Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-13 / 61. szám

4. OisSfe» KELET MAGYARORSZAO 1971. március 18 Szülők fóruma: Ideges gyerekek Hány szülő szájából hangzik el naponta a panasz ideges a gyerek! Nem bírok vele! Makacs, visszafelesel. csavarog, konok, nem tanul, szemtelen és ki tudná még felsorolni a sok panaszt. Hány szülőben ég a kérdés szüntelen, mi történhe­tett, hogy a régen kedves gyerek így megváltozott? Fag­gatja, — de hiába. Legtöbbször konok hallgatás a vá lasz. Ideges a gyerek — de ideges a szülő is. Különösen ilyenkor. Tehetetlenségében még a testi fenyítéstől sem riad vissza. Pedig ezzel nem segít, még tovább rontja a helyzetet. A konok gyermekajkak még jobban össze­záródnak, ezen az úton soha nem talál el gyermeke szívéhez. A szakadék mind mélyebb lesz közöttük. Nagyon sokszor más jelenségek is kísérik ezt a ma­gatartást a gyereknél; remeg a keze, minden hangos szóra összerezzen, izzad a tenyere, lába, fél, kerüli a gyerekeket, súlyosabb esetben éjjel ágyba vizel, ránga- tódzik az arca. Mi okozhatja ezeket a tüneteket? A legtöbb szülő tanácstalan, nem tudja, mit tegyen. Kétségek között gyötrődik, hol hibázta el a nevelést, vagy a beteg gyer­meket hol gyógykezeltesse? A gyereket először általános orvosi vizsgálatra kül­dik, aztán pszichológus foglalkozik vele. Foglalkozás közben megismeri a gyerek személyiségét, kutatja, hogy mi okozhatja a lelki válságot? A beteg ezt nem is ve­szi észre, hiszen csak azt kérik tőle, játsszon az elébe rakott játékokkal, vagy rajzoljon az eléje tett lapra, meséljen történeteket, játsszon bábszínházát. Közben a pszichológus kérdezget. A gyermek ész­revétlenül megnyilvánul játék, rajz, írás vagy beszél­getés közben. A játék, ahogy a gyermek összerakja a figurákat, színeket, vagy a rajzban a család elhelyező se, a színek alkalmazása és egyéb — laikusnak jelen­téktelennek tűnő dolgok — a pszichológusnak,igen sok ténnyé, szolgálnak. Á leggyakrabban a családon belül ért csalódások, csapások, konfliktusok vagy viszályok okozzák, egyszó­val családi miliő okozza a lelki problémát: Például egy iszákos szülő vagy szülők közötti viszály, válás, halál­eset. De lelki válságba kerülhet az a gyerek is, aki­nek családi környezetében ugyan nem fordulnak elő ilyen kirívó esetek, de éleiéből hiányzik a szeretet, az otthon melege, a szülői törődés, sokat van egyedül. Sokszor előfordul az is, hogy féltékenység váltja ki ezt az állapotot, például egy újonnan született kistest­vér, vagy egy idősebb testvér, aki kitűnő tanuló és ál­landó példaképül állítják elé, míg őt állandóan szidal mázzák esetleges rossz tanulmányi előmenetele miatl így már nincs ereje testvérével felvenni a „versenyt’' De adódhat féltékenység egy másodszor kötött házas­ságban is, ahol a szülök el vannak foglalva saját ér­zelmeikkel, a gyerek nem kap elég szeretedet, és úgy érzi, „kilóg” a családból, feleslegessé vált, érzelmileg bezárul, elmagányosodik. Tehát a pszichológus felkutatja az okot, mitől ren­dült meg a gyermek lelki egyensúlya. Ezután határozza meg a gyógyítás módját. Sokszor hosszú és türelmes törődést igényel, — de megéri. Nem elég azonban a gyermek részére meghatároz­ni, hogy milyen gyógymód alkalmazása lesz sikeres, meg kell változtatni a lelki betegséget előidéző miliőt is Hiába kezelik a gyermeket bármilyen gyógymóddal, ha a betegséget előidéző miliő minduntalan visszaveti a gyógyulásban. A szülőknek az orvossal szorosan együtt kell,működnie a gyógyulás érdekében. Erre az orvostól részletes tanácsot kap. Például, ha a lelki egyensúly megbomlását a testvér iránti féltékenység okozta, akkor a szülőnek változtatni kell addigi maga­tartásán. Érezze a beteg gyerek, hogy egyformán sze­retik testvérével, és ha ő nem is tud olyan eredménye­ket