Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-17 / 90. szám
Meli kiélünk a Polgári védelem menyei paranesnoksá^ánali lájékoztalója Változások a hadászati térképeken A mikor a polgári védelem helyéről és szerepéről esik szó a korszerű fegyveres küzdelemben, az nem választható el a hátország Védelmének kérdéseitől. A védelem egész rendszerén bélül bár igen jelentős helyet foglal el, mégsem nevezhető önálló kategóriának, mint ahogy nem is az. Nem lehet az egyrészt azért, mert a korszerű hadviselés — szemben a korábbi háborúkkal — két alapvető területen zajlik: a frontokon és a frontok mögötti területeit, a hátországban. A két terület közül elsősorban a hátországgal foglalkozunk, ahol .maga a polgárt védelem is, mint a védelmi rendszabályok rendszere és végrehajtója funkcionál. A polgári védelem a hátországvédelem része, alkotó eleme — annál is inkább így van ez, mivel a hátország védelmébe beletartozik a honi légvédelem, a hátországi csapatok és más fegyveres szervek, a hadigazdaság — mondhatni úgy is, hogy döntő tényező a hátország védelmében. A hátország az elmúlt két Világháború SOfán önálló kategória volt. Az I. világháborúban a fegyveres küzdelem a fontokon folyt, a hátországban maradt lakosság köréből egyáltalán nem, vagy csak alig szedte áldozatát. A háború megpróbáltatásait a lakosság Csak közvetett úton érezte. A ii. világháborúban — elsősorban a haditechnikában beállott hatalmas fejlődés következtében, amikor is előtérbe kerültek a harckocsik, a repülőgépek, sorozatvetők, Szárnyas lövedékek — napirendre került a hátország sebezhetősége. Az ellenség — különösen a háború második felében — tömeges légi csapásokat mért a hátországra. E változás ellenére a hátország hadműveleti és hadlápterület maradt. H a a jövő háborúja alapvetően rakéta-nukleáris világháború lenne, akkor határtalanul nagy veszteségek keletkezhetnének a lakosság körében, méreteiben olyan nagy, amelyet egyetlen eddigi háborúhoz sem lehet hasonlítani. Egy ilyen háború fő hadászati céljait a hadászati rakétacsaiytók valósítanák meg tömeges csapásaikkal, melynek célja az ellenség nagy ipari és közigazgatási központjainak, katonai objektumainak elpusztítása, hadászati támadóeszközeinek megsemmisítése, stb A tömeges atomcsapás előbb említett célpontjai viszont lényegében a hátországban helyezkednek el. A következtetés ismételten nem lehet más, mint az, hogy a háború első pillanatától fogva a küzdelem aktív részese a hátország, és nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a hátország a háború végső kiemenetelét eldöntő hadászati tényezővé lépett elő. Egyérí 1 műén kimondható tehát, hogy eltűnt a különbség a hadszíntér és a hátország között, megszűnt a hátország elkülönült Önálló kategóriának lenni. Ezért Is különösen fontos a polgári védelem korszef üsítése, a lakosság békeidőben törtéhő felkészítése. Ma már szinte mindenki előtt ismeretes, hogy ä2 elmúlt években a párt és a kormány intézkedéséi alapján jelentős eredmények születtek az ország polgári védelme felkészültségének fokozásában. A lakosság polgári védelmi felkészítése —tájékoztató jelleggel — az MSZMP KB határozata alapján 1958-ban vette kezdetét. E határozat 10 órás foglalkozás megtartását írta elő a lakosság számára, s azt, hogy ennek keretében az állampolgárokat el kell látni . mindazokkal az ismeretekkel, amelyek a tömegpusztító fegyverek hatásaira, s az ellenük való védekezés alapvető módozataira vonatkoznak. 1964-ben az újabb MSZMP KB határozat már 15 órás kiképzési idő bevezetésére intézkedett. Ez az oktatási forma az elmúlt évben befejeződött. Ennek során országunk lakosságának közel fele nyert tájékozódást az ön- és kollektív mentés legfontosabb feladatairól. A Politikai Bizottság — menet közben 1969. augusztus 13-1 ülésén elemezte és értékelte a lakosság polgári védelmi felkészítéséhek helyzetét, s megállapította, hogy a 15 órás tájékoztató oktatás eredményeként a kiképzésbe bevontak megfelelő alapismereteket szereztek a tömegpusztító fegyverek hatásairól, az ellenük való védekezés gyakorlati feladatairól, s mindez értékes alapul szolgál a lakosság további korszerű felkészítésének továbbfolytatásához. t T gyanakkor azt is kénytelen volt megállapítani j a határozat, hogy az 1964-ben készült tematikában előírt tananyag egy része — éppen a fejlődés következtében — elavult s új eredmények születtek, új védekezési eljárásokat dolgoztak ki, amelyeknek ismerete a lakosság számára nélkülözhetetlen. Ezért a határozat kimondja, hogy az eddigi eredményekre építve az ország felnőtt lakosságának polgári Védelmi kiképzése a jövőben már kötelező jelleggel, szélesebb körben, új tartalommal, a felkészítés korszerű eszközeinek, módszereinek alkalmazásával, a korszerű követelményeknek megfelelően, magasabb színvonalon kerüljön végrehajtásra. A fenti politikai bizottsági határozat, s annak szellemében és alapján kidolgozott miniszteri és országos törzsparancsnoki utasítások kimondják, hogy a lakosság általános felkészítésén túlmenően gondöt kell fordítani arra is, hogy az államigazgatásban, az ipar és a mezőgazdaság különböző területein, a közlekedésien, a kereskedelemben, a Szolgáltatásban, s a nemzetgazdaság más területén dolgozókkal olyan jellegi; ás tartalmú ismereteket kell elsajátíttatni, amelyek birtokában képesekké Válnak békebeli munkájuk, tevékenységük háborús körülmények közötti továbbfolytatására. Ezáltal lehetővé válik a hátország védelmének ovább szilárdítása, a háború túlélése, a lakosság élet* "eltételeinek megteremtése a rendkívüli időszakban is esetleges támadás bekövetkezése után. Ez a célkitűzés. valamint az, hogy a kitelepítésben, Illetve befogadásban érintett területek lakosságát speciális és lifferenciált képzésben kell részesíteni — az eddigi elkészítő munkához viszonyítva minőségi változást dent, amely minden bizonnyal a védelmi képességeink továbbfejlesztését fogja eredményezni, Az új felkészítési időszak 1971-gyel kezdődik, s f975-tel fejeződik be, (gy párhuzamosan halad a IV. Héves terv feladatainak végrehajtásával. KITÜNTETÉSEK DB. SZERAFIN JANOS GABULYA JÁNOS Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából magas kitüntetéseket adományozott a honvédelmi miniszter. A polgári védelemben végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként Szabolcs-Szatmár megyéből húszán kapták meg a „Honvédelmi érdemérem” különböző fokozatait. A legkülönbözőbb helyeken dolgoznak: a tanácsokon, vállalatoknál, tömegszervezeteknél, s emellett szívvel, lelkesedéssel vállaltak részt abból a nagy munkából, amelyet a polgári védelem szervei a lakosság felkészítése érdekében végeznek. Ketten húsz év munkája elismeréseként kapták a „Honvédelmi érdemérem” kitüntetést. Gabulya János két évtizeddel ezelőtt önvédelmi parancsnokként szervezte a csoportokat, később évekig a műszaki mentő szakszolgálatban töltött be parancsnoki beosztásokat, jelenleg ij az egyik szakaéolgáíat törzsének tagja, nagy részt vállal a különböző gyakorlatok megszervezésében. Dr. Szerafin János korábban évekig a megyei állategészségügyi és'növényvédelmi szolgálat törzsparancsnokaként szervezte az oktatásokat, továbbképzéseket, részt vett a községi polgári védelmi alakulatok kiképzésének szervező munkájában. Jelenleg is aktív munkát végez a szakszolgálatban. Tizenöt évi szolgálatéit BlRÖ LÁSZLÓ BECK JÓZSEF A Nyíregyházi Városi Tanács V, B. elnöke, közei másfél évtizede a polgári védelem városi parancsnokaként vesz részt aktívan az irányításban és szervezésben, munkájában alapvetően járult hozzá a polgári védelem városi eredményeihez. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat főkönyvelője, 15 éve vesz részt a város polgári védelmi szakszolgálatainak szervezésében, gazdasági munkája mellett jelenleg is az egyik polgári védelmi szakszolgálat törzsében végez ' felelős munkát. CSORBA JÓZSEF A Vásárosnaményi Járási Tanács V. B. osztályvezetője Jó munkájával részese, hogy a járási állat- és növényvédelmi szakszolgálat, és ennek alegységei évek óta maradéktalanul és jól hajtőtták végre a polgári védelem kiképzési feladatait.- MÄNDY FERENC Az Olcsvai Községi Tanács V. B. titkára. Húsz éve dolgozik a tanácsi apparátusban különböző posztokon, beosztásokban. Tizenöt éve vesz részt aktívan a polgári védelem munkájában, községi törzsparancsnökként munkáját évek óta példamutatóan látja el. SZLIVKA SÁNDOR A Vöröskereszt kisvárdal járási-városi titkára. Korábban nyolc esztendeig a járási légoltalmi törzsben végzett felelős munkát, évek óta pedig a járás egészségügy! szakszolgálata szervezésében, kiképzésében dolgozik eredményesén. UJFALUSY ISTVÁNNÁ Húsz éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, a megyei gabonafelvásárló és feldolgozó Vállalatnál, másfél évtizede az egészségügyi szakszolgálatban tölt be különböző beosztásokat, lelkesen és hozzáértően segíti a honvédelmi politika megvalósítását. VASS BERTALAN A Vásárosnaményi Járási Tanács V. B. elnökhelyettese tizenöt éve végez munkája mellett felelős, polgári védelmi szervező tevékenységet, jelenleg a- járási törzsparancsnokság tagjaként értékes tervezési és szervezési munkát is végez. VARGA ISTVÁN A Vásárosnaményi Községi Tanács V. B. elnöke, feltüntetése elsősorban annak az aktív szervező és irányító munkának elismerése, amelyet 12 éve községi polgárt védelmi parancsnokként nagy lelkesedéssel és odaadással végez. Tízévi szolgálat elismerése DR. BTCSERDY GYULA Az állategészségügyi állomás szákállatorvosa korábban a községekben szervezte és vezette eredményesen a polgári védelmi kiképzést, jelenleg a megyei szakszolgálat operatív csoportjának tagjaként végez aktív munkát. GÖRÖMBET JÓZSEF A megyei, tanács vb osztályvezető-helyettese. Járási tanácsi dolgozóként kezdte tíz évvel ezelőtt a polgári védelmi munkát, szakkérdésekben ellenőrzött és irányított, jelenleg a megyei állat- és növényvédelmi szakszolgálatban végez vezető munkát. NAGY SÁNDOR A Mezőgazdasági Gépgyár tó és Szolgáltató Vállalat igazgatója. A polgári védelmi munkát nemcsak hivatali feladatának tekinti, hanem azon kívül is Segíti azt. Jelentős mértékben járult hozzá, hogy a vállalatnál a polgári védelemnek megfelelő eszközei legyenek. KALIBA LAJOS A Nyírbátori Községi Tanács V. B. elnöke. Tíz éve irányítja hivatali munkája mellett a polgári védelmi kiképzést, jelentős része van abban, hogy a tizenöt órás tájékoztató oktatásban Nyírbátorban jó eredményeket értek el. PETERMAN GÉZA A Nyírbátori Járási Tanács V. 8 osztályvezetője. A járási polgári védelmi törzs tagjaként a kiképzések szervezésének, irányításának hozzáértő szakembere, e téren végzett munkájának elismerése a magas kitüntetés. PÓTOR ELEMÉR Nevéhez polgári védelmi újítás is fűződik; a nyíregyházi városi törzsparancsnokság részére szükség-jármű- mentesítő állomást bocsátott rendelkezésre, s szervezte, segítette a műszaki kiképzéseket, több műszaki jellegű bemutatót tartott. DR. RAJTIK ERNŐ Nyírbátori járási főorvos. Sok éve vesz részt a polgári Védelem járási szervezésében, öt éve szakszolgálatparancsnok. Jó eredményeket ért el a kiképzések szervezésében. szakmai tudását jól kamatoztatja a polgári védelem speciális feladatai terén is. SZONDI GUSZTÁV A Nyírbátori Járási Tanács V. B. osztályvezetője. Munkájára mindig számíthat a polgári védelem, több éve szakszolgálati parancsnok, irányításával szervezetten, fegyelmezetten készültek fel a szakszolgálat beosztottjai. SZILAGYI JÓZSEF A Nyírtassi Községi Tanács V. B. elnöke. Tíz éve lát ei nagy hozzáértéssel és szorgalommal parancsnoki beosztást, irányító munkájának eredménye a község jól kialakított polgári védelmi szervezete. VAJDA ISTVÁN A Nyírbátori Járási Tanács V. B. osztályvezetője Aktívan vett részt az állategészségügyi és növényvédelmi szakszolgálat szervezésében, s azóta is jé szakmai tanácsokkal, kellő felkészültséggel segíti a szakszolgálat munkáját
