Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

ÍB71. április t. KELET MAGYARORSZAO S. oldal A párt határozott, a kormány cselekedett (2.) Ösztöndíjas mamák A PART IX. KONGRESZ­SZUSÁN, a Központi Bizott­ság beszámolóját tartva, Ká­dár János a többi között eze­ket mondotta: „Javasoljuk, tegyük lehetővé, hogy a dol­gozó kif gyermekes anya, munkaviszonyából eredő jo­gait biztosítva, gyermeke gondozása céljából a gyermek két és fél éves koráig két éven át ott­hon maradhasson és havi Cili) forint gyermekgondozási segélyt kapjon. A gyermek- gondozási segély rendszerét azokra a termelőszövetkeze­tekben dolgozó nőkre is ki kell terjeszteni, akik eleget tesznek tagsági kötelezettsé­güknek.” S a szavakat tett követte. A kormány 1967-ben hozott határozata alapján már ab­ban az esztendőben 34 ezer kismama élt a lehetőséggel, ' s vette igénybe azt. Az in­tézkedésnek több bevallott célja vol. így egyebek kö­zött az, hogy a hatvanas évek első felében hullám- 1 völgyben lévő születésszám növekedni kezdjen; köny- nyebbedjék azok helyzete, akik gyermeküket, gyerme­keiket nim tudják kire hagyni; mérséklődjék a böl­csődei helyek iránti feszítő igény. Persze, nemcsak ilyen racionális okok építettek utat az intézkedés bevezeté­séhez. A kismamák nyugod- tabb élete, a gyermek életé­nek legkényesebb időszaka is ott szerepelt az okok körött, S nem is az utolsó sorban. NÉPSZERŰVÉ, VONZŐVA VÄLT ez az „ösztöndíjas mamaság”, ezt bizonyítják a számadatok. 1967 decembe­rében 34 ezer, a következő év végen 92 ezer kismama vette igénybe a segélyt. 1969-ben táboruk 144 ezer főre, 1970-ben pedig 230 ezerre gyarapodott! (A már munkába visszatérteket le­számítva, 1970 végén 167 ezer no kapóit segélyt.) A múlt esztenaóben a mamáknak kifizetett összeg jelentősen túlhaladta az egymiliiárd fo­rintot. Az 1967-oen beveze­tett, s 1969-ben további ked­vezményekkel kiegészített gyermekgondozási segéty rendszere anyagi fedezetkent a társadalomtól egyre többet követelt, hiszen az 1967 évi 64 millió forint' a következő évben már 449 millióra duz­zadt, hogy 1969-ben 870 mil­lió, tavaiy pedig egymiliiárd 200 millió legyen. A többlet­teher kamatai azonban mér­hetetlenek; hiszen lehet-e pénzbeni értékben kifejezni egy-egy vadonatúj, gőgicsé- lő állampolgárt? A hatvanas évek első felének 130—132 ezer között stagnáló élve szü­letési száma a segély beve­zetése után 150 ezer fölé emelkedett ugyanis, s ehhez tegyük még hozzá a mamák nyugalmát, az otthoni légkör javulását A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY rendszere természe­tesen nem mindent megoldó varázsszer. Igaz, a2 összes kereső foglalkozást folytató szülő nők 63—65 százaléka igénybe veszi ezt a lehetősé­get, elsősorban a kisebb ke­resetű nők. (Szép számmal akadnak, akik rá is dupláz­nak, az első „fizetett” srácot követi a második.) Egyéb­ként a segélyezettek mintegy 20 százalékának keresete van csupán a havi 1600 fo­rint fölött. A segélyt igény­be vevők zöme a textil-, a cipő-, az élelmiszer-, és az építőipar nődolgozói közül kerül ki. A segélyhez tehát sok más teendő is kapcsolódik. így a munkahely és a kismama közötti kapcsolatok fönntar­tása; a munkába való visz- szatérés megkönnyítése az első időben adott bérpótlék­kal; az osztott munkaidőben