produkálni az iskolában, mint testvére, azért egy­formán fontosak a szülőknek mind a ketten. Minden szülőnek az a vágya, hogv testileg-lelkileg egészséges utódja legyen. Ennek érdekében azonban nemcsak a testi egészséggel kell törődnie, hanem a lel­kiekkel is. A testi ellátottsággal nincs is baj, hiszen a legtöbb szülő gondosan óvja gyermekét; ha hideg van. meleg holmit ad rá, ha éhes, ellátja a legjobb falatok kai —. hadd legyen jobb dolga, mint neki volt. Sokszor anyagi erején felül vásárol játékokat, be Íratja különórákra, hogy fejlessze műveltségét. Ha el­esik és vérzik, gondosan fertőtleníti, beköti a sebet, de .. .lelkileg már nem fordít rá annyi gondot, talán azért, mert külsőleg csak már akkor látszik, amikor komoly baj van? Érdemes elgondolkozni ezen. Ennél a betegségnél Is ,— mint minden más betegségnél — legfontosabb a megelőzés. De ha már baj van, azonnali szakorvosi ke­zelés szükséges, — amíg nem késő! p_ g SZEGÉN*/ MOHAMED GYEREKEKNEK TÖRD A FEJED 1 /ub’ljujii iIttör5>í?yás3t (10.) Vízszintes: Ez a gépfajta a jövő egyik igen komoly, gyors közétkez­tetési lehetőségét biztosítja. 11. Szándékozod (+’). Í2. Helytálló? 13 Lakoma (első négyzetben két betű). 14. Ró­mai 450. 50. 16. Eltengődik. 17. UMI. 19. Gál betűi kever­ve. 21. Idegen női név. 22. Hegység Bulgáriában. 24. Iri­nyi találmánya. 26. Keserv. 27. Folyó a Szovjetunió euró­pai részén (utolsó négyzetben két betű). 28. Ez anyóka. 29. Ételízesítő. 30. RNSD. 31. Vissza: szibériai folyam. 32. Bekenem. 35. Azonos betűk. 37. Szinültig. 38. ÉteL 39. Templomtoronyban is előfor­dul. 41. Tésztafélék. 43 Né­ma kutató! 44. Dal (—’). 46. Eme tárgyat. 48. Ékezetelté­réssel azonos magánhangzók. 49. Idáig. 51. A mesebeli fa igéje. 53. Győr német neve. 54. A függ. 19. folytatása. Függőleges: 1. Tőszámnév. 2. Rendha­gyó igerag. 3. Nóta. 4. Mesé­ben a haramia lakhelye. 5. Labdarúgó műszó. 6. Rór: ai 1500. 7. Keleti pénznem. 8. Középen heged! 9. Francia a latinok korában. 10. ÉZÉEB. 13. Az 1971-es év egyik legnagyobb gyermek sport rendezvénye lesz (elsí négyzetben két betű). 15 Megelégelné, fárasztaná. 18 Efélét. 19. Ennek megtartásé' kezdeményezi az úttörőmoz galom 1971-ben (folyt, vizsz 54-ben!). 20. Szövetkezet szervezet rövidítése. 23. Visz- sza: üdítő főzet. 25. Dél­amerikai óriás hegység. 31. Segédjuhászt. 32. .. .apó (1848—49). 33. Elhantol. 34. Házikó. 36. Hivatal 40. Visz- sza juttatta! 42. Belsőszerv. 45. Alföldi Intéző Bizottság. 46, Tőszámnév 47. TGH. 50. Gaál Kornél. 51. Személyem. 52. Azonos betűk. Megfejtendő: függ. 13., függ. 19. (folyt, vízsz. 54). Előző megfejtés: VÖRÖS ZÁSZLÓ HŐSEINEK ÜT- JÁN. Könyvjutalmat nyertek- Török Ilona Oros. Gyüre Gabriella Kisvárda. Tarna- völgyi Judit Nyíregyháza, Ré­vész István Nyírpazony. Miski Magdolna Fehérgyar­mat, Miklós Elemér Penyige. Ferenczy Hanna: Ha megnövök Ha megnövök majd messze utazom. De nem gőzhajóval nem is vonaton. Édesanyát is majd magammai viszem. Teddyt, a mackót és Flokit, azt hiszem. Ha megnövök majd űrhajós leszek Alattam maradnak mind a nagy hegyek Mögöttem maradnak felhők, csillagok — Be kár, hogy még csak kisfiú vagyok. Eh Perod: Kisfaluban kicsik a há- «k és minden házban van gyerek. Szín» ingekbe van­nak öltözve és a lábukon pi­ros és kék színű papucs. Kis­faluban a házak mind fehé­rek, a házt'tők pirosak, az ablaíktábiák mind zöldek, az udvarok tisztára sepertek, az utca pedig sima. Mindenütt a legnagyobb rend uralkodik, csak éppen a gyerekek ren- ! dotlenek. Este, ha lefele.ze­nek, a papucsukat soha nem teszik a helyére. Másnap reg­gel aztán keresik, az ágy alatt a kályha mögött, a lép­csőkön. a kiskocsikban, a fa- rakás mögött, apjuk kabát- zsebében és hosszú kutatás után végre az egviket a kony­hában, a másikai a szobában találják meg. Égy reggel, amikor Kisfalu i minden házában a reggelit készítették. Ivica hiába ke­reste a papucsait. — Mama, hol a papucsom? — kérdezte. — Ha este nem raktad a helyére, elvitte a Cica — vá­laszolta az anyja. — Mama, hol a papucsom? — kérdezte Spelca a szom­széd házban. — Ha este nem raktad a helyére, elvitte a Cica — vá­laszolta az anyja. — Mama. hol a papucsom? — kérdezte Tine a harmadik házban. — Elvitte a Cica. mórt so­ha nem teszed a helyére — felelte az anyja. — Hol a papucsom? — kér­dezte Tónika, és az anyja csak annyit mondott: — Elvirte a Cica. Az egész faluban a kávé édes illata terjengett és a éhesek voltak. Me­zítláb ültek az ászt,álhoz. Megírták a meleg kávé*, az­után Ivica a küszöbről átszólt az utcán: — Snelca. gvere ide* Spelca ez altéhoz futott és onnan kiáltott vissza: — Szívesen jönnék, de nem lehet. A papucsomat elvitte a Cica. Gyere te át hozzám! — Nem lehet — felelte Ivica. — Az én papucsomat is elvitte a Cica. — Tine — kiáltotta Ivica és Spelca egyszerre — gyere hozzánk! Tine is az ajtóhoz szaladt és onnan kiáltotta: — A Cica elvitte a papu­csomat. Tonka, is az ajtóhoz jött Az ő papucsát is elvitte a Cica. A házaikban kinyíltak az ajtók és a gyerekeik mind mezítláb jelentek meg a kü­szöbön. — A Cica elvitte a papu­csomat — kiáltozta egyik a másiknak. Egyik lábukról a másikra ugráltak, mert fázott a lábuk. Később kisütött a nap és fel­melegedtek Mezítláb, színes ingeikben kivonultak az ut­cára. Egymást kérdezgették: „Hová vihette papucsainkat a Cica?” — Keressük meg a Cica házát — ajánlotta Juries; és a gyerekek útnak indultak. Letértek az utcáról és a harmatos fű vön lépkedtek; az erdőhöz értele, majd tovább nryitek. Mohán jártak, hall­gatták a madárcsicsergést, és a bokrokat széthaj-tögatták, hátha ott találjak a Cica há­zát. Az erdő közepén piros te­tejű. fehér házikóra bukkan­tak. Az ablakokban sok-sok virág virított, az aitón meg a felirat: CICA, A PAPUCSOS. A Cica hallotta a gyereke­ket jönni és kinyitotta az aj­tót. —- Mit, kívántak, gyerekek? — A papucsainkat — fe­lelték kórusban a gyerekek, A Cica akkor betessékelte őket a házba. A ház tele volt polccal, a polcokon pe­dig kék és piros papucsok. De milyen rend volt a házi­kóban! A gyerekek elnémul­tak. _ Mindenki vegye le a pa­pucsát! — mondta Cica, A papucsos. Ez bizony nem volt köny- r.yű feladat. A papucsok tisztin. megfoitozva, a lesza • fcodt gombok felvarrva. A gyerekek alig ismertek a sa- já+iukra. Bobék azonban, sehol s*s» találta a papucsát. — Ha nem találod mag, bizony mezítláb kell haza­menned — mondta Cica, a papucsos. Böbéknek fázott a lába, és csaknem elsírta magát Az 6 papucsa rongyos volt és a polcon nem látott szakadt papucsot A gyerekek már elindul­tak, Böbék meg mindinkább fázott. Cica, a papucsos így szólt hozzá: — Mezítláb fogsz haza­menni. — Meghűlök — mondta Bobok szomorúan és a Cicá­nak megesett rajta a szíve. — A legrendetlenebb vagy, és a legkisebb is, talán tény­leg megfáznál, ha mezítláb mennél — mondotta és mari» hozta a papucsot amely tisz­ta volt és foltozott — Ha nagy hó lesz. úja* varrók neked — ígérte. Ezt meghallotta a többi gyerek is. mind visszafordult és sor­ra kérlelték: — Nekem is! Nekem Is! Cica, a papucsos integetett és mondta: — Varrók nektek is. Becsukta az ajtót és az ab­lakból nézte, mint sietnek ha­za a gyerekek, színes in e ben, piros és kék papucsban. Utol­sónak cammogott Bobék. Ma havazik és Cica, a pa­pucsos, Kisfalu gyerekednek varr papucsot Nyúlszőrrel béleli, hogy melegebb legyen. Ki tudja, helyére teszik-e • gyerelcek lefekvés előtt Szlovénből feldolgoztat Bácski Ann* Szöveg: Cs. Horváth Tibor Rajz: Gugi Sándor 2. 'A jfinrő heti szombati számunkban faljrtatjukl Cica, a papucsos

Next

/
Thumbnails
Contents