását. — A. B. — őszibarack-, kajszi-, alma-, körte- és birsültetvényeink első számú közellensége a keleti gyümölcsmoly, (Laspeyresia Molesta Busk). Jelenléte exportgátló tényező, mivel karanténkártevő. 1963-ban észlelték e kártevőt először hazánkban. A hernyók a zsenge hajtásokba oldalról hatolnak be és ott lefelé haladó, hosszanti járatot készítenek. A megtámadott hajtások bámulnák, elhervadnak, mézgásodnak, majd letörnek. Fejlődésük folyamán több hajtást pusztítanak el, a károsított őszibarackfák úgy néznek ki, mintha barna gyertyácskákkal tűzdelték volna tele őket. (így kiváló lehetőség kínálkozik a kártevő elleni repülőgépes védekezésre.) Ez különösen május hónapban feltűnő. A hernyók a gyümölcsöt sem kímélik, a magház irányába haladó járatot készítenek, melyet a magház környékén kiszélesítenek. Egy gyümölcsben egyszerre több hernyó is károsíthat. Négy- nemzedékes, kifejlett hernyó alakban telel át a kéregrepedésekben. Megjelenésére május, június, július, augusztus és szeptember hónapokban számíthatunk. A nőstények csak az alkonyati és az esti órákban raknak tojást, nőstényenként 50—170 db-ot. Ne a hervadó hajtás figyelmeztessen a-védekezésre, mert védekezni az áttelelt hernyók, illetve izolátorokban észlelt, r. rajzáscsúcsok i idején kell. A szexuál-attraktáns csapda alkalmazása még pontosabbá teszi rajzásbiológiai megfigyelésünket, és eredményesebbé védekezéA dísznövények iránti érdeklődés az utóbbi években örvendetesen megnőtt. Az érdeklődés növekedésével együtt gazdagodott az állami és termelőszövetkezeti faiskolák, magánkertészetek, faj- és fajtaválasztéka, öröm ez mindnyájunk számára, de talán meg is nehezíti az amatőr növénykedvelők és gyakran még a szakképzett kertészek dolgát is. A bő választék miatt ugyanis egyre nehezebb a legmegfelelőbb növények kiválasztása, és a rosszul választott növény kedvezőtlen körülmények között csak sínylődik, a várt öröm helyett inkább bosszúságot okozva. Az elmúlt évek során számtalanszor fordultak hozzánk tanácsért: mit ültessek Balaton menti telkemre, nedves talajba? Mit ültessek a kertembe, ahol száraz, köves a talaj, és nincs öntözési lehetőség? Milyen színes levelű növényekkel lehetne egész évben széppé, változatossá tenni a kertet? Záporoztak a kérdések — mi pedig nem győztük válasszal. Könyvünk két részből áll. Az egyik magyaráz, útbaigazít, a másik pedig részletesen leírja a szabadföldi dísznövények csoportjait. Az első rész kezdő fejezete tájékoztatást nyújt a könyv használatáról. arról például, hogy hogyan kereshetjük ki az elültetni kívánt növényt, és hogy a könyv böngészése során is mennyi új ötletet kaphatunk. A második fejezet a nemzetközi kertészeti irodalomban használatos jeleket és rövidítéseket ismerteti. Olvasóink figyelmére itt számítunk a legjobban, ugyanis sünket. (Házikertben ne feledkezzünk meg az esetleges fertőzött hajtások eltávolításáról!) A következő növényvédő szereket használhatjuk a keleti gyümölcsmoly ellen: Csak nagyüzemi gyümölcsösben : Metilparathion WP (földi géppel 0,4 % töménységgel). Repülőgépről 3 kg/kh, 33 1/kh víz, azaz 5,1 kg ha 56 1/havíz. Szórvány és házikerti gyümölcsösökben : Diazinon—Phenkapton WP (földi géppel 0,25 % töménységgel). Repülőgépről 1,7 kg/kh, 33 1/kh víz, azaz 2,8 kg/ha 56 1/ha víz. Metathion 50 (földi géppel 0,2 % töménységgel). Repülőgépről: 1 kg/kh, 33 1/kh víz, azaz 1,7 kg/ha, 56 1/ha víz. Safidon 40 WP (földi géppel 0,25 % töménységben). Repülőgépről 1,7 kg/kh, 33 1/kh víz, azaz 2,8 kg/ha 56 1/ha víz. Lebaycid 50 EC (földi géppel 0,1 % töménységgel). Repülőgépről 1,8 kg/kh 33 1/kh víz, azaz 1,3 kg/ha 56 1/ha víz. Ditrifon 50 WP (földi géppel 0,2 % töménységgel). Repülőgépről 1,5 kg/kh 33 1/kh víz, azaz 2,5 kg/ha 56 1/ha víz. Gardona 50 WP (földi géppel: 0,2 % töménységgel). Repülőgépről: 1,5 kg/kh 33 1/kh víz, azaz 2,5 kg/ha 56 1/havíz. Sevin 85 WP (földi géppel : 0,2 % töménységgel). Repülőgépről: 1,5 kg/kh 33 1/kh víz, azaz 2,5 kg/ha 56 1/havíz. Széles Csaba docens Nyíregyházi Felsőfokú Mg. Technikum ezek olvasását gyakorolni kell; ettől azért senki se riadjon el, mert a jelek könnyen érthetőek, és a szövegközti tájékozódást könyvjelző szerű jelmagyarázat is segíti. A következő fejezet a kívánt növény vagy növénycsoport kikeresésében nyújt segítséget három változatban. Az első kereső logikailag csoportosítja a növényeket egy- és kétnyáriakra, évelőkre, rózsákra, fenyőkre, lombos fákra és cserjékre. Ezek aztán tovább tagozódnak olyan gyakorlati csoportokra, mint például: levelükkel díszítő agynyáriak, ámyéktűrő fák, cserjék. Mellettük mindenhol ott van a megfelelő oldalszám. A második keresőt azoknak szerkesztettük, akik szívesebben és könnyebben találják meg ezeket a növénycsoportokat betűrend szerint. A harmadik keresési lehetőség azoké. akik a növényeket egyenként óhajtják kiválasztani, ök a latin nemzetségnevek magyar megfelelőivel is megismerkedhetnek. Kedves olvasóink! A könyvbe belelapozva első érzésük talán az lesz, hogy ez nem más, mint száraz adatok tömege. Ha azonban egy kicsit tovább olvasgatnak, az adatok, a jelek beszélni kezdenek. elmondva minden lényegest a keresett növényről. Reméljük, hogy munkánk érdekes olvasmány lesz a magyar kerttervezőknek, kertépítőknek, valamim a nagyszámú amatőr dísz- kerttulajdonosnak. — így ajánlja művét a két szerző — Galántai Miklós és Tóth Imre — olvasóinak. Szakkönyvtárunk Hová, mit ültessünk. ? A DOHÁNYTERMESZTÉS I. A korszerű nagyüzemi termesztés feltételei Az a hír járta be a dohánytermesztő mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy változások lesznek a dohány- termelés és feldolgozás rendjében. A Kelet-Magyaror- szág munkatársa ezért felkereste dr. Szabadkai Gyulát, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium „speciális kultúrák és iparágak” osztályának vezetőjét és kérésére a következő tájékoztatást kapta tőle: Valóban átfogó intézkedésekre kerül sor a dohánnyal kapcsolatban. Mezőgazdaságunknak ez a fontos növénye nagy kiterjedésű homokos területeink hasznos kultúrája, jó elővetemény és megfelelő termelési színvonalon jelentősen hozzájárulhat a gazdaságok árbevételének növeléséhez, így a mezőgazda- sági lakosság jövedelméhez is. De éppen a színvonal kérdésében több megoldani való feladat van. , Az 1970. évi rossz termés miatt a mázsánkénti átlagár 200—250 forinttal, a terület- egységre jutó árbevétel pedig 38—40 százalékkal csökkent. Nem kis részben emiatt a dohány vetésterületének csökkenése meggyorsult. A termelési kedv apadása a megoldatlan gondok következménye. Ezért kell intézkedéseket tenni. Hazánk dohánytermő területeinek közel 50 százaléka Szabolcs-Szat- már megyében, a minisztérium fejlesztési célkitűzéseiben a szabolcsi dohánytermesztés fellendítését elsőrendű feladatnak tekintjük. Munkaerő, gépesítés- thioPj-: A dohánytermesztés technológiai színvonala a többi növényéhez képest rendkívül elmaradott — folytatta az osztályvezető a tájékoztatást. — A mezőgazdasági üzemek többsége a dohányt már nagyüzemi keretek között, de továbbra is kisüzemi módszerekkel termeszti. A gépesítés csekély, nagy a munkaerő ráfordítása. A költségek közel hetven százalékát az élőmunka költsége teszi, összehasonlításul: míg egy hektár búza 3, a napraforgó 10, a kukorica 21 munkanapot igényel, addig egy hektár dohány megter- mesztéséhez átlag 226 munkanapra van szükség. Az egész dohánytermesztés műszaki színvonalában a legnagyobb az elmaradás a gépesítés területén. Emiatt is nehezen illeszthető bele a dohány a korszerűen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek vetésszerkezetébe jelenleg, mert a többi, jól gépesített növénykultúra egyenletes munkaerő-szükségletéhez képest kiugró munkacsúcsokat okoz, amit a gazdaságok többsége munkaerő hiánya miatt nem tud elviselni. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a korszerű dohánytermesztés egyéb anyagi feltételei sem megoldottak még jelenleg. Ahhoz, hogy egy hektárnyi dohánytermesztő területet megfelelő palántanevelő teleppel, szárítópajtával, váló* gatóval ellássuk, százezer forintot kell kiadni. Ugyanakkor a dohánytermesztő gazdaságok fele gyenge termelőszövetkezet, ahol a fejlesztési lehetőségek szűkösek. Közgazdászok számítása szerint olyan gazdaságokban, ahol a tagság jövedelme jó, a dohánytermesztés csak akkor kifizetődő, ha a műszaki feltételek javításával növelik a termésátlagot, ugyanakkor számottevően csökkentik a szükséges kézi erőt. Fajták és pajták A termeléstechnológia elmaradottságára jellemző, hogy nagyon kevés a jól felszerelt, gazdaságosan üzemeltethető dohánypalánta- nevelő telep. A tápanyagellátás sem mindenütt kielégítő. Mennyiségileg javult, de a megfelelő tápanyagharmónia hiánya miatt a nagyobb terméssel nem mindenütt jár együtt a megfelelő minőség. A dohánytermelők földrajzi elhelyezkedése miatt kevés lehetőség van az öntözésre. A bőven termő, betegségeknek jobban ellenálló és a mai ízlés szerinti cigaretták gyártásához megfelelő minőségű fajták elterjedésének üteme lassú — sorolja az osztályvezető a gondokat. A gépesítésben még az adott lehetőségeket sem használják ki. Például a dohánytermelő gazdaságok fele ültet csak géppel. Nem terjedt el a gépi kapálás sem, legfeljebb a gazdaságok egyharmadában. A betakarítás és a fűzés igen sok kézi munkát igényel, az ösz- szes élőmunka negyven százalékát. (Itt korszerűbb gépek is kellenének.) Pedig az őszi munkacsúccsal egybeeső dohánybetakarítás éppen ezzel lehetne könnyebb. Problémák vannak a szári tópajtákkal is. Az 1962 és 1966. évek között több, mint tízezer hektár dohánytermését befogadó pajta épült hétszázmillió forintos állami támogatással. Az időközben megváltozott termelési megoszlás miatt azonban ezek egy része már nem ott van, ahol dohányt termesztenek. A meglévők hőmérséklete és légnedvessége is nehézkesen szabályozható és körülményes bennük az anyagmozgatás. Végül a fajtaváltás is bizonyos vontatottságot mutat, pedig úgy öntözésre alkalmas, mint géppel betakarítható és betegségnek ellenálló fajtáknak a Virginia és Burley fajták volnának jók. E felsorolt gondok miatt szükséges olyan dohánytermesztési fejlesztési program kidolgozása, melynek megvalósítása egybeesik az ipar és a mezőgazdasági üzemek érdekeivel. Ez a munka már jelenleg is folyik. Főbb vonásai a fajtakérdés, a termesztéstechnológia, a gépesítés, a szárítópajtaügy és a dohányfeldolgozás korszerűsítésének megoldása is. A következő alkalommal erről tájékoztatjuk olvasóinkat. (gnz) A Tiszalöki ÁFÉSZ 2 személyes tiszaeszlári vegyesiparcikk boltjába, melynek átlag havi forgalma 150/MFT, azonnaü belépéssel felvesz gyakorlattal rendelkező boltvezetőt Házastársak előnyben! Jelentkezés: Tiszalöki ÁFÉSZ személyzeti vezetőjénél. (484)
