Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-06 / 81. szám
t#Tl. íprtite K **LET-\lAGYARÖtESZAG 3. «um Megkezdődtek a szovjet űrkutatás napjai Budapesten , Hétfőn megkezdődött a s űrkutatás napjainak eseménysorozata. Délelőtt került sor az MTESZ Központi Asztronautikai Bizottsága, az űrkutatási bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia Cospar- bizottsága _ által rendezett kétnapos űrkutatási tudományos ülésszak megnyitójára a l echnika fíázában. A. m6§- nyitó plenáris ülésen részt vett és az elnökségben fog- líút* helyet dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Jávor hrvin, az Országos Tervhivatal ^ elnökhelyettese, az űrkutatási bizottság elnöke Beírta György akadémikus, az Akadémia Cospar-bizottsá - Sáriak elnöke. Ott volt es ugyancsak az elnökségben foglalt helyet A. M. Szórókul követtanácsos, a Szovjetunió budapesti ideiglenes ügyvivője, valamint az űrkutatási napok alkalmából a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására hazánkba érkezett szovjet űrhajós-, és tudósdelegáció: V. Jazdovsz- kij professzor, a világhírű űrbiológus, a delegáció vezetője, A. Filipcsenko űrhajós ezredes és B. Jegorov kandidátus, az első űrhajós orvos, mindketten a Szovjetunió Hősei, B. Rogyionov professzor. a Szovjetunió Tudományos Akadémiája űrkutatási intézetének osztályvezetője és J. Cilov kandidátus, az intézet tudományos titkára. A tudományos ülésszakot és ezzel egyben a szovjet űrkutatás napjait dr. Csanádi / György nyitotta meg. Huzamos Űrrepülésekre van szükség l Ezután Jazdovszkij professzor, az ürbiológia jeles szovjet úttörője Az ember útja a kozmoszba címmel tartott előadást. Áttekintést.,, adott az ember 'első űrrepülését, Gagarin 10 é,v előtti útját megelőző evtiüécíés’ biológiai kísérletekről, amelyeket a Szovjetunióban 1949-től kezdve speciális kísérleti berendezésekkel folytattak. A kísérleti állatoknak a világűrbe juttatásával óriási kísérleti anyag gyűlt össze, amely lehetővé tette az ember előkészítését az űrrepülésre. Gagarin a Vosztok-űrhajón végrehajtott repülésével bebizonyította a kozmikus térségben végrehajtott repülés lehetőségét — mondotta V. Jazdovszkij. majd az. űrrepülés további szakaszait világította me.g. — Az elért óriási sikerek csak első lépések a világmindenség megismerésében. Hosszabb Föld körüli és holdrepüiésekre, valamint más égitestek fölkeresésére van szükség. Ezek a huzamos repülések főleg kiegészítő kutatásokat igényelnek arra vonatkozóan, hogyan viselkedik az emberi szervezet a hosszabb ideig tartó súlyta- lansagi állapotban. Más égitesteken, valamint huzamosabb repülés idejére a munkaképesség, továbbá az ott- tartózkodás egyéb követelményeinek megteremtésére megfelelő életkörülményeket biztosító rendszerekre van szükség, amelyek létrehozzák és fenntartják az űrhajóban es az űrruhában szükséges gázközeget, biztosítják az élelmet és a vízellátást, eltávolítják az életműködés melléktermékeit. — Az automatikus űrberendezésekkel és az irányítható űrhajókkal folytatott kísérletek szükségesek a kozmikus térség tanulmányozásához, a benne lejátszódó fizikai jelenségek vizsgálatához. Ezek a jelenségek befolyással vannak a. Föld klíma- és időjárási viszonyaira, a rádióösszeköttetésekre, stb. Az űrkutatásban elért eredmények elősegítik a meteorológiai kutatásokat, Az űrkutatás további szélesítése lehetővé teszi a geofizikai, csillagászati és geológiai kutatások minőségi javítását. Az ürbiológia és orvostudomány eredményeit már is felhasználják az orvostudományban és a biológiában. . A nagy tapssal fogadott előadás után B. Jegorov köszöntötte a tudományos ülésszak résztvevőit, méltatva a magyar tudomány képviselődnek az űrkutatásban, elsősorban az. Inlerkozmosz-prog- ram során elért eredményeit, hasznos hozzájárulását. Az Interkozmosz-együttműkö- désről Kónya Albert álcádé- . rrükus számolt be. Elkészült a Hold íopografikus férképe B, N. Rogyionov' professzor, a műszaki tudományok dok- 'tora. a Szovjet Tüdömányos Akadémia űrkutatási intézete osztályvezetője a Lunohod és a Szonda—6 kozmikus készülékek segítségével szerzett. már feldolgozott tudományos 'információkat ismertette. Részletesen kitért a Luno- hod—1 útvonalának topográfiai felméréséből származó ismeretek fontosságára, valamint a Szonda—6 jelentős szerepére a Hold geometriai formájának meghatározásában. A topografikus térképek segítségével a Szovjetunióban felmérték a. kráterek és azok környezetének domborzatát, yalamint a terepalakzatok részletes formáit. Az Megkezdődött a vasasszakszervezet XXVI. kongresszusa A TANÁCSKOZÁSON FELSZÓLALT BISZKU BÉLA Mintegy 550 ezer szervezett dolgozó képviseletében 430 küldött részvételével hétfőn megkezdte munkáját a Vas- Fém- és VUlamosenergia-ipa- ri Dolgozók Szakszervezetének XXVI. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Politikai. Bizottság tagjai. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes, valamint Bruno Sacerdoti, a Vas- és Gépipari Dolgozók Szakszervezeti Nemzetközi Szövetségének főtitkára. Jelen voltaic a szak- szervezet veteránjai is, akik már 50—60 éve vesznek részt a munkásmozgalomban. Háner József elnök megnyitója után Méhes Lajos főtitkár szóbeli beszámolója egészítette ki a Központi Vezetőség írásos jelentését, A beszámoló megállapította, hogy a legutóbbi öt évben a szakszervezethez tartozó mindhárom ipari ágazat (gépipar, kohászat, villa- mosenergia-ipar) a tervezettnél gyorsabban fejlődött. Ebben közrejátszott a megfontoltabb gazdálkodás, s nem utolsósorban a feladatokhoz jobban alkalmazkodó szocialista munkaverseny. Keiteken 25 ezer vasipari munkabrigád — közülük 15 ezer immár a szocialista cím birtokában — Versenyez vállalatának felvirágzásáért. Az üzemek anyagi megerősödését jelzi a sok beruházás, a bérek emelkedésének gyorsulása. A bérarányok alakulásában azonban bizonyos torzulások is tapasztalhatók. Utalt arra, hogy az egyébként ösztönző nyereségérdekeltség bizonyos kedvezőtlen jelenségekkel jár együtt. Azonos felkészültségű és munkát végző szakemberek a vállalatok eltérő jöve- .dehne miatt nem kapnak azonos bért. Pillanatnyilag részletes javallatokat a kérdés megoldására nem tudnak előterjeszteni. Szükségesnek tartják azonban, hogy a vasasszakszervezet új központi vezetősége — és a SZOT is — alaposan tanulmányozza a helyzetet, hogy feloldhassák a nem kívánatos bérezési feszültségeket A beszámoló részletesen kitéri a munkaerőmozgások, a túlórák alakulására, s behatóan elemezte a vasipari dolgozók élet- és munkakörülményeit. A beszámoló után a szám- vizsgáló bizottság jelentését hallgatta meg a kongresszus, majd megkezdődött a beszámolók és a határozati javaslat feletti vita. A tanácskozáson felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is, aki a párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust Rámutatott hogy pártunk nagyra értékeli a szakszervezetek munkáját Igen fontos, hogy a szakszervezetek valóban maguk végezzék, tehat más szervekre ne ruházzák feladataikat. Nagy és szerteágazó munkát kell végezniük ahhoz, hogy a termeléssel szoros összhangban hatékonyan védjék a dolgozók érdekeit és. segítsék leküzdeni a bürokráciát, az értetlenséget amely a dolgozók reális és jogos igényeinek kielégítését akadályozza. A bürokrácia felszámolásának azonban, nemcsak a határozott fellépés, az ellenőrzés, a felelősségre vonás az eszköze, hanem legbiztosabb módja az anyagi javak minél nagyobb bőségének megteremtése. Gyorsabb előrehaladásunkhoz a, vasipgrban in döntő feladat a hatékonyság növelése, nem utolsósorban a termelés korszerűsítése, a gyártmánystruktúra megváltoztatása. Ennek azonban nemcsak műszaki és szervezési feltételei vannak — társadalmi ügyről van szó, nem utolsósorban * szemlélet megváltoztatásáról. A termelés korszerűbb útjainak megteremtésében a gazdasági vezetők csak akkor tudnak sikereket elérni, ha munkaterületük egész kollektívájával összefognak. Jó koT < dívát kialakítani pedig csak akkor lehet, ha jó légkört, kedvező munkafeltételeket teremtenek. Igen fontos dolog, hogy mindenütt követeljék meg a jó munkát, s ugyanakkor a legmesszebbmenő figyelemmel védjék az emberek jogait, becsüljenek meg mindenki, aki jól dolgozik, . A dolgozók érdekeinek tiszteletben tartásához nemcsak a törvényben megírt paragrafusok betartása tartozik, hanem sok esetben olyan segítséget is joggal elvárhatnak a dolgozók, amit semmiféle jogszabály nem ír elő. A sok- gyermekes, kis keresetű emberekre, vagy olyanokra, akiknek kis fizetésükből beteg családtagokat kell eil álmok, akkor is fel kell figyelnie a szakszervezetnek, ha ők maguk ezt nem kérik. A kongresszus több küldött javaslata alapján elhatározta, hogy táviratban köszönti a szovjet testvérszakszervezeteket az SZKP XXIV. kongresszusa alkalmából. Az esti órákban a vasasszakszervezet elnöksége fogadást adott a , veteránok tiszteletére. A kongresszus kedd reggel folytatja munkáját. Az MSZBT eluökségének válasza a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak Jurii Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójára Ut a csillagokhoz „A kísérleti rakétáktól, a hordozórakétáktól a ra- kétaűrhajókig — rakéía- repiilögépekig, — ez a mi utunk.” Sz. Koroljov. 19:!3. Az <1 nberek évezredek óla álmodoztak arról, hogy a Napba, a, Holdra és a csillagokba repülnek. Hányféle módját képzelte el a találékony emberi elme a világűr- repülésnek: ói: / i ágyúk és katapultok. vulkanikus erő és gravitációs ekrán akaraterő-összpontosítás, sót ördögi erő vitte a fantasztikus regények hőseit a csillagok világába. Mégis, bármily különös, sem a szárazföldi álmodok, sem a különböze repülő készülékek feltaláló' nem vették észre, hogy a gyors iepülésre nagyon alkalmas eszköz már több évszázad óta ott van úgyszólván mellettük, és ismételten meglepi a kortársakat, ünnepi tűzijátékokkal, vagy a harcmezőn kirobbantott váratlan tüzérségi támadásokkal. Ahhoz, hogy a primitív tűzijáték-rakétában megpillantsa a jövendő rakétaűrhajó ős példányát, valóban forradalmi erejű észre volt szükség. A rakétarepülés eszméje elsőként Konsz- tantyin Ciolkovszkij, a lángeszű orosz tudós alkotó munkájában jelentkezett, A nagy jövőbe látó már ifjú korában hangoztatta, hogy az emberiségnek feltétlenül ki kell jutnia a világűrbe, mégpedig — véleménye szerint — nemcsak azért, hogy ;ilát ugasson más bolygókra, ütném azért is. hogy állandó életre rendezkedjék be a így megszerzett adatok birtokában pontos feltételezésekre nyílik mód a hol df elszán származásának meghatározását illetően is. Az űrkutatás neves szovjet szakembere számos felvétellel szemléltette a Szovjet Tudományos Akadémia űr- kutatási intézetében folyó egyéb kutatásokat is. Többek, között megemlítette, hogy’ a szovjet szakemberek hipotézise szerint -a Szonda—6 segítségével valószínűleg rátaláltak a Hold legmagasabb pontjára Ez az égitestnek a Földről nem látható oldalán helyezkedik el, s nem szerepel még az eddig készült legkisebb léptékű térképeken sem. A professzor .elmondta azt is, hogy a Holdról készített fényképek alapján felfedeztek egy eddig ismeretlen lapályt is, amely hasonlít a holdi déli tengerhez. A Déli- sark közelében pedig igen magas. 