való foglalkoztatás lehetősé­geinek keresése, s így to­vább. MERT JÓ DOLOG „ÖSZ­TÖNDÍJAS MAMÁNAK” LENNI, élvezni az állam, a társadalom teremtette lehe­tőséget, gondozni, pátyolni a kicsit, mindig együtt lenni vele. Ám ez senkivel nem feledtetheti, hogy mamának lenni ma már ugyan köny- nyebb, de azért még mindig nagyon nehéz... Mészáros Ottó (Következik: A gyermekek s az öregek pénze). Vastagabb borítékkal Nyereségrészesedés után a Szabolcs Cipőgyárban r — Jóval több lett a nyere­ség. mint a múlt évben. Jö­vőre még több lesz — biza­kodik Brezniczki Anna. — Meg kell érte dolgozni — vélekedik róla Gyurecskó Ilona. — Tavaly még nem volt túlságos hajrá — mondja Szinyéri Péterné. — Kár volt 1969-ben szán­té eltemetni bennünket — hivatkozik az akkori vizs­gálatokra Cseppentő József igazgató. — Csak egy ne­gyedévet voltunk vesztesé­gesek. A munkás szemével Éppen az 1969-es és az 1970-es év közötti különb­ségekre kerestük a választ a munkásoknál. Egy év alatt megháromszorozták a nyere­séget a műszaki fejlesztés­sel. a munkafegyelem meg­szilárdításával. Az 1970-es 6 milliós nyereségből több, mint 1 milliót tudtak szét­osztani a munkások körött. A 13. fizetésnek — a törzs- gnrHatagoknál még annál is többnek — felelt mega nye- re^arésziesedés. Brezniczki Annának 1568 forint volt a borítékjában a nyereségrészesedés kifize­tésének idején. — Minek köszönheti? — Az ellátásnak, a szer­vezésnek. Ha nincs anyag, akkor nem tudunk dolgozni. — Amikor szakmunkás- vizsgát tett ismerte ezt a gépet? — Ez teliesen úl tűzőgép Négy emb°r munkáiét vég­zem egyedül. Jóval könnyebb így. csak még szokatlan Vannak idősebbek. akik Tunesenek hozzászokva ehhez az ütemhez. A Szabolcs Cipőgyár csar­nokában a szalag diktálja a tempót. A tüzödében be­állított mechanikus szalag csak néhány hónapja műkö­dik. Az aljaüzemben pedig már régebben áttértek az új módszerre. Nem a papír számít A szalag lassan viszi to­vább a félkész cipőket. Szi­nyéri Péterné begyakorlott mozdulatokkal dolgozik. a beszélgetés közben sincs megállás, mert különben a többiek sem tudnak, dolgoz­ni. — Ha elmegy, akkor, két embert kell beállítani he­lyette — jellemzi Alkéri Im­re főművezető. Egyike annak a 24 mun­kásnak. akik nyereségpré­miumot is kaptak. Újdonság, hiszen másutt általában csak a felelős vezetők kapnak nyereségprémiumot. Kétsze­res kiváló dolgozó. Berga Pálné körre „ké­szít”. A felsőrészeket rakja a szalag Ids kosaraiba, hogy a további munkát végezzék rajta. Betanított munkás. — A szalagnál eltűnik a szakmunkás és a betanított munkás közti különbség — vélekedik a főművezető. — akkor van probléma, ha etgy másik munkahelyre kell át­tenni valakit. — Szerintem is mindegy, hogy szakmunkás, vagy sem — teszi hozzá Bergáné. — Volt közöttünk — amikor darabbérben dolgoztunk — olyan szakmunkás, aki csak 900 forintot keresett. Aki egy kicsit lassú, annak „csip­kednie” kell magát, hogy lé­pést tartson. Én meg vagyok elégedve a keresettel. Gyurecskó Ilona is azt mondja, jól alakult a kere­set és a nyereségrészesedés. Az ő munkája nagyobb fi­gyelmet követel, kimondot­tan szakmunka. Ez megmu­tatkozik a fizetésben is. — Igyekszünk javítani a nők kereseti lehetőségét — ad ja a választ Húsz ka József főmérnök. Egyenlő esélyekkel Tavaly 7 százalékkal emel­kedtek a bérek a cipőgyár­ban. A női szakmunkások­nál viszont több. mint 15 százalékkal. 260 forinttal növekedett átlagosan a havi bér. — A gyártmányfejlesztés — az úi fazonú cipők beve­zetése — a technológiára is nagy hatást gyakorolt — magyarázza a főmérnök. — Olcsóbban állítottuk elő a piacon jobban keresett ci­pőket. Olyan gépet is _ be­szereztünk, ami egv műszak­ban 20 ember munkáját ta- tarította meg Az új tech­nológia a vezetőket is jobb szervezésre kényszerítette. hiszen a szalag nem állhat meg. Az űi fazonú, korszerűb­ben gyártható cipők megje­lenés». a technológia mo­dernizálása együtt járt. Vele együtt erősödött a munkafe­gyelem. s ez az eredményeik­ben realizálódott. Ebben évben már 400 ezer pár cipő gvártását tervezik, s a nvere­ség is úiabb millióval nő Ha a terveket vadéra váltják, akkor egv év múlva, a nye­reségfizetés idején Ismét eiéc^dettek Lehetnek a mun­kások. Lányi Botond KÉPVISELŐJELÖLTEK 7-es számú választókerület; Szviridov Irántié A megye egyetlen terme­lőszövetkezeti elnöknőjét, Szviridov Iván- nét újra képvi­selőnek jelöl­ték a 7-es or­szággyűlési vá­lasztókerület 13 községének több, mint 30 ezer lakója ne­vében. A községek többsége — Nyíregyházától Baktalóránt- házáig a vásá- rosnaményi műút mentén ~ — alapvetően mezőgazdasági jellegű gondja­ikhoz, terveikhez a hat éve termelőszövetke­zetet vezető közgazdász, Szviridov Ivánné szakértőén tud hozzászólni. A falvakat jól ismeri, tudja, milyen gon­dok foglalkoztatják az embereket. Évekig volt községi párttitkár, dolgozott fmsz-elnök- ként, avatott kézzel nyúl mindazokhoz az emberi és gazdasági problémákhoz, amelyek­nek megoldásához választói a segítségét kér­hetik. Korábban is, míg nem volt parlamenti képviselő, a közélet számos területén szólalt fel. segített a gondok megoldásában. Ma is szívesen emlékezik vissza az MSZMP IX. kongresszusán a gyenge termelőszövetkezetek segítése érdekében elmondott felszólalására, amelyben a bürokrata ügyintézés ellen szólt. Gyakran hallatta szavát ebben az ügyben más fórumok előtt is: korábban a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának, 1966-tól pedig megyei pártbizottság tagjaként. Amikor négy évvel ezelőtt először szavaz­tak bizalmat Szviridov Ivánnénak a 7-es or­szággyűlési választókerületben, a népfront programja mellett ugyanezt tartotta fő cél­jának. Ezért emelt szót az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülésein, ahol . a mezőgazdasági bizottság terveinek, elképze­léseinek támogatója volt. Felszólalásaiban olyan nagy jelentőségű témákra irányította rá a figyelmet, mint a talaj rendezés, az Ecsedi-láp rendezésének problémája, az állami támogatások differen­ciálásának szükségessége. Ezek nemcsak vá­lasztókerületében. hanem a megye, az ország más részein is jellemzőek. A mostani jelölőgyűléseken mindenütt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a gazda­sági célokat a termelőszövetkezetekben, üze­mekben megvalósítsák, de a nehéz gazdasági munka közben sem tévesztve figyelem elől, hogy mindezt az emberekért végzik. Ünnepi közgyűlések a isz-ekben A felszabadulási évforduló tiszteletére, április 3-án a mey'e sok közös gazdaságá­ban tartottak ünnepélyes tervtárgyaló közgyűlést A nyíregyházi Ságvári Tsz 16 brigádja 304 tagjának ad­ták át április 3-án a szocialis­ta brigádnak, illetve tagjai­nak járó oklevelet és pénz­jutalmat. Öt brigádnak aranyplakettet ítélt oda a közgyűlés. Két szocialista brigádtag aranyjelvényt ka­Postai fejlesztések megyénkben A Debreceni Postaigazgató­ságon elkészültek aSzabolcs- Szatmár megyét érintő postai fejlesztések ez évi tervei. Mint azt már rögzítették, még ez évben megkezdik a nyíregyházi új Crossbar távbeszélő központ építését. A jelenlegi postahivatal át­alakításával a Crossbar­központ kapacitása 5200 ál­lomás lesz. Az új távbeszélő központ 70 milliós költséggel 1973 júliusában készül el. Ez évben végzik el a Má­tészalka—Vállaj. valamint Fehérgyarmat—Turricse vo­nal polex rendszerű beren­dezésekkel való felszerelését Csökkennek a várakozási idők, ugyanis a berendezés segítségével egyszerre, egy időben hat beszélgetés foly­tatható. Sor kerül Csenger helyi távbeszélő hálózatának kor­szerűsítésére, melyre 300 ezer forintot költenek. Az országban először itt alkal­maznak a helyi hálózatban légvezetékek helyet légká­belt. Ugyancsak ez évben épül meg a légvezetékes áramkör Ófehértó és Nyír- gyulaj körött. Megkezdik a körzetkábel megépítését Má­tészalka és Fehérgyarmat körött Uj postaházak is épülnék. Tiszalökön az új épület be­ruházási költsége 4 millió 300 ezer forint. Tizenegy he­lyen 3 millió 400 ezer forint költséggel kerül sor kispos­taházak megépítésére. Az érintett községek: Vasme­gyer, Barabás. Gáva, Cse- göld. Gyulaháza. Tyúkod, Szamosszeg, Fényeslitke, Nrirpazony. Nyírlövő, Náb­rád. A postai szolgáltatások meggyorsítása érdekében Mátészalkán új gépjármű- szállítási üzemtelepet építtet a Debreceni Postaigazgató­ság Ennek beruházási érté­ke 3 millió 300 ezer forint less. i á, pott és 500—500 forint kész- pénzjutalmat. Hűségjutalmat 15, 10 és 5 évre adtak a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben. A szocialista brigádoknak és a hűségjutalmat érdemlő ta­goknak összesen kétszázezer forintot osztottak ki. Ünnepélyes tervtárgyaló és vezetőségválasztó közgyű­lést tartottak a mándoki Uj Élet Termelőszövetkezetben is. A tsz nőbizottsága és versenybizottsága vállalta, hogy a növénytermesztésben idén mozgalmat indítanak a nők a szocialista brigád 5Ím elnyeréséért. A kezdeménye­zés nyomán hét kollektíva vállalkozott a szocialista cím elnyerésére — valamennyi női brigád. Ugyancsak Mándokon, a másik körös gazdaság, a Kossuth Tsz közgyűlése dön­tött úgy, hogy két újabb, a szocialista brigád cím elnye­réséért dolgozó brigádot ala­kítanak. A tiszatlobl Táncsics Tsz tervtárgyaló közgyűlésén Vámos Sándor, növényter­mesztési brigádvezető hívta versenyre brigádja nevéber. a többi növénytermesztés brigádot. A közgyűlés hozzá járult a versenymozgalom kibontakoztatásához, s az el­ső legjobb három helyezést elért brigád jutalmazására 30 ezer forint célprémium­keretet szavazott meg. Lapszélen Garázsdzsungel Több autó — több garázs. Ez törvényszerű összefüggés, itt Nyíregyházán is. De a több garázs itt több rende­zetlenséget is jelent, és ez viszont már nem volna tör­vényszerű. A várost járva az ember lépten-nyomon azt látja, hogy bérházak körött, mel­lett, kertek tövében és utcai telkeken kinőttek a földből kis építmények. Néha egé­szen rútak, néha viszont tí­pustervek alapján készült csinos építmények. A baj csupán az, hogy ezek a ga­rázsok meglehetősen anar­chisztikus módon települtek. Így aztán olyan területek estek áldozatul, amelyek parkok lehettek volna, olyan házközi részek váltak veszé­lyes versenypályává, ahol gyermekek tucatjai játsza­nak. Homoktengerek köze­pette is épültek, itt száraz időben porfelleg száll a ko­csik nyomában. Hogy mindez késői böl­csesség? Nem hiszem. Egy­részt a garázsok esetében is érvényesíteni kell a levegő isztaságát garantáló rende­letét. A hatóságoknak érde- nes lenne felül vizsgálni a garázsokat. Az embervéde­lem, a környezet megóvása magasabb szempont mint az, hogy valaki esetleg 10 percet gyalogol, míg eléri járművét (bi 8-as számú választókerület: Bojtor Miklós Ezernél több kar emelkedett magasba há­rom egymás utáni napon Balkányban, Nagykállóban és Geszteréden. amikor a jelö­lőgyűlések szó­noka, a 8-as választókerü­let országgyű­lési képviselő- jelöltjének Boj­tor Miklóst ja­vasolta. Az egyhangú sza­vazás egyben azt is jelentet­te, hogy válasz­tói elégedettek voltak képviselőjük elmúlt négyévi munkájával. Aligha akad olyan ember a nagykállói já­rásban, aki nem ismeri Bojtor Miklóst, a Bal­kánja Állami Gazdaság 59 éves igazgatóját. A felszabadulás előtt Fülpösdaróeon, majd a ti- szakóródi .gyümölcsösökben kertészkedő fia­talember néhány társával 1948-ban már ter­melőszövetkezetet alakított. Később Balkány­ban egy Gyümölcstermelő Nemzeti Vállalat vezetésével bízták meg, amelyből azután két állami gazdaságot szerveztek. Előbb az aba- pusztainak, az 1954-es egyesülés után pedig mindkettőnek igazgatója lett és a mai napig is az. ■ 1945. januárjától tagja a kommunista pártnak, ő alakította meg Fülpösdaróeon a pártszervezetet. Azóta számos pártmegbizatása volt, hosszú idő óta tagja a nagykállói járási pártbizottságnak és a végrehajtó bizottság­nak. Munkáját, szorgalmát a gazdaság ered­ményein lehet leginkább lemérni. 1954 óta nyereségesen termelnek és tízszer nyerték el a Kiváló vállalat címet, háromszor a Minisz­tertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. A dolgozók átlagos évi keresete eléri a 23 ezer forintot. Bojtor Miklós munkáját 1953-ban Munka Érdeméremmel, 1958-ban Kossuth-díjjal, 1968-ban pedig a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával is elismerték. Négy éve, amikor először jelölték képvi­selőnek, gazdag útravalóval látták el. A mos­tani jelölésen pedig elismeréssel szóltak azok­ról az eredményekről, amelyek választókerü­letének fejlődését jelzik: telefont, autóbuszt, 40 kilométer műutat, villanyt és jó ivóvizet kaptak a tanyák, az országos átlag felett fi­zetnek a járás termelőszövetkezetei, két kul- túrház épült, bővült az üzlethálózat. Aktívan részt vett az elmúlt négy évben az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának munkájában, ahol a modern mezőgazdasági eljárásoknak, a mezőgazdaságban dolgozók munkakörülményei javításának, a szakszö­vetkezetek korszerűsítésének, körzeti, tanyai kollégiumok építésének támogatója volt. A korábbi szakmai és képviselői munka elisme­rése, hogy újabb négy évre Bojtor Miklóst ja­vasolták országgyűlési képviselőnek a nagy­kállói járás dolgozón

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents