Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám

tm április ». K'MLÍT-M AGY AHÖRS7Á0 8. oldal Autóselláíó kombinátok Huszonnégy ni iüsáríl az utakra A közúti motorizáció ug­rásszerűen fejlődik a negye­dik ötéves tervben. A te h er - gépjárművek száma megkét­szereződik, 6 ezer új autó­busz kerül forgalomba. Az év elején 236 ezer személy­gépkocsit tartottak nyilván. fír 1375-ig forgalomba kerülő 340 ezer úi autóval félmillió fo’é emelkedik az állomány Mindehhez hogyan fejlesztik az autózást kiszolgáló ágaza­tokat? A kénlésre a KPM il­letékes főosztályán kapott választ az MTt munkatársa. A közutak jelenlegi álla­pota. a növekvő gépkocsifor­galom minden ekelőtt a meglévő utak korszerűsítését, jobb fenntartását teszi szük­ségessé. A következő öt esz­tendőben mintegy 2200 kilo­méter hosszúságú úthálózatot korszerűsí teneki a rekonstr rukcióra 14,1 milliárd forin­tot fordítanak, 50 százalék­ke’ többet, mint az előző öt esztendőben. Az utak fenn­tartására 10.3 millláíd forin­tot költenek. A lakosság személygépko­csi iaiinak ellátását szolgáló szervizek fejlesztésére 530 millió forintot hagyott jóvá a kormány. Az összeg kizá­rólag a szolgál tatás színvo­nalának növelésére használ­ható fej. hiszen jelenleg kö­rülbelül 3 millió óra javítási kapacitás hiányzik az igé­nyek kielégítéséhez. A terv­időszak végére a mostani 6,5 millióról 17.5 millió órára nő a javítási kapacitás, öt év alatt szövetkezeti, tanácsi vállalatok mintegy 250 új ja- ^ vitóműhejyt létesítenek, .s bővítik, korszerűsítik a meg­lévőket. A generálj avításokhoz na­gyobb üzemeket hoznak lét­re. Ezt a programot 800 millió forinttal támogatja az állam. A közhasznú jár­művek, a kis teherkocsik, a közületi sZefnélygépkocSik javítási kapacitását 7 millió órával bővítik. Öt év alatt 40 közép- és nagy javítóüzemet építenék, elsősorban a me­gyeszékhelyeken. s olyan nagyvárosokban, ahol még ilyen üzem nincsen. Vidé­kért. többek között Miskol­con. Komáromban. Komlón, Ajkán. Mohácson, Egerben létesítenek nagy Szervizállo­mást. Majdnem kétszeresére bő­vül a töltőállomás-hálózat, amelynek fejlesztésére 900 millió forintot fordítanak. A tervidőszak vágót» 376 töl­tőállomás épül. Az Idén a már meskezdrit 11 állomás építését felezik be. s újabb 76-nek a kivitelezését kezdik meg Olyan autésellátő kom­binátokat, építenek, ahol a benzinkút, a szerviz, az al­katrésze rusítás. a várakozó járművezetőkéi ellátó bisztró, s kisebb helyi szállítmányo­zási bázis Van együtt Érre a célra felhn'znállák a mint­egy 220 szövetkéz V’ szolgái- tataházat is Igen nágv gond az alkat- részeitá+á.s. amelynek megja­vítására foglftlkoZrták az igé­nyek szerinti készletezés raktározás feltét' leinek meg­teremtésével, Bevezetik r. többcsatornás értékesítést. rzBotfli mór nemcsak az Au­tókor árusít alkatrészt Elv az. hrtev minden sz°rvlrHtn. töbőólíornásofí hozzá lehes­sen irtani á legfontosabb Sl- ketréázekhez. 