10 ezer métert meghaladó magasságú eddig ismeretlen hegyvonulatokat észleltek. Az űrből kapott információk feldolgozása és interpretálása még nem ért véget. A szovjet tudósok tovább munkálkodnak a Holdról és a többi égitestekről szerzett ismeretek bővítésén — fejezte be előadását a neves szakember. A. V. Filipcsenko a szovjet űrrepülő!: üdvözletét tolmácsolta. Barla György akadémikus. az Akadémia Cospar- bizottsága elnöke a mesterséges holdak mérései alapján a Föld belső szerkezetére vonatkozó kutatási eredményeket ismertette. Kedden szekcióüléseiken folytatódik a tudományos előadások sorozata. Szovjet űrrepülők kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az emberi haladás ügyét szolgáló űrrepülésük, a repüléssel szerzett elévülhetetlen érdemeik elismeréséül a Magyar Népköztársaság Zászi órend jenek gyémántokkal ékesíteii-élBő fokozatát adományozta Anatoli) Vasziljevics Filipcsenko űrhajós ezredesnek, a Szovjetunió Hősének és Borisz Bori- szovics Jegorov űrhajós orvosnak. a Szovjetunió Hősének, az orvostudományok kandidátusának, A kitüntetést hétfőn délután a Parlament Munkácsy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetettek nevében A. V. Filipcsenko mondott köszönetét — úgy fogadjuk "ezt a kátüníetásl. mint a szovjet űrrepülők. az egész szovjet nép iránt érzeti elismerést — mondotta. Losonczi Pál ezután fogadást adott a ki tüntetet tek tiszteletére. kozmikus térségben. Minthogy tudta, hogy a kozmosz az emberiségnek szinte korlátlan , energiakészletekkel szolgai és térben és időben a fejlődés lehetősége végtelen, CioikzVszki j arra összpontosította erőfeszítéseit, hogy felkutassa a földi határokon túli területre való behatolás /ál l eszközéi. Ezt meg is találta, s 1897-ben javasolta. hogy folyékony üzemanyaggal működő rakétaűrhajót hozzanak létre. ..A világtérség kutatása reaktív műszerekkel” című munkájában Ciolkovszkij elsőként adta meg a rakétamozgás elméletét, egyúttal azonban le is írta ennek elvi berendezését, s előre látta az összes alapvető aggvegátokat, és rendszereket, amelyek a jelenkort űrhajókat is jellemzi k. Cioikovszkijtól származik az az elgondolás, hogy' különböző típusú kozmikus rakétákat kell. létesíteni, köztük egyéni rakétaberendezéseket, hogy az űrhajós mozogni tudjon a nyílt kozmikus térben. Megírta azt is hogy szükség van kis rakétákra abból a célból, hogy a A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége a következőkben válaszolt a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak levelére, amelyet a diósgyőri nagyüzemek április 2-i munkásgyűléséről intézett a társaság elnökségéhez. Válaszában az elnökség a következőket írja: — A Magyar—Szovjet Baráti Társ: lúg országos elnöksége egyetértéssel fogadja a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak azt az elhatározását, hogy üzemükben megalakították az MSZBT *v——r-~a.T ....... 'ii n i'i i. i Hóid körüli pályáról a Holdra lehessen leszabni, ő beszélt először oljran hatalmas expedíciós űrhajókról, amelyek távoli repülésre képesek a naprendszerben, sőt azon túl is. A ..kalugai álmodó" — így nevezték Giolkovszkijt — egyidejűleg kitűzte azt a feladatot is, hogy szükség van minden lehelő kozmikus berendezés megalkotására a Föld és a Nap körüli térségben — kis orbitális állomásoktól a gyöngysovszerüen sorakozó kozmikus városokig. ' Ciolkovszkij gondolatban átfogta a kozmosz meghódításának távoli perspektíváit, előre látta atom. nap, villamosság hajtotta kozmikus űrhajók megalkotását, de fő figyelmét mégis a kozmonautika legközelebbi feladatainak szentelte, es kidolgozta a soklépcsős, folyékony üzemanyaggal működő vakétaűrhajók elméletét. Ezekre az űrhajókra gondolt, amikor 1933. május 1-én a szovjet néphez intézett rádióbeszédében kijelentette: ,.Mi- szem. hogy hallgatóim közül sokan tanúi lesznek az atmoszférán túli első utazás iák". A 2ü-as és a 3U-as években első tagcsoportját. ' — Őszinte örömünkre szolgál, hogy egyik legnagyobb ipari üzemünkből indult ki a kezdeményezés. Az a nagyüzem kezdeményezi, amely a nemzetközi munkásmozgalom legnagyoiDfo alakjának, Vlagyimir Iljics Leninnek a nevét viseli. — Elnökségünk minden támogatást és segítséget megad a tagcsoportnak, hogy az ügyhöz méltóan, eredményesen teljesíthesse nemes' és megtisztelő feladatát, amelyet a magyar—szovjet bakezdődtek a kutatások rakétaűrhajók problémáinak megoldására: sok tudós — köztük a francia Robert Enno-Peltri, az amerikai Robert Goddard, a német Hermann Oberth. továbbá az orosz Juiij Kondratyuk és Mihail Tyihonravov — közreműködésével. Elvben Ciolkovszkij eszméit értékesítették. de mindegyikük' sok eredeti elméleti és gyakorlat! javaslatot lett. Mindezek a tervek elválaszthatatlan részét alkotják a rakétaűrhajók fejlődéstörténetének Gyakorlati megvalósításuk azonban Szergej Koroljov. a nagy szovjet konstruktőr alkotó munkásságához fűződik Koroljov élete céljául tűzte ki, hogy kivezeti a? emberiséget a kozmoszba, 'azon az úton; amelyet Ciolkovszkij mutatott meg. Koroljov a 30-as években kidolgozta a folyékony üzemanyaggal működő rakétahajtóművel ellátott rakétaűrhajó első konstrukcióját: ez az RP—318—1 rakétaplán voll, amelyen 1940 február 28-án sikeres repülést hajlott végre Vlagyimir Fjodorov berepülő pilóta, az űrhajós hősök előde. Mint repülögéptervező, Szergej Koroljov nagy figyelmet válság további elmélyítésében vállaltak. A Lenin Kohászati Művek dolgozóinak állásfoglalását országos elnökségünk elfogadja és példáját követésre ajánlja mindazoknak, akik iwég többet kívánnak tenni a magyar és a szovjet nép testvéri barátságáért. Szívből kívánjuk, hogy törekvésüket. munkájukat siker koronázza. A MAGYAR—SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE, * szentelt a rakétamotorok felhasználására vonatkozó kísérleteknek, s mint rakétaépítő, a hatalmas erejű, távirányítású ballisztikus rakéták megalkotásának. E két irányzat szintéziséből jötl létre a világ első rakéta- űrhajója, a Vosz- tok, amely 1961. április 12-ee u világűrbe vitte Juiij Oaga- Yint. Amikor a szovjet nép megalkotta a Voszlok rakétaűr- hajót, bebizonyította, hogy a korszerű tudomány és technika képes kiji^tatni az embert a kozmoszba, mégpedig a meg-1 követelt pontossággal és megbízhatósággal. biztosítani tudja az élet és a munka lehetőségét az ember számára a kozmikus térségben, s visszatérését a Földre. Koroljov akadémikus lehat munkatársaival, tanítványaival, valamint a munkások es mérnökök hatalmas kollektívájával közösen, 32 évi valóban hősies, céltudatos munka után teljesítette azt az ígéretét, amelyet a nagy Ciolkow szkijnak 1929-ben, kalugai találkozásuk alkalmával adoth megjavította az ember útja* a csillagokhoz. Jttrij Bírjuk«» lAPN-KS*
