Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

fM. iptfBs f. KBEBT-KA»TAItO«SBÄe ft am A párt határozott9 a kormány cselekedett (4.) Szándékok és forintok A PART IX. KONGRESZ- SZUSA HATÁROZATÁBAN a többi között megállapítot­ta: „Megértek a feltételei annak, hogy bérrendszerün­ket tovább javítsuk. A bér- kategóriákat úgy kell szabá­lyozni, hogy azokban jobban kifejeződjék a nehéz fizikai, a kvalifikált és a nagyobb felelősséggel járó munka megbecsülése. A vállalat dol­gozói egyéni és kollektív erő­feszítéssel emeljék a vállalati jövedelmezőséget, s ehhez az eddiginél jobban kapcsolód­jék saját személyi jövedel­mük; egyszersmind meg kell teremtenünk a növekvő és differenciáltabb igények ki­elégítésének feltételeit”. Gondok, ellentmondások, szakmák közötti és szakmán belüli bérfeszültségek ellené­re öt esztendő alatt a lakos­ság bér- és bérjellegű pénz­bevételei jelentős mértékben emelkedtek. 1965-ben ezek a bevételek 75,7 milliárd fo­rintra. 1967-ben 87,2, 1969­ben 101,1 milliárdra rúgtak, s 1970-ben további 7 száza­lékkal növekedtek. A bér- és bérjellegű bevételek gyarapo­dásának — több más ténye­ző mellett — nagy szerepe volt abban, hogy míg 1967- ben a népesség 9,8 százaléka tartozott a havi 600 forint alatti jövedelműek csoportjá­ba, addig 1969-re arányuk 6,3, 1970-ben pedig már 5 száza­lékra csökkent. Ugyancsak mérséklődött azok aránya, akiknél az egy főre jutó jö­vedelem 600—1200 forint kö­zött mozog, s emelkedett azo- ké, akiké ennél magasabb. Gazdasási jegyzet A béremelés feltétele U több a hatékonysági mutató javításával együtt lehet a béreket is növelni. Ezért egyre jobban napi­rendre kerül a belső tartalé­kok feltárásának szándéka, s most már nemhogy gátjai lennének e szándéknak — hanem a legolcsóbb megoldás­nak mutatkozik. . Példákat is említhetünk — már az első három hónap «tán — e szándék megvaló­sítására. Az ÉPSZER példá­ul minden eddiginél jobb építési programokat készít, vagy készíttet elektronikus számítógépekkel, s megkí­sérli ezeket a jelenlegi szál­lítási és anyagviszonyok kö­zött is betartani. (Nem kis munka.) A közúti építő válla, fat olyan szervezési intézkedé­seket hozott, hogy a meglévp megrendeléseit a lehető leg­jobb. leggyorsabb módon tel­jesítse. Kevés utazás a gé­peknek, de aztán ha bele­fogtak egy munkába, akkor minél gyorsabban szerették be is fejezni. (Például a To­kaji út 29 ki lom éterének korszerűsítését most kezdték és június végére be is feje­zik!) A kisvárdai bútorgyár hasonló tudományos üzem- szervezési javaslatot tervez megvalósítani, mint amilyen •mátészalkai testvérvá] 1 ala ­tánál bevált. Másutt az anyagi ösztönzőket próbálják jobban hasznosítani. Sok he­lyen tervezik a szállítás kor­szerűsítését, az anyag mozga­tását. s azt. hogy lehetőleg minden — rajz. anyag, alkat­rész — a munkás keze alatt legyen, neld ezek megszerzé­sével ne kelljen foglalkoz­nia. Rendkívül kedvező jelen­ségek ezek gazdaságunkban, mutatják, hogy a november­ben közzétett új szabályozók végre igazán a termelékeny­ség a hatékonyság javítását teszik vállalataink belső munkájában a legfontosabb helyre. E szabályozók „kifutására” év-' ’'ellenek, s a következő évek bizonyíthatják is: he­lyes eZ irány, csak az egye- ■'állatotoknál meg kell találni a megoldás módoza­tait a tartalékok feltárására K. 1. Ne feledjük persze, hogy az áremelkedések levonnak va­lamennyit a pénzbeni gyara­podásból, de ennek ellenére a reálbér emelkedése — azaz a vásárlóértékben kifejezett nö­vekedés — 1969-ben öt, s a múlt esztendőben négy száza­lék volt. ' CSAKHOGY MIKÖZBEN A KERESETEK EMELKED­TEK, 1966—1970 között hét százalékkal csökkent a szoci­alista iparban a teljesítmény­bérben ledolgozott órák szá­ma, s helyükbe az időbér ke­rült. A bérszintekJ továbbra is eléggé kiegyenlítették, s ezért a bérben rejlő húzóerő csak csekély mértékben ér­vényesül. A differenciálásról sok szó esik, de kevesebb a cselekedet, s főként kevés olyan értelemben, hogy aki többet ad, az többet kapjon, de aki kevesebbet nyújt a társadalomnak, annak az osz­táskor Is hátrább legyen a helye. Nem sikerült még meg­találni a közös teljesítmé­nyen belül a hatékonyság és az egyéni érdekeltség megfe­lelő kapcsolatát. A keresetek, ha nem is látványosan, de folyamatosan emelkedtek. A szocialista iparban foglalkoztatottak ha­vi átlagkeresete 1833 forint volt 1966-ban, 1919 forint 1968-ban, s 2102 forint 1970- ben. A munkások havi átlag- keresete az évek hasonló sor­rendjében 1773, 1849. 2026 fo­rint. Első helyen — érthetően — a bányászokat ' találjuk, 3008 forint havi átlagkereset­tel. A legalacsonyabb fi ze tá­vúmnak rejtélyeik, amelyek valósággal beleeszik magu­kat az ember csontjaiba. Nem voltam képes például megérteni, hogy miért bocsá­tották el állásából Turkevei Ilonát, ugyanakkor, amikor visszavették Simanek Mi. hályt. Mindketten a FURIM- PEX (Fúrógépek Import és Ex­port Vállalat) rákostétényi raktárában dolgoztak. A kü­lönös az a dologban, hogy Turkevei Ilona mindenki ál­tal megbecsült dolgozó, Si­manek Mihály személyét oedig egyhén szólva; lénye­gesen kisebb elismerés öve­zi. A rejtély nem hagyott nyugodni. Elmentem a FUR- IMPEX személyzeti osztályá­nak helyettes vezetőjéhez (a vezető hosszabb betegsza­badságon van) és megkérdez­tem tőle, hogy tulajdonkép­pen mi történt ebben a két ügyben. Igyekszem hívein le­seket (a kézmű- és háziipari figyelmen kívül hagyva) a textilruházati ipar tudta biz­tosítani: átlagban 1698 forin­tot. A havi átlagkeresetek nö­vekedése 4966 és 1970 között gyors volt a gépiparban, (a közlekedési eszközök gyártá­sában például az 1966. ért 1868 forintos havi átlag 1970- ben 2165 forintra emelkedett), közepes az építőanyag-ipar­ban és a vegyiparban, lassú a könnyűipari ágazatok többsé­gében. (A textilruházati ipar­ban 1560 forint volt a havi átlagkereset 1966-ban, s 1698 forint 1970-ben.) Mindenképpen indokolt, hogy a népgazdasági érde­keknek megfelelően a legdi­namikusabban fejlődő ágaza­tok a bért is az átlagnál erő­teljesebben növelhessék. Az már kevésbé, hogy még eze­ken az ágazatokon belül is hódít az egyenlősdi, a „min­denkinek egy keveset” elve. AZ UTÓBBI ESZTENDŐK­BEN VÉGREHAJTOTT BÉR­RENDEZÉSEK — így a többi között az egészségügyi dolgo­zók egy részénél végrehajtott emelés —, valamint a terve­zettek — így a pedagógusoké — föloldottak, illetve fölol­danak majd feszültségeket. Ám a párt IX. kongresszusán elhangzott útmutatás, amit bevezetőben idéztünk, semmit sem vesztett aktualitásából, s ezt elsősorban a termelő ágazatokban, a vállalatoknak kell felismerniük, megérte­niük és — követniük. Mészáros Ottó írni a történteket, amelyeket a helyettes — egy nyűt arcú, rokonszenves, középkorú fér­fi — látható őszinteséggel elmondott nekem. Turkevei Ilona ellen bejelentés érke­zett. A bejelentésből kide­rült. hogy Turkevei lejárat­ja a raktárvezető tekintélyét, aláássa a raktár fegyelmét, anarchista kijelentéseket tesz, destruál, bomlaszt. Egy példa: amikor a raktár- vezető beszédet mondott az új raktár megnyitásának ötödik évfordulóján, T. I-tól megkérdezték, hogy mit szól a beszédhez. T. I. úgy vála­szolt. hogy „beszélni, azt tud 1” Amivel a maga kör­mönfont módján gúnyosan azt mondta valójában, hogy a raktárvezető tehetségtelen, lusta, rosszindulatú, csak a szája jár. — Természetesen — mond­ta a helyettes — magam mentem el a raktárba, hogy ellenőrizzem a bejelentésben foglaltakat. Mindjárt az ele­ién rossz benyomást tett rám a kartársnő. Tagadta a neki tulajdonított kijelentéseké!, majd kénytelen volt elis­merni. hogy igenis mondott hasonlót, szerinte azt, hogy „jól tud beszélni”, ami lé­nyegében ugyanaz, még ha a lényeg ködösítve van is. Nein tévesztett meg az sem, hogy dolgozótársai közül többen a védelmére keltek, és elmondták, hogy az illető jó munkaerő, rendes ember, jó a viszonya dolgozótársai­hoz, ismerem ezt a lágyszí­vű liberalizmust, az embe­rek nem szeretik exponálni magúkat az igazság érdeké­ben. ne szólj szám, nem fáj fejem meg ilyesmi. Érveikre megvoltak az ellenérveim. Lehet, hogy Turkevei jó munkaerő, de rossz szellemű. A dolgok másik oldalát is meg kell nézni. Maga a rak­tárvezető is Turkevei védel­mére kelt. Ez még inkább szükségest tette az erélyes közbelépést, hiszen nyilván­valóvá vált. hogy a raktár- vezető nem képes megvéde­ni magát a tekintélyét sú­lyosan csorbító jelenségek étiem. Nem vagyok mgadaza. könnyen befolyásolható em­ber, engem sápitozással nem lehet levenni a lábamról. Vállalom a felelősséget Tur­kevei elbocsátásáért. Majd igyekezzék megbecsülni ma­gát másutt. Megköszöntem a kimerítő felvilágosítást, majd ^meg- kérdeztem. hogy milyen in­dokok alapjá% vette vissza a vállalat Simanek Mihályt. _ Simanek — kezdte a he­lyettes — beadvánnyal for­dult hozzánk. Beadványában leírta, hogy megbánta azt, amit tett, az eltulajdonított alkatrészeket jórészt vissza­szolgáltatta, büntetéséit ki­töltötte, ami pedig két dol­gozótársának megvetését il­leti, ez a sajnálatos eset egyedül ittas állapotának volt betudható, de azóta tel­jesen leszokott az ivásról, adják meg neki a lehetősé­get, hogy dolgozhasson. Ke­zembe vettem Simanek ügyét elmentem a raiktárba, és megmondtam a raktárve­zetőnek, én úgy látom. he­lyes lenne Simaneket visz- szavenni. nem lehet egy em­bert elkallódni hagyná, a ló­nak is négy lába van, mégis megbotlik. A raktárvezető merevnek, meg nem értőnek mutatkozott. helytelenítette álláspontomat, és Simanek regi bűneiről beszélt. Mond­tam, hogy nem kell azt olyan szigorúan vermi, em­berek vagyunk, régen volt már az, egy kis alkatrész még nem a világ, s különben is már leszokott az ivásról, 87 dolgozó közül mindössze kettpt vert meg. ez nem rossz arány. Lehet, hogy kö­tekedő ember, de melegszí­vű. A dolog másik oldalát is meg kell nézni. Beszéltem dolgozótársaival is. A leg­többen tiltakoztak Simanek visszavétele ellen, azt mond­ták. verekedők, megbízhatat­lan. Láthatóan féltek tőle, én azonban nem vagyok in­gadozó. könnyen befolyásol­ható ember, engem sépno- zással nem lehet levenni a lábaimról. Érveikre megvoltak az ellenérveim. Neveljék meg Simaneket, segítsenek neki. Ezek után értesítettem Sima­nek Mihályt, hogy felvétele érdekében jelenjék meg a központban. Mindent megértettem. Mi történt? A helyettes személyzeti osztályvezető lelkiismeretes ügyintéző volt Mindkét esetben teljesítette a hozzá fordulók kérését. A CSEPEL MOTORKERÉKPARGYÁR NYÍRBÁTORI ÜZEMÉBEN AZ ELMÚLT HÁROM HÓNAP ALATT 108 ŰJ DOLGOZÓT ÁLLÍTOTTAK MUNKÁBA'. ZELIZI MI- HÁLYNÉ BETANÍTOTT DOLGOZÓ IS A NAPOKBAN KEZDTE EL A MUNKÁT S—D 25-ÖS PRÉSGÉPEN — BETANÍTÓJA PÓLYÁK ISTVÁN — KÉSZÍTI A PANNÓ­NIA MOTORKERÉKPÁR ALKATRÉSZÉT. Elek Emil felvétel« KEPVISELŐ.IELÖLTEK Befogadta a falu. Nem egé­szen három éve lakik Nyírbo­gától!, de Faze­kas Klárát, ifj. Palóczi Lajos- nét már úgy tartják számon, mint aki közé­jük való. Ezért találkozott egy­hangú helyes­léssel. amikor országgyűlési képviselőnek jelölték. A maga 24 évével p Sza- bolcs-Szatmárban a legfiatalabb képviselője­lölt. Fiatalsága, még inkább eddigi élete ajánlólevél is. Ahogy eddig bizonyított a termelőszövetkezetben, úgy szeretne bizonyíta­ni a nagyobb közösség, az ország népe előtt Nyírbogát és a nyírbátori járás másik tizen­egy községe képviseletében. A mátészalkai kislány. Fazekas Klára előbb a szálkái mezőgazdasági technikumot végezte el, majd Debrecenben, a felsőfokú mezőgazdasági technikum állattenyésztési szakán szerzett oklevelet. Utána, 1968-ban került Nyírbogaira, a Rákóczi Termelőszövet­kezetbe. — Nagy akarással kezdett a gyakoriul megismeréséhez, hogy kiegészítse az elmélet­ben tanultakat — jellemezte a főagronómus. A nagy lendület átlagon felüli — egv nőnek sokszor megerőltető — elfoglaltságot jelentett Az állattenyésztőknél kora hajnal ban kezdődik a nap, ehhez igazodott ő is. A közéleti szereplése egyidőben kezdő­dött Nyírbogaira kerülésével. A KlSZ-szerve- zet „gyengélkedett”. Ráesett a választás, hogy mint KISZ-tifkár, életet vigyen az ifjúsági mozgalomba. Sikerült. Hgrorn év alatt szép eredményeket értek el, valósággal újjászer­vezte a KISZ-életet. —- .Megtalálta a közös nyelvet, jól megér­tette magát a fiatalokkal — mondták róla. — Nem éreztette, hogy neki több iskolá­ja van, inkább tanította, segítette a többieket — tették hozzá. — Következetes a munkájában, ez pedig egy mezőgazdasági szakembernél elengedhe­tetlen — jellemezték röviden. — Én csak javasolni tudom — állt fel egy öreg bácsi a közgyűlésen. — Fiatalasz- szony, de túltesz a férfiakon a munkában, hozzáértésben. Gyűltek a társadalmi megbízatásai. A termelőszövetkezet nőbizottságaban elnöknek választották. Időközben felvették a pártba is. A legutóbbi választások óta a járási szervek - ben is kapott megbízatást. Egyaránt tagja lett a járási párt- és KISZ-bizottságnak. A nyírbogát! Rákóczi Termelőszövetkezet a nyírbátori járás legnagyobb közös gazdasá­ga. A 9. számú választókörzet többi községe is mezőgazdasági jellegű. Ezért javasolta a Hazafias Népfront, hogy mezőgazdasági szak­ember, egy tsz-üzemgazdűsz képviselje őket az ország színe előtt. Az egyik leg­fiatalabb sza­bolcsi képvise­lőjelölt Ko­vács Lajos. Fel- szabadulásunk évében, 1945- ben született a Borsod megyei Golop község­ben. Szülei a felszabadulás előtt napszá­mosok voltak. Kovács La­jos sorsának alakulásába az az örvende­tes tény szolt bele, hogy a párt és kormány hozzálátott az iparban sze­gény szabolcsi országrész iparosításához. Nyírbátorban a korábbi vastömegqikk-iparí vállalatot gyárszerűvé fejlesztették: új üzem­csarnokok épültek, gépek érkeztek, szakem­berek toborzódtak közelről és távolról. Meg­kezdte munkáját a Csepel motorkerékpár- alkatrészgyár nyírbátori telepe. S a fiatal gépipari technikus, Kovács Lajos, a Hajdúsá­gi Iparműveket; korábbi munkahelyéi felcse­rélte a nyírbátorival. 1964-ben jött Nyírbátorba, csoportvezetői munkát kapott. Azóta együtt érzi — és éli át naponta — a telep örömeit, gondjait. Az ő dolga a .műszaki előkészítés, a gyártmányok, alkatrészek sokaságának útját kíséri nyomon a papíron lévő tervdokumentációktól egészen a késztermékig, amíg elhagyja a telepet. Az éves termelési érték a telepen 35 millió fo­rmt csak a motorkerékpár-alkatrészekből, de van más munkájuk is, évenként 268 ezer normaóra. Az iparfejlesztés érdekli a legjobban, hogy valóban gyárrá váljék a nyírbátori telep, ahol majdhogynem a kerekükön gurulnak majd ki a motorkerékpárok. A jövőt még most terve­zik, rajzolják Nyírbátorban és a torzsvállala- lutnál,. Pesten. Uj távlatok, új” lemmalok! '' melyeknek Kovács Lajos termelési osztályvezető-helyet­tes is lelkes kovácsolója. Munkája nem látvá­nyos. de nélkülözhetetlen. Életének az utóbbi öt-hat évében minden jelentősebb mozzanata összekapcsolódott a fiatal gyártelep életévek Ez olykor lemondással is járt, úttörő munka volt. Küzdés a javából, hogy ő maga éppúgy, mint a helybeli emberek meggyőződjenek ró­la: van értelme, jövője a szabolcsi iparfejlesz­tésnek. Munkája alaposan leköti, gyakran ké­ső este jut haza. Sez a haza már Nyírbátor, itt él feleségével, gyermekével. Honosnak érzi magát. Négy éve vették fel a párttagok sorába, munkásőr is. A megtisztelő bizalmat, hogy képviselőnek jelölték, fiatalos lendületével, még sokoldalúbb társadalmi munkával szeret­né viszonozni. Külön jólesett — mondta a jelölőgyűlé­sekről szólva — hogy nem az évei számát, ha­nem az eddigi helytállását nézték, s bizalmat szavaztak a 10-es választókerület lakói. Feleki László: • • Ügyintézés 9 es számú választókerület: Palóczi Laiosné 10-es számú választókerület » Kovács Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents