Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

V. flMbd SOTJPT-WÍAGYARORSZACl *m. iptffls tr. „SZIVEDEN VÁLLAT, OD. KLÁRIK ÁM?” — KÉR­DEZTÉK TÖBBEN PALÓCZ1 LAJOSNÉ KÉPVISELŐJE­LÖLTTŐL A NYIRBOGATI szavazók. A kutatóra szavazlak SZILÁGYI VALÉRIA — A CIPŐGYÁR DOLGOZÓJA, MINT ELSŐ VÁLASZTÓ ADTA LE SZAVAZATÁT. perckor már élt szavazati jo­gával. Ugyancsak a hetes kör­zetben szavazott (fél nyolc­kör) a falu egyik legidősebb asszonya, özvegy Bodzán La- josné, akinek tizenhét unoká­ja és harminc ükunokája van. Az idős asszony kora reggel ünneplőbe öltözött és maga ment el a szavazóhelyi­ségbe. Nem feledte otthon szemüvegét sem, hogy el tud- ' ja olvasni a szavazólapra ír­takat. Az egyes körzetben, kilenc óráig, a választójogosultak­nak már hetven százaléka élt szavazati jogával. Tóth Sán­dor idős polgárt az egyik bi­zalmi tájékoztatni akarta, hogyan kell szavazni. A ko­ros ember a borítékot és a szavazati lapokat kezében tartva nyugodt szavakkal hárította el a magyarázatot. „Figyeltem én a televíziót, az újságot. Tudom én hogyan csináljam édes öcsém. Nem kell nekem a jogomat kü­lön magyarázni” felelt így Tóth Sándor és bement az elkerített fülkébe. Egyébként a községi körzet egyes vá­lasztóhelyiségében szavazott a tizenkettes körzet egyik pr- ■ seággyillési képviselőjelölt­je: Szabó Gusztáv. Nagvecseden ötszáznyolc­van fiatal élt először válasz­tói államoolgári jogával. Mint egy népünnepély, olyen ez -a vasárnap délelőtt. Az eső szemerkél, de ez nem zavarja az embereket. A nagycserkesziek gumikerekű kocsikkal jönnek a tanya­bokrokból a község központ­jába. a szavazóhelyiségekbe. Ujfehértó—Vadas-tanyán pe­dig már fél hatkor ott volt a település lakosságának nagy része, hogy leadhassa szavazatát a népfront jelölt­jeire. Olyan a nyírszőlősi Kos­suth utca képe, mint a Váro­si korzó szokott lenni dél­után. A szavazást lebonyolí­tók is örömmel látják ezt a tömeget, s délelőtt tíz órakor összeszámolják, hányán je­lentek meg az urnák előtt. Az arcok derűsek: az ezerhá­romszáz választásra jogosult közül ezeregyszázan már le­szavaztak a két szavazókör­zetben. Lalusz József most jött ki az iskolából. A kérdésre, tud­ja-e, hogy kire szavazott, ki­csit sértődötten válaszol. — Hogyne tudnám. Dr. Pethő Ferencre, a kutatóra. Ő a mi választókerületünk képviselőjelöltje. Híres gyü­mölcstermesztő. A beszélgetésbe többen is bekapcsolódnak. Tóth Mihály párttitkár azt mondja, hogv a nyírszőiősiek is. meg az egész választókerület lakos­sága is jól jártak a képviselő- jelölttel. — Eddig is jól járt a isz­unk, bár Pethő elvtárs még nem volt a képviselőnk. Az új telepítésű területünk nagy részén azt a meggyet telepí­tettük be, amit ő kísérlete­zett ki. Ezután pedig mar csak „hivatalból” is sokat segít nekünk a képviselőnk — mert biztosak vagyunk ben­ne, hogy megválasztják — a gyümölcstermesztés korsze­rűsítésében. Mindannyian megegyez­nek abban, hogy ez itt na­gyon fontos dolog. A gyü­mölcstermesztésnek itt na­gyon szép hagyományai van­nak és ezt a hagyományt to­vább ápolni, fejleszteni min­den ember érdeke. — Biztosan, hogy nem vé­letlenül jelölte Pethő Feren­cet képviselőnek a népfront és az is biztos, hogy nem vé­letlenül támogatták ezt a jelölést az emberek — mond­ja Lalusz József, A szavazóhelyiségbe állan­dóan jönnek a választók. Mo- rószki György bácsi is, a többiek is tudják, ki a képvi­selő és a tanácstagjelöltjük. S azt is, mire szavaznak. — Nagyszerű fejlődés előtt állunk, ezt a községünk jövő­je is mutatja — szólnak — épül az út, jön a vezetékes víz. Mi adjuk a városnak a mezőgazdasági termékeket, Nyíregyháza pedig adja az ipari munkahelyet nekünk. Szavaik bizonyságául szol­gál egy fiatalasszony, aki most iépett be. s kapta meg a rózsaszínű és a sárgásbarna szavazólapokat, mellé az út­törő kislánytól az első válasz­tóknak járó emléklapot. — Szendeczki Istvánná va gyök, nyírszőlőst'lakos és «•*& : Nyírségí'TNjéőtYidft' dóboííözö^ mében dolgozom. A férjem Is nyomdász, ő ugyanott könyv­kötő. Leszavaz, s kimegy, hogy jöhessen a férje is, aki addig, amig ő benn volt. vigyázott az egyéves kicsire. A nyírszőiősiek egy cso­portja arról beszélget, hogy nagyszerű ez a mai nap. Éz a nép mindig híres volt szor­galmáról, s most újra első lett a megye községei közöit meghirdetett társadalmi munkában. Félmilliót kaptak érte. Arról beszélnek, hová teszik a pénzt. Kell egy kis étterem, egy cukrászda, egy posta, fejleszteni akarják az iskolát. De a legfontosabb most mégis a vezetékes víz. — Meglesz az is — szól Tóth Mihály. — ötmillióba kerül, de az itteni emberek egységesek a tettekben, mint a mostani választásnál is. Kora délután már lezárták a szavazást, megkezdték a szavazatok összeszámlálását. Jenei János, az egyes körzet szavazatszedő bizottságának elnöke és a többiek is elége­dettek: az ország, a megye, a község jobb holnapjára adták le voksukat a kétezer lelkes falu lakosai. Két érettségi között Diákok, lehetnek va gy húsz-huszonöten. Valameny- nyien fiúk. Kollégisták a Bes­senyeiből. „Bekapták” a reg­gelit, s együtt indult el a csapat. Csaknem megtelik velük a Bethlen utcai 3-as iskola egyik tanterme. Ez a 39-es választókerület. Vidéki munkás-paraszt szülők gyermekei. Boaó Ist­ván Tiszatelekről, Bujdosó Attila Balkányból. Érettségi előtt áll valamennyi. — Állampolgároknak már érettek vagyunk. Ez most sikerült — mondja egyikük. — A mássik nehezebb lev; — így a másik. — Innen hová mennek? — Van egy tartozásunk a Petőfi kollégistákkal szem­ben. Tavaly kikaptunk tőlük fociban. Most vissza szeret­nénk adni. Ma győznünk kell. Ide csak a csapat egyik része megy, a másik vissza a kol­légiumba, s tanul. így ünne­peljük a választás napját. S az érettségről, az állam- polgárságról szóló első bizo­nyítványt — amelyet az első választók kapnak —- iinner'- lyesen veszik át a szavazat­szedő bizottság elnökétől. Katonák először A Damjanich laktanya leg­szebb helyisége április 25-én kétségtelenül a szavazóhelyi­ség volt. Minden drapérián látszott a gondosság, a lakta­nyában található legszebb vi­rágokkal díszítették a termet Érthető