Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

4. dfcffÄ lTELET-MAGYARORSZÄÖ !W1. április CSALÁD —OTTHON f D'vattorténelem Az alsószoknyától a kotnbinéig Fiatal lányoknak — asszonyoknak ajánljuk: A XVI. század közepe tá­ján, amikor a nők derékban erősen fűzték magukat, és szoknyájuk a későbbi krino- linhoz hasonlóan egyre bő­vebb lett, átmenetileg a ruha alá rövid alsószoknyát vettek fel. Franciaországban ezeket az alsószoknyákat caleconnak nevezték. E ruhadarab azon­ban csak a múlt század vé­gén „állandósult” mint női iehérnemű. A kombinét nem egészen száz évvel ezelőtt 1877-ben találták fel. 1885-től kezdve ez az alsónemű több­nyire gyapjúból készült, és feltalálója nevéről Jäger-al- sónak nevezték. Az első fehérnemű nem fehér volt, hanem sárga. Sáf­ránnyal festették, amely kel­lemes illatot adott a fehérne­műnek, és krémszínűre fes­tette. A fehér szín, a tiszta­ság jelképe — a XVIII. szá­zad óta, de főként a XIX. században jött divatba. A fe­hérneműnek patyolatfehér­nek kellett lennie, hogy a legapróbb szennyfolt is meg- lássék rajta, és azonnal ki lehessen mosni. Ezért aztán a XIX. század utolsó éveiben, amikor gyakorlati .okokból megjelent a színes fehérne­mű, az emberek eleinte fel­háborodva utasították el, mint egészségtelen viseletét. E tiltakozás azonban nem so­káig tartott, 1900-tól kezdve az elegáns nő inkább színes fehérneműt viselt, a hagyo­mányos színekben: világos­kék, rózsaszín. A színes fe­hérnemű az 1920—1930-as években élte fénykorát. A fehér csipkével díszített fe­hér alsónemű csak 1950 után jött ismét divatba. És a harisnyakötő ? Horgolt nyári pulóver A divattörténet először kétféle kerek harisnyakötőt ismert: az egyiket a térd alatt viselték, ez kevésbé volt elegáns, mert a térdet fedetlenül hagyta, de „erköl­csileg semleges” volt, a má­sikat a térd felett viselték, ez volt az elegáns harisnya­kötő, de „elhelyezésénél fog­va” igen erkölcstelen” volt. E merész harisnyakötőket csak színésznők viselhették. A kétféle harisnyakötő kö­zötti átmenetet jelentette a XVI. században divatos — térd alatt és felett keresztbe megkötött — harisnyakötő. Ezután jöttek a hosszúkás harisnyakötők, melyeket a fűzőhöz kapcsolták A ha­risnyatartót a divattörténet hatalmas újításként tartja számon. A könnyű nyári pulóvert horgolhatjuk bébifonalból, vagy vékony szálú szintetikus fonalból is, hármas horgoló­tűvel. A méretnek (szabás­mintának) megfelelő lánc­szemsort behórgoljuk ráhaj- tásos pálcával, de a ráhajtást külön nem horgoljuk le, csak ráhajtunk a tűre, s a pálcát úgy készítjük mint a rövidpálcát 2. sor: 2 láncszem, az első pálcára 1 szoros szem és 2 egyráhajtásos pálca, a követ­kező harmadik pálcára 1 szoros szem és 2 egyráhajtá­sos pálca, ismételünk és szo­ros szemmel fejezzük be a sort 3. sor: 2 láncszem, minden pálcára egyráhajtásos pálca, de a ráhajtást nem horgoljuk le. A második és harmadik sor ismétlésével dolgozunk Ha kész vagyunk kife­szít j ük átgőzöljük, száradni hagyjuk és összevarrás után a karöltőt három soron, a nyakat egy soron körülhor­goljuk (rá hajtásos pálcákkal — de a ráhajtását külön nem horgoljuk le — s ezzel egy­ben a karöltőnek a megfe­lelő beszűkítést is megadjuk. Polcok a lakásban A lakberendezés mai irány­zata. mely szakított a masz- szív, furnérozott és politúro­zott bútorok kizárólagos al­kalmazásával, megkönnyíti a barkácsok helyzetét, különö­sen a kis bútorok készítése tekintetében. A régebbi üve­ges könyvszekrényeket a nyi­tott könyvespolcok váltották fel, melyek a különleges asz­talosmunkát igénylő csapolás nélkül is elkészíthetők. Legegyszerűbb változataik konzolos kivitelben készülhet­nek, amikor gömb- vagy lapos­vasból hajlított háromszög alakú konzolokat erősítünk a falra s ezekre fektetjük a polcdeszkákat. A konzolvasak hegesztéssel, csavarozással, vagy szegecseléssel végtele- níthetők, miközben a felerősí­tésre szolgáló csavarhelyeket is kiképezzük rajtuk. Ezután már csak kerékpárlakkal kell befesteni. Az ilyen polcdesz­kák erős kötélből készített függesztővei is felerősíthetők a falra. Divatosak és praktikusak a létrás könyvespolcok. A létrá­kat 8—10 cm átmérőjű gömb­vasból lehet elkészíteni, az egyes fokok között egyenlő, 6—10 cm-es távolságokat hagyva. A létra szélességét úgy kell megválasztanunk, hogy a szokásosnál szélesebb könyvek is elférjenek a maj­dani polcon, 22—25 cm-es mé­ret kielégíti a kívánalmakat. A létrás polc kétféle, falra szerelhető vagy a padlón álló kivitelben készülhet Az utób­binál is ajánlatos csavarsze­meket hegeszteni a létra fal felőli oldalára. Több létraállvány megfelelő kombinációjával akár egész falfelületeket is be lehet borítani könyvespolcok­kal. A sűrűn elhelyezett lét­rafokok lehetővé teszik a polcdeszkák változatos elhe­lyezését, ami igen jó hatást kelt. Egy-egy kihagyott polc helyére megfelelő méretű szekrényke (pl. bárszekrény, zeneszekrény) is beilleszthető. A polcok anyagául aligha találhatunk jobbat a keres­kedésekben kapható, szépen kidolgozott felületű vasaló- deszkáknál, melyeknek a göm- bölyitéssel kiképzett végét többnyire le kell fűrészel­nünk. Persze azt is megtehet­jük, hogy a szélső létráknál ezeket a lekerekített végű deszkákat túlnyúlással fek­tetjük fel, így dísztárgyak, vi­rágcserepek helyezhetők el a kiugró részekre. \ A modem, kis belmagassá­gú lakásokban a padlótól a mennyezetig érő polcok is ké­szíthetők. Sokszor a szükség indokolja ezt a megoldást, hi­szen a betonpanelokból ké­szült szobafalakra csak nagy nehézségek árán erősíthetők fel a létrás polcok. Ha az ilyen magas polcot nem a fal mellé állítjuk, ha­nem a falra merőlegesen he­lyezzük el, nagyobb szobában térelválasztó elemként is szol­gálhat. Készítésénél mindenek előtt pontosan meg kell mérni a szoba magasságát, majd két vagy több darab olyan 2 col átmérőjű fémcsövet (alumí­nium is megfelel) kell besze­rezni, amelyek hossza 2—3 centiméterrel kisebb a szoba magasságánál. A csövek egyik végébe egy tetszőleges méretű csavaranyát kell behegeszteni, így csavarorsó segítségével, annak becsavarása és meghú­zása révén — felül és alul megfelelő alátéteket hasz­nálva — a padlótól, a meny- nyezetig érő, stabilan álló oszlopok állnak rendelkezé­sünkre. A polcdeszkák mind­két végébe a cső külső átmé­rőjének megfelelő méretű fu­ratokat kell készíteni (de ne feledjük el, hogy a polcokat bélszín SZARDELLAP ASZTA V At 60 dkg bélszínt megmo­sunk, a hártyáit lehántjuk, a húst felszeleteljük, meghint­jük törött borssal, megken­jük szardellapasztával és olajjal. Utána a szeleteket egymáshoz szorítva tálra rak­juk, hogy ismét egy húsda­rabot képezzen. Az egymásra rakott szeleteket egy dl fe­hér borral meglocsoljuk és ebben a pácban reggeltől es­tig vagy estétől másnap dé­lig állni hagyjuk. Majd elő­melegített roston hirtelen ki­sütjük. A kisült szeleteket tálra rakjuk a vegyes köret­tel együtt és a felforralt páclével meglocsolva tálal­juk. (A vegyes köret apró az oszlopcsavarok megfeszíté­se előtt kell „felfűzni”, a csö­vekre!) Ha vízszintezéssel pontosan meghatároztuk az egyes polcok helyét (magassá­gát), a megjelölt helyeken fúrjuk át az oszlopcsöveket és dugjunk át a lyukakon a polc szélességének megfelelő hosszúságú, kb 3 mm átmérő­jű kemény