Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-15 / 113. szám
1 oldal KELET-MAGYARORSZAS tm. ml Jus t9. Haladó hagyományok ápolói A Tarpa—Tenkes úttörő lovaslúra elé A Magyar Úttörők Szövetsége a jubileumi évben, 1971. május 20-a és június 13-a között megrendezi a „Tarpa— Tenkes” lovastúrát. Ezzel a rendezvénnyel a szövetség rá akarja irányítani a figyelmet a haladó nemzeti hagyományainkra, s a pajtások körében fel akarja eleveníteni a kuruc kor romantikáját. E nevelőhatás és hangulatteremtés egyben jó előkészítésnek ígérkezik a következő tanév úttörőprogramjának feladatsorozatához, a „Ha vitéz vagy, jer velem” akcióhoz. A „Tarpa—Tenkes” lovastúrán tíz siklósi, két budapesti és két tarpai korhű öltözetű úttörő vesz részt, akik Tarpá- ról indulnak, s lóháton végighaladnak azon az útvonalon, amelyet Esze Tamás, Vak Bottyán és több kuruc vezér egykor végigportyázott. Az úttörők túrája Siklóson, a Tenkes hegy lábánál fejeződik be, ahol a várfesztivál Utolsó napján ünnepélyesen fogadják őket. A 23 napos túra alatt több olyan útba eső községben letáboroznak, amely a Rákóczi-szabadság- harc során történelmi emlékhellyé vált. Ezeken a helyeken bemutatják azt a magukkal vitt mozgó kiállítást, amely kuruc kori fegyvereket, a nép életének, a szabadságharc főbb eseményeinek dokumentumait szemlélteti. Ezeken kívül a táborhelyül választott községekben lovasbemutatót tartanak, az esti tábortűz műsorában pedig felidézik a kuruc kor hangulatát. A szállásadó — és közbeeső — községek úttörői ünnepélyesen fogadják a túra résztvevőit, zászlójukra emlékszalagot kötnek, naplójukba emléksorokat írnak. Bekapcsolódnak a tábortüzek műsorába is, erre meghívják a.szomszéd községek csapatainak képviselőit és természetesen a község lakosságát is. így a „Tarpa— Tenkes” túra nemcsak egy hasznos, a pajtások hazafias nevelését, haladé hagyományaink ápolását szolgáló úttörőprogram lesz, hanem széles körű társadalmi érdeklő-* dést és hatást kiváltó rendezvény is. ★ Rákóczi szabadságharcának kezdeti szakaszában a kuruc katonák számottevő része Szabolcs, Szatmár, Bereg szegénylegényeiből, jobbágyaiból és köznemeseiből került ki, Esze Tamás, a talpasok vezére, Tarpa szülötte volt, s a fejedelem a tiszántúli hadjárat során megyénk földjén aratta első győzelmeit. 1703. július 14-én. ért ki Rákóczi lovasai élén a hegyek közül, s Tiszaújlakig jött. Ott előbb elfoglalta a Tisza jobb partján kiépített ellenséges hídfőt, majd körülkerítette a bal parti Tiszabecsről átjött portyázókat, s a folyónak szorította őket. A kurucok tehát az első ütközetet megnyerték. A fellelkesült katonák sürgették a folyón való átkelést, hogy a bal parton nyomulhassanak előre a Nyírség, a Hajdúság vidékeire. Ezt a kockázatos vállalkozást elősegítette, hogy Rákóczi első és váratlan győzelmének hírére másnap hajnalban az ellenség tiszabecsi tábora elvonult. Július 18-án Rákóczi már Naményban volt, s itt bocsátotta ki a „Naményi pátenst”,- amelyben „fegyverfogásra és csatlakozásra” szólította fel a megyéket. Másnap 19-én Vajára ment, hogy a község földes- ura it a Vay testvéreket megnyerje a szabadságharc ügyének. A vajai várkastélyra még aznap kitűzték a „pro libertate” zászlót, s Vay László Kisvárdába indult, hogy az itteni várba zárkózott nemességet csatlakozásra bírja. A következő napon, július 20-án maga Rákóczi is a vár alá szállt, de nem kezdett ostromba, megelégedett a nemeseknek azzal az ígéretével, hogy háta mögött nem fognak hadicselekményt kezdeni. 22-én Nyírbátor felé indult. Itt tartózkodott két napig, s itt bocsátotta ki a „Gyulaji pátenst”. Ezután a kuruc tábor néhány napra átvonult a szomszédos Hajdúságba, Debrecen és a hajdú városok hódoltatására. Július 28-án ismét szabolcsi földön, a káliói vár alatt találjuk. Kálló vára nagy bástyájú, régi kipróbált erősség volt. Falain megtört a kurucok rohama, de a falakon belül lévő magyar lakosság érzéséből mégis győzelem termett: a Rákóczi mellé állt magyarság kényszerítette a német parancsnokot a vár feladására. Midőn ez látta a fejedelem emberséges magatartását és bánásmódját, „valamennyi katonájával a kurucok közé esküdött”. Kálló megszerzése a tiszántúli hadjárat egyik legjelentősebb mozzanata volt. Utána egyre bővült, szélesedett, az ország távolabbi részeire is kiterjedt a Rákóczi szabadságharca, s egyre eredményesebbé vált az ismeretlen kuruc költő riasztó verse: Már ideje, hogy felserkeni, Puskát, kardot rozsdától fenj, Dobszóra, ülj lóra! Bizony régen, hogy már Ufuszol, Hideglelés nélkül vaiussol. Megemésztett a porció, Nincsen benned mar semmi jo. Hol híred s fegyvered? Ne hagyd magad, kérlek, ily lágyon, Mit heversz honnyodban csak ágyon? Kapádból is csinálj fegyvert! Lám országod termett embert. Ébredjél, s ne késsél. Tudjuk, a túlerővel és ármánykodással szemben a Rákóczi szabadságharca elbukott. S amint megyénk földjén születtek első győzelmei, itt hanyatlott le a felkelés zászlaja is. 1711. január 31-én a fejedelem Vajára ment, hogy hűséges emberének, Vay Ádámnak a várkastélyában találkozzon és tárgyalásokat folytasson a császár küldöttével, Pállfy János tábornokkal, de egy hónap múlva már lengyel földre lépett és többé nem tért vissza szeretett hazájába, szenvedő népe közé. A nép pedig várta, egyre várta. Versbe, dalba, mesébe szőtte vágyait, s ezek az idők folyamán szájról szájra jártak, apáról fiúra szálltak. Sok közülük ma is él, és őrzi Rákóczinak és kurucainak dicső emlékét. ★ A* „portyázó kurucoknak” és minden úttörőpajtásnak kívánjuk, hogy ismerje meg — ennek az akciónak a keretében is — minél jobban nemzeti történelmünknek e dicső korszakát. A lehetőség, a keret adva van, a nevelők, az úttörővezetők és pajtások éljenek vele! M. M. FIGYELEM! BÉRELJEN! Televízió és parkettcsiszoló BÉRLETÉRE ELŐJEGYZÉST FELVESZÜNK A KÖLCSÖNZÖBOLTBAN. Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 8. sz. Telefon: 16—08. (Gorkij mozival szemben.) GYEREKEKNEK TÖRD A FEIED! Segíts, ha lehet Viszintes: 1. Megfejtendő. 6. Mely személy. 7. Az egyik ógörög törzs neve. 8. Feltételezés. 9. Járom. 11. -ból, -bői németül. 12. Megfejtendő. 14. In- dusztria. 16. Kívánsága. 18. Kiejtett mássalhangzó. 20. Időjelző szerkezet. 21. Kettőzött mássalhangzó. 22. Római 550 és 100. 24. Kacat. 25. Esztendős. 27. Vissza: lámpa jelzője lehet. 28. Balkezes. 29. Lemásol. Függőleges: 1. Énekesmadár. 2. Muta- tószócska. 3. .Nem kevés. 4. Cink vegyjele. 5. Ruha betűi keverve. 6. Mai maszek vendéglős. 10. Hordóűrmérték. 11. Szülő. 13. Névéi ős csapadék. 14. Húros fegyvere. 15. Megfejtendő. 17. Menyasszony. 19. Elevenen. 21. Becézett férfinév. 23. Emlős hal. 24. összevissza viel! 26. Tiltószó. 27. Istállóféleség. Megfejtendő: Sarkvidéki állatok: vízszintes 1, 12, függ. 15. Múlt heti megfejtés: Balaton. Könyvjutalmat nyertek: Vaskó Mária Nyíregyháza, B*odnár Jolán Geszteréd és Antal Tünde Kán torján ősi. Krecsmáry László: ‘ t rí \ TÜK-THJUÍ r iftr- •' - ■ , Nagyanyám a kertben Megy nagyanyám kora reggel a kertbe nevetve köszönti dallal a fürge rigó fénnyel a szép derűs ég Csillog a harmat a sóskalevélen s nyújtja feléje illatozó levelét vígan a petrezselyem Ott meg a hagyma köszönti kidugta csíráit a földből s barna köténye után hajlik a málnabokor Felveszi lassan a szilvafa mellől régi kapáját indul a krumpli közé láttára reszket a gyom Állok a fényben s nézem a kertben e drága kis asszonyt ősz haja almaszirom kék szeme reggeli ég mint a virágszál frissen hajlik a szél ütemére hogy mozog dolgozik még mindene munka dolog hej pedig élete sok bajt látott gondteli fáján éppen a nyolcvanadik ért gyümölcs már ez az év Dongnak a méhek halkan zümmög a csöppnyi dalárda hallja e dalt nagyanyám s csöndesen messzire néz Állok a fényben s nézem a kertben e drága kis asszonyt vállára hajlik az ág s reszket a gondolatom mert tudom egyszer eljön a reggel s a szilvafa mellől azt a kis régi kapát nem veszi senki se fel Történt egyszer, hogy az az erdei út porában fáradt hangya baktatott és egy magánál ötször nagyobb, elpusztult hernyót vonszolt maga után. Amint húzta, vonszolta nehéz terhét, az egyik lapulevél alól ráköszönt egy ott hü- sölő kecskebéka: — Jó estét, kicsi hangya, hová igyekszel? — Sietek hazafelé, mert vacsorát viszek a gyerekeimnek — felelt udvariasan a hangya, aztán megkérdezte: — Hát te, béka pajtás, kire, vagy mire vársz itt az út szélén? — Én bizony egy tücsökre várok. Azt hallottam, hogy erre kell hazatérnie, s mivel egész héten nem jutottam valamirevaló ennivalóhoz, most meglesem, megfogom és legalább finom vacsorám lesz. — Szerencsés vadászatot — köszönt a hangya és tovább ment. Nem sokkal messzebb egy erdei tisztáson hasonló beszélgetés folyt le a tücsök és egy hangyászbogár között. A tücsök a hegedűjével a hóna alatt lassan baktatott, mikor belebotlott a hangyászbogárba, aki éppen egy tölcsér alakú lyukat fúrt a laza homokba. — Miért ásod ezt a vermet, hangyászbogár, talán bizony csapdát készítesz valakinek? — kérdezte a tücsök. — Jól látod, kis tücsök. Bizony azért ásom ezt a vermet, mert két napja nem ettem, s az előbb azt hallottam, hogy erre megy haza egy hangya. Ha elsétál a vermem felett, a fellazított homokon megcsúszik, és beleesik a csapdámba, ahol csápjaimmal megragadom és kész a pompás vacsora. A tücsöknek nem tetszett a dolog, ezért sürgőben Jó éjszakái kívánt és eltávozott. Fele úton azután találkozott a hangya és a tücsök, és egyikük sem sejtette, hogy milyen veszedelem felé tart. A hangyának azonban megtetszett a helyes kis tücsök, ezért barátságosan köszöntötte: — Jó estét, kis muzsikus, hová igyekszel? —.Neked is jó estét, hangya pajtás, sietek az erdei zenekarba, az éjszakai hangversenyen én vagyok a prímás *— válaszolt a tücsök és közben eszébe jutott, hogy szólni kellene a hangyának, mert ha tovább megy, a biztos halál vár rá. Ugyanakkor és ugyanaz járt a hangya fejében, hogy a kis tücsköt ezen az úton nem szabad tovább eresztenie. Es mert egyikük sem volt önző, szinte egyszerre szólaltak meg és egyszerre mondták egymásnak: — Jól figyelj, pajtás, figyelmeztetni szeretnélek, amíg lehet! — és mind a ketten elmondták egymásnak amit láttak és hallottak útközben. Persze el lehet képzelni, mennyire meg voltak döbbenve mind a ketten, amikor megtudták, mi várt volna rájuk, s rájöttek, hogy csak azért kerülték el a biztos halált, mert becsületesek és jóakaratnak volta-k egymás iránt, örök barátságot fogadtak hát egymásnak és őszinte hálálkodás után búcsúztak el és tértek haza kerülő úton. Es mit csinált a béka és a hangyászbogár? Azok bizony vacsora nélkül maradtak és még most is várnak a tücsökre és a hangyára, ha ugyan meg nem unták azóta. , Angol ötletből irtai , ;... Pfeifer Ver* Bállá László: Fut a vonat Fut a vonat, a sok utas ne várja! Asztallábtól asztallábig a pálya. Terhet is visz, személyt is visz, jó vonat! Állítgatja Pista már a váltókat; körülülik az asztalt a többiek, és a gőzös mindegyikhez elsiet. Bátyú éppen leckét tanul, neki hát vigyél vonat SZEGEIM MOHAMED Szöveg: Cs. Horváth Tibor Rajz: Gugi Sándor /0. kihegyezett ceruzát. Nagyapának fáj a szeme, hisz öreg, gőzös hátán megy neki a szemüveg, így már johtyta látja a sok kis betűt. Nagyanyának elküldöm a kötőtűt, s a mozdonyt már más irányba tolatont: apunak a bicskát viszed, vonatom, anyunak e félpapucsot adod át — s hozol tőle, ha visszajössz, cukorkát (268153) (Folytatjiáj
