Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-13 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÖU ETEK I üfvvin FVFOITAM «1. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. MÁRCIUS IS, SZOMBAT KAPTOK TAltTALMABOfct Eredményes négy esztendő <fS. eídaJJ Festmények a színházban (5. oldajß) Hét végi sportműsor (9. oMaö A lottó nyerőszámai (10. aiáaö F»feladat az üzemi demokrácia szélesítése Megtartották a szakszervezetek megyei küldöttértekezletét §zadaÉ üzenete a négy nagyhatalom vezetőihez Kan da Pál, az SZMT vezető titkára beszédét tartja. Bammel József felvétel« Százezer szakszervezett tag képviseletében t69 küldött tanácskozott pénteken Nyíregyházán a szakszervezetek megyei küldöttértekezletén. Szabolcs-Szatmár szervezett dolgozóinak legmagasabb fórumán megjelent és az elnökségben foglalt helyet Tóth Mátyás, az MSZMP megyei Bizottságának első titkára, Fabók Zoltán, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tagja, a HVDSZ főtitkára. Orosz Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke, Kiss Károly, a SZOT osztályvezetője, Szilágyi József, & KISZ megyei bizottságának titkára. Szabó Ferenc, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. elnökhelyettese. Havacs Józsefnek, az 6ZMT megyei titkárának bevezető szavai után a küldöttek Nagy Karolyné dr.-t az 6ZMT elnökségének tagját választották meg a küldött- gyűlést levezető elnöknek. A tanácskozás munkabizottságainak megválasztása után Randa Pál, az SZMT vezető titkára egészítette ki a küldötteknek kotátban írásban átadott beszámolót és dokumentumokat Beszédében részletesen szólt a küldöttértekezletet megelőző szakszervezeti választásokról, atj.elyek csaknem négy hónapon át a dolgozok legszélesebb körét foglalkoztatták. Újjáválasztottak «ez idő alatt ötvenöt szak- szervezeti tanácsot, több mint háromszáz szakszervezeti bizottságot, háromszáznyolcvan műhely- és osztálybizottságot harminchat üzemi, szakszervezeti bizottságot ötezerhatszáz bizalmit ' A Szakszervezetek Megyei Tanácsának beszámolója a bevezetőben megállapítja; az 1967-ben tartott küldöttértekezlet óta sok új feladattal gazdagodott a szakszervezetek munkája. Újat jelentett — többek között — a területpolitikai tevékenység az üzemi tanácsok hatáskörének átvétele. a tervezésben, az új Manka Törvénykönyve végrehajtásában, a kollektív szerződések megkötésében való részvétel. Különösen a döntési, egyetértési, véleményezési, kiiog-isolási jog érvényesítése követelt a korábbinál felelősségteljesebb állásfoglalásokat. új módszereket, rugalmasabb munkát. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a megyei bizottságok és az alapszervek eredményesen vettek részt a harmadik ötéves terv sikeres teljesítésében és a negyedik ötéves terv megfelelő előkészítésében majd ez év elején annak beindításában. Az alapvető tevékenység a következő leglényegesebb feladatokra irányult: a ter- , j vezésben történő közreműködés. a dolgozók ésszerű javaslatainak érvényre juttatása: a belső tartalékok feltárása, hasznosítása az alkotóerő kibontakozását jobban segítő formák és módszerek kialakítása; a gazdálkodás hatékonyságának elősegítése, a műszaki fejlesztés gyorsítása, a termelékenység növelése; az anyagi és erkölcsi érdekeltségek következetes érvényre juttatása közel másfél ezer bizalmihelyettest, nyolc szakmai megyebizottságot. Az alapszervekben tizennégy és fél ezer tisztségviselőt választottak, mindezekkel jelentősen hozzájárulva az üzemi demokrácia fejlesztéséhez. összegezte a választásokon elhangzott hozzászólások főbb témaköreit A legtöbb helyen foglalkoztak a szakszervezeti tagok a munka- és üzemszervezéssel, a termelékenységgel, a munkaversenyek legkülönbözőbb feltételeivel, a vállalások teljesítésével kapcsolaA szakszervezeti szervek feladatul kapták a Gazdasági Bizottság, a kormány határozatainak a megismertetését, a vállalati tervek, kollektív szerződések, munkavédelmi és újítási szabályzatok elkészítését, a munkaidő csökkentésének előkészítését (amelynek jó hatásait már nyolcvannyolc szabolcs-szatmári vállalat több, mint harminchat- ezer dolgozója élvezi). A szakszervezeti tevékenység nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók körében tu- datosabbá