vashuzalokat, me­lyek alulról jól megtámaszt­ják a deszkákat. Persze sok­féle más módon is meg lehet oldani a polcok felerősítését, tehát tág tere van a legkü­lönbözőbb barkácsötleteknek. Végezetül egy nagyon egy­szerű, modern lakásokban rendkívül jól ható, padlón ál­ló polc készítése: összeállítá­sához csak akkor foghatunk hozzá, ha sikerül tűzállótég­lát szereznünk (annak alakja ugyanis sokkal szabályosabb, mint a közönséges tégláé, s az élei, sarkai sem letörede- zettek.) A tégla hosszával azonos szélességű faanyag birtokában csinos könyvespol­cot építhetünk, ha soronként két-két téglát használva osz­lopokat raktunk, s azokba meg­felelő magasságban beépítjük a polcdeszkákat. Kötőhabarcs használatára nincs is szükség, a téglák, valamint a könyvek súlya összetartja a kis épít­ményt. A téglák színezésével egészen különleges hatásokat érhetünk el. kockára vágott, zsírban pá­rolt karottából, ugyancsak párolt konzervborsóból és kelvirágból álljon.) sajtos bélszín 60 dkg bélszínt megmo­sunk és nem túl vékony sze­letekre vágjuk. Mindkét ol­dalát sózzuk, borsozzuk, esetleg egy kevés kömény­maggal is meghintjük, utána olajjal dörzsöljük le és az előmelegített roston a szele­tek mindkét felét rózsapi­rosra sütjük. Tányérra rakva az adagokat olvasztott vajjal locsoljuk meg és 10 dkg re­szelt sajttal hintjük meg. Tört burgonyával és sava­nyúsággal tálaljuk. ................. i Receptek A „Rigó Jancsi66 sütemény története Szépségápol ás Magyar eredetű, kitűnő és kedvelt süteményünk a „Ri­gó Jancsi” születéséért és történetéért a milleniumi időkbe kell visszamenjünk. Cukrásziparunk eme érdekes formájú és ízű remeke Rigó Jancsinak, a híres magyar cigányprímásnak állít emlé­ket. 1896 karácsonyán nagy fel­tűnést keltett Rigó Jancsi és Chimay hercegné szöké­se. A cigányprímás a Velencei­tó partján fekvő Pákozd község cigánysorán született. Gyermekkorában a nagyka­nizsai cigánybandában ját­szott, majd hamarosan kül­földre került és 1883-ban már saját zenekara élén ját­szott. 1895-ben Párizsban egy előkelő étteremben ismerke­dett meg az aranyszőke, szép­séges hercegkisasszonnyal. Chimay herceg feleségével. A hercegné férjével tartózkodott az étteremben, hol a fiatal és jó megjelenésű cigány- prímás játékával szinte meg­babonázta. Rigó Jancsi ész­revette, hogy játékával mi­lyen hatást tett a hercegné­re és azontúl kedves nótáit húzta neki egymásután. Ez­után a hercegné mind gyak­rabban kereste fel az étter­met, hogy gyönyörködjön Ri­gó Jancsi játékában, míg végül is meghívást kapott a palotába. Chimay herceg be­teges, házsártos ember volt és így nem csoda, hogy nem­csak a magyaros cigánymuzsi­ka, hanem Rigó Jancsi ma­ga is megtetszett a herceg­nének, akibe végül is egy életre beleszeretett. A szerelem lángjai mind magasabbra csaptak és a hercegné két kis gyermekét és férjét elhagyva — Rigó Jancsival — Magyarországra „szökött”. Székesfehérvárott, a Magyar Király Szállóban szálltak meg és ellátogattak Pákozdra, Rigó Jancsi szülei­hez, a cigánysoron lévő kis vályogputriba. Korabeli fel­jegyzések szerint a regényes zerelmespár abban az ágy- ián töltötte éjszakáját, mely­ben Jancsi született. Innen Budapestre mentek és a Ré- my-szállóbán szálltak meg. A romantikus szerelem és Chimay hercegné „csínytevé­se” persze már akkor egész Európában ismert volt. Köz­ben Brüsszelben belga és francia ügyvédek közremű­ködésével folyt a válóper. A válóper maga és az azt kö­vető esküvő óriási port vert fel, annál is ’ inkább, miután Rotelli pápai nuncius eskette őket és tanúként az angol és amerikai nagykövetek álltak mögöttük. A mindig kíváncsi újság­írók regénybe illő cikkek­ben számoltak be a nem min­dennapi házasságróL Kiderí­tették még azt is, hogy Chimay (hercegné leánykorá­ban vitézül ellentállt a hozo­mányvadászoknak és csak egy férfivel tett kivételt, aki német földbirtokosnak val­lotta magát, akiről végül ki­derült, hogy egy rossz hírű kávéház tulajdonosa. Ezelőtt egy magyar származású hiva­tásos sakkjátékossal is volt apró kalandja, de a legna­gyobbat mégis Rigó Jancsi, a cigányprímás jelentette Ez a nagy szerelem ihlette 'meg egy élelmes pesti cukrászt, amikor megalkotta újszerű édes süteményét és Rigó Jan­csinak nevezte el. A magyar eredetű mákos és diós patkóhoz, réteshez, debreceni fonatoshoz, kürtös fánkhoz, csörögéhez, dobos­tortához, indiánerhez méltó­képpen csatlakozik ez a Rigó Jancsi híres cigányprímás emlékének adózó magyar sü­temény. (k. 14 Több a napfény; fogadjuk felkészülten, igyekezzünk el­tüntetni a tél végi fáradtság, a hideg hónapok nyomait (bőrérdesség, esetleges mi­tesszerek, stb. Ha mindennap nincs is ennyi időnk magunk­kal foglalkozni, legalább a tél végére, családi vagy tár­sas összejövetelre végezzük el sorra az itt következő mű­veleteket: 1. Mindenekelőtt jó meleg lábfürdőt veszünk. Kellemes és üdítő, ha a fürdővizet fé­ny őtablettával illatosítjuk. Miután jól leszárítkoztunk, enyhén olajozzuk be testün­ket (főleg az érdesebb felüle­teket, könyököt, talpat, stb.). 2. Egy órát ágyban pihen­jünk, hogy az olaj jól beszí­vódjék. Nem muszáj aludni, feküdni, ülve is olvashatunk közben. 3. Kamillás arcgőzölés a következő teendő. A leszűrt forró kamillateát akkora la­vórba vagy tálba öntjük, hogy felszálló gőze mindenütt érje arcunkat Ehhez természete­sen befedjük fejünket egy tiszta törülközővel, nehogy a gőz elillanjon a levegőbe. Pár perces gőzölés után a pó­rusok kitágulnak, és tiszta vattát fogva ujjhegyeink kö­zé, megpróbálhatjuk óvato­san kinyomni az esetleges mitesszereket. Utána arcvíz­zel, vagy egyszerű hideg víz­zel lemossuk az arcot, majd bekenjük szokott bőrtápláló krémünkkeL 4. Ezután ecsettel pakolást viszünk fel arcunkra. Ez le- ■ hét tojássárgás vágy élesztős, esetleg egyszerű olajos pako­lás. (A puhító pakolásokat egyik előző számunkban is­mertettük.) Tíz percig hagyjuk fenn a maszkot az arcon, majd előbb meleg, azután hi­deg vízzel lemossuk. 5. Lábunkkal is törődjünk egy keveset, mielőtt az áttet­sző nylonharisnyát felhúzzuk. Kefével masszírozzuk meg az alsó lábszárakat alulról felfe­lé. Azután térdeinket masszí­rozzuk, körkörös mozdulatok­kal. A masszázs fokozza a vérkeringést, felüdíti egész szervezetünket Ezután vág­juk le gondosan a lábkörmö­ket (már csak a harisnya ép­sége miatt is!), s le is lakkoz­hatjuk. A kezek körmének rendbe hozása következik, majd hin- tőporozzuk testünket arcun­kat lepúderezzük, átöltözünk, végül néhány utolsó simítás a szájrúzs, a szempilla és a frizura kiigazítására. Ezenkívül általában: ta­vasztól járjunk lehetőleg fe­detlen fejjel, hogy a szellő és a napfény jótékony hatása fejbőrünket is érje. Érdemes a hajunkból néhány centit levágatni (könnyebben meg­újul a kucsmaviseléstől le­nyomott, dauertól megviselt hajzat, a töredező hajvégek eltávolításával). Aki szeplősö- désre hajlamos, fényvédő krém nélkül ne menjen kora tavaszi napra — vagy előző­leg párszor kvarcoljon, gon­dosan betartva az előíráso­kat, védőszemüvegben, napi 1 perccel kezdve s legfeljebb 10 percig fokozva a kvarco­lást. A napvédő szemüveg viselése is ajánlatos; szemün­ket óvja az éles fénytől — egyben divatcikk is — szó-; pen „öltöztet” s általábanj mindenkinek jól álL

Next

/
Thumbnails
Contents