Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-06 / 81. szám

Wn. április í. ÍCELET-MAGYARORSZÁG 5. «Mal A párt határozott, a kormány cselekedett (1.) 44 óra — kétmillió embernek 196$ november ‘28—de­cember 3. között tanácsko­zott a párt IX. kongresz- szusa. Útmutatásai, hatá­rozatai világos, s népsze­rű programot adtak az 1967 tavaszán lezajlott or­szággyűlési és tanácsvá­lasztásokhoz. Az eltelt négy esztendő nem maradt adós e program valóra váltásával. Cikksorozatunk­kal arra a kérdésre igyek­szünk választ adni, hogy a párt útmutatásai, a kor­mány r-;lekedetei nyomán mindennapi életünk néhány területén miként gyara­podtunk, hogyan jutottunk előbbre. A IX. KONGRESSZUS HATÁROZATA KIMOND­TA: „Vállalatonként, üze­menként az eddigi teljesít­ményt és munkabért bizto­sítva 1968-tól kezdődően 1970 végéig fokozatosan az összes ipari dolgozó munka­idejét átlagosan heti 44 órá­ra kel! csökkenteni. A kong­resszus felkéri a kormányt és a szakszervezeteket, hogy a munkaidő-csökkentés beve­zetésének részletes rendjét szabályozzák.” Népszerű, a dolgozók körében nagy vissz­hangra talált feladat volt ez; annyira népszerű, hogy lé­nyegében egy évvel koráb­ban, 1969 végéig megvaló­sult, 1970-re már csak tel­jessé tétele maradt. A múlt év végén több mint kétmil­lió ember élvezte á rövidebb, heti 44 órás, vagy annál is kevesebb munkaidő elő­nyeit. A kormány határozata, a SZOT állásfoglalása, a Mun­kaügyi Minisztérium rendel­kezései egyaránt hangsúlyoz­ták: a rövidebb munkaidő bevezetése miatt sem a ter­melés, sem a dolgozók ke­resete nem csökkenhet. Ami nem kis dolog, hiszen a 44 órás munkahét átlagosan nyolc százalékkal kurtította meg a termelést szolgáló idő­alapot. A szervezettség nö­velésére, a műszaki fejlesz­tés meggyorsítására, az álló­alapok jobb kihasználására volt szükség ahhoz — s ezek - hez kötődve intézke'!é%&? 1 gimentjére —, hogy a cél elérhető legyen. A termelés növekedése ugyan átmeneti­leg lelassult, de egésze nem csökkent. A munkaidő-csök­kentés megkezdése előtt, 1967-ben a szocialista ipar­ban 1880 forint volt a fog­lalkoztatottak átlagkerese­te. 1970-ben ez az összeg 2102 forintra emelkedett. Ezen belül a munkáskerese- ték havi átlaga 1809 forint­ról 2026-ra nőtt; a határo­zatnak ez a része sem ma­radt tehát írott malaszt. TÖBB, MINT KÉTMILLIÓ EMBER ÉLVEZI (pecázás, családi kirándulás, forró ul­ticsaták, vagy éppen „fusi”) — most ne firtassuk ki mi­vel tölti — a minden máso­dik heti szabad szombatot. De növekvő számban van­nak, akiknek heti munka­ideje a 44 óránál is kevesebb. A szocialista ipar összes fog­lalkoztatottjának 4,8 százalé­ka dolgozik 40—41 órás munkaidőben; a vegyiparban például már 32,8 százalékra rúg ez az arány, s ezen be­lül a gyógyszeripar minden száz dolgozója közül 58-nak gyakorlatilag ötnapos a mun­kahete. Igaz, az országos kép el­fed néhány helyi szeplőt. Előfordult, hogy a munka­idő-csökkentést némelyik üzemben csupán a normák szorosabbá tételével ellensú­lyozták. Több helyen nőtt a túlórák száma, s megtörtént, hogy itt-ott a keresetek át­menetileg csökkentek. Bizo­nyos ágazatokban (így pél­dául az élelmiszeriparban) az átlagosnál lassúbb, ne­hézkesebb volt a 44 órás heti munkaidő bevezetése. Mind­ez arra figyelmezte­tett és int ma is, hogy a kisebb munkaidő na­gyobb szervezettséget, a munkafeltételek és munka- körülmények gyorsabb javí­tását követeli meg. A mun­kaidő napi egy órával való csökkeniése ugyanis egy év­re számítva összességében tízmilliárd forint értékű ter­mékkel egyenlő. E hatalmas summát kitevő árut rövidebb idő alatt előállítani csak fo­lyamatos műszaki fejlesz­téssel, korszerűbb munka- szervezéssel lehet. JÓ DOLOG, HOGY EGY­RE TÖBB EMBERNEK nö­vekszik a szabad ideje. Ám a nyugodt pihenéstől elvá­laszthatatlan — mert anya­gi ál/ íj ált, fedezetét az te­remti meg —, hogy heti 36 —40—42—44 óra munkaidő a szó szoros értelmében mun­kává1 telt idő legyen. Mészáros Ottó Cukorrépavetésre készítik elő a gépet Pócspetriben. IZiíZZT Ezer szakmunkástanuló Az 1971—72-es tanévre, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztálya felmérte a termelőszövetke­zetek mezőgazdasági szak­munkástanuló igényét. Az üzemek erre a tanévre több, mint ezer szakmunkástanulót igényeltek. A termelő gazda­ságok igénye reális, ennyi szakmunkás-utánpótlásra ma már évente szükség van. A megyében négy helyen van oktatás és a gyakorlati foglalkozás mellett mezőgaz­dasági szakmunkásképzés. Tiszabercelen és Nyíregyhá­zán kertészeti szakmában. Baktalórántházán növény- termesztő gépész és Máté­szalkán állattenyésztési szak­ból nyerhetnek a tanulók képesítést. Sajnos, a tapasz­talatok azt mutatják, hogy még nem eléggé szervezett a jelentkezés. Míg egyes, egyáltalán nem lebecsülendő szakban nincs kielégítő je­lentkezés, másban indokolat­lan túljelentkezés van. A szakmunkástanulók, a tanulás mindhárom évében ösztöndíjat kapnak, tanulmá­nyi eredményüktől függően 7Ó-től 500 forintig. Az isko­lák korszerűek és jól felsze­reltek. A gyors ütemben fejlődő mezőgazdasági termelés mind több jól felkészült dol­gozót igényel. Különösen előnyben vannak azok. akik a korszerű gépékkel, külön­böző szerekkel szakszerűen bánni tudnak. Nem indoko­latlan követelmény. hogy szakosított állattenyésztési telepeken csak szak-, vagy legfeljebb betanított munká­sok dolgozhatnak. A kerté­szeti szakma Szabolcsban — más megyékhez viszonyítva — kiemelkedő jelentőségű. Két jól felszerelt iskola, a tiszaberCeli és a nyíregyházi várja az általános nyolc osz­tályt végző, vagy már végzett fiatalokat. A kertészeti isko­lák tanulóit traktorvezetésből is levizsgáztatják és megis­mertetik különböző korszerű kertészeti és talaj gépekkel. A legalább „jó” tanulmá­nyi átlageredménnyel végzett szakmunkás! fiák. évbeszámí­tással középiskolákban foly­tathatják tanulmányaikat. a- b. Tab/ László: Egyszer — úgy lehel, évekkel ezelőtt — már eldi­csekedtem azzal, milyen mo­hó érdeklődést tanúsítoka rádió kora reggeli műsora iránt, hogy amint felnyitom a szememet, felébresztem t rádiómat is, és mohón hall­gatom a műsort. kivilágos Virradatig. És mivelhogy mennél idősebb az emberfiái annál kevesebb alvásra van sziikséne. mostanában már a falurádió műsorát is figye­lemmel kísérem• de nincs is Vetetten told a három tó tán! Falurádió hírek, idóiárásie- lentés zene. honnan védekez­zünk az őszi lábzsinhedás el­len. zene, hírek, felhős-é as égbolt Sopronban, zene, műso­rok. múzeumok, hírek, mű- sorismértetés — ihaj. csuhaj, sose halunk meg. Fél nyolc után 6 perccel minden reggel nagyot kaca­gok. A bemondó ugyanis eb­iyen az időpontban ismerteti a kiállítások rendjét. hogy hol. méltói meddig mit mu­togatnak Festők, szobrászok nevei. néprajz, történelem, reneszánsz művészet ekkor és akkor itt és itt. És akkor jön á sláger: „ A Magvar Divat­csarnok Lotz-térmében ciou- kiállítás.” Nem cipővásár, nem eipőo,adás. hanem cipő­kiállítás. És nem azt mond­ja. hogy a Magvar Divatcsar­nok cinőterméken l ptz-kiál­l.if.óv van ami rpvtvol­na Worn A hfros T r>*r fres­kók a1a*t — Qf hir­det Termán is akl'0~át ne­vettem ezen hogy majdnem leestem az ágyról. Irigylem a kartársat, aki est kitalálta. Nekem sohasem jutott volna az eszembe. Nyilván ő volt az is, aki ta­valy vásárlással egybekötött nyakkendőbe mutatót rende­zett a Tanács körúton, mit sem törődve azzal, hogy az olyan nyakkendőbemútató. ahol a bemutatott nyakken­dőket meg lehet vásárolni, évtizedek óta nyakkendő-ke­reskedés néven ismeretes. De hát legyünk előkelőek, ugyebár. Adjuk meg a szno­boknak azt, ami a sznoboké, kivált, ha ezzel kulturális ne- veíőmunkánk. területét is szé­lesítjük Lábbelit árulni pró­zai dolog. De cipőkiállítást rendezni, az már valami, az azt bizonvitla mindennél fé­nyesebben. hogy a lakosság kulturális InAwőnek kielégí­tése mellest súlvt. vetünk a mindennapi szükségletek gyakorlati szempontjaira is. Budapestet világszerte a kiállítások városának tartják, már régóta. Hogy még in­Háromezer új KISZ-tag tett fogadalmat Háromezer fiatalt avattak KISZ-taggá hazánk felszaba­dulásának ünnepén Szabolcs- Szatmárban: már hagyo­mánynak számít. hogy a forradalmi ifjúsági napok gazdag programja ekkor éri el csúcspontját, s az ifjúsági szövetség új tagjai is ekkor tesznek fogadalmat. Az idén először új formá­ban, a munkahelyeken. a szőkébb hollektívák, a mun­katársak előtt avatták az if­jú KISZ-eseket Megyeszerte sok ilyen bensőséges ün­nepség volt. A Nyíregyházi Konzerv­gyárban április 4-én magas vendégek is részt vettek a KISZ-fiatalok fogadalomté­telén. Ott voltak a megye vezetői, köztük Tóth Mátyás, a megyei pártbizottság első titkára. Orosz Ferenc, a me­gyei tanács vb-elnöke, Gulyás Emilné dr„ a Hazafi­as Népfront megyei titkára, Bánóczi Gyula, a KISZ me­gyéi bizottságának első tit­kára. Az ünnepség résztvevői voltak a megyénkben tartóz­kodó szovjet és román kül­döttség tagjai is. Ifjúgárdisták, KlSZ-fíata- lok köszöntötték az alkalom­hoz illően feldíszített nagy­teremben a fogadalom tétel re érkezőket — a konzervgyár és a ruhagyár 100 új KISZ-esát. Az ünnepség legszebb része volt. amikor az ünnepi kö­szöntők után idősebb KlSZ-ta- gok átadták az ifjúsági szö­vetség jelvényét és a fogada­lomtételt tanúsító szép kivi­telű emléklapot, s úttörők egy-egv szál vörös szegfűvel kedveskedtek a fogadalomté­tel alkalmából. A csábítástól m % egyensúlyig Próbálkozás Mátészalkán a munkaerő«vándorlás csökkentésére A fluktuáció, munkaerő- vándorlás nemcsak ideges légkört teremthet egy-egy üzemben, hanem gazdasági­lag is káros. Az üzemek és vállalatok már eddig is szám­talan módon próbáltak meg küzdeni ellene, több-kevesebb sikerrel. Úgy tűnik, a munka­erő-vándorlás megakadályo­zásának, megszüntetésének legalapvetőbb feltétele: le­gyen stabil az üzem. Ezt bi­zonyítja a Mátészalkai Gépja­vító Állomás példája is. lőttek, mentek... Három évvel ezelőtt. 1969- •ben kicserélődött a gépjavító állomás teljes vezérkara. Uj igazgató, új főmérnök és fő­könyvelő vette át a vezetést, valamennyien fiatal, agilis emberek. . A vezetés mellé azonban gondokat is kaptak. Ezek közül is a legégetőbbet a nagymértékű munkaerő-ván­dorlást. Egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy*rájöjjenek: a be­lépő és a kilépő munkások kább azzá legyen, megemlí­tem, hogy a Mátyás pincében, nagyszabású halászlétárlat áll a művelődni vágyók rendelke­zésére, éjjeli mulatóhelyein­ken igen érdekes kiállítás tekinthető meg A női test anatómiája címmel, egy bel­városi ház kapualjában pedig Sultiesz Géza. az idős kul- iúrhistorikus tart vásárlás­sal egybekötött cipőfűző-be- mvtatót. reggeltől estig. A rádió fent említett rova­tának egyébként van hatása, s est készséggel állapítom meg. Ma reggel például el­határoztam. hogy fölösleges 300 forintomat egy kiállítá­son fogom elverni. Hogy me­llűken. még nem tudom. Vagy egy Rembrandtot ve­szek a Szépművészeti Műre- urn ban. noon pedig enn sötét, barna gumi sarkú* a I,o*z-te- remkéfi. Ahol kevesebben lesznek. Mert tülekedni nem szeretek. mérlege egyenes arányban van a termelés felfutásával, vagy éppen a csökkenésével. Az elmúlt év első negyedévé­ben veszteséges volt a válla­lat. Ennek megfelelően ug­rásszerűen megnőtt a kilépő munkások száma, akiknek nem tudtak megfelelő munkát biztosítani. Egy negyedév alatt 32-en mentek el és csak 11 -en kérték a felvételüket. Még rosszabb volt: az arány a második negyedévben. Ekkor 51-en léptek ki és csak 15-en léptek be. A második negyed­év végén jó sorozat-megren­delést kapott a gépjavító a borsodi építőipari vállalattól. Emelkedett a termelés, volt munka, ennek megfelelően ja­vult a fluktuációs mérleg is. A harmadik negyedévben 46- an jöttek, 32-en mentek. Az utolsó negyedévben pedig be­állt az egyensúly. Jöttek 22- en, mentek 20-an. A feltételek megteremtése a dolognak csak egyik oldála. A másik legalább ennyire lénye­ges. Az azonos vonzási terü­leten dolgozó üzemek, vezetők jó kapcsolata sokat javíthat a helyzeten. Mátészalkán erre is van példa. A „forró drót” Szinte valamennyi máté­szalkai üzemet érint valami­lyen formában a munkaerő- vándorlás gondja. Ezért, né­hány kivétellel, az üzemék ve­zetői megegyeztek abban, hogy nem csábítják át egy­más dolgozóit. Ha pedig így is jön valaki, akkor a felvé­telt megelőzően konzultálnak egymással. Az ötlet életrevalónak bi­zonyult, már csak azért is, mert egy sor más problémát is ennek a módszernek a se­gítségével oldhatnak meg. Nemrégen az ISG-'nek szük­sége volt egy hegesztő szak­munkásra, a gépjavítónak pe­dig egy szerszámlakatos­ra. A „forró drót” és természetesen a lehetőség se­gített. Az ISG-nek volt szabad szerszámlakatosa, a gépjavító­nak hegesztője. Cseréltek. A baj csak az, hogy ez a kapcsolat nem minden körzet­beli üzemmel ilyen gyümöl­csöző. Különösen nem az újonnan alakult Mátészalkai Építőipari Szerelő Vállalattal, ahová a legtöbb kilépett mun­kás dolgozni megy. Az új vál­lalat „rá tud verni” a régi üze­mekre. Bérben és munkakö­rülményekben felülmúlja va­lamennyit. , Ennek a csábítás­nak pedig kevesen tudnak el­lenállni. A gépjavítónál utóbb 6 felmondási kérelem futott be. A távozni akaró munká­sok nagy részének indoka: többet fizetnek ott, ahová menni akarok. Munka és közérzet Minden olyan vállalat .töb­bet tud fizetni, gyakrabban tudja emelni a munkabért, ahol gazdaságilag jól mennek a dolgok. Ehhez pedig stabil munka, sorozat-megrendelé­sek, állandó profil kell. Ez a Mátészalkai Gépjavító Állo­másnál még hiányzik. Javulást hozhat viszont az idei év. Januártól a munka­ellátottságot központosítot­ták, s ha nem is alakult még ki az állomás profilja, jobb megrendeléseket biztosíthat­tak az idei évre. Termelési tervük 1971-re közel 40 mil­lió forint. Vasszerkezeti mun­kákat végeznek a Csepel Egyedi Gépgyár részére, dol­goznak a Magyar Hajó- és Darugyár­nak, a Ganz-MÁVAG-nak exportra, sőt külföldi megren­delésre is. a csehszlovákiai zó­lyomi famegmunkáló beren­dezéseket készítő üzemnek; Ezek a megrendelések adják a biztonságot és a bizakodást is, hogy az idén a munkaerő­vándorlást már a minimumra tudják leszorítani. Az üzem mostani szociális létesítményei, elhanyagoltak, rosszak. Női dolgozókat, — bár lenne rájuk szükség, —• éppen az öltözők miatt nem tudnak felvenni. A profil­kialakítás mellett ezért tart­ják legsürgetőbbnek: javítani a munkakörülményeken, meg­felelő szociális létesítménye­ket építeni. Hiszen a munká­sok közérzete sem utolsó do­log. Horváth S. János A Nyíregyházi Konzervgyár nagytermében tettek ünnepélyes fogadalmat a konzerv­gyár és a ruhagyár ifjúkommunistái. Hammel József felvétel«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents