Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
WTl. IprfRs tO. KFLFT-MAGYARORSZÄt? 8. 6Ma! f Kitüntették az árvíz sújtotta Szamosköz újjáépítésében részt vevőket OROSZ FERENC ÄTNYÜJTJA A KORMANYKI- TÜNTETÉST VERES KAROL YNAK, A NYÍREGYHÁZI KÖZÜTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT ÉPÍTÉSVEZETŐJÉNEK. Kormánykitüntetéseket és miniszteri kitüntetéseket adott át szombaton délelőtt Nyíregyházán Orosz Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke az 1970. évi árvíz utáni újjáépítésben részt vett szabóics- szatmári szakembereknek: munkásoknak és vezetőknek. A kitüntetések átadásánál jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tasia. a KB titkára. Tóth Mátyás, az MSZMP megyei bizottságának első titkára Köszöntőjében a megyei tanács vb-elnöke szólt arról a hatalmas mére+ű országos összefogásról, amely az elmúlt év májusában m''gnv:l- váhult. azokról a gyors és hathatós intézkedése’yőL amelyeket a párt és a kormány már az árvíz első napjaiban megtett. — Gyorsan és felelősséggel hozták meg az intézkedéseket — mondta beszédében és kiemelte' a szocialista humanizmus. a nemzeti egvség és az emberi szolidaritás legszebb példáit láthatjuk az árvíz napjaiban. Hangsúlyozta a mentésben, rr-’d az építésben részt vevő szakemberek. tervezők, építők által végzett áldozatos munka elismerését. a KIEZ-fiatalok és katonák nagyszerű helvtállását, amellvel valóra váltva a központi intézkedéseket elérték. hoffv a tél beállta előtt valamennyi árvíz sújtotta család feje fölé tető kerülhetett. A kitüntetettek nevében KoHát Fásuló, a Mátészalkai Járási Tanács V. B elnökhe- ly°**°ee mondotí köszönetét. A ki tüntetett "k tiszteletére forecast adtak. ameiven B’szku Béla mondott pohárköszöntőt Arról szólt, hogy S7 "*ado++ VPíintet-^ok fs csak ieikénesek lehetnek, mert mindazok, akik részt vettek az árvíz utáni újjáépítésben — elíanaonést érdemelnek. Hangsúlyozta: még nem teües a helvre-nutás. amire akkor nem volt pénz és a 7+ a mo^t következő hóna rákban k^l! befelezni. Ehh^z azonban udvartól van összefogásra, lelkesedéire és munkára van szükség, mint amilven annak idején, a veszély közepette megnyilvánult — mondta a Központi Bizottság titkára, köszöntve a jelenlévő kitüntetetteket és munkatársaikat, a lük az újjáépítésben részt vettek. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Lencsés Jánosnak, az Építők Szakszervezete megyei titkárának. Marozsán Sándor rendőrhadna^ynak, Cs. Nagy Istvánnak, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezetőjének. Zilahi Józsefnek, a megyei tanács vb osztályvezető-helyettesének. A Munka érdémrend ezüst fokozatát adományozták Danes Józsefnek, az MSZMP Mátészalkai Járási Bizottság első titkárának. Balogh Bertalannak, az AGRO- KER igazgatójának, Brezina Andrásnak, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat főépítésvezetőjének. Fazekas Istvánnak, az MSZMP megyei bizottsága politikai munkatársának. Kiss Eleknek, a TÜZÉP Vállalat igazgatóhelyettesének, Kollát Lászlónak, a Mátészalkai Járási Tanács V B. elnökhelyettesének Kosztin Sándornak, a KIOSZ megyei titkárának. Kovács Jánosnak, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat főépítésvezetőiének, Krasznai Bélának, a Mátészalkai Építő- és Szakipari Ktsz elnökének. Márki Jánosnak, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának, Papp Árpádnak, a TÜZÉP Vállalat telepvezetőjének. Puskás Józsefnek, az OTP megyei igazgatósága műszaki előadójának, Szigeti Bélának, az MSZMP Fehérgyarmati Községi Bizottsága titkárának, Veres Károlynál*, a Közúti ÉDítő Vállalat építésvezetőiének. Végh Ferencnek, a Posta Távközlési Üzem csengeri körzetmesterének. A Munka érdemrend bronz fokozatát adományozták Armos Gézának, a Fehérgyarmati Községi Tanács V. B. ügyintézőjének, Bartók Károlynál*, a Gávai Vegyes Ktsz elnökének, Benkó Mihálynak, a2 Építő- és Szerelő Vállalat dolgözójának, Binó Lajosnak, az SZMT Közgazdasági Bizottsága vezetőiének, Bojtos Istvánnak, az OTP megyei igazgatójának. Czimbalmos Istvánnak, a KISZÖV elnökének, Dá- nyádi Lászlónak, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz elnökének, Deine Imrének, a Fehér- gyarmati Járási Tanács V. B. osztályvezetőjének. Fehér Lászlónak, a Nagyhódos! Községi Tanács V. B. elnökének. Ferenczi Miklósnak, az Építő- és Szerelő Vállalat építésvezetőjének, Ferkó Jánosnak, a Volán 5. sz. Vállalat forgalom vezetői ének, Gunyecz Lászlónak, a Beruházási yállalat osztályvezetőiének. Hetényi Endrének, az Ujfehértói Építő- és Faipari Ktsz műszaki vezetőjének, Jenéi Kálmán munkásoméi*. (TT- TÁSZ VáPalat Nyíregyháza), Juhász Lászlónak, a Csenger és Vidéke Vegyes Ktsz műszak] vezetőjének, Kerekes Lajosnak, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Ts2 elnökhelyettesének, Kiss Bélának, a Mátészalkai Járási Tanács *V B. csoportvezetőiének, Koncz Istvánnak, a Vásáros- naményi Vegyesipari Ktsz elnökének. Körtély Sápdornak, az MSZMP megyei bizottsága politikai munkatársának. Kun Sándornak, a 7 MSZMP fehérgyarmati járási bizottsága génkocsi- vezetőjének, Lizik József határőr hadnagynak. Miskolczi Lajosnak, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjének. Oláh Gézának, a KISZÖV osztályvezetőjének. Pásztor Zoltánnak, a Rakamaz^ Fa- és Fémipari Ktsz kőműves brigádvezetőjének, Poz- mán Róbertnak, a KIOSZ előadójának. Révay Zoltánnak, az Állami Biztosító megyei igazgatójának. Rózsavölgyi Jánosnak, a Nyírbátori Építő- és Szakipari Szövetkezet elnökének, Szaljó Gyulának, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottsága titkárának, Szabó Józsefnek, a KIOSZ előadójának. Szabó Lajosnak, a TÜZÉP Vállalat telepvezetőjének, Szaniszló Ferencnek, a csegöld-császlói Termelőszövetkezet csúcsoárttit- kárának. Szegedi Antalnak, a csengeri Lenin Tsz üzemvezetőjének, Tar Jánosnak, a Nyíregyházi Bessenyei Kollégium igazgatójának. Tóth Endrének, az Állami Biztosító megyei igazgatósága kárszakértőiének, Végh Istvánnak, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat főművezetőjének, dr. Vityi Tibornak, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztálya jogügyi előadójának. Zeke Imrének, a Tarpai Vegyes Ktsz elnökének. Zöld Lászlónak, a Kisvúrdai Építőipari Ktsz szocialista brigádvezetőjének. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter az ..Építőipar kiváló dolgozója” kitüntetést nyolcvankét Szabolcs-Szatmár megyei szakembernek adományozta. A kitüntetést kapták: Igaz Dezső építésvezető. Varga László termelési irányító. Pécsi János előadó. Jakab Lajos ács. Ifjú Endre kőműves, Iván László előadó, a Szabolcs megyei ÁHami Építőipari Vállalat dolgozói, Varga András ellenőrzésvezető. Bíró István gépkocsivezető, Tóth Erzsébet titkárnő. Lipécz Miklós gépkocsi- vezető, Kertész Bertalan gépkocsivezető, a közmű- és mélyépítő vállalat dolgozói, Mártinovszki István osztályvezető, Ráthóny! Ferenc telepvezető, a TÜZÉP Vállalat dolgozói. Molnár Mihály rendőr főtörzsőrmester, Szicsor Gábor, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kőművese. Smidt István, a Nyíregyházi Volán Vállalat gépkezelője. Gólya Mihály, a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat brigádvezetője, Simon József, az OTP fehérgyarmati fiókvezetője. Lengyel György, az OTP revizora, Mátéffi Árpád, az OTP megyei !£a*7átéqííí?án*k volt helyettes vezetője. Pál Zoltán, a KTSZ megyei bizottságának polt- 'tikai 'munkatársa, Vass János, a KISZ nyíregyházi járási bizottságának politikai munkatársa, Vi- csotka Mihály, a Mátészalkai Középiskolai Kollégium nevelője, dr. Váry János, a KÖJÁL megyei igazgató főorvosa, Házi Miklós, a Nyíregyházi Kossuth Lajos Szak- középiskola tanára, Nemes György, az MSZMP megyei bizottságának politikai munkatársa. Tinái Gyula, az MSZMP mátészalkai városi bizottságának osztályvezetője Szaplonezai István, az MSZMP fehérgyarmati járási bizottságának politikai munkatársa. Zakor Gyula, az MSZMP mátészalkai városi bizottságának osztályvezetője. Olvasztó Miklós, az MSZMP mátészalkai járási bizottságának osztályvezetője. Kádár Gyula, az MSZMP fehérgyarmati járási bizottságának ősz-, tályvezetője. Orosz János, a HUNGAROFRUCT tuzséri hűtőházának diszpécsere. Bódi Sándor, az öntödei Vállalat kisvárdai üzemének előadója* Antalóczi Ferenc, a Nyíregyházi Volán előadója Farkas Antal, a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz részlegvezetője. Turcsik Mihály munkásűr (a SZAÉV dolgozója). Sári László munkásőr (Nyírbogdánvi Kőolajipari Vállalat), Vigvári József munkásőr (MÁV pályafenntartási főnökség Nyíregyháza). Czevár János, a Szabolcs megyei Építő- és Szerelő Vállalat szb- titkára. Erdei András szb-titkár. Virág Sándor telepvezető, Márkus József művezető, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Jeszenszki Lajos tervező, Deák László osztályvezető, Rőzse István tervező, a Szabolcs megyei Tanácsi Tervező Iroda dolgozói, Medgyesi József, a Szabolcs Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályának csoportvezetője, Nemes István, a Jánkmajtisi Községi Tanács csoportvezetője. Kócsi Károly, a Csengeri Községi Tanács műszaki ügyintézője. Homoki László, a Nagyszekeresi Községi Tanács V. B. elnöke, Bogdán Béla, a Csegöldi Községi Tanács V. B. elnöke. Kovács Zsigmond, a Fehérgyarmati Községi Tanács előadója. Király Mi- hályné, a Győrteleki Községi Tanács főelőadója, Rozgonyi Győző- né, a Fülpösdaróci Szociális Otthon vezetője, ifj. Gyulai Géza, a Fehérgyarmati Járási Tanács V. B. műszaki Ügyintézője, Papp Endre, a tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala Tsz tagja, Tóth Béla, a kérsemjéni Úttörő Tsz elnöke. Tóth József, a csegöld- császlói Bajcsy-Zsilinszky Tsz elnökhelyettese. Losonczi Béla, a szamosszegi Dózsa Tsz agronómu- sa, dr. Kiss Lajos, a MEZÖBEK megyei igazgatója, Bendck Lajos, az ÉRDÉRT mátészalkai telepének vezetőle, Dienes Lajos, a szamosszegi Dózsa Tsz elnöke. Csathó János üzemigazgató, Zámbó József osztályvezető, Szedlacsek Ferenc villanyszerelő, a TITÁSZ mátészalkai üzemigazgatóságának dolgozói. Bede Antal fehérgyarmati kőműves kisiparos, Piros Lajos tunyogmatolcsi kőműves kisiparos, Kerekes Tibor jánk- maltisi kőműves kisiparos. György Sándor tarpai kőműves kisioaros, Turtcrebesi János csen- gersimai kőműves kisiparos Szelke László, a Tarpai Vegyes Ktsz műszaki vezetőle, Kovács Gusztáv, a Mátészalkai Építő- Szerelő Szakipari Szövetkezet műszaki vezetője, Béres János, a Nagyhalászi Épületszerelő Ktsz elnöke. Bárdi János, a Baktaló- rántházi Vegyes Ktsz elnöke. Csorna Tibor, az ófehértói Vegyesipari Ktsz elnöke, Czimbal- mos József, a Kisvárdai Építő Szakipari Szövetkezet elnöke. Gé- gény Miklós, az Ibrányi Vegyes Ktsz kőművesbrigád-vezetője. Jakab M. János, a Mátészalkai Épi- tőrSzerelő Szakipari Szövetkezet kőműves brigádvezetője. Nagy Géza, a Szatmárcsekei Vegyesipari Ktsz elnöke, Rózsi Lajos, a Csenger és Vidéke Vegves Ktsz elnöke. Szabó Béla, a Nyíregyházi TEMPÓ Szövetkezet elnöke. Toldy Miklós, a KISZÖV osztályvezetőle. Ulics János, a Nyirado- nyi Építő Vegyesipari Ktsz munkavezetője. m Újabb városnegyed épül Nyíregyházán Néhány éven belül új városnegyed épül fel Nyíregyházán. A Korányi Frigyes út, a Csalóköz magasságában már részben megnyitott út, az Oszoló út és a Garibaldi út egyenes folytatásával határolt. területre kerülő városrész rendezési tervét a Debreceni Tervező Vállalat már elkészítette. A városi tanács vb építési és közlekedési osztálya pedig jóváhagyásra terjesztette elő. Elképzelések szerint ezen a területen 3 ezer lakást építenek, így előreláthatóan ez a negyed 11—12 ezer embernek ad majd otthont. A lakóházak túlnyomó részt (2600 darab) házgyári technológiával készülnek majd. A lakóépületekkel párhuzamosan készítik el a kapcsolódó létesítményeket is, a 160 személyes bölcsődét, a 300 személyes óvodát és az összesen 40 tantermes általános iskolákat. Ezeken kívül posta, orvosi rendelők, gyógyszertár, vendéglátóhelyek, üzletek, művelődési otthon, könyvtár, szolgáltatóház építése is szerepel a tervekben. Az új városnegyed magját három egyedi tervezésű magasház adja. A három épület közül egy 13 szintes, egy 15 és egy 16 szintes lesz. A tervek szerint a bölcsődék és óvodák, valamint az általános iskolák épületei közvetlenül a negyed közepén húzódó gyalogút mellé kerülnek. Mintegy 2 hektárnyi közparkot, 3.58 hektár sétányt és pihenőparkot. valamit 5,38 hektár játszóteret alakítanak ki. Újdonság a korhatár szerint épülő gyermek sportterület is. Az új negyedben összesen 1,52 hektár nagyságban két sportterület épül, egy az 1—6 évesek és egv a 6—15 évesek részére. Az új negyed rendezés tervét két ütemben valósítják meg. Az első ütem építkezéseinek költsége, beleértve a magas fokú közművesítést is, közel 500 millió forint. Nyíregyháza új városnegyedének kialakítását, a* építkezések első ütemét még ebben az évben megkezdik és előreláthatóan 1973-ban fejezik be. íhorváth) „A! maútw a széles vagonokhoz Három közúti felüljárót készítenek megyénkben Sok sorompó nehezíti, lassítja a forgalmat megyénkben. Éppen ezért nagy öröm az, hogy három közúti felüljáró építése is szerepel a közúti igazgatóság ötéves tervében. Az új 4-es fő közlekedési úton vasúti kereszteződés nélkül lehet majd átutazni Szabolcs megyén, mert Nyíregyháza előtt és Ajaknál felüljáró keresztezi majd a vasutat Az Ut- és Vasúttervező Intézet megkezdte a Tiszav s- vári úti felüljáró tervezését amely várhatóan szeptemberre lesz kész. A felüljáró megépítése komoly feladatok eié állítja a munkákban részt vevőket mert a villamosított záhonyi és szerencsi magas feszültségű vezeték miatt mintegy 7 méter magasan építhető meg a híd. Ilyen magassághoz viszont a szokásosnál hosszabb lejtőt kell építeni, amit nehezít a Bethlen Gábor utca végén lévő hőközpont de nem könnyebb a helyzet a másik oldalon sem. Két új Szamos-hfd építése is szerepel fa Igazgatóság terveiben. Az egyiket Csengéitől .északra építik mintegy 40 millió forintos beruházásból. átadása 1972-ben várható. A másik hidat a jelenlegi tunyogmatolcsi vasúti híd közelében építik, így a jelenlegi közös híd megszűnik. a régin csak a vonatok közlekednek, az új pedig a közúti forgalom lebonyolítását szolgálja ötszáz méter hosszú hidat épít a közúti igazgatóság Rakamaz és Tokaj között. Ez a híd a 38-as fő közlekedési út korszerűsítésével egyidóben épül Átadási határideje 1973, az összeg 100 millió. Az utak közül kétségtelen, a 4-es fő közlekedési út megépítése a közúti igazgatóság legnagyobb volumenű munkája. Emellett azonban szerepel még néhány olyan nagy forgalmú út is, mint például Mátészalka és Tiszabecs közötti új út megépítése. Indokolja ezt, hogy a Szovjetunió továbbra is szállít Szabolcsba útépítéshez követ és ezt a forgalmat Is ezen az úton kell lebonyolítani. Az utat 200 millió forintból építik és 1974-ben adják át rendeltetésének. Jövőre kezdik építeni Zár- hony és Vásárosnamény között az úgynevezett „alma- utat”. Nem kell majd többszöri átpak olással csökkenteni az alma minőségét, hanem közúti szállítással és egyszeri rakodással kerülhet az alma a széles vagonokba. Mintegy 100 millió forintba kerül ma jd ez az út és 1974-ben adják át. (balogh) Egx róni választás szabolcsi krónikájából (2.) „Békesség, megnyugvás, lelkes csend" Az eltitkolhatatlan nyomor és a gazdasági pangás a választás időszakában a város és a megve urait elgondolkoztatta Valamit tenniük kellett. Bizonyítja „tettre- készseeüket” a Nvírvidék né- h-' trisána „Több min* 2000'családot '.e- p 'vp7tek a? e'm:,l' 'vocs Nyíregyházán és ez 7516 családtagot érintett.” Éber Antal dr.. aki akkor Nyíregyháza képviselőjelöltje volt. ötezer pengőt osztott ki a város 6Zegénvei között „A remek ember határtalan jósága nyilvánult meg ebben” — írta a cikk szerzője De a képviselőielöltek mást is tesznek. nemcsak jótékony- kodnak Dr. Illés József, aki a Szerit Korona szakértője volt. és még a királyi esküminta szerkesztésében is részt vett, Gáván veti meg választóit A kor úiságfrója így ír erről: „Illés József dr. olyan házba is ellátogatott. ahol azelőtt nadrágos ember sose fordult meg!” A Nyírvidék zengzetes vezércikket Ír a segélyekről: „a karitász békességet. megnyugvást. lelki csendet teremt Keressük a vezetőket, akik erre az útra szuggerál- nak. mert ez az út a társadalmi béke, biztonság, a nemzet erősödésének útja.” Helyben is vagyunk Csendesítjük a kedélyeket, csillapítsuk az osztályharcot, legyen társadalmi béke — milyen egyszerű! E célhoz *e- gítsóget nyújtanak az egyházak is Az egvik tudósítás szerint a kék keresztes misszió^ 72 600 inségebédet szolgáltatott ki A Baross cserkészcsapat öreg cserkészei lelkesen buzdítanak a gömbösi politika támogatósára. Dr Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás támogatásáról biztosítja dr Illést. Akcióba lép a református szeretetegvesütet Is Szünetel a vallási harc. mindenki sorompóba lép hogy a kari- tásszal tömje az ,üres hasat hogy megteremtse az osztálybékét. És nyilatkozik Gömbös is: „Nem engedhetem, a nemzeti fejlődés és a nemzet jövője szempontjából, egyenesen életkérdést jelentő reformok presztízsét, radikális forradalmi beállításokkal lejáratni a közvélemény előtt." Nem is engedi Endrődön csendőrök és katonák sortü- ze hat tüntetőt megöl. „A csendőrséget megerősítettük” — tudatja az alisnáni jelentés. „Ui világ kezdődik a nyíregyházi tanyákon” — jelszóval Szohor Pál polgármester 57 tanyai bírót esket fel. hogy ..vigyázzanak a rendre” De sebaj. Gömbös így: ....Hála Istennek megvan a nyugalom az országban.” S. hogy ez mennyire igaz. Gömbös február 16-1 szavai után egy kis hír a március 2-1 lapokban: „Minden politikai gyűlést és felvonulást betilt a kormány.” És a tiltó rendelkezéssel egy napon, hogy a kor karikatúrája teljes legyen. e címmel egyvonalban a Nyírvidék vezércikkének címe: „Előre, a magyar munkás és a magyar polgár őszinte egységéért!” A demagóg frázisokra szükség is volt. Szentpály László, a haladónak nem nevezhető kisvárdai képviselőielölt fájó szívvel mondta beszéde előtt az újságírónak. hogy: „bejárta a falvakat és mindenütt megdöbbentő nyomort, szegénységet talált Sápadt, ruhátlan gyerekekkel találkozott, s vo’t olyan otthonban, ahol krumplit ebédeltek de a sót nem tudták megszerezni hozzá” (Nyfrvidék. 1935 III 22.) És mindezek után a lelkes hon- atvalelölt még ki merte jelenteni beszédében a következő mondatot: „A magyar gazda soha nem viszi a pénzét Monte Carlóba.” Mint látjuk, még a szatócshoz sem vitte, egyszerűen nem volt. Kállai Miklós, a volt földművelésügyi miniszter, aki magát lelkesen vallotta szabolcsinak. hasonlóképpen kénytelen volt szép szavakba burkolva beismerni a valóságot: „Cserepes portákat akarunk látni. Weltudatos, büszke tulajdonosokkal, nem kor- tesjutalom földeket, nyomorult sárkunyhókkal, amelyekben a nemzeti közjótékonyság igényjogosultjai tengetik életüket.” Szép. bombasztikus szavak, kimerítik a választási blöff fogalmát De tegyük emellé a nyíregyházi' polgármester szavait, aki a város anyagi helyzetéről vall január végén: „Bár mindent elkövetünk, hogy a mintegy 5 millió pengő függő adósságot teljesítsük, ennek teljes egészében eleget tenni nem tudunk... A város állandó pénzzavarral küzd. ami elsősorban szomorúan jelentkezik a tisztviselőfizetések folyósításánál.” Ezután már nem lepődünk akkor amikor a 32 évi szolgálat után havi 20 pengős kegydíjas Szabó János volt városi alkalmazott kegydíjemelési kérelmét a város „anyagi fedezet hiánya miatt” elutasítja. És legyen teljes a korkép, egy február 12-én írott cikk Idézetével, amely a Nyírvidékben jelent meg: „Pang a gazdasági élet minden fázisa, és minden érdekeltség keresi. kutatja, lázasan a baj okát, mert katasztrofális a veszély mindenütt. Vagyis, nem tud megindulni az a végtelen láncolat, amelyet úgy jellemzett egy közgazdász. hogyha nincsen termelés, nincsen fogyasztás, ha nincsen fogyasztás. nincsen kereset, ha nincsen kereset, nem lehet termelés. és így folytatódik tovább és ígv jutunk el a mai pangáshoz, amelyből a kiutat oly sokan keresik. ki tudja meddig.” Nos. a választásra készülő politikusok a kiúttal vajmi keveset törődtek, de sorozatosan jelentek meg más jellegű hírek: Véget ért a szabók sztrájkja... Sztrájkolnak a szegedi pékek... Négyezer bányász sztrájkol a pécsi bányák mélyén... Ultimátum a sztrájkoló munkásoknak...” Következik: ÉletszfnvonaVpolitika — 1935.