Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-14 / 87. szám
W71. áprffls 14. KELET-MAGYARORSZÁG f. <*<M Á téglaipar gondja „CsaSí meg kell nyitni a csapat44 Hi- \ kihordok inég nyáron is fáznak Ilii Nincs munkás, áll a nyár ? h Magad uram, ha szolgád nincs! A nyírbátori vízmű történetéhez A tavalyi árvíz miatt bekövetkezett téglahiány az idén még fokozódott. A szükséges kétmilliárd-kétszázmillió tégla helyett a tégla- és cserépipar vállalatai előreláthatóan csak kétmilliárdot tudnak biztosítani kapacitás- kihasználás mellett. Miért ez a lemaradás? Megértéséhez kissé vissza kell kanyarodni az elmúlt évekhez. A tégla iránti keresletben legelőször 1963 táján volt visszaesés; ekkor kapott lábra az a szemlélet, hogy a nagy- és középblokkos építkezések csaknem teljesen kiszorítják a téglát, mint építőanyagot. Ebben az időben az országban hatvan téglagyár állt le. Azóta persze kiderült, hogy az igények csökkenése ellenére, továbbra is jócskán szükség van téglára. A visz- szaesés után a kereslet emelkedett, de különösebb probléma nem volt, a tégla- és cserépipar ki tudta elégíteni az igényeket. 1968-ban csökkent az építkezési kedv; Ismét visszaesett a kereslet. Az érvénybe lépő gazdasági reform próbaéve nemcsak ezen a téren tette óvatosabbá a vállalatokat. Szigorúbbá vált a készletgazdálkodás is, egyik vállalat sem akart azért kamatot fizetni, mert következő évi építkezéséhez téglát tárolt. Sok „Orosz trojka” — ez a Fővárosi Nagycirkusz új műsorának címe. A világhírű Szovjet Állami Cirkusz hozta el látványos, színes produkcióját. Erő. szépség, harmónia és humor ötvöződik előadásukban. Kedvesen ügyetlen. — de nem ügyefogyott — bohóc Roscsin és Mozel. Szüntelen játékos ötletekkel, csetlő- botló mozdulatokkal, mulatságos fintorokkal nevettetik meg a közönséget, miközben pompás népmeséi alakokat, bábfigurákat keltenek életre. Leglátványosabb a ázsigi- tek lovasszáma — ló és lovas szinte összenő ebben a vad vágtázó iramú száguldásban. Majmok, kutyák. zebrák töltik meg a porondot Csupa derű, csupa ügyesség a játékuk. Jermakov állatidomár kutyaiskolájában padban ülnek az állatok táblánál felelnek, számolnak és — súgnak egymásnak Hajmeresztőén ügyesek az akrobaták. Szaltó a magasban — Olga Beiuszova lélegzetelállító száma Hosszú létrán egyensúlyoz Umar Haliu- jev Nyaktörően merészek a N> ikiladze ugrócsoport produkciói. Csillogó papírhasábokkal labdáznak a Mikityuk zsonglőrök — természetesen fejje) lefelé. A műsor fénypontja Origo- rij Novaknak. a többszörö.' világbajnok súlyemelőnek és két fiának szereplése. Grigo rii ráfekszik a fémvázra ke zéve' 'íbaval -artja a furcs: álaki állvány amelynek tetején motoron száguldanak körbe fiai: csekély 650 kiló nehezedik rá... millió tégla maradt ekkoriban a gyárak nyakán. Amikor a vállalatok „kiismerték” az új gazdasági mechanizmust, rájöttek, mit lehet és mit nem, ismét megugrott a kereslet, s ez az irányzat azóta is tart. Egyre több a magánépíttető, a társasházak egy része is téglából épül; ráadásul jött a tavalyi árvíz, s kiderült, mir lyen nagy szükség lenne a leállított téglagyárakra. De nemcsak több működő téglagyárra lenne szükség, hanem munkásokra is. A szakma tavaly is csaknem tízszázalékos létszámhiánynyal küszködött. Az idén nemcsak '-azért súlyosabb a helyzet, mert csak a kollektív szerződésekben rögzített túlóramennyiséget szabad felhasználni. hanem azért is, mert talán éppen a tavalyi „nagy. hajtás” miatt t sokan kiléptek a gyárakból. Az új toborzás alig hozott eredményt. Nagy volt a többi vállalat konkurrenciája. Sokan hagyták ott a téglagyárakat. Néhány vállalatnál, például a Hajdú—Szabolcs megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál üzemek indulása vált kétségessé a krónikus munkaerőhiány miatt. Pedig egy nap alatt betanulható női munkával 1800—2200, férfimunkával 2000—2600 forintot lehet keresni; a kemencébe behordók 2500—3000, a kihordók 2500—5000 forintért dolgoznak. A pénz tehát nem kevés, de a munkakörülmények. .. A kemencéhez közeli dolgozóknak a legnehezebb. A kihordó munkások hatalmas hőingadozásnak vannak kitéve. A kiégett tégla környezetének hőmérséklete mintegy 60 fok. Itt rakják meg a talicskát téglával, majd innen a szabad levegőre mennek. Ilyenkor, idény elején 50—60 fok, nyáron 30—40 fok a hőmérsékletkülönbség. Ráadásul a munka idényjellegű. Télen az emberek máshol helyezkednek el. legtöbbjük, ha tud, ott is marad. A munkások tehát menekülnek a régi, ötven-hatvan éves téglagyárakból. Hogyan lehetne ott tartani őket? A munkakörülmények javításával, rriűszaki fejlesztéssel. Ehhez persze idő és temérdek pénz szükséges. De ha a teljes rekonstrukcióra várni is kell, a vállalatok tehetnek erőfeszítéseket a munkakörül- ipények javítására; például a szállítás automatizálásá V í megszüntethetik a nehéz fizikai munka egy részét. S mit lehet tenni akkor, ha nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő az üzemin- duláskor? A Hajdú—Szabolcs megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat azoktól az építőipari ktsz-ektől- kért munkaerőt, amelyek rendelését — a munkaerőhiány miatt — nem tudnák teljesíteni. Ezekkel a munkásokkal (s természetesen a vállalat műszaki irányításával) akarnak téglát gyártani az építőipari szövetkezetek részére. „Magad uram, ha szolgád nincs!” — mondja a régi szólás-mondás, s néha érdemes ma is alkalmazni. Ezer liter jó ivóvíz ára 3 . forint Nyírbátorban. Földünkön tízezrek szomjaznak. A víz az élet egyik fontos eleme, a fejlődés, a várossá alakulás, az ipai'fej- lesztés fontos feltétele. Nyírségünk számos falujában évtizedekig ásott kútból ittak az emberek. Eredménye: Struma, bazedov, beteg gyerekek. felnőttek. Nyírbátor iárási székhely. Lakosainak száma 11 025. Lakóépületeinek száma: 2969 A lakosság 1970 márciusáig fúróit. ásott kutakból ivott. Tizenötmillióba került Kaliba Lajos községi tanács vb-elnök': „Kútjaink vizeinek tpbbsége szennyezett volt. Sokan már f.a.ai korban emiatt májgyulladásban betegedtek meg. Ezt az ásott kutak vizének kolihacilusai okozták. Mindössze 17 közkút volt Nyírbátorban. Most csapról issza a község lakossága a vizet. 110 közkifolyót épí lettünk.’’ Jó ivóvize van Nyírbátornak. A vízmüvet 1970. március 27-én adták át rendeltetésének. Ez 15 millió forintba került, melyből a lakosság 5 millió érdekeltségi hozzájárulást vállalt. Háromnegyed részét már befizették 10 évi részletre fizetnek, s még három esztendő van hátra. A fejlődő, városiasodó járási székhelyen 49 üzem. vállalat, intézmény érdekelt a víz- és csatornamű társulatban. melyek összesen 5 millió 989 ezer forintot fizettek be a tanácsi vállalatokkal együtt, hogy ió vizet kapjanak a munkások, a lakosság. Dikán Andor, a társulat etnökez ..fis ezzel már. a jö- „,yőt is Rhet tervezni, alapozni. Á távlati tervben megépítésre kerülő kórház részére is befizetett a megver tanács már 3 millió 375 ezer forintot. Ezenkívül a megyei tanácstól és a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól, valamint a községi tanácstól 5 milliót a vízmű további tejjes elkészítéséhez. Olyan vizet találtak Bátorban, amely szükségtelenné tette, hogy vastalanítót is építsenek, s ígv a megmaradt 5 milliót a feltétlen szükséges szennyvízcsatorna-hálózat építéséi-e fordították. A vízhálózat az eredeti tervben 6 kilométer hosszú lett volna. A megtakarított összegek lehetővé tették, hogy 35 kilométer hosszú legyen. Valamennyi utca be van kapcsolva. Iskolák, bölcsőde, óvoda, üzemek, vállalatok. És 294 lakás. Hogy ez mit jelent a családoknak, de különösen a nőknek, a sokgyermekes anyáknak? Építhetünk fürdőszobát.. Bánházi Antalné három gyermek anyja. Édesanyák útja 43. szám alatt laknak. „Belvizes volt a lakásunk. Le kellett- bontani, s , újra építeni. Honnan vettük volna azt a rengeteg vizet? így köbmétere csak 3 forintba került. Építhettünk fürdőszobát Is. Megfizethetetlen a jó víz. Azelőtt kannáiéban hordtam mosáshoz, takarításhoz is. Most itt van. Csak meg kell nyitni a csapot. Régen mi is ásott kútból ittunk. Nyomát érzik a gyerekek is. Megfizethetetlen ez a jó víz.” Kaliba Lajos: ..Tavaly több mint 100 családi ház építésére adtunk engedélyt. Nem is emlékszem, volt-e közöttük olyan, aki ne fürdőszoljával épített volna. Különösen a szépülő nyírbátori „Rózsadombon”, ahol legtöbben háromszobás lakást építenek. S ennek egy része garázzsal együtt. Mellettük a víztorony is.” De a vízellátás gonddal is jár. 19GS őszén megkezdték a csatornaépítést is. Megalakult ekkor a csatornaépítési társulat is, s egyesültek. Ebben 39 vállalat, intézmény vesz részt, az érdekeltek, ösz- szesen 15 millió forint érdekeltségi hozzájárulást fizetnek. melyből 13 milliót tel- iesílettek 1970 végéig. így épülhetett meg 2,5 kilométer hosszan a gerincvezeték. Eredeti terv szerint 20 millióba került volna a csatornahálózat. de a magas talajvízszint, s a gerinchálózat mélyebbre való fektetése emelte a költségeket, s így már 30 milliónál tartanak. Ezt most a vízmű építésénél megmaradt — vastalanító berendezés nem kellett — 4.5 millióból folytatják. Dikán Andor. „Ehhez is A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács munkaügyi osztálya az idén ismét fogad el jelentkezéseket az NDK üzemeiben töltendő szakmai gyakorlatokra. Országosan 1971- ben 4800, Szabolcs-Szatmár megyéből 160 fiatal utazhat a Német Demokratikus Köztársaságba, a korábbi évektől eltérően viszont csak férfiak. Az idén, akárcsak az elmúlt években, most is a gépgyártás, az elektromos ipar, a kohászat, a vegyipar és a könnyűipar területén helyezkedhetnek el lakatos, esztergályos, villanyszerelő szakmunkások. Szakképzettség nélkül két területre esztergályos betanulónak és vegyipari betanuló munkásnak. A megyéből április 15-től előreláthatóan július 31-ig azok a férfiak jelentkezhetnek a megyei tanács vb munkaügyi osztályán a szeptemberi—októberi kiutazásokra, akik az indulás időpontjáig betöltik 18. életévüket, s nem haladják meg a huszonhatot. A két korhatár között a munkavállalásnak még a következő szempontjai vannak ■ megfelelő erkölcsi, politika: magatartás, nőtlen családi állapot. A kiutazóknak vállalniuk keli az NDK-ban való ideiglenes foglalkoztatás feltételeit, egészségileg alkalmasnak kell lenniük a munka ellátására és a szakképzettséget igénylő munkakörbe jelentkezőknek meg kell lennie a szükséges szakkép zettségüknek. Ezeken kívü azok utazhatnak, akik ha’ hónapot meghaladó katona szolgálatot teljesítettek, vagy katonai szolgálatra alkalmatlanok, a sorkötelesek közül kaptunk segítséget, összesen 4 millió 900 ezer forintot. Hogy mi lesz a haszna? Jó aiap az iparfejlesztéshez, a városiasodáshoz. De már látjuk előre, hogy a vízbeszerzési bővítenünk kell. Jelenleg 1700 köbméter vizet kap naponta Nyírbátor. Ezt három kútcsoport biztosítja. Gond a szennyvízcsatorna- hálózat építése. Ezt kell s”r- getnünk. Különösen a köz- mtézményeknél. a többszintes lakásoknál. Ez év szeptemberére el szeretnénk készíttetni azt a szakaszt, amely az új, átadásra kerülő gimnáziumig vezet.” Növekvő lehetőségek Kaliba Lajos: „Lehetővé vált a vízvezeték megépítésével a többszintes lakásépítkezés Nyírbátorban. A negyedik ötéves tervben így épülhet 64 lakás tanácsi beruházásból, 400 OTP-lakás és csaknem 150 szövetkezeti lakás.” Kell a víz az Auróra Cipőgyárnak, a Csepel Motor- kerékrp árgyár nyírbátori üzemének, üzemi éttermeknek, iskoláknak, az egészségügyi intézményeknek, Száz és száz munkás, diák, orvos, beteg mindennapi igényét elégíti ki. Tisza István, a Csepel Motorkerékpárgyár nyírbátori üzemének főmérnöke: „Ezelőtt saját kúttal belsőleg biztosítottuk a vizet. Nehezen, sok hibával, gonddal, s nem egyszer megtörtént, hogy álltak a munkások a fürdőben, de víz nem volt. És rengetegbe is került. Most 500 munkás szociális ellátását biztosítja. Ellátja a fürdőt, üzemi étkezdénket, s jó víz. nem kell hadakoznunk a KÖJÁL-lai, Mert bizony a régi víz fertőző t is volt,”- Ez már a városi ásod ás egyik biztató jele és feltétele. Farkas Kálmán viszont csak azok, akik 1952- ben és 1953-ban születtek. Az elektroműszerész és rokonszakmáknál csak az 1953-ban születettek adhatják be jelentkezésüket. Azok a fiatalok, akik még nem teljesítettek sorkatonai szolgálatot, az NDK-beli foglalkoztatás idejére szolgálat- halasztásban részesülnek, viszont hazatérésük után eleget kell tenniük állampolgári kötelességüknek. A gépjárművezetők közül pedig csak a katonai szolgálat letöltése után fogadnak el jelentkezést. A tájékoztatás szerint a Német Demokratikus Köztársaság vállalatai minden magyar dolgozóval magyar és német nyelvű szerződést kötnek három, illetve szakmunkások részére két évre. Az adott üzem lehetőségein belül a magyar fiatalokat csoportosan foglalkoztatják majd. A társadalombiztosítás, a munkafeltételek, a bér. a munkaruhák megvétele, a kedvezményes üzemi étkeztetés lehetőségei ugyanolyanok, mint a német dolgozóké. A munkahét ötnapos, a dolgozók évenként 15 nap alap- szabadságot kapnak, a magyar munkásoknak, amikor rendes szabadságukra hazautaznak, szabadságukon kívül két fizetett szabadnap is jár. Szabolcs-Szatmár megyéből előreláthatóan három NDK-beli városban helyezkedhetnek el fiatalok. Karl- Marx-Stad'ban, Leonéban és Halléban. A tájékoztatás szerint a jelentkezésekkel kapcsolatban további, bővebb felvilágosítást a megyei tanács munkaügyi osztálya ad. Űj műsor a cirkuszban GRIGORIJ NOVAK ERÖMÜVÉSZ KÉT FIÄVAL. MAJOMP ARADÉ, (MTI foto — Tormai Andor fetv. — KS) Ismét jelentkezhetnek Hálálok az NDK üzemeibe