50 mlPiÓ forintot, fordíta­nak a műszaki friül-víz.sgáto állomások fejlesztésére, há- ’óZflHfk bővítésére. Az Idén Győrött. Szolnokon. Miskol­con. Korsk-métern állítanak fel ilyen állomást. Jelenleg nagv a sorban állás, hónapo­kat ke'1 várakozni a géwiáf­mű Vezető-le épzásnél Ezért az arra Íe1en1kez/t intézmények, vállalatok engedélyt kapnak, hogv maguk is kópoüáweenek gépkocsivezetőket. Az Autó- közlekedési Tanintézet az idén (t.9 millió forintot költ tanulókon«!-állományának bővítésé p* Szabolcsi középiskolások szaktárgyi Az eiőaő évekhez hason­lóan az idén is megrendezik a középiskolák országos tan­tárgyi versenyét. Szabolcs- Szatmár megyében 18 szak- középiskola é3 gimnázium 502 tanulója vett részt a selejte­zőnek számító iskolai vetél­kedőkön. A legtöbb nevezés a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumból érkezett, 87 diák jelezte részvételét. A Zrínyi, a Mátészalkai Esze Tamás és a Kisvárdai Besse­nyei Gimnáziumból 69—69 fő jelentkezett, de jelentős volt a Kisvárdai Császár Gimná­ziumot képviselő 06 tanuló «zárna is. A kémiai, biológiai, orosz matematika, fizika. Arany Dániel matematika és a könyvvitelt iskolai vetél­kedőkön Igen szóm« eredmé­nyek voltok, a tanulók több­sége JÓ felkészülésről tett bi­zonyságot« A megyei döntőnek számí­tó második fordulóba 25 ta­nuló jutott, amit április 24-ig rendeznek meg. Az első for­dulóhoz hasonlóan, a megyei döntőben is a Krúdy gimná­ziumot képviseli a legtöbb tanuló, Szám szerint 9. A Zrí­nyiből 3, a Mátészalkai Esze Tamásból 2, a Köleseyből, a kisvárdal Császyból és a nyírbátori gimnáziumból 1—1 tanuló vesz részt a döntőn. A kereskedelmi szakközépis­kolák szövetkezeti könyvelé­si vetélkedőjén a fehérgyár- rilati iskolából 5, a kisvárdai Bessenyeiből pedig 3 diák versenyez. A Művelődésügyi Miniszté­rium határozata alapján or­szágos döntőt csak három tantárgyból, oroszból, fiziká­ból és biológiából rendeznek, míg « többi tantárgyból a megyei döntő eredményei alapján rangsorolják a Ver­senyzőket. Eredményhirdetés­re az előzetes tervek alap­ján május első napjaiban dté-■ rül sor. A tantárgyi verseny fon­tosságát alaposan növeli az a tény. hogy a jól szerepelt ta­nulóknak nem kell felvételi víz-gát tenni az egyeteme­ken, Az orosz tantárgyi ver­senyen szerepelt négy legjobb szabolcsi tanulót 15 napos nyelvtanfolyamra a Szovjet­unióba küldi a Művelődés- ügyi Minisztérium. Az előző évek eredményei arra engednek következtetni hogy megyénkből Ismét leér olyan tanuló, aki jó szerep lése jutalmából felvételi vizű ga nélkül jut az egyetemi" hiszen tavalyelőtt 5, az el múlt évben pedig 2 diákunk szerepelt kitűnően aa orszá­gos versenyen. <b. d) Megyénk keleti kÖaponijg Mátészalka 1975-ben Mátészalka arculata jelen­tősen változik a negyedik öt­éves tervben. Az iparfejlesz­téssel párhuzamosan a tele pülés történetében nagyará­nyú lakásépítési programot valósítanak meg. Az épülő többszintes lakóházak helyéi a városközpontban jelölté); ki, így ezek — az épületek alsó szintjén létesülő üzle­tekkel — alapjában átalakít­ják a városképet; igazi város- jelleget adnak külsőleg is Szalmáé fővárosának. Állami beruházásból 502 lakást építenek. Ezek egy ré­sze úgynevezett tanácsi érté- kesítésű ház lesz. Az állami erős építkezésekkel elsősor­ban a települő üzemek lakás­gondját oldják meg. Ezek­ben kívánnak otthont adni a MOM a Kőtszővőgyár és a többi üzem műszaki szakem­beréinek. Az OTP finanszíro­zásában 000 lakás építését tervezik azzal, hogy az igé­nyek szerint az OTP-társas- házak száma több, de keve­sebb is lehet. Ám, hogy mek­kora az érdeklődés, példázza már most: az Idén átadásra kerülő 84 OTP-lakásra eddig 120 igénylő jelentkezett. A szatmári tsz-tagok nagy ösz- szegfl készpénzzel Jönnek Mátészalkára —- gyermekeik részére — lakásvásárlási szándékukat bejelenteni. Ugyancsak otthonteremtés illái lakásépítő szövetkezet ;s alakul a városban, előre­láthatóan 100—^>190 taggal. Magánerős építkezésekhez is adnak lehetőséget a tervidő­szakban. Száz telket parcel­láznak földszintes családi há­zak számára. A telekklala- kítes lehetőséget korlátozol­iin a—ii Ibii iiiimi 11 i i tak Mátészalkán. Ezért a kislakás-építkezés nem kifize­tődő. A közművesítettség, az utak, s nem utolsósorban az építési hitel szempontjából kedvezőbbek a feltételek az emeletes társasházait építésé­hez. A Ráczkert felparcellá­zásával például ilyen, emele­tes, négylakásos társasház"k építésére lesz mód három­száz család számára. A belvárosban a Bajcsy- ZsilinSzky út déli oldalára, a városon keresztül haladó új 49-es számú főút két oldalára tervezik építeni a többszin­tes lakóházakat. A legna­gyobb számban a városköz­ponthoz közvetlenül csatla­kozó új, úgynevezett keleti lakónegyedben. Itt 1000 álla­mi, OTP és Szövetkezeti la­kás épül a negyedik ötéves tervben, nagyobb ütemben 1973—74-ben, A Bajcsy-Zsi- linszky útnak mintegy folyta­tásaként már alakul az új lakótelep. Az első házakat 1971-ben átadják, a 126 la­kásba az Idén beköltözhetnek a családok. További száz la­kás építését kezdik meg itt ebben az esztendőben, a leg­korszerűbb alagútzsalus épí­tési technológiával. Készül a telep szennyvíz-, víz- és út­hálózata, A lakások általában kát szoba összkomfortosak, köz­ponti fűtésesek lesznek, az idei 126 lakás kivételével. A végleges hőközpont kialakítá­sáig átmeneti megoldásként 80(1 lakás fűtéséhez alkalmas két konténeres kazánt vásá­rolnak. A lakásépítési program ré­szeként a megye keleti részé­sí I, í ár-giitvai.*-..- rr. ; ■*—»**** nek központjává fejlődő vá­ros üzlethálózata szinte tel­jesen átalakul. Korszerű ’<e* reskedelmi hálózatra azért is szükség lesz Mátészalkán, mert a becslések.szerint a város lakóinak száma három­négy ezerrel nő a tervidőszak Végére, így a lélekszam meg­közelíti a 18 ezret, ezen fe­lül a kereskedelmi Vonzás erősödésére is számítanak. A „fő Utca”, a Bajcsy-Zsi- linszky út öreg boltjait sza­nálják. Az új lakóépületek földszintjén alakít ki korsze­rű üzleteket a helyi ÁFÉSZ és a megyei iparcikk kiske­reskedelmi vállalat, Már most 5200 négyzetméter bolti alap- területre volna igényük, eny- nyihez azonban rövid az ut­ca, ezért a bolthálózat. más városrészekbe és utcákba is terjeszkedik. Az iparcikk kis­kereskedelmi vállalat a Fürst Sándor utcában 600 négyzet- méter alapterületű ruházati áruházat, a Kölcsey utcában pedig vas-műszaki boltot lé­tesít, A Bajcsy-Zsillnszky út és a Kossuth utca sarkán a Mátészalkai Állatni Gazdaság és a helyi sütőipari vállalat épít üzletházat, saját termé­keiknek árusításához. A Má­tészalkai ÁFÉSZ egy-egy ABC-áruházat épít a régi vá­sártérnél, Illetve a nyugati IparterÜlelen, a Táncsics ut­cában pedig egy kis ABC-t Terveznek egy ABC-flruházat a keleti lakótelepre Is, erre pályázatot ír ki a városi ta­nács, amit a* AFÉSZ-nek és az élelmiszer kiskereskedel­mi vállalatnak ajánl. k. d Eí£\ régi választás szabolcsi krónikájából (3.) $ Életszínvonal-politika —1935. A vfltaaztAll kampány rfiú­Cfláhtv kőzMetlik Gömbös hí­veinek plakátjai beözönlik a falvak utcáit Minden hem- 8seg a vfilarttáfii Igére lek tői és a non'ni neve1''öt Köllő Gábor, a Nemzeti Egység p: tláttak kÖZjWfltt kikül­det lje járta a szabolcsi fal­vak a Köllő úi hitei öntött a pa1u csüggedő népébe!” íria a Nvírvidék. Árián egV rinort eh* Geritalvffv András neevkállől fő ••’rigs bíróról a? ottani tel ÓVÓI. ftauoft név nri'-üli nyilfifÉOHÓ dicsérő zengzjt'p<j szavaVl^sal NTrvm JpUíÁmí volna találni vn1a- íri*. ski a nevűi adta a? ilyen-'1 fTri**rt ft l-rál­tfV p-ir-ri rrUlst cjy <rn *51 K'1 ß v1 R-'éT1 luH rovtom terült ki: ».A k** *■/*■§ fffV-f4^ iár ft rtj fifv M flé*­h4ri^ f\ Ar!oj* ]Trl'f>TÍr< OÓr.Vf&Ó kiccrri/dóéi A? 'Vrj (pl 51 f Vri c cr.p p fVH -• ka; pályafutása, akinek sú­lyon anyagi helyzete még azt sem engedte meg, hogy pla­kátot csináltasson, természe­tesen már az indulásnál meg­feneklett”. Természetesen — mondja a Nvírvidék —, hi­szen a NEB, a főszolgabíró, a választások „tisztaságáról’ nyilatkozó főj gvzö úr erről időben gondoskodott. Éber An tab Nyíregyháza iriöltjc szintér. lelkes volt Kijelen­tette, hogy; „A városban áz utóbbi egy év alatt jófor­mán eg vettan ház sem épüli” ÉS áki fhost aZt hiszi, hogy lön az tgéret. a* téved. így folytatta: „Nem ígérek kem- rtlt. mini shóeyah a múlt­ban sem ígértem, de eskü- *ftm hogy a zászlót, am.it ám bíztak. Möcsokta tanú1 ártom & kéZziftbefl:.Nbs. ezzel ä Zászlóval nem sokta m-ntak a várnál fik és amn nem ígért, azt híven meg t* ‘prlígtá. Színre lépétts kor életazfh­."»flSj-polHíkájá1 frStíbéüSin ír •««'••—'mavó Vlrénvi sza- bölöSi alispán is. Nem keve­sebbet mondott, mint a kö­vetkezőket: „A mezőgazdasá­gi munkásoknak meg kell kapni ok a világháború előtti idők aratási járandóságát.” Sok minden rejlik e monda' mögött. Az első: 1935-ben nem kaptak annyit fiz aratók, mint a háború előtt. A má­sodik: akkor is igen alacsony volt ez a járandóság. Vajon mekkora lehetett akkor, ami­kor már az alispán is szót emelt? És végül, kiderül be­lőle a kor életszínvonal-po­litikája is: IfriS-ben Mini­málisan annyi, mirit 20 év­ei azelőtt. Ez ám a fejlő­dés! Egy {érmeid — aki tieM le­hetett kimondottan rtfta't- Oröletáf — áZ akkori gVíi- rftölefitemiésztőkről ír a Nyír- vidék iíláíj február 17-i szá- rflábáh: „Mostoha viszonyok között fizeti ved Ifi a gazda, a ifSZidS főért más felvevő és konzerváló intézmény nem áll fetataikezéséfe. könriVf séemmel kgyen kénytelen megválni keserves munka és gondot? és kockázatok által produkált kéli álmájától, ki- tóhkértt 10 filléres áron. Mindent meg kell mozgatta, hogy & nagy terület mindesí- nemű gazdaság céljának megfelelő modern hűlöhéz épüljön fel itt — még a nyá­ron,” Nyarak Sokasága telt el, míg a hűtőházból és a kon­zerváló üzemből valami lett pieri fúrták ezt a tippet már az első pillanattól Claus Jó­zsef, a Kfaosz és Moskovits ■ rérgy ti möl rgörin ak vezetője, nkl a ssésac;vértéiben érde­kelt volt, akinek jól jött a 10 filléres alma. imigyen írt: Az elgondolás tökéletes, azonban nem tartom keresz- tülvlhetőnek.” És felsorolja, a gazdáknak nincs elég pén­zük. boav beruházzanak, első a belföldi kereskedelem, nem érdemes elfektetni az árut. Claus úr ellenvélemé­nyét azonban nem fogadták él a megye urai sem. akik a hű'őbáz Bondolatának ánól- ga+á'ában ió választási fo- géat seiteitok. Ha riení is építik — Mondták, legalább ívűéinek róla és így a gaz­dák a Nemzrii Fgvs^g mellé -orakozUok. Jéü-mzó hogy a« üéV ettvíh rrréfétájá Lo­vag eéd«»r(1 ÁrftbrórV György líjztéri földbirtokos lett. Szá­moltak. gyűl■Vériek mV* a ktfrffláflyt la ígéretre késztet­tek. de hogy mindebből mi­korra lett hűtőház és kon­zervgyár, azt mindannyian nagyon jól tudjuk. A gazdák felcsigázott han­gulatnak lecsillapítására és megnyerésükre a megye urai magas vendégeket hívtak Szabolcsba. Vitéz József Fe­renc doktor főhei cég látoga­tását Jelentették be a lapok, A „fenség”, mint az, Alföld- kutató bizottság társelnöke készült e tálfa. Idézet a Nyírvldék cikkéből: „Ennek a gyönyörű magyar elhiva­tottságnak, ennek a küldetés­nek útján jött az akácos, kertes Szabolcsba, ahol két napot töltött éber szemmel, forróin szerető magyar szív­vel,” Ez a forró ..magyar szí­vű” főherceg elsőként Lovag Attfbrózy tuzséri gazdaságát kereste fel A mintagnzds be­mutatta földjeit és a főher­ceg doktor gyakran bóloga­tott elismeréssel; A második napon a nyíregyházi tanyavi­lágot kereste fel. Itt — a ki­fejezéseket a Nylrvldékbő! kölcsönöztük — búzavirággal a föld illatának varázsává, várták. gyermekek verset szavaltak. Iskolások ünnepel- ték, Elsőnek Babitz István bétliolda* gyüinaicsöftét nézte meg. Fenséges tekintetét vé­gigjáratta a perme'eydn és hallgatta a szabolcsi szakpa­raszrt. Lovag Ambrózy ma­gyarázatát a gépekről, majd Így szólt a főherceg: Szegény, rossz viszo­nyokban tengődd tanyát ifi szeretnék látni.” ■ Igen fenség. éri, Ul programba Vettük” — Így * ny n égy házi polgármester, A kétoldalas riport ezuláa disákréten hallgatott arról* hogy itt a nagy magyar fő­herceg mit is léi hatott. Tervek, ígéreteik Agyat hódító frázisok, lovagok, gró­fok és bárók választási be­szédei. felvonuló csendőrkü-* lönítmények atmoszférájában zajlottak le á választások. Győzött a Nemzett Egység, a gömböd politika. amely egyenesen vitte a népet a második világháborúba, a fajgyűlöletbe. a fehérterror űj szakasza' felé. De a vá­lasztási győzd im mámorá­ban is látni kellett a NEB urainak: mindjobban szilár­dul egy másik nemzeti egy- "óg. amely kísértetként fe­nyegette a fásizálódó Ma- ■yarország politikai vezetőit, .ímely nem nyugodott bele a társiirtalm) rend kor—rválá-; eéba De az 1935-Ös válasz­tástól még 16 évr kellett eltelni add ff mi” mindez piwsz emi%ké, temetekre ítélt múlttá vá’+ Bürget La jo« A VÁROSIASODŐ FEMÉRGYőBMAT. «lelt «mii tslvéiel«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents