Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-21 / 93. szám
xxvm. évfolyam 93. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1971. ÁPRILIS 21, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBOt;1 ' Beszámoló a Bolgár Kommunista Párt kongresszusáról (3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) Növekvő idegenforgalom Sóstón (5. oldal) Sportjelentéseink (7. oldal) Káli dános beszéde a kőbányai választási nagygy illésen Csaknem 15 000 ember töltötte meg zsúfolásig kedden délután a MÁV Északi Járműjavítójának mozdonyszereldé- jét: a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és budapesti bizottságának választási nagygyűlésén képviseltették /nagu- kat Kőbánya nagy múltú, patinás gyárainak, üzemeinek munkáskollektívái, s szép számmal jöttek kisebb-nagyobb küldöttségek Budapest más városrészeiből is. A piros és némáé .iszínű zászlókkal üdvözlő feliratokkal díszített csarnokban két óra előtt már minden talpalatnyi hely foglalt volt. emberek lepték el a javítás alatt álló mozdonyokat, darupályákat is. Hosszan tartó, nagy 1 aps köszöntöttea bevonuló elnökséget, amelynek soraiban helyet foglalt többek között Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Benjámin László költő, Bernáth Aurél festőművész, ár. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter, Do- bozy Imre író, Erdei Ferenc, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Katona Imre, a budapesti pártbizottság titkára, Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, az Országos Béketanács elnökségének tagja. A Himnusz hangjai után Csömör Ferenc, a Vegyipari Gépgyár művezetője, a nagygyűlés elnöke mondott megnyitó szavakat, majd átadta a szót Kertész Katalinnak, a Férfi Fe- hémeműgyár munkásnójének. Kertész Katalin hozzászólásában egyebek között arról beszélt, hogy most, a választások küszöbén különösen sok szó esik a párt X. kongresszusának határozatairól és a negyedik ötéves terv célkitűzéseiről. Dolgozótársainak egyöntetű véleménye: a párt programja biztató politikai perspektívát tár a városok és falvak dolgozó népe elé. Lukács Magdolna, a Bánya utcai Rózsa Ferenc általános iskola igazgatónője a többi közt arról a társadalmi összefogásról beszélt, amely az ifjúság nevelését segíti, s kiemelte, hogy a párt X. kongresszusa hosszú időre elvi eligazítást, gyakorlati programot adott a pedagógusoknak is. Köszönetét mondott a pártnak és a kormánynak a pedagógusok közelmúltban végrehajtott béremeléséért. Dolgozótársai üzenetét tolmácsolta Gyurcsán András, a Szerszámgépipari Művek lakatosa is. Pillicli Lajos Kossuth-díjas főmérnök, a Kőbányai Gyógy- szerárugyár műszaki igazgatóhelyettese aláhúzta: egyöntetű helyeslés kíséri a pártnak azt a politikáját, amellyel nemzeti, népi egységbe tömöríti a társadalom minden osztályát, rétegét a szocializmus felépítésére. Lelkes, hosszan tartó taps fogadta az elnöki bejelentés* Kádár János következik szólásraSzebb lett az ország, jobb lett az élet — Tisztelt nagygyűlés! Kedves Elvtársnők! Elvtársak! — őszintén köszönöm az elvtársi fogadtatást, s szívbő! üdvözlöm a nagygyűlés résztvevőit, az Északi Járműjavító, Kőbánya dolgozóit, a Ganz-MÁVAG gyár dolgozóit, Budapest dolgozóinak képviselőit. Köszöntőm az önök személyében a magyar munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, a magyar nép fiait, minden honfitársunkat, s egyben átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szívből jövő, forró elvtársi üdvözletét, legjobb kívánságait — Kedves elvtársak! Azért jöttünk össze, hogy szót ejtsünk közös dolgainkról, hiszen április 25-én választ az ország. Ami az előkészületeket illeti: a választások eddigi menetében a 352 képviselői helyre 402, a mintegy 69 000 tanácstagi helyre pedig csalinem 72 000 embert jelölt két és fél millió választópolgár, azaz a szavazásra jogosultak több, mint egyharmada. A jelöltek — a nép jelöltjei. Vannak közöttük idősek, középkorúak és fiatalok, férfiak és nők. Öröm számunkra, hogy növekvő közéleti szerepüknek megfelelően a képviselőjelöltek 25 százaléka nő. — A jelöltek foglalkozás szerint is különbözőek: munkások, parasztok, értelmiségiek; köztisztviselők és tudósok, írók és művészek, vasutasok, pedagógusok és katonatisztek, lelkészek, háztartásbeliek; pártállásukat illetően pedig kommunisták és pártonkívüliek. Eltérő a természetük is. Vannak közöttük ékesszólóak és kevéssza- vúak — a munkában azonban helytállnak önmagukért. Ez közös bennük. S közös az, hogy valamennyien a Hazafias Népfront programját vallják és szolgálják. — A választásoknál nagyor fontosak a személyek, a je lö’.tek. A legfontosabb, a döntő azonban a politika, a prog ram. Jelöltjeink politikája é: programja a párt és a Hazafias Népfront politikája é. programja. Ez a politika szocialista politika, a munkás- osztály, a nép politikája; a magyarság nemzeti programja. A választási felhívás arra szólít mindnyájunkat, hogy április 25-én, a választás napján népünk szavazatával is támogassa e politikát, a szocializmus építésének programját! Válassza meg a népszuverenitás testületének, legfőbb államhatalmi testületünknek, az országgyűlésnek, valamint a tanácsoknak a tagjait: válassza meg azokat az embereket, akik a legközelebbi esztendőkben az ország, a dolgozók ügyeit intézik; akik a nép nevében a nép hatalmát gyakorolják. — Jelöltjeink egy része egy vagy több választási cikluson át már tagja volt az ország- gyűlésnek, illetve a tanácsoknak. Másokat első ízben jelöltek e tisztségekre. Mégis valamennyien számadással tartoznak az ország népének a végzett munkáról, mivel mindnyájan a Hazafias Népfront jelöltjei. — Ha a népfront számadásáról szólunk, engedjék meg, Most természetesen a párt is, s maga a Hazafias Népfront is számot ad a népnek a végzett munkáról. Tiszta lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a nép által négy évvel ezelőtt megválasztott emberek és testületek, az ország- gyűlés, a kormány, a tanácsok és e testületek tágjai a legutóbbi választás alkalmával tett ígéretükhöz híven, az akkor meghirdetett politika alapján dolgoztak négy esztendőn át. , — Egyszer sem mondtuk, s úgy lehet, még egy ideig nem is mondhatjuk Petőfi szavaival, hogy „...megálljunk, mert itt van már a Kánaán!”, gondok, problémák, feladatok bőven vannak. Most, ez alkalommal azonban azt kell hangsúlyoznunk — hiszen tudnunk kell, hogy a nép harcának, munkájának van-e értelme —, hogy a politika, az irányvonal jó; hogy az el- núlt négy esztendőben nagy itat tettünk meg, munkánknak szép eredményei vannak. Nagyot változott az ország! Ha körültekintünk, láthatjuk, hogy szerte az országban mindenütt szinte . szemünk láttára születnek, növekednek hogy azt ajánljam: ezúttal térjünk el a mindennapi gyakorlattól. Ha köznapokon szólunk a közügyekről-és a felelősökről, akkor — a szocialista demokrácia törvényeinek és szabályainak megfelelően — beszélünk az eredményekről, a hibákról; beszélünk a megoldatlan vagy rosszul megoldott kérdésekről, s a nehéz és nagy feladatokról. Ha pedig az emberekről szólunk, elismeréssel illetjük munkájukban azt, ami elismerésre érdemes és nyíltan bíráljuk azt, ami munkájukban, magatartásukban bírálatra szorul. Ez a hétköznapok gyakorlata. Kell azopban lennie olyan alkalomnak — s az általános választások ilyen alkalmat jelentenek — amikor a végzett munka egészét kell mérlegre tenni, s arra kell választ adni, hogy alapjában helyes-e a követett irány, alapjában pozitív-e a végzett munka mérlege? az új alkotások. Uj, hatalmas erőművek, gyárait, mezőgazdasági üzemek, kutatólaboratóriumok, kulturális intézmények, gátak, utak, vasutak, vasúti főműhelyek épültek; elkészült a földalatti első szakasza, új lakótelepek, városrészek nőttek ki a földből. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy szebb lett az ország és jobb lett az élet hazánkban. _ öt év alatt a nemzeti jövedelem 31 százalékkal, az ipari termelés 35. a mezőgazdasági termelés 16 %-kal növekedett. Az egy keresőre jutó reálbér 18, az összdol- gozók reáljövedelme 34 százalékkal emelkedett. A parasztság jővedelemszintje országos átlagban elérte a munkásosztályét. 327 ezer lakás épült, 1 millió ember költözött hazánkban új otthonba. Javult a közegészség- ügy. a művelődés, a kultúra helyzete. A lakosságnak több mint 96 százaléka — gyakorlatilag tehát az egész lakosság — biztosított. Az orvosok száma 10 esztendő alatt — 10 ezer lakosra számítva — 15-ről 23-ra növekedett, az ápoló- és az egyéb egészségügyi személyzet száma — ugyancsak 10 ezer lakosra számítva — 45-ről 68-ra nőtt. A harmadik ötéves terv ideién az országban nyolc új kórház épült, s a kórházi ágyak száma — ugyancsak 10 ezer lakosra vetítve — 71-rő! 84-re nőtt. Nagy lépést tettünk előre a műveltség. az iskolázottság növelése terén is. Ma az országban a nvolc általánost végzettek száma ötszöröse, az érettségizetteké négyszerese, a diplomával rendelkezőké pedig háromszorosa araiak, amennyi a kapitalizmus idején volt. Mindez azt jelenti, hogy a közegészségügy és a műveltség. a képzettség terén népünk feleme’kedett: felzárkózott a vit*g élenjáró nemzeteinek sorába. — Hosszan lehetne még sorolni az ismert és kevésbé ismert adatokat, tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy az irány helyes, a harc eredményes volt. s a magyar dolgozók millióinak munkája nagy eredményeket hozott. Mindez nem „kommunista dicsekvés”. Természetesen a kommunistáknak Is cl kellett végezniük feladataikat. hogy ilyen fejlődést elérhessünk, de az eredmények egész rendszerünk. politikánk eredményei, a dolgozók milliónak munkájának gyümölcse. Ezek az eredmények kézzelfoghatóak. a mérhető igazságot tükrözik. Nyugodtan. önérzetesen, tiszta lelkiismerettel és becsülettel mondhatjuk, hogy gazdaságilag és minden más tekintetben is erősebb lett az ország, javult a dolgozó ember élete. egészségesebb, műveltebb lett nőnünk, tehát valóban nagy lépést tettünk előre. — Kedves elvtársnők! Elvtársak! Tisztelt nagygyűlés! Számon kell tartanunk, meg kell jegyeznünk a munka mérhető eredményeit, amelyeket a statisztika méterben, kilóban, százalékban, az épületek számában, vagy egyéb formában ki tud fejezni. Én azonban azt mondom, hogy mindezeken túl vannak fontosabb eredményeink, amelyeket statisztikailag ugyan nem tudunk kimutatni, de amelyek bizonyíthatóan ott sorakoznak murvánk. harcunk sikerei között — Miket tekintünk Ilyen eredményeknek? Az elmúlt négy-öt év vagy hosszabb időszak munkájának, harcának Négy év alatt nagy utat tettünk meg legfontosabb eredményét abban látjuk, hogy erősödött a párt és a tömegek összefor- rottsága; létrejött, erősödik a szocialista nemzeti egység; megszilárdult a munkáshatalom, munkás-paraszt államunk, a Magyar Népköz- társaság. Ezek legnagyobb eredményeink, mert az az erő és egység, amelyet a szocialista eszme körüli tömörülés, rendszerünk és államunk ereje jelent, mindent, létre tud hozni, mindent meg tud teremteni. Ha erre az erőre vigyázunk, ha ezt növeljük, mindazt az építkezést, termelési beruházást, kulturális vívmányt, amit tervezünk, meg tudjuk valósítani, s meg is tudjuk védeni bárkivel szemben. Együtt a néppel, a közösséggel — Mostanában a sajtóban, a rádióban, a televízióban és az emberek egymás közötti beszélgetésében gyakran szó esik arról, hogy sokakban erősödött az önzés, a pénzsó- várság, és a többiek rovására menő élősködési hajlam. Nagyon nehéz ezt számszerűleg mérni, de lehetséges, sőt bizonyos, hogy így van, hiszen tízmillió ember nem lehet vak, ha valamit észlelnek, akkor valaminek lennie is kell. Én azonban azt hiszem, inkább az érzékenység erősödött közgondolkodásunkban önző emberek magatartásával és tetteivel szemben. A negatív jelenségeket meg kell látnunk, s minden nap harcolnunk kell ellenük, mert az Önzés, az egyes emberek anyagiassága, a nép számára nem hoz boldogságot és fejlődést. Mi azt valljuk és hirdetjük, hogy az emberek joggal gondolhatnak önmagukra, családjukra, hozzátartozóikra; s a természet törvénye az, hogy keressék a boldogságot önmaguk, családjuk számára. De ennek igazi útja csak a néppel, a közösséggel, az ösz- szes dolgozóval való együttes felemelkedés lehet, s nem történhet a közösség rovására. — Engedjék meg, hogy egy kissé rendhagyóan most azt mondjam: ezekben a napokban tegyük félre ezt a gondot és vegyünk észre mást is, ami ennél sokkal jelentősebb és fontosabb számunkra, lássuk meg azt is, amivel ezt a negatívumot le tudjuk és végső fokon le is fogjuk küzdeni: teljes bizonyossággal állíthatjuk — és ez nem szemfényvesztés, nem is téves helyzetmegítélés —, hogy az utóbbi esztendőkben éppen a jó munkának, a helyes politikának, a közerkölcs megfelelő alakulásának eredményeképpen hazánkban határozottan erősödött a dolgozó emberek öntudata, a szocialista közgondolkodás. Ezt bizonyítani lehet. Aki a közügyek iránt érdeklődik, és azokkal foglalkozik, tanúsíthatja, hogy aktivisták százezrei dolgoznak a Hazafias Népfrontmozgalomban önzetlenül, egy fillér jutalom vagy térítés nélkül a közösség, a nép javára; százezernyi aktivista dolgozik minden nagy tömegszervezetünkben — a szakszervezetekben, az ifjúsági szövetségben, a nőbizottságok hálózatában, a vöröskeresztes mozgalomban — önzetlenül, oda- adóan és ingyenesen a nép, a közösség érdekében. A milliós létszámot is meghaladta már a szocialista brigád - mozgalom; a munkásőrök tízezrei 'önzetlenül, térítés nélkül látják el feladatukat, azt a munkát, amelysí magukra vállaltak a munkásha- taíom és vívmányai védelmében. Ilyen önkéntes segítők ezrével és tízezrével tevékenykednek szama» mús szerveset keretében is. A szocialista munka verseny szelleme erősödött, mélyült, kiszélesedett a hatása.. Ä párt X. kongresszusának tiszteletére született ezernyi szocialista felajánlást szinté nem lehet szavakban eléggé méltatni, olyan nagyszerű megnyilvánulása ez a szocialista öntudatnak, közgondol- •kodásnak. A szocialista bri- gádmozgalomba, a szocialista versenybe olyan emberek is bekapcsolódnak, akiknek talán eszükbe sem jut, hogy pártszempontból ezt hogyan is kell megítélni, de értik és tudják, hogy ez a szocializmus és a haza javát szolgálja. Tudjuk azt is, hogy a szocialista munkaverseny eredményeinek elbírálásában is változás történt a régebbi gyakorlathoz képest) most a szocialista munkaverseny helyezéseit nem „sorshúzás", nem „ismeretség” alapján, nem „gomdolomfor- mán” és nem „testületi képviselet” szerint osztogatják. Most ennek olyan pontos normái és szabályai vannak, hogy sokszor tizedszázalékokon múlik az eredmény, az, hogy például a X. kongresz- szus kapcsán felajánlott kongresszusi zászlókat, vagy okleveleket mely üzemek fogják kapni és bizonyára lesznek üzemek, amelyek nem kapnak, pedig nagyszerűen dolgoztak a szocialista munkaversenyben. Nem áll módomban itt most eredményt hirdetni, mert az elbírálás most folyik, de azt tudom, hogy a kőbányai üzemek is jeleskedtek, és egyikmásik elöl jár ebben a versenyben, úgy, hogy már előre gratulálhatok az illetőknek. Gratulálunk a verseny győzteseinek Egyben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében, és természetesen a magam személyében is szeretnék őszinte köszönetét mondani mindazoknak a dolgozóknak, akik a X. pártkongresszus tiszte-----leiére indított szocialista munkaversenyben részt vettek: tehát gratulálunk a győzteseknek, ugyanakkor elismerésünket, köszönetünket fejezzük ki | mindazoknak, (Folytatás a 2. oldalon) VlU(S PPniFTApiALEGYESÖlfETEK!