is volt a parancs­nokok és a KISZ-szervezet igyekezete: a sorkatonai szol­gálatot teljesítő fiatalok kő* zötfeaa legtöbben először sza­vaztak. Reggel hat órától alegysé­genként fegyelmezetten ér­keztek a szavazóhelyiséghez. Néhány baráti szó, köszön­tés, -> biztatás mindenkihez volt, így adták át az első szavazóknak az emléklapot is. Köztük volt Galajda József szakaszvezető. aki civilben rtagyhalászi és villanyszerelő. „Kiváló katona” címet nyert a hadseregben folyó szocia­lista versenyben, s tulajdo­nosa az „Egység élenjárója” címnek is. — Készültünk a szavazás­ra — mondja, miután a ma­ga szavazólapjait bedobta az urnába. — Az első tudnivaló­kat a KISZ-szervezet előadá­sain és az újságból ismertük meg, de besaélgettünk a fiúk­kal „műsoron kívül” Is. Igaz, mi katonák ma egyi dobén két állampolgári kötelezett­séget is teljesítünk: egyenru­hában és fegyveresen szolgál­juk a hazát, azon a napon, amikor most szavazunk is. Ritka alkalom... — teszi hoz­zá félig tréfásan. (Folytatás a 3. oldalon) Szavazás műszak előtt A nyíregyházi 11-es számú szavazókörben is már reggel 6 óra előtt többen várakoz­tak, hogy az első között já­rulhassanak az urnák elé. Pásztor Sándornak, a tejipa­ri vállalat dolgozójának erre meg is volt az oka. mert ő dolgozni ment, előbb azonban leadta szavazatát. Jenes Im- réné viszont csak azért volt ott kora reggel, hogy az elsők között szavazzon. Alig né­hány perccel hat óra után apjával, Bécsi Zoltán testne­velési tanárral együtt szava­zott le Bécsi László első vá­lasztó, aki emléklapot kapott ez alkalomból. Nem sokkal később adta le szavazatát Krausz Edit, TÜZÉP-dolgozó. ugyancsak első választó. 330 kokárda Kedves meglepetéssel szol­gálták az első választóknak Kállósemjénben. A nőbizott­ság és a KISZ-szervezet tag­jai mind a 330 első választó­nak nemzeti szinű kokárdát készítettek. Ezekre bélyegző­vel, nyomták rá a választás napjának dátumát és már a péntek esti, ifjúsági gyűlésen átadták nekik. Az első vá­lasztók egy része szüleik és hozzátartozóik társaságában, a többiek kisebb nagyobb csoportokban keresték fel a szavazóhelyiségeket, és ter­mészetesen megkapták az emléklapot is. Már a reggeli órákban az urnák elé járult Kállósemjén­ben a 81 éves Kóth András és felesége, akik a közel­múltban ünnepelték házas­ságuk 50. évfordulóját. Mielőtt pihenni tértek A záhonyi MÁV-Állomé - son vasárnap sefrt'szünttETT'a ~ munka. Az átrakó dolgozói a szokott időben, fél 8 órakor váltották egymást. Az illeté­kes szervek azonban gondos­kodtak arról, hogy sem a munkában, sem a szavazás­ban ne legyen fennakadás. A környező községekből autó­buszokkal szállították be azokat a dolgozókat, akik fél nyolckor kezdték a munkát. Előtte viszont már leszavaz­tak. Azok viszont, akik éjjel dolgoztak, megérdemelt pi­henőjük megkezdése előtt az urnák elé járultak. Szívesen adták szavazatukat a jelöl­tekre, akik között a nagyköz­ségi közös tanács területén *2 vasutas van. Asszonyok a „Pálmából44 A férfiakkal együtt sza­vaztak a legtöbb helyen az asszonyok is, akik között Nyíregyházán egyre kevesebb a háziasszony. A legutóbbi választások óta körülbelül háromezerrel emelkedett fi női foglalkoztatottak száma Már a délelőtti órákban le­szavaztak saját körzetükben többek között Horváth Ernő­né, Szlávik Miklósné, Pete Józsefné, Gerebenics József- né az Országos Gumiipari Vállalat Nyíregyházi „Pal­ma” Gyárának dolgozói. Szí­vesen szavaztak, mert saját életkörülményeik javulásá­nak is érzik a város és a csa­ládok életében bekövetkezett változásokat. Valamennyien azért dolgozhatnak, mert io- kozatosan kiépültek a gyer­mekintézmények és olyan munkahelyet kaptak, hogy a gyerekek ellátása mellett is lehetőségük van dolgozni. Horváth Ernőné és Szlávik Miklósné az elmúlt években éppen az északi lakótelepen kapott szolgálati illetve szö­vetkezeti lakást. Vasárnap a reggeli órákban a nyíregyházi 3-as számú sza­vazókörzetben Margit leá­nyával együtt adta le szava­zatát dr. Westsik Vilmos, Kossuth-díjas nyugalmazott tudományos kutató, aki a közelmúltban ünnepelte 83. születésnapját. Képviselő­jelöltjük : Klárika Kalapos férfi áll az urna előtt. Elolvassa a neveket, bólint egyet, aztán beteszi a borítékba és leszavaz. — Kire tetszett szavazni? — kérdezzük tőle. — Hát a Klárikára, meg Dibácz Endrére. Klárika a képviselőm, Dibácz meg a tanácstagom. — Jól ismeri mind a ket­tőt? — Hogyne ismerném már! Bogátiak vagyunk mind. Meg aztán mi javasoltuk őket a nagy iskolában jelölő­gyűlésen. A tsz-ben is egyült dolgozunk. Bákonyi Miklós — aki ezt elmondta — május elsejétől lenne nyugdíjas a .nyírbogát! 4sz4>ep..-A kejze ;teljesfp. sár­ga, befogta a perrpetlé. Azt mondja, dolgozni szeretne to­vább, még csak tavaly vé­gezte el jó eredménnyel a méregkezelői tanfolyamot. — Úgy volt, hogy ma is megyünk permetezni, de az eső miatt nem lehet. Mond­tam is előtte, hogy már ötkor jövök szavazni. — Hányadszor szavaz Mik­lós bácsi? — Hát azt. pontosan nem tudom, de a felszabadulás óta. Azelőtt — míg a báróré­szen dolgoztam — nem sza­vazhattam. Nem volt egv csepp földem sem, hát. sza­vazni sem lehetett. — Mit vár a választottak­tól? — Azt, hogy úgy dolgozza­nak mint eddig. Nagyecseden a déli harangszóig... Nagyecseden, a választó- körzetek szavazóhelyiségei­ben, a szavazatszedő bizott­ság tagjai alighogy elfoglal­ták helyeiket, máris rájuk köszöntöttek a választók. Kiss Sándor ipari segédpiunkás, a hetes körzetben hat óra egy Kilenc óra tíz perckor .be­futott” a községi elnökséghez az első lezárt urna. a tizen­egyes körzetből. Déli harang- szóig pedig' teljésen befejező­dött a választás Nagyecsed— TÓTH LÁSZLÓ TISZT ÁTNYÚJTJA AZ ELSŐ SZAVAZÓK EMLÉKLAPJÁT FE- RENCZI KÁROLY ŐRMESTERNEK, BOGÁR ISTVÁN HÖNVÉDNAK, BIRŐ LAJOS TIZEDESNEK ÉS GALAJDA JÓZSEF SZAKASZ VEZETŐNEK, Így választott megyénk lakossága Fábiánháza közös igazgatási helységekben. Hatezer-nyolc- százhetvenegy szavazó jogo­sult állampolgár járult az ur­nákhoz. KERÜLŐ FERENC. A MÁTÉSZALKAI MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZBAN ADTA LE SZAVAZA­TÁT.

Next

/
Thumbnails
Contents