Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-02 / 78. szám

1 oMal KELET MAGYARORSEAG vm. áprüte 1 (Folytatás az 1. oldalról) ter kapott szót. A miniszter beszédének elhangzása után a Kreml kongresszusi palotá­jának óriási termében felhar­santak az úttörők kürtjei: az ifjú leninisták csaknem 25 milliós osztagának képviselői jöttek köszönteni a kommu­nisták küldötteit. A gyerme­kek üdvözlését viharos taps köszöntötte. A rövid ünnep­ség után Todor Zsivkov emel­kedett szólásra, aki a Bolgár Kommunista Párt nevében mondott beszédet. A követ­kező szónok Nicolae Ceauses­cu, a Román Kommunista Párt főtitkára volt. Utána Osvaldo Dorticos, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja lépett a szónoki emelvényre. A ku­bai kommunisták köszöntését tolmácsoló beszéd után a délutáni ülés utolsó felszóla­lója, Fjodor Gorjacsev, az SZKP novoszibirszki területi pártbizottságának első. titká­ra kapott szót. Az SZKP XXIV. kongresz- szusa pénteken folytatja mun­káját. Gustáv Husák, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a küldötteket üdvözölve hangoztatta, hogy a lenini párt kongresszusai „mindig mély érdeklődést keltenek azoknál, akik a kapitalizmus, az imperialista agresszió el­len, a béke igazságos ügyéért, a demokráciáért és a szocia­lizmusért harcolnak”. A Szov­jetunió ma a béke és az egész világ haladása fő védőbástyá­ja.” A csehszlovákiai esemé­nyekre emlékeztetve Gustáv Husák kifejezte „őszinte há­láját az SZKP-nak, a szov­jet kormánynak és a szovjet népnek azért, hogy megértést tanúsítottak a csehszlovák kommunistáknak a szocializ­mus ügyéért ér7 üt aggódása iránt és válaszolok segélyké­rő felhívásukra.” „Ez az in­ternacionalista segítség meg­mentette országunkat a pol­gárháborútól, az ellenforrada­lomtól és segített megvédel­mezni a szocializmus vívmá­nyait” — jelentette ki. Csehszlovákia példáján, je­lentette ki a CSKP KB első titkára, a reakció és az im­perializmus erői meggyőződ­hettek arról, hogy a hat test­vérpárt 1968-as pozsonyi nyi­latkozatában foglalt megálla­pítások a szocialista vívmá­nyok internacionalista vé­delmének szükségességéről, nem deklarativ jellegűek. Meggyőződtek: bármilyen kí­sérletük arra, hogy ellenfor­radalommal ingassák meg a szocialista rendszert, elkerül­hetetlenül határozott vissza­utasításban részesül az egye­sült, szolidáris, internaciona­lista erők részéről. Berlinguer beszéde Jellemzőnek és fontosnak tartjuk, hogy a szovjet gazda­sági élet fejlesztésének prog­ramja a most következő idő­szakra a Szovjetunió népei anyagi és kulturális színvona­lának növelését irányozza elő — jelentette ki a kongresszus küldötteit üdvözölve Enrico Berlinguer, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkárhelyettese. Hangoztatta, jmgy növekszik a Szovjetunió segítsége mind­azoknak a népeknek, amelyek szabadságukért és független­ségükért harcolnak, elsősor­ban a hős vietnami népnek, ez arab országok népeinek. Enrico Berlinguer kijelen­tette, hogy az olasz kommu­nisták szolidaritása az SZKP­val, a Szovjetunióval, a töb­bi szocialista országgal „min­dig élő és tevékeny volt és marad.” Az olasz kommunisták ha­tározottan visszautasítanak minden olyan felhívást, amely arra irányul, hogy mondjanak le a kommunista világmoz­galmon belüli internaciona­lista kötelezettségeikről. Min­dig harcoltunk és harcolni fogunk ezen a téren a szov- jetellenesség bármilyen meg­nyilvánulása ellen. A szónok beszédét a Szov­jetunió és Olaszország kom­munista pártjai és népei ba­rátságának, a kommunista és munkás-világmozgalom élte­tésével fejezte be. Todor Zsivkov beszéde Ezután Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár miniszterta­nács elnöke mondta el üdvöz­lő beszédét. „Az önök jelene — a mi jövőnk” — mondotta Zsivkov. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa rend­kívül kedvező hatást gyakorol majd a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalomra, a forradalmi folyamat fejlő­désére, a világ egész politikai életére, a szovjet nép számá­ra pedig a fellendülés újabb fokozata lesz. újabb lépés a kommunizmushoz vezető úton. \ sikerekben pedig feltá­rul az SZKP-nak és kipróbált központi bizottságának kö­vetkezetes lenini irányvonala, „az az irányvonal, amelyet teljes mértékben áthat a lel­kesítő szocialista humaniz­mus, az ember javáról és boldogulásáról, az egész em­beriség jövőjéről való gondos­kodás.’1 A Bolgár Népköztársaság büszke arra, hogy része a szo­cialista közösségnek — hang­súlyozta Zsivkov. „Pártunk megmásíthatat- lanul és lankadatlanul foly­tatja harcát a marxizmus— leninizmus tisztaságáért, az, antikommunizmus, a burzsoá nacionalizmus ellen, a jobb­oldali és a „baloldali” revizio- nizmus ellen, a szovjetellenes- ség minden megnyilvánulása ellen. Mi, bolgár kommunis­ták erélyesen visszautasítjuk a jelenlegi kínai vezetőség kirohanásait és rágalmait az SZKP és a Szovjetunió ellen, a szocialista világrendszer, az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom ellen” — mondotta Todor Zsivkov. Magvar— lengyel jv.rüa’álkozó Moszkvában A Szovjetunió Kommunist." Párba XXIV. kongresszusár részt vevő magyar és ’»ngye' pártküldöttség szerdán esti Moszkvában találkozott, á< szívélyes, elvtársi légköri" eszmecserét folytatott a ké testvérpárt kapcsolatairól, or szágaik együttműködéséről. A találkozón a Magva Szocialista Műn' : nárt ré szérű részt vett 'ádár Já nos, a Központi Bizottság első titkára. Komócsin Zol­tán és Neme' Dezső, a Poli­tikai Bizottság tagjai; a Len ;yel Egyesült Munkáspárt ré- izérő’ Edward Gierek a Köz­ponti Bizottság első titkára riotr Jaroszewicz és Józef Pejchma. a Politikai Bízott ág tagjai. Az eszmecsere ismételter negmutatta a két f "stvérpai eljes elvi-politikai oézetazo nosságát az összes megbe szélt kérdésekben. Barátsági nagygyűlés Az ünnepi megemlékezés szónoka: Kádár János N. Ceaiisescu beszéde Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kára üdvözölte a kongresz- szust, kijelentette: „a román kommunisták, népünk sokra értékeli azokat a kiemelkedő sikereket, amelyeket a Szov­jetunió ért el a szocializmus és a kommunizmus felépíté­sében és úgy véli, hogy e si­kerek nagymértékben hozzá­járulnak a szocialista világ- rendszer, az antiimperialista front erejének gyarapításá­hoz.” „A két ország múlt évben aláírt gazdasági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződése új távla­tokat tár fel a román—szov­jet együttműködés sokoldalú fejlesztése előtt” — mondotta Ceausescu, majd kijelentette, hogy „Románia pártja és kor­mánya a jövőben is teljes el­tökéltséggel tevékenykedik majd a két párt és a két or­szág közötti kapcsolatok fej­lesztése javára.” Az európai helyzetről szól­va a Román Kommunista Párt főtitkára hangsúlyozta: feltétlenül meg kell kezdeni a sokoldalú találkozók meg­szervezését az összeurópai ér­tekezlet előkészítése érdeké­ben. Osvaldo Dorticos beszéde Osvaldo Dorticos, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Biz ’tság titkára, a Ku­bai Köztársaság elnöke a Ku­bai Kommunista Párt üdvöz­letét tolmácsolta a kongresz- szus küldötteinek. A Szovjetunió gazdasági si­kerei örömmel töltik el az 'gész világ forradalmárait, — folytatta Dorticos. — Ezek a sikerek meggyőzik a népeket az új társadalmi rend feltét­lenül bekövetkező győzelmé­ről. Dorticos beszélt arról a szembeötlő különbségről, amely a Szovjetunió népeinek magabiztos előretörése és az Egyesült Államok — a leg­főbb imperialista ország — rothadó társadalmában ural­kodó reménytelenség között van. A kubai elnök foglalkozott a Szovjetunió puszta létének, gazdasági erejének jelentősé­gével a dolgozók forradalmi harca és a nemzeti felszaba­dító mozgalom szempontjából. A kubai forradalom konszoli­dálódása, országunk szocia lista vívmányai sokban Szovjetunió támogatásánál annak a segítségnek köször hető, amelyet gazdaságún fejlesztéséhez, védelmi erőn! növeléséhez nyújt, — mon­dotta Osvaldo Dorticos és ki fejezte a Szovjetunió és Kuba a két ország kommunist" pártja közötti barátság meg- bonthatatlanságába vetett meggyőződését. Dorticos foglalkozott ez­után az Allende vezette Chilei Népi Egységfront győzelmének óriási jelentőségével. Hazánk közelgő nemzeti ünnepe, április 4. alkalmából csütörtökön este a filmművész szövetség moszkvai székhazá­ban szovjet—magyar barát­sági hagygyűlést tartottak. A magyar és szovjet zász­lókkal, a két nép örök és megbonthatatlan barátságát éltető jelszavakkal díszített hatalmas termet * zsúfolásig megtöltötték a moszkvai dol­gozók, a párt, a Komszomol, a szakszervezetek, valamint a többi társadalmi szervezetek képviselői. Jelen voltak a több mint negyedszázaddal ezelőtti felszabadító harcok veteránjai, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság aktivistái. A meghívottak között ott voltaic nagykövetségünk tag­jai, a moszkvai magyar koló­nia képviselői. Nagy taps fogadta az el­nökség tagjait: Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát. Rapai Gyula moszkvai ma­gyar nagykövetet, valamint Jedlicska Gyulát, a Nógrád megyei pártbizottság első tit­kárát, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság küldöttségének vezetőjét. Az elnökségben foglalt he­lyet Dmitrij Poljanszkij, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a miniszterta­nács első elnökhelyettese, Viktor Grisln, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a moszkvai városi párt- bizottság első titkára, Konsz- tantyin Katusev, az SZKP KB titkára, valamint a Legfelső Tanács elnökségének és a minisztertanácsnak képvise­lői, továbbá Matvej Zaharov marsall, vezérkari főnök, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének helyettese, Nyina Popova, a szovjet baráti tár­saságok szövetségének elnöke, Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke. Az ünnepi gyűlést Alekszej Kalasnyikov, a moszkvai vá­rosi pártbizottság titkára nyi­totta meg. Bevezető szavai után felhangzott a két ország állami himnusza, majd Jevdo- kija Karpova, az OSZSZSZK miniszterelnök-helyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnökhelyettese lépett a szónoki emelvényre. Nemzetközi jelentőségűnek értékelte a szovjet és a ma­gyar nép barátságát, s ki­emelte: a szovjet nép nagy figyelemmel követi a ma­gyarországi szocialista épí­tőmunka sikereit. Elmondot­ta. hogy április negyedikét a Szovjetunió minden részében megünneplik. Ezután a gyűlés résztvevői German Kraszavin lakatost és Szvetlána Fityereva diák­lányt hallgatták meg. Kra- szavin elmondotta, hogy az „1905-ös forradalom” 'elekt­romechanikai gyár fontos al­katrészekkel járul hozzá a budapesti metro építéséhez. Fityereva, a Moszkvai Ener­getikai Főiskola hallgatója őrömmel számolt be arcót, hogy magyar diáktársai te­vékenyen bekapcsolódnak a szovjet diákság sokszínű éle­tébe, s ezzel is erősödnek a két nép ifjúságát összekötő baráti, testvéri szálak. Mindhárom szovjet szónok kérte Kádár Jánost, adja át a magyar népnek a Szovjet­unió. Moszkva munkásai, di­ákjai forró üdvözletét. Ezek után Kádár János mondott beszédet. — Hálásak vagyunk a szovjet párt- és társadalmi szervezeteknek, a főváros, Moszkva lakosságának, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saságnak — mondotta beve­zetőben — azért, mert évről évre ünnepélyesen megemlé­keznek 1945. április 4-ről, az újabbkori magyar történelem legfontosabb dátumáról, ha­zánk felszabadulásának nap­járól. Az ünnepi gyűlés minden résztvevőjének tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, a szo­cializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét, majd ha­zánk 26 esztendős szocialista fejlődéséről szólva a követ­kezőket mondotta: — A magyar nép most, a felszabadulás 26. évfordulóját Szabadon és békében ünnep­li, hazánkban szilárd népi hatalom van, államunk szu­verén. nemzetünk független. A magyar nép a párt, a munkásosztály vezetésével vívta ki és védelmezte meg hatalmát, odaadó munkával lerakta a szocialista társa­dalom alapjait és nagy ered­ményeket ért el a gazdaság, a kultúra fejlesztésében, az életszínvonal emelésében. Hangsúlyozta, hogy a más gyár nép előtt a Szovjetunió nyitotta meg a szabadság és a felemelkedés útját — Hálásak vagyunk a Szovjetuniónak — mondot­ta —, amely a felszabadulás óta is ezerféle módon segíti a haladásért küzdő és új vi­lágot építő magyar népet. Magyar földön szovjet harco­sok sírjai domborulnak. Ml azt tartjuk. a magyar nép szabadságáért elesett szovjet hősök emlékét akkor tisztel­jük méltóképpen, a szovjet nép iránti hálánkat azzal fe­jezzük ki igazán, ha biztosít­juk, hogy az elesettek sza­bad földben nyugodhatnak, ha szovjet elvtársaink tud­ják!: a magyar nép rendület­lenül kitart közös szocialista eszméink és barátságunk szent ügye melletti Kádár János a továbbiak­ban méltatta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának történelmi jelentőségű munkáját. a szovjet népnek a kommuniz­mus építésében elért sikereit, amelyeknek a magyar kom­munisták együtt örülnek szovjet barátaikkal. — A magyar kommunis­táknak. a szocializmust építő magyar népnek — mondotta — drága szovjet elvtársaink, a kommunizmust építő nagy szovjet nép bizalma .3 ba­rátsága. Biztosíthatom önö­ket: a szocializmus magyar hívei mindig azon munkál­kodnak. hogy barátságunk évről évre. nemzedékről nemzedékre erősebb legyen. Mély meggyőződésem, hogy immár történelmi barátsá­gunk tartós barátság, nem függ az időjárás ingadozásai­tól. a szovjet és a magyar nép mindig együtt fog halad­ni a szocializmus, a kommu­nizmus útján. Rámutatott, hogy pártjain­kat eszmei közösség, országa­inkat. népeinket az interna­cionalizmus szelleme, szövet­ség és barátság kapcsolja össze. Együtt harcolnak a marxizmus—leninizmus esz­méi tisztaságának védelmé­ben, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista moz­galom > egységéé U minden haladó, antiimperialista erő tömörítéséért. A két ország elvi egyetértésben és együtt küzd a nemzetközi helyzet minden fontos kérdésében. A part Központi Bizottsá­gának első titkára végezetül köszönetét mondott a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság aktivistáinak azért a munká­ért, amellyel naponta és fá­radhatatlanul ápolják, mé­lyítik, erősítik népeink ba­rátságát és együttműködését. Beszédének elhangzása után a nagygyűlés résztvevői felállva, viharos tapssal ün­nepelték az MSZMP KB első titkárát, a szovjet és a magyar nép barátságát. Az ünnepi gyűlést színvona­las műsor követte. 16. Luciánó letelepszik a tele- .zióval szemben, falatozni kezd, inni, arról a tálcáról, amit Margit tart elé. Szerel­mes tekintetet váltanak köz­ben. Margit Szántódit is kí­nálja, de ő most nem tud enni az idegességtől. Megjelenik a bemondó a épernyőn: — ... Helyszíni közvetítés- dunk az Országos Takarék ■énztár Sportfoga ’ás: és Lot- ő Igazgatóságának díszter­méből. Luciánó is ideges kissé. De íészen más okból. A képernyőn a kép válto- k. Előbb a közönséget mu- atja, majd a színpadot, nelynek közepén ott a sze­rencsekerék, mel’ e' te a köz- -gyző, a forgató ember, s íúzás vezetője és a lány. aki iúz. A húzás vezetője éppen azt mondja: Kérem a kereket meg­forgatni ! Megforgatják a kereket. — Kérem a húzást elvé­gezni ! Szántódi tekintete a kép­ernyőre ragad. Ezt használja ki Luciánó, hogy még egyszer figyelmeztesse Margitot egy ‘ekintettel: ő nem dobott b. szelvényt. Aztán megkezdi Szántóé előkészítését. ★ — Attól félek más is elta 'álta. Ezek valahogy’ olya: zámok... Szántódi ránéz vatarrv 'agyon halványan átfut a. ircán. — Várd ki a végét. Csak mi eltaláljuk. — No, persze. KISREGÉNY Margit tudja mi a felada­ta. — Nekem is az az érzé­sem... Ez már sok Szántódinak. — Micsoda? Margit visszaretten, elcsa­varja. — Hogy nyerünk. — Persze, hogv yerünk! tinit az ultinál csináltál neg a biliárdnál... Egy bókra is futja erejé­ből: — Pedig azokhoz nem is volt gamma lényező! Felragad egy pohár bort, ' i-Ihörpintí. A képernyőn már húznak. A kislány belenyúl a ke ékbe és kivesz egy golyó’ Itadja a húzás vezetőjénél aki felnyitja. — 64-es. Megmutatja a közjegyző­nek, A közjegyző bólint. megmutatja a közönségnek is. Szántódi artikulátlanul fel- üvölt. — Egy nulla! — Egy null! — javítja ki Margit. • Szántódi az asztalhoz ug­rik, ujjával belenyúl a mus­tárba és egy szalvétára fel­írja: 64. Leteríti a rekamiéra. Margit odamegy és alátesz egy másik szalvétát, a reka- ’ mié állagát megóvandó. Luciánó szinte egyke vűen ül, eszik, iszik, pedig ideges. — Ezt sokan eltalálhatták az országban. A hatvannégy évesek, mag a negyvenhat évesek. Ajaj. Szántódi előbb gyanakodva ánéz, aztán vadul belecsap a levegőbe: — Ne legyél ilyen pesszi­mista! Margit int Luciánónnk, hogy ne erőlködjön, hagyja rá. A húzó' folytatód'k. A ce- emónia pontosan ugyanaz, pint az előző húzás alkalmá­val, csak itt a szobában van változás. (Folytatjuk) Gustáv Husák beszéde Csurka István:

Next

/
Thumbnails
Contents