Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

sxrm. ÉVFOLYAM, SS, SZÁM ARA: 80 FILLER t97 l Április %r csütörtök LAPUNK TARTALMAIK» Közös pénztárcával e. Kétszáz húsvét! mentesítő szerelvény (4. étám Láttak — hanoitok », o6öa» Ma! sportmusof *. tódat Magasabb színvonalon folytatjuk a szocializmus teljes felépítését Fock Jenő miniszterelnök beszéde a tatabányai választói nagygyűlésen Fock Jen5, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Komá­rom megye országgyűlési képviselőjelöltje szerdán Tatabányára látogatott. A város veze­tőinek tájékoztatása alapján Tatabánya helyzetével, gondjaival és a fejlesztési tervek­kel ismerkedett a kormány elnöke. A délelőtti program következő állomása » tatabá­nyai alumíniumkohó volt. A kormány elnöke megszemlélte a munkafolyamatokat, és egy-egy érdekesebb műveletről részletesebb tájékoztatást Is kért. Az üzem nagyolvasz­tó csarnokában Sámuel Ferenc szocialista brigádja számolt be a gyár vendegének mun­kájáról, mindennapi életéről. Fock Jenő részletesen érdeklődött a brigádtagok kereseté­ről, s arról, miképpen szervezik meg munkájukat, hogyan igyekeznek eleget tenni a gazdaságosabb termelés követelményeinek. Fock Jenő ezután — a település új könnyű­ipari bázisán — a legfiatalabb üzemeket látogatta meg. Délután a tatabányai néybáz- ban a választópolgárok nagygyűlésén találkoztak Fock Jenővel, a megye képviselő jelölt­jével. A nagygyűlés mintegy kétezer részvevője hoszan tartó, lelkes tapssal köszöntötte Fock Jenőt. A Himnusz elhangzása után Kroszner László köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő mondott választási beszédet. Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz. ponti Bizottsága és a Nép- köztársaság kormánya ne­vében üdvözölte a nagygyű­lés résztvevőit. Tatabánya választópolgárait, s hozzátet­te: nagy öröm és megtisztel­tetés számára, hogy Tatabá­nya-Újváros országgyűlési képviselőjelöltje lehet; olyan nagy múltú munkásvárosé, amely város és bányavidék, az osztályküzdelem nagy, nyílt összecsapásainak idején, úgyszintén a békés alkotó munka, az egykori szén csa­ták és a későbbi, mindig •talpig embert kívánó helyt­állás időszakában is példát mutatott. Érzem a felelőssé­get. hogy e történelmi neve­zetességű munkásváros jelölt országgyűlési képviselőnek — mondotta, majd a közelgő választásokra utalva kifejez­Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a demok­ratizmus továbbfejlesztése, kiterjesztése. A szocialista demokrácia fejlesztése elkép­zelhetetlen az üzemi, válla­lati demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden vezető kötelessége szüntele­nül figyelni a dolgozók sza­vára, véleményére, építeni javaslataira. cselekvőkész­ségükre. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredmé­nyeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak har­madik esztendejében. Szólt arról, hogy üzeme­ink az idén első ízben ön­állóan alakítják ki ötéves terveiket. Részletesein kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredmé­nyekre. S azokra a felada­tokra is. amelyeket a követ­kező időszakban kell megol­danunk. Hangsúlyozta; _ alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok; — egyaránt fejleszteni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. Elsősor­ban a szocialista orszá­gokkal de a tőkésvilággal is bővítjük koonerációs kapcsolatainkat Szüksé­gesnek tart'uk a szocialis­ta in+agr^-i'S magasabb fokára való éli”tás mód­jainak kimunkálását. A te meggyőződését, hogy né­pünk szavazataival támo­gatja majd a Hazafias Nép­front választási felhívásá­ban megfogalmazott célkitű­zéseket. s bizonyítja akara­tát, készségét hogy még kö­vetkezetesebben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépítésé­nek munkáját Hozzáfűzte: — hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt a politikai közhangulat kiegyensúlyo­zott. Társadalmi rendsze­rünk és er.enbelül a politi­kai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erő­södött. Országunkban szi­lárd a közrend és a törvé­nyesség. azon leszünk, hogy államhatalmi szerveink a jövőben még következeteseb­ben védjék a társadalom és az egyes állampolgárok ér­dekeit nemzeti jövedelem félosz­tásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhal­mozás és a fogyasztás ed­digi helyes arányát s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyensúlyának alapvető feltételeit; • — a népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítása érdekében a mostani terv­időszakban a gazdasági nö­vekedés ütemét az egyen­súlyi követelményeknek: megfelelően szabályozzuk. Elsősorban a beruházások terén mutatkozó feszültsé­geket altarjuk végérvé­nyesen megszüntetni. Szi­gorú beruházási fegyelmet fogunk meghonosítani? alapvető célunk a jo­gos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mér­tékben tudjuk megvalósí­tani. amilyen mértékben termelésünk gazdaságossá­ga és ennek legfontosabb tényezőié, a termelékeny­ség feilődik. A termelé- kenvség ötévi növekedése, az 1970 évi jó eredmény el­lenére 20 százalék volt. a tervezett 21—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő eszten- dőkb°n ez a iavulás folyta­tódik. Err® minden lehe­tőségünk meg is van. A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az is­mert munkaerő-probléma megoldásának is. A termelés­be bevonható új munkaerő létszáma korlátozott, s erő­sítenünk kell tehát azokat a közgazdasági ösztönzőket, amelyek lendületet adhatná­nak a gépesítésnek, az auto­matizálásnak is. A következő 5—10 eszten­dő várható fejlődéséről szól­va a kormány elnöke emlí­tést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változ­tatásokról — mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechni­kai eszközök gyártása és al­kalmazásának elterjesztése, a járműprogram megvalósí­tása. a korszerű építőipari módszerek meghonosítása, nem utolsósorban pedig nép­gazdaságunk energiastruk­túrájának korszerűsítése — majd a szénbányászat jövő­jével foglalkozott Rámuta­tott hogy a hazai szénterme­lés a negyedik ötéves terv során évi 27—28 millió ton­na marad. Annak ellenére, hogy energiaellátásiunkban a szén százalékos részese­dési aránya csökken, a szénbányászat feladata a ha­zai ellátásban, a fogyasztói igények kielégítésében vál­tozatlanul jelentős. — Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyi­tási munkálatokhoz, a ter­melékenységet növelő fej­lesztéshez és a széntermelő kapacitásoknak olyan pót­A munkásosztály állama — összhangban a párt általá­nos irányelveivel és egyetér­tésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét. így például a következő öt esz­tendőben a nemzeti jövede­lemnek hozzávetőlegesen 23— 25 százalékát akarjuk fel­halmozásra és 75—77 száza­lékát fogyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszer­vezetek nemcsak az elosztást alapvetően meghatározó kor­mányzati színtű döntéseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jöve­delem felosztásában. Természetesen csak azt tudjuk elosztani, amit meg­termeltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikke­ket termelnek, amelyekre a társadalomnak, a belföldi és a külföldi fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik leg­fontosabb jellemzőjeként em­lítette a miniszterelnök a la-. Idáéhoz, amelyek révén biztosítható az igényekhez igazodó széntermelés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett er­kölcsi és anyagi megbecsü­lésben kell részesíteni; — népgazdaságunk je­lenlegi és távlati igényeit alapul véve, a kormány már korábban intézkedése­iket tett a jó minőségű sze­net termelő szénmedencék rekonstrukciójának folyta­tására; — a kormány a bá­nyászlétszám stabilizálá­sára és a többlettermelés ösztönzésére jelentős — mintegy 260 millió forint összegű — bérpolitikai in­tézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dol­gozók pótszabadságát. a hosszabb ideje ilyen szol­gálatot ellátók évi fizetett szabadsága 24 napnál is több lehet. A termelő dol­gozók évi összes szabadsá­ga — az engedélyezett pót­szabadságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozó­ké a 30 napot. Egyszóval a szénbányászatnak orszá­gunkban van jövője, bá­nyászainknak van perspek­tívája és becsülete, amire büszkék lehetnek; _ arról is beszámolha­tok. hogy a kormány 1971- ben, még az év első felé­ben megtárgyalja a továb­bi 10—15 éves időszak energiafejlesztésá prog­ramját és meghatározza energiaszükségletünk ki­elégítésének legfontosabb feladatait Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rá­mutatott: jövedelem-elosztá­sunk fő arányait és a felhasz­nálás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerül­jön felhasználásra. kosság anyagi javakkal törté­nő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat ja­vult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos ren­deltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folya­matos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azon­ban mindennel elégedettek az árakkal, s termékeink mi­nőségével kapcsolatban gyak­ran hangzanak el jogos bí­ráló megjegyzések és észre­vételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúb­ban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Arhatóságaink — az Or­szágos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a tanácsok — és a népi ellenőrzés társa­(Folytatáa a 3. oldalon) A társadalmi igények teljesebb kielégítése A lakosság jobb ellátásáról Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Fehérgyarmaton Az állami gazdasási kollektívájának csatlakozása a diósgyőriek felhívásához Magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak kedden délután a Fehérgyarmati Ál­lami Gazdaságban. A nagy­gyűlésen részt vett Gulqcsi Sándor, a fehérgyarmati já­rási pártbizottság első titká­ra, Széles Lajos, a járási ta­nács vb-elnöke, ott volt az állami gazdaság szovjet test­vérüzemének, a nagybocskói vegyigyámak 26 tagú küldött­sége, élén I. M. Bukriccsal, a gyár igazgatójával és S. S. Bilákkal, az üzemi pártbi­zottság titkárával. A nagy­gyűlést Csorvási Sándor, a gazdaság igazgatója nyitotta meg, majd Kormos János, a pártszervezet titkára mondott beszédet, amelyben méltatta a két szomszédos nép, ezen- belül az állami gazdaság és vegyiüzem vezetői és dolgo­zói között kialakult barátság jelentőségét A beszéd el­hangzása után Kiss Mihály, a Lenin szocialista' brigád ve­zetője javasolta, hogy csat­lakozzanak a Lenin Kohásza­ti Művek felhívásához és tag­csoportként kérjék felvételü­ket a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságba. Javaslatát az állami gazdaság kollektí­vája egyhangúan elfogadta, s az erről szóló levelet elküld­ték az MSZBT országos el­nökségéhez. Előkészületek a tavaszi békehőnapra A tavaszi békehónap sza- bolcs-szatmári programját tárgyalta meg és hagyta jóvá szerdán Nyíregyházán a bé­kehónapot előkészítő megy« operatív bizottság. A békehó­napot május 9 és június 9 között rendezik meg. A program szerint a rendez­vénysorozat megyei megnyi­tóját Nyíregyházán tartják május 9-én. Ézt követően minden alkalmas fórumot felhasználnak majd a népek közötti barátság, a béke gon­dolatának elmélyítésére. Ezek mellett számos külön rendezvényre is sor kerül. Ezek közül is kiemelkednek majd azok az események, amelyeknek külföldi részt­vevői lesznek. így például magyar—szovjet, magyar— csehszlovák, magyar—vietna­mi (utóbbi ifjúsági) találko­zókat szerveznék. Május második felében rendei/.i meg az úttörőmoz­galom 25. évfordulójának me­gyei ünnepségét, s a három­napos eseménynek szovjet éa német vendégei is lesznek. A Béke-világtanács május­ban Budapesten ülésezik. Ezt az alkalmat felhasználják arra, hogy széles körben népszerűsítsék a világszerve­zet tevékenységét A béke- rendezvén/eket sok helyen műsorokkal egészítik majd ki. Még e hónap végén elő­adói konferenciát tartanak, s ezen a rendezvények szó­nokai kapnak majd tájékoz­tatást időszerű külpolitikai kérdésekről, a békehónap céljáról, a rendezvények szervezésével összefüggő fel­adatokról. Szovjet űrkutatási hetek megyénkben Április 7-től április 29-ig rendezi meg megyénkben — Jurij Gagarin űrutazásának 10. évfordulója alkalmából — a szovjet űrkutatási heteket a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szabolcs megyei szervezete. A rendezvénysorozat első előadását — melynek előadó­ja dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igaz­gatója volt, — szerdán tar­tották meg a TIT Bessenyei klubjában A szovjet űrhajó­zás 10 éve és távlati tervei címmel. Holnap, április 9-én délben pedig megnyitják a Szovjet űrkutatás 13 éve cí­mű kiállítást a tanárképző főiskola aulájában. Az űrkutatási heteknek vi­déken is lesznek rendezvé­nyei. Április 10-én délután 18 órakor a borbányai művelő­dési házban, 13-án Nyíregy­házán, a Bessenyei kollé­giumban, 14-én a tiszalöki gimnáziumban, 15-én 16 óra­kor a Vásárosnaményi Ve­gyes Ktsz-ben, 18 órakor a gimnáziumban, 16-án 16 óra­kor a nyírbátori szakmun­kásképző intézetben, 18 óra­kor a gimnáziumban, április 19-én a vásárosnaményi fa­rostlemezgyárban és Bereg- surányban, 20-án Nyíregyhá­zán, a megyei művelődési központban, Mátészalkán a járási művelődési központban és Nagyecseden, 21-én Nagy- kállóban, 23-án a fehérgyar­mati járási művelődési köz­pontban és Szamossályiban, 24-én Kisvárdán és 26-án a Nyíregyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet­ben tartanak előadásokat a szovjet űrkutatásról és bemu­tatják a Csillagközi testvérek című színes szovjet filmet A megyei moziüzemi vál­lalat filmek bemutatásával vesz részt az évforduló meg­ünneplésén. A Gorkij mozi­ban április 29 és május 1 kö­zött Az évszázad riportja cí­mű filmet mutatják be, mely az űrkutatás kezdeteitől a legújabb eredményekig viszi végig a tudomány ezen ágá­nak fejlődését. Ezt a filmet május 23-án Tiszalökön mu­tatják be. Ezenkívül a me­gyében hat helyen a Minden­ki a Holdra néz című kisfil- met vetítik. VILÁG PROLETÁR At,EGYESÜLJETEK*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents