Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-19 / 116. szám
WfLCT MAGYAR0RS2Ä« S. «Mal frff. mljdto W. A munkás-paraszt gyerekekért illetékes párt- és tanácsi, álA TISZAVASVARI ALKALOIDA GYÁR EGYIK UJ ÜZEMCSARNOKA. ITT KEVÉS AZ EMBER DOLGA. AMl' VAN AZ A GÉPEK ELLENŐRZÉSÉRE SZORÍTKOZIK. Hammel József íelv. Partner kerestetik Fővárosi gyárak települnének A közelmúltban elemezte a Városi párt-végrehajtóbizottság a Nyíregyházán élő fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi gondozását. A probléma bonyolult és sokrétű. Teljesen hosszú távon, évek múlva oldható meg, de vannak szociális, iskolán belüli és iskolán kívüli tennivalók, amelyeket folyamatosan szükséges szorgalmazni. Ezek közül is a legégetőbbeket vette szemügyre _ különféle vizsgálódások, felmérések, alapos és sokoldalú elemzések alapján — a városi párt-végrehajtóbizottság. A megyeszékhelyen is érvényes az a megállapítás, hogy a származási kategorizálás eltörlését nem követték megfelelő pedagógiai és szociális intézkedések. Többen helytelenül értelmezték a „tehetségek közötti szabad versenyt” és a fizikai dolgozók gyermekei lemaradtak, arányuk a felsőfokú oktatási intézményekben csökkent Nézőpontbeli problémák is hátráltatták a munkát egy .ideig csak a veszélyeztetett vagy a gyenge szellemi képességű gyermekeket sorolták a hátrányos helyzetűek közé. Évekbe telt, amíg a pedagógusok jelentős része megértette, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tanulmányi segítése nem valamilyen kivételezést jelent, hanem azoknak a hátrányoknak a kiküszöbölését amelyek a családi környezetből adódnak. Az üzemek vezetői, párt- és tömegszervezeti munkásai általában megértik és támogatják ennek a társadalmi, politikai feladatnak a megoldását, azonban sokan iskolai problémának tekintik. A kilenc nyíregyházi üzemben végzett felmérés szerint is — többségükben nem foglalkoztak a dolgozók gyermekeinek tanulmányi helyzetévet a kü- -r lönösen tehetséges, támogatásra érdemes fiatalokat nem kutatták fel. A városi párt-végréhajtó- bizottság megállapította: o városban élő gyermekek harminc százaléka tanyán és külterületen él, szinte mindannyian fizikai dolgozók gyermekei. A külterület a hátrányos helyzetüket még tovább rontja. Az óvodai, napközis hiány a még meglévő összevont tanulócsoportok, a nevelők helyváltoztatásai Nyíregyházán is elsősorban a fizikai dolgozók amúgy is hátrányos helyzetben lévő gyermekeit sújt- QsJc. Mit tettek a fizikai dolgotok gyermekeinek tanulmányi gondozásával kapcsolatos pártbizottsági határozat megvalósítása érdekében az A hajdani tóvflág ttt a Bojtoson, ugyancsak összement. Kicsit gazdátlan ez a vidék. A nád sűrűn benőtte a vizeket, tölti a szemét, a hulladék. Néha egy-egy béka ugrik csobbanva a vízbe, majd kacsák csapata evezget a zizegő sűrű között — Látja — mondja egy overallos, melegítőfelsős férfi — itt visz majd át a négyes út. Amott meg a körút folytatása. Mi marad itt? Víz alig. Voltak persze okosak, akik tudták ezt. Hat forintért vásárolták a telek négyszögölét. Már sokszorosát ért Hiába, ki hitte, hogy a Bújtos még jó üzlet lett valakinek. Sajnálom egy kicsit ezt a tavat, ezt a részt. Itt nőttem fel, itt fürödtem pulyakoromban. De ez a rendje az életnek. ★ A kertben ruhát tereget egy asszony. Gyerekei a tó tiszta részén fürödnek. Ez itt természetes. Hiszen itt tanult úszni a Balczó is — mondják, és ezzel mindent megmagyaráztak. Pedig a mai Bújtos vize szennyezett. Ki tudja miért, még szennyvizet is vezetnek ide. A kloákák büdöse fertőzi a nyári levegőt. — Kevés is a hal már — mondja egy gumigyári munkás. Bezzeg régen. Telepíteni kellene, de hát a horgaszlami szervek? A városi tanács művelődési osztályának kétéves munkatervében kiemelt feladatként szerepel a jobb gazdasági és más feltételek megteremtése. Ennek szellemében korszerűsítették, bővítették a külterületi iskolákat. A szakmai felszerelések, szemléltetőeszközök is gazdagodtak. 1970-ben a költségvetési összegeken felül 600 ezer forintot költöttek ilyen célra. Az olvasómozgalom anyagi és technikai, személyi feltételeit is tovább javították. Az iskolai könytárosok óra- kedvezményt kaptak. Az évi könyvbeszerzési keret a városban 600 ezer forint, az 1967. évi 200 ezer forint helyett. A tanulmányi gondozáson kívül a művészeti nevelés megalapozása érdekében különféle seregszemléket, vetélkedőket, énekkari találkozókat, pályázatokat szerveztek, amelyeken sok külterületi iskola is részt vett. A kétezer általános iskolai színházbérletes gyermek szüleinek nem kis hányada fizikai dolgozó. A városi könyvtár folyóiratokkal, író-olvasó találkozókkal és más szolgáltatásokkal igyekszik munkáját az iskola oktató-nevelő tevékenységével összhangban végezni. Az ifjúsági klubok közvetve ugyan, de hasznos segítői az iskolán kívüli ismeret- és élményszerzésnek. Az eredmények azonban nem vonhatják el a figyelmet a további tennivalókról — erősítette meg a vb-ülés. A feladatok zöme, neheze az iskolákra hárul. De egyedül az iskola nem tud a család és a társadalom tevékeny, állandó segítsége nélkül megbirkózni a sokrétű tennivalókkal. Nem csupán az iskola oktató-nevelő munkáján, a pedagógusok erőfeszítésein múlik, hogy sok más mellett például a tagozatos osztályokban, a tantárgyi szakkörökben, az előkészítő tanfolyamokon a jelenleginél több munkás-paraszt gverek bővítse ismereteit. A szülőkön, a munkahelyek gazdasági és társadalmi vezetőin is múlik ez. A vb-'határozatban a legfontosabb tennivalókat rögzítették — az óvoda-, iskola-, kollégiumfejlesztéstől egészen a pártszervezetek sajátos tennivalóinak kidolgozásáig. Ezért is küldték meg a határozattal kiegészült jelentést minden pártszervezetnek. A politikai munka mindennapos részévé teszik a kétkezi dolgozók gyermekeinek segítését, hogy egyetlen tehetséges gyermek se kallódjon el, váljon hasznos tagjává a társadalomnak. Páll Géza egyesületnek nincs erre gondja. Beszedik az évi 210- et tőlünk, de aztán semmi. Pedig ez az egyetlen szórakozás. Tagok vagyunk, sporthorgászok. Igazán megérdemelnénk, ha a pénzünkért egy kicsit ezt a tavat is rendbe tartanák. Azt beszélik, hogy egy kis tavacska a rendezés után is marad. Jó lenne tudni, mik is itt a tervek. De hát erről nem sokat beszélnek. ★ Ketten beszélnek. Munkások. — Tudja, van a házam végén az a kis nyári konyha. Jó kis épület, magam húztam fel három éve. Jön egyszer hozzám Szőke Sanyi. Ismeri? A sofőr. „Sándor bátyám, megnősültem.” — Az AKÖV-ös? Aki a Molnár lányt vette el? — Az. Mondom neki, az isten éltessen. „De baj van, nincs hol lakni. Kiadná a nyári konyhát?” Ki — mondom neki. Már ott laknak több, mint egy éve. Most Levelek az ipartelepítés és fejlesztés ügyében. Neves tóvárosi üzemek, vállalatok vezetői írták. Címzett a megyei tanács. E hivatalos írások is jelzik, növekszik Szabolcs- Szatmár tekintélye, érdemesnek és ésszerűnek tartják budapesti nagyvállalatok, hogy megyénkbe ipart telepítsenek, üzemet fejlesszenek. Az Újpesti Gyapjúszövő Gyár vezetői tudatják, hogy programjuk szerint textilipari üzemet szeretnének létesíteni Szabolcsban., Ez felsőruházati szövetgyár lenne. Igényük egy olyan épület, amelyben 80 darab textilipari gépet el tudnak helyezni. A létesítendő üzem 250— 300, főleg nődolgozó részére biztosítana munkát. Segítségképpen vállalják a szakmai irányítást és az induló munkáslétszám betanítását. Amennyiben megfelelő épület van, ez évben már üzembe is helyezhető lenne egyelőre 10 gép, s hamarosan kezdődhetne a termelés. „...a részletek megtárgyalására.. „Ha ez az önök elképzeléseivel egybevág, úgy a részletek megtárgyalására bármikor sor kerülhet” — írják levelükben. Gyorsan reagáltak az illetékesek, meghívták tárgyalásra a gyár vezetőit. A Budapesti Pamutfonóipari Vállalat a lőrinci fonó II. üzemét kívánja kitelepíteni. Ez ügyben is Szabolcs megyében érdeklődik, itt keBújtosi délelőtt született a gyerekük. Mondom az asszonynak: no a nyarat még kihúzhatják ott, de télire mi lesz ezekkel a szerencsétlenekkel. Mondja a feleségem: csak kapnak lakást. És ha nem? — mondom. Ki nem tesszük őket, de a gyerek megfagy ott a hidegben. Mert tudja, jól lehet fűteni azt a konyhát, de azért csak nem gyereknek való. No, mondja az asszony, majd lesz valahogy, legfeljebb bejönnek a házba. Kicsit összehúzzuk magunkat. Mert hát ugye, csak kisgyerek az még. — Úgy ám — mondja a másik. Ezzel a témát befejezik. Figyelik a pedzőt, amely nem mozdul. A hal nem vágyik a kenyérgalacsinra. ★ Nadrágot foltoz a betonkerítés szélén egy asszonyka. Mögötte takaros ház, kis kerttel. Mellette a kövön még két másik asszony. Egy idősebb, és egy korabeli. — Jobb lett a cérna. rés partnert. Lehetőleg meglévő épületet keres az üzem részére, amelyben a létszám 345 lenne, főleg nődolgozó. A pesti üzemben már készítik az előtanulmányterveket és ez jó jel. Megkezdődtek a tárgyalások a telepítés ügyében. Hasonló szándéka van a Vörös Csillag Traktorgyárnak is. Hamarosan megkezdődik a tárgyalás. És ez sem mellékes, hiszen mind több olyan országos vállalat van, amely — mint a Vörös Csillag Traktorgyár — vidéken kívánja megoldani az alkatrészgyártást. Ez különösen hasznára válik a fejlődő és az alkatrészellátás gondjaival küzdő mezőgazdasági és egyéb üzemeknek. Az észszerűség vezette a Budapesti Bútorlap és Faáru Ktsz vezetőit is, amikor Szabolcsban keres lehetőséget olyan alkatrészek gyártására alkalmas üzem telepítésére, ahol egyelőre 40—50 dolgozót foglalkoztatnának. És fejlődése is biztosítva lenne. Bízhatunk abban, hogy a tárgyalások sikerre vezetnek és Szabolcsban az ipartelepítés és fejlesztés meggyorsul. De minek köszönhető az érdeklődés növekedése a fővárosi üzemek, vállalatok részéről? Korábban ugyanis nagy volt az „elzárkózás”. A 10144/1966-os G. B. határozat kategorizálta a fővárosi üze- meNít, s meghatározták, mit kell kitelepíteni. Ebben a decentralizálásra is útmutatást adtak. A kitelepítéshez bizonyos alapokat is biztosítottak. Ennek ellenére nem, vagy csak nagyon lassan indult meg a vidéki ipartelepítési — Jobb. Csak ebben a boltban ritkán van. Béniről hozta? — Onnan. Ez a Jóska úgy nyüvi a nadrágot, mint egy gyerek. — Az én uram is. Az meg tudod, a motorral keni ösz- sze. Mondtam is neki, vigyázhatna jobban. A gyereket mindig szidja, de ő se jobb... És folyik a szó, a kaszinó itt a kerítésszél. Az egyik ház előtt öreg nyugdíjas kávét iszik bádogbögréből. Félliteresből. Más a kertjében kapálgat. A kiskertekből petunia illatát hozza' a szél. A gyümölcsfa körül a darázs döngicsél. Egy mellékutcából nagy port verve motor kanyarodik a Belsőkörútra. Aztán csend lesz hirtelen, és hallik, amint egy tyúk nagy hangon adja tudtul: kotkodács, minden napra egy tojás... Falu — a városban. í ★ A horog végén apró kis kárász. A kibicek lelkesen felkiáltanak. A zsákmány a kis nylonzacskóba /.érül, majd beakasztja sut egészet egy nádszálra, a vízbe. Kis hal volt. De a horgász optimista. Várja a nagyobbat. A bujtosi pecázók • nem adják fel... Bürget La jee — Szabolcsba folyamat. Most már jobban látják és érzik a fővárosi nagyvállalatok is, hogy a munkaerőgondokon a vidéki ipartelepítésekkel enyhíthetnek következetesebben. így a kényszerűség készteti őket gyökeres intézkedésekre. Felfedezték megyénk adottságait Nem mellékes azonban az sem, hogy végre „felfedezték” Szabolcs kedvező adottságait. Itt van munkaerőbázis, rendelkezünk a szükséges oktatási intézményekkel, korszerű, villamosított vasúti hálózattal, jelentős a vízkészletünk, s Záhony jóvoltából adtát megyénkben a relatív nyersanyagbázis is. Ezek mellett fejlődő fogyasztási bázissal rendelkezik megyénk; S a Szovjetunióval való közvetlen szomszédságunkból ered, hogyha itt gyárt valamilyen terméket az ide települt üzem, közvetlenül és olcsóbb úton tudunk exportálni. Egyebek között itt lehet megemlíteni a fafeldolgozást, s ennek a fejlesztését is. Ezek az ipartelepítés és fejlesztés fontos feltételei. Korábban az ipartelepítést általában a már meglévő ipari centrumokra koncentrálták. Ennek vannak kedvezőtlen hatásai, mint az infrastruktúra, a lakás, munkaerő, víz, utak, óvoda, iskola stb. biztosítása. Ez elég drága. Ma már mindinkább belátják a szakemberek — a viták ellenére is — hogy ott olcsóbb az ipartelepítés, ahol ezek a feltételek adottak, vagy többségük biztosítva van, a vidéki „szűz” területeken és keresik az ipartelepítés módját Alaposan felkészülni Igaz már megkezdődött nagyobb ütemben a vidéki ipartelepítés. De még nem általános. És kötelezettséggel jár a mi részünkről is. Erre alaposan' fel kell készülni, a feltételeket biztosítani, elő- közművesítést végezni, mint például Mátészalkán tettük. Előre építkezni, üzemcsarnokot, szociális helyiségeket stb, amelyek később úgyis a vállalat birtokába kerülnek. Ezzel segíteni és könnyíteni, de főleg meggyorsítani az ipartelepítést és fejlesztést. Növekedett és növekszik azoknak a nagyvállalatoknak a száma, akik Szabolcsban keresnék partnert az ipartelepítésben. Ezt ki kell használni, de nagyon fontos az is, hogy a telepítéssel egy- időben már előre gondoskodjanak az illetékes szakvezetők a helyes, ésszerű ipari struktúra kialakításáról is. Mert az ipartelepités és fejlesztés nem csupán a települni szándékozóknak jelent feladatot, gondot, munkát, hanem nekünk itt a megyében is. Ez Szabolcs-Szatmár egyetemleges érdeke. Patfcaa Kátmás» IEGYZET Megoldás Tízen vitatkoztak hétfőn délután a kisvárdai Rákóczi Tsz irodájában. Illetve nem is vitatkoztak, mert amiért összejöttek, abban mindany- nyian egyetértettek, csupán a megoldás lehetőségeiről folyt a vita. Javítani kell Kisvórda lakosságának friss zöldséggel való ellátását, hiszen az országszerte burgonyatermesz- téséről híres városban — és környékén — a burgonyán kívül, sajnos nem tökéletes az ellátás. Van ugyan Kisvárdán a Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalatnak boltja, és a tsz-nek is árudája, de a zöldséget mégis máshonnan — sokszor más megyéből — kell szállítani. Ezen a helyzeten akarnak változtatni azok a szakemberek, akik a tanácskozást megrendezték: másfél holdas területen fóliával védett melegágyakban és üvegházakban termelik a primőr zöldségféléket. Abban is teljes volt az egyetértés, hogy szakembert kell szerezni a végrehajtáshoz, aki nem csak a szaktudását, hanem a lelkesedését is adja a kertészkedésbe és rendelkezik néhány év gyakorlattal. Tulajdonképpen nem az késztetett írásra, hogy zöldséget fognak termelni Kisvárdán. Ez ugyanis nem találmány, máshol régen csinálják. Inkább az, amit Juhász István tsz-élnök mondott és a többiek is egyetértettek vele: „Sem a szakemberért. sem a berendezésért nem fogjuk sajnálni a pénzt. Akkor is megcsináljuk, ha ráfizetéses lesz — bár ez sem eldobnivaló szempont — és letörjük vele a piaci kofák magas árait. És ha a város lakossága jól járt, akkor mi nyertünk.,.” (balogh) lettem— szilánkok Az önző önző is. meg falánk is. Enni legszívesebben csak egyedül enne, dehát a munkahelyen, az irodában. vagy a műhelyben nem bírja a dolgokat kivárni. Mert, mint írtuk, falánk is. Idegesen és gyorsan kibontja az elemózsiáját és háttal a többieknek, allva eszik. Gyorsan és mohóv. Azért háttal, hogy nehogy véletlenül valakinek a pillantásával találkozzék és esetleg kínálnia kelljen... A még önzőbb Csak külföldi sört kapni a vonatbüfében, ö is iszik egy üveggel. Az üvegre •nines betét. Ezért az üveget — a mozdulatából félreérthetetlen az indíték — kidobja az ablakon. Ne legyen senkié az é üvege. Jó gondolta, mert amikor társával leszáll, egy öregember átül a helyükre és azokat az üvegeket, amelyeket a többiek otthagytak, „jó lesz paradicsomnak” megjegyzéssel a táskájába rakja. A gőgös, vagy...? ő az, aki kézfogásnál nem néz a szemedbe. Oldalt néz. Mi lehet e mögött? Gőgös, vagy vaj van a fején? Nem tudni. Lehet ez is. az is. Lehet mindkettő. Egyénenként lehel eldönteni. Egy biztos, nem tudja, hogy mi a tiszteletadás es az illendőség. Hogy kézfogásnál szembe nézünk embertársunkkal. De az is lehet, hogy nagyon is tudja, de csak az ő feletteseivel gyakorolja, (—«I
