Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-23 / 95. szám
Wti. Iprffis 15. KT'T'.FT WAGVARn-ng^xt*. <AM Ilja Ehrenburg: LUKÁCS TÁBORNOK Körút épül Vásárosnaményban Ot év alatt 500 lakás építésére számítanak A következő napon kezdődött a támadás. Mindennap kétszer telefonáltam: Chemillé, San-Ramon, „Heinke- lek”, légicsaták, támadások, ellentámadások. A támadás nem sikerült. A Huesca körül álló csapatok tétlenkedtek. A nemzetközi brigádok súlyos veszteségeket szenvedtek. Öt, vagy hat nap múlva mindennek vége volt. Most nem Huescára gondolok, hanem Lukács tábornokra. Az ismerős emberekről szólva azzal a nappal kezdem elbeszélésémet,, amikor először láttam őket. illetve amikor a véletlen ismeretségből csodálatos kapcsolat lett: bevonultak az életembe. A Mátéról szóló visszaemlékezést halálával kezdem, amely mélységesen megrendített. Igen, csak röviddel a halála előtt ismertem meg őt: emlékeim 1937 márciusához és áprilisához kapcsolódnak. Brighuega, a különböző ellenőrző pontok, azután a két falu, ahol a 12. brigád a bombázások ideje alatt pihent: Fuentes és Mequo, majd Morta de Tajuna, Madrid és a kiégett falu, Igries. A Szovjetunióban csak két- három ízben láttam Zalka Mátét. Közös barátaink nem volták, így csak köszöntöttük egymást, ha találkoztunk. Zalka Mátét nem ismerteim, én a magyar Lukács tábornokot szerettem meg. a spanyol nép védelmezőjét, az írót, aki íróasztalát a harcmezővel cserélte fel. Természetesen, amikor Lukáccsal beszélgettem. Zalka Mátét láttam. Bár sokat harcolt életében, nem volt katonás típus. Bánásmódját, alárendeltjeivel szemben az együttérzés, az írói megértés diktálta. Sokkal jobban eligazodott az emberi szenvedélyek szövevényében, mint a térkép jelei között. Elolvastam Doberdo című regényét, amely arról tanúskodik, hogy Zalka igazi tehetség, az élete azonban úgy alakult hogy az irodalomban mindvégig bizonytalan kezdőnek érezte magát. A fiatal Máté a háború is>- kolájába. maid a frontra került. 1916-ban hadifogságba esett, a távoli Habarovszk melletti Krasznaja Recska-i hadifogolytáborba került. Az Októberi Forradalom után a volt hadifoglyokból különítményt szervezett és a Távol- Keleten harcolt a szovjet hatalomért. Maid az uráli, ukrajnai harcokban tünteti ki magát. 1920-ban részt vesz Kijev felszabadításában és Perekop ostromában. A háború véget ért, Zalka azonban folytatta a viharos életet: a hadikommunizmus korszakában az élelmezési osztagban szolgált, agitációs elbeszéléseket írt. Összeba- ráítozott Furmanowal, a Proletár írók Oroszországi Szövetségén ek (RAPP) gyűléseire járt. Csak a harmincas évelrben gondolt komolyan az írói munkára és néhány bónoi sr>anvolors7ágí utazása előtt fráez+e be Doberdo című regényét. Zalka. írónak szüneteit, a kort azonban a háború jegyezte el. és lelkiismerete súgta meg. hol a helve a háborúban. A guadalaiarai győzelem után és a Morata de Tuja- na-i támadás megkezdése előtt (az akciót „erőszakos felderítésnek” nevezték és sok áldozatot követelt) Zalka Máté Fuentes faluban a következőket mondta nekem: „Rengeteg ellentmondó, de még ki nem elemzett benyomás tornyosul bennem. Egy jövendő könyv témája. Ha meg nem ölnek, öt éven belül elkészülök vele... A Doberdo még bizonyíték. Itt már nem is kell bizonyítanom. a kövek maguk beszélnek. Csak az embert kell megmutatnom, azt, hogy milyen az ember a háborúban.” Amikor Zalka meghalt. 41 éves volt. Nem sokkal halála előtt, a születésnapján ezeket írta: „A sorson gondolkodtam, az élet viszontagságain. az elmúlt éveken és elégedetlen voltam magammal. Keveset tettem... Kevésre jutott időm. Keveset értem el.” Másokkal szemben elnéző volt, de önmagával szemben szigorú. írói útja elé azonban állandóan az „élet viszontagságai” tornyosultak. Valencia ünnepélyes gyászpompával temette el a dicsőített Lukács tábornokot, s csak néhány harcostársa tudta, hogy Zalka Mátétól, az írótól is búcsúznak, aki sohasem írhatta meg nagy könyvét, amelyről álmodozott. Vidám volt, barátkozó természetű, szerette a csendet. És csaknem egész életében a fegyverek ropogását kellett hallania, úgy aludt, hogy „fülét a földhöz szorította”, ahogy maga mesélte. Meg tudta hallani az emberi szív dobbanásait: zajos életet élt, de halkan, csendesen beszélt. Lehet, hogy írói talentuma segítette őt, hogy megértse katonáit? Mindenki szerette, pedig a nemzetközi brigádok tagjainak nemcsak a nyelve volt más, olykor politikai hitvallásuk is különbözött egymástól. A parancsnoksága alá tartozó csapatokban voltak lengyel bányászok, olasz emigránsok. . kommunisták, szocialisták, köztársaságpártiak, Párizs vörös munkáskerületeinek dolgozói és mindenféle politikai árnyalatú francia antifasiszták, vilnai zsidók, spanyolok, az első világháború veteránjai és zöldfülű kamaszok. Hol Hemingway-vel vagy Szaviccsel, hol egyedül látogattam el a 12. brigád törzsparancsnokságára. Mindany- nyian szerettünk Lukács és harcosai körében tartózkodni. A brigád tanácsadója az értelmes és barátságos Fritz volt. Lukács két közvetlen segítőtársa a lobbanékony, szenvedélyes bolgár Petrov (Kozovszkij) és a csendes, komoly törzsparancsnok, az ugyancsak bolgár Belov (Lu- kanov) volt. Emlékszem, hogy Fuentesben kecskegidát szereztek és Petrov venyigetü- zön sütötte meg. Nagyszerű lakomát rendeztünk. Régi barátom, Fernando Cherassi spanyol művész eleinte Zalka törzskaránál dolgozott, később zászlóaljparancsnok lett. Stefával jártam Mequo- ban, aki a férjét jött meglátogatni. Aljosa Eislert, Zalka segédtisztjét még Párizsból ismertem. Gyermekkorában került el Oroszországból, Párizsban verseket írt és lépten nyomon szenvedélyes kommunista szónoklatot tartott. Lóháton jött Spanyolországba, Lukács tábornokot valósággal istenítette, sokszor beszélgettek irodalomról, He- mingway-re elragadtatással tekintett fel. A brigád komisszárja Gustav Regler volt, aki szintén szeretett irodalomról beszélgetni és állandóan a füzetébe írt valamit. Zalka nevetve jegyezte meg: „Oda nézzen! Bizonyára valami vaskos regényt ír.” A zászlóaljparancsnokok közül Janekre emlékszem, a francia szocialista Bemardra, a bátor, elragadó Pacciar- dira. A magyar Neuburg mindig botra támaszkodva járt, így indult a Lukács tábornok halálát követő támadásra is és hősi halált halt az ütközetben. A megsebesült Regler, amikor eszméletre tért, így szólt: „Menjetek Lukácsért, meg kell menteni Lukácsot!” (A tábornok halálát eltitkolták előtte.) Két nap múlva már a harcosok között találkoztam a törékeny zsidóval, a galíciai chaszidista (a chaszi- dizmus zsidó misztikus vallási irányzat) fiával, aki Európa minden nyelvén beszélt ' és négyszer sebesült meg Madrid alatt. Elcsukló hangon mondta Zalkáról: „Igazi férfi volt.” Morata de Taju- nanál Lukács komoran jegyezte meg: „Ez a spanyol Doberdo.” Ki kellett tapogatni az ellenséget, elfoglalni jól megerősített állásait, aztán másnap otthagyni az egészet. Lukács a huescai támadás előtt nyugtalan volt, tudta, minden teher a nemzetközi brigádok válláira nehezedik. Féltette az embereit, önmagát azonban nem kímélte. Úgy halt meg, hogy az ellenőrző pontra sietve, 1937. június 11-én az ellenséges tűz alatt tartott országúton haladt át, és egy fasiszta lövedék telibe találta az autóját. Másoknak az útvonalon megtiltotta a közlekedést. .. Hemingway, amikor Fuen- tesből visszatértünk Madridba. ezt mondta: „Nem tudom milyen író. de amikor hallgattam és néztem őt, állandóan mosolyognom kellett. Nagyszerű ember!” 1 Vásárosnamény eddig is a legrendezettebb szabolcs- szatmári települések közé tartozott, most mégis bontanak: új. városias központot, körutat építenek az egyik régi negyed helyén. A város- rendezési tervnek külön nevezetessége. hogy mindössze ogy éve készítette el a Debreceni Tervező Iroda, egy része azonban már ennvi idő alatt is valósággá vált. Általános a vélemény: 1964—65-ben megkezdett munkájuk gyümölcse kezd beérni. Akkor az elsők közt kezdték a közművesítést, s ez év végére már 19 kilométeres ivóvízhálózatuk lesz. Ez azt jelenti. hogy minden jelentősebb utcába eljut a vezetékes víz. A másik, jó eredményeket jelentő kezdeményezés a Vásárosnamény- ba települt vállalatokkal kötött megállaoodás volt. Nemcsak maguknak, hanem a községnek is építkeztek: a közművesítéshez elengedhetetlen 9 kilométer szennyvízelvezető csatorna — amelynek jelentős részét az üzemek építették és használ iák, átszeli a községet, s a községi hálózatban alapvető. Az arányos, széles úthálózatra, a vezetékes vízre és jelentős beépítetlen területre alapozhattak a várostervezők, amikor kétemeletes. 9—12 lakásos házaikat terveztek a körútra. 220 ilyen lakás első épületeihez kezdtek hozzá a helyi vegyes ktsz szakember rei. Ez az építkezés — és a község más területén épülő további 280 lakás — körülbelül 4—5 évig állandó mun- kaalkajmat ad a ktsz brigádjainak. s megfelelő felkészülést is- IjehéttőyÁ ißmfr ipÁ5 éves feji ís.'íesi terv .későbbi megvalósításábólVásárosnaményban eltértek az általános gyakorlattól. Itt nem a beköltözött lakók várnak maid a boltokra: a leendő új központban már most átadás előtt áll egy reprezentatív ABC-áruház. Ugyancsak ritkán tapasztalható törekvés van a kulturális létesítmények építésére. Bár teljes megvalósítása távlati terv, mégis már az idén hozzálátnak a 12 millió forint értékű kultúrcentrum építéséhez — a jelenlegi múzeum szomszédságában. A jövő céljainak megfelelően építkeznek: épületeik, klubjaik, nagytermük külső képében és belső berendezésében is a városiasodás céljait szolgálják. Fenntartják a helyet egy mezőgazdasági kísérleti, illetve kutatóközpont részére is. Egy helyen szeretnék ugyanis tömöríteni a beregi talajjavítással. a mezőgazdaság korszerűsítésével foglalkozó intézményeket. E törekvés megvalósítását segítené a megfelelő hely, s a terv előzetes elkészítésével a nagyközségi tanács. Kivitelezés előtt álló terveik vannak az egészségügyi kombinát éoítéséhez is, amelyben többek között az öt körzeti orvosnak teremtenek maid kitűnő elhelyezést. • Erénye a terveknek, hogy épített a már meglévő szép létesítményekre, ugyanakkor olyan korszerű városközpontot alakítottak ki. amely alapvető lehet a további fejlődéshez. A tervezők elkép- 7q1 kői hen jól tükröződik a község vezető tes kiléteinek igyekezete: minél előbb hozzálátni az építkezésekhez, bizonyítani. hogy érdemes az úi énítési módokat, a ma még merésznek tűnő megoldásokat is alkalmazni. A dinamikusan fejlődő járási székhely ma 11 ezer lakosú, a nagyközségi tanácson Vitka. Gergelyiugomya, Jánd és Kisvarsány ügyeit is intézik. A gondok közösen oldódnak: mind több új mun- kaalkalon y?#, ß letelepedő ü^pnjekben. megoldást találtak a helyi közlekedésre is és hamarosan 'eljut a vezetékes víz a szomszédos településekre. Ezek együtt nemcsak a városközpont, hanem a közösen gazdálkodó községek előbbre lépését is szolgálják. M. S. Idejében felkészülni a szüretre Jó almatermés várható Szabolcsban I A tavaszi tennivalók között mezőgazdasági nagyüzemeinknek egyik fontos feladata a növényvédelem, elsősorban a gyümölcsösökben. Idén különösen magas szervezettséget kíván ez a munka. Szabolcsban minden gyümölcsösben elvégezték az úgynevezett „téli lemosó” permetezést. A második permetezés, a jelenleg legidőszerűbb munka, az úgynevezett „zöld- birnbás permetezés”, javában folyik. Hamarosan sor kerül a harmadik, úgynevezett ,.pi- rosbimbós” permetezésre, amelyet teljes virágzás előtt be kell fejezni. Bár az elmúlt hetekben akadt némi zavar is a megfelelő növényvédő szerek ellátásával. jelenleg már kifogástalan. A szakember-ellátottság kielégítőnek látszik. Sok száz növényvédő munkást képeztek ki a télen és kellő számú technikus kiképzéséről és megfelelő számú növényvédő mérnökről is gondoskodott a közös gazdaságok túlnyomó többsége. Somogyi Imrével, a megyei főkertésszel beszélgetve megtudtuk. hogy a termőrügyek kötődése jól indult és a tavalyi 26 ezer vagonnyi szabolcsi almatermés helyett az 1969-es nagy terméshez hasonló eredményeket lehet várni, ha a kötődés (a virágok megtermékenyülése) olyan lesz, amilyennek szeretnénk. (1969-ben 34 600 vagon alma termett Szabolcsban.) De 30 ezer vagon termésre reális remény van. Természetesen korai volna még végleges termésbecslést mondani, de az elmúlt évinél mindenképpen nagyobb termés várható. A nagyobb termés leszüre- telésének, göngyölegellátásának és elszállításának problémáit nem lehet elég korán felvetni. A HUNGARO- FRUCT már megígérte, hogy újra üzembe helyezi a mán- doki átrakóállomást. Ezenkívül tárgyalás folyik arról, hogy Beregsuránynál és Ti- szabecsnél a most már megjavított utakon két „országúti csatornán” is gyorsítani lehessen a szállítást. A szállítás jó megszervezéséhez ezenkívül még szükség volna néhány, úgynevezett körzeti átvevőhelyre is. de ennek ügye még nem dőlt el. (gnz) Előre a 4. ötéves terv