vált a gazdasági építőmunka, megnövekedett a társadalmi aktivitás. A továbbiakban a beszámoló részletesen foglalkozott a gazdasági építőmunkával kapcsolatos szakszervezeti tevékenységgel. Elemzőén szóltak a beszámolóban a termelékenységről. Az üzemek, vállalatok, gazdasági, mozgalmi vezetői jó néhány intézkedést tettek a termelékenység növelésére, a technológiai fegyelem megszilárdítására és a veszteségidő csökkentésére. Mindezek ellenére a munka termelékenysége az utóbbi négy év alatt mindössze 8,6 százalékkal növekedett, és ez alacsonyabb az országos átlagnál. Az alacsony termelékenység a következő okokra vezethető vissza: a műszaki szervezésben jelentkező fogyatékosságok, a laza munka- és technológiai fegyelem; a gépek. berendezések nem kellő kihasználása; a normakarbantartás elhanyagolása; az tos problémákkal. Szint* mindenütt szóba került az üzemi demokrácia tejlesztése, több ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdés. A felszólalók egy része a bérezések differenciáltságával, a premizálással és jutalmazással, a törzsgárda jobb megbecsülésével foglalkozott. Több felszólalás témája volt a munkafegyelem megszilárdítása, a nők és a fiatalok érdekeinek védelme, az indokolatlan túlóráztatás. Elsősorban a sok nőt foglalkoztató üzemekben volt gyaanyagellátás problémái; az új gyártmányokra, új profi-' lókra való áttérés, a szabályozók kedvezőtlen hatása, a viszonylag nagy munkaerőhullámzás. A gazdasági vezetők mellett a szakszervezeti szervek is felelősek ezért, — állapítja meg az SZMT beszámolója — mert nem szorgalmazták idejében e problémák rendezését. A negyedik ötéves terv időszakában törekedni kell arra, hogy a termelés növekedésének tekintélyes hányada a termelékenység növekedéséből adódjon és mindenképpen haladja meg a jelenlegi szintet. A beszámolóban sorra veszik a beruházás, az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés legfontosabb eredményeit, majd részletesen foglalkoznak a munkaverseny- mozgalommal. Megállapítja a beszámoló: a munkaverseny- mozgalomnak lendületet adtak 1970-ben a nagy történelmi évfordulók tiszteletére tett vállalások, amelyek folytatódtak a X. pártkongresz- szus tiszteletére tett versenyfelajánlásokban. A fejlődést segítették a szakszervezeti bizottságok által szervezett szocialista brigádvezetői tanácskozások. A munkaverseny-mozgalom fejlesztéséről szólva megállapítják: a szakszervezetnek, az alapszervezeteknek rendszeresebben kell segíteniük a versenyvállalások teljesítését, értékelését és az eredmények nyilvánosságra hozatalát, elő kell segíteni a szocialista műkőéi téma a szociálpolitika, főleg az óvodai, a napközi otthoni és a szolgáltatóhálózat fejlesztése. Ezeknek a .•*rcbl imáknak megoldásához Egyrészt felkészültünk, másrészt már meg is tettük a szükséges intézkedéseket — mondta az SZMT vezető titkára. Jellemzőül kiemelte a nyíregyházi óvodák bővítésére indított mozgalmat, amelynek együk kezdeményezője a szakszervezet volt. A választásokon elhangzott észrevételek, javaslatok feldolgozását megkezdték. hely és üzemrész címért folyó verseny számszerű növekedését is. A gazdasági vezetők is többet tehetnének a versenyvállalások feltételeinek jobb megteremtése érdekében. A beszámoló elemezte a termelési tanácskozásokat, azok hatását Egyebek között megállapítják: az üzemi demokrácia azokon a területeken érvényesülhet legjobban, ahol a dolgozók mindennapi tevékenységüket kifejtik, ahol közvetlenül érdekeltek. Gazdaságirányítási rendszerünk megteremtette az alapot az üzemi demokrácia széles körű kibontakoztatására. Fórumai elsősorban a termelési tanácskozások, amelyek mindinkább elérik céljukat. Gyakori tapasztalat azonban, hogy a termelési tanácskozásokra készített beszámolók nem felelnek meg a követelményeknek, nem biztosítják a kollektívák számára a jogok érdemi gyakorlását, több esetben csak a számok tömkelegét ismertették. A szakszervezeteknek hatékonyabban kell az üzemi demokrácia fórumait felhasználniuk a dolgozók aktivitásának fokozása, az egyszemélyi felelős vezetés erősítése mellett a dolgozók véleményének érvényre juttatása érdekében. Ebben igényeljék bátran a szakszervezetek az illetékes pártszervek üzemi demokráciával kapcsolatos irányító, ellenőrző munkáját. Azt kell elősegíteni, hogy a dolgozók mindjobban élje(Folytaiás * 2. oldalon!) Szadat egyiptomi elnök a hét folyamán üzenetet intézett Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához, Nixon amerikai elnökhöz, Heath brit miniszterelnökhöz és Pompidou francia államfőhöz. Az üzenetek részét képezik annak a diplomáciai kampánynak amely Szadat március 7-i beszédét követően a 30 napos fegyvemyug- vás felfüggesztése után bontakozott ki a közel-keleti robbanás elhárítása végett Mint ismeretes, a veszélyes helyzetet Izrael idézte elő azzal, hogy hivatalos ENSZ- dokumentumban tagadta meg a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtását, az 1967. június 5-e előtti határokra való visszavonulást. Szadat üzenetei egyrészt azt bizonyítják, hogy az EAK ebben a kritikus időszakban közvetlen kapcsolatot tart fenn a négy nagyhatalommal, másrészt arra utalnak, hogy olyan határozott kezdeményezést vár a négy nagyhatalomtól, amely kimozdíthatná a holtpontról a Jarring-misz- sziót, a politikai megoldás ügyét Kairó azt kéri és várja w Kádár János, az MSZMP KB első titkára búcsúlátogatáson fogadta F. J. Tyitovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége magyarországi rendikívüli és meghatalmazott nagykövetét aki a közeljövőben végleg elutazik Magyarországról. Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke ugyancsak búcsúlátogatáson fogadta a szovjet nagykövetet Péter János külügyminiszter ebédet adott F. J. Tyitov szovjet nagykövet tiszteletére. Az ebéden részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, valamint az MSZMP KB és a Az 1970-as évek első felében — hiteles adatokkal pontosan meg nem határozható időpontban — esedékes Dózsa György születésének 500. évfordulója. Ebből az alkalomból pénteken a Parlament delegációs termében politikai, társadalmi, tudományos és kulturális életünk kiemelkedő képviselői értekezletet tartottak, amelyen megvitatták az évfordulóval kapcsolatos tennivalókat. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke bevezető szavaiban hangoztatta, hogy Dózsa György alakja, történelmi tettei, s az 1514-es magyarországi parasztháború a későbbi évszázadokban elválaszthatatlanul egybeforrt a haladásért vívott társadalmi és osztály- küzdelmekkel, a dunavölgyi népek összefogásának nemes ügyével. Dózsa nevét és szellemét egyaránt idézték történelmünk nemzeti, pol- gárí-demokratikux és szonégy nagytól, hogy közös nyilatkozatban támogassák U Thant felhívását, amelyben arra szólította fel Izraelt; hogy adjon pozitív választ Jarring kérdéseire, vállaljon kötelezettséget a megszállt egyiptomi területek teljes kiürítésére, a június 4-i határok visszaállítására és a menekültkérdés igazságos rendezésére. A négy nagyhatalom pozitív kezdeményezése azért késlekedik, mert az Egyesült Államok ellenzi Izrael határozott elítélését, s nem támogat egy olyan felhívást sem, amely a BT-határozat végrehajtására szólítaná fel Izraelt. Az EAK éppen ezért szólította fel Washingtont, hogy teljesítse azt a Nixon által vállalt és Rogers külügyminiszter által megerősített kötelezettségét, miszerint az USA elítéli az erőszakos területhódítást, s elengedhetetlennek tartja az izraeli csapatok visszavonását az agresszió előtti nemzetközi határvonalakra. Az A1 Ahrans értesülése szerint Nixon a jövő hét elején válaszol Szadat üzenetére. Külügyminisztérium több w- zető munkatársa, továbbá a szovjet nagykövetség számi» diplomatája. ★ A KISZ Központi Bizottságának vezetői pénteken búcsúlátogatáson fogadták F. Ä; Tyitovot, a Szovjetunió távozó budapesti nagykövetéi A szovjet és a magyar ifjúság közötti baráti kapcsolatok elmélyítése érdekébe« végzett tevékenysége elismeréséül a nagykövetet K1SZ- érdeméremmel tüntették ki A kitüntetést ár. Horvátia István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára nyúj-J tóttá át. eíalista mozgalmai. Nee« zászló volt a fasizmus és ai háború ellen vívott harcban is. A szocialista Magyarország a társadalmi haladás egyik nagyszerű hősét tiszteli benne. Születése 500. évfordulójának méltó megünneplése növeli népünk szocialista hitét és meggyőződését erősíti egységünket és szövetségünket a szocialista országok közösségével, s a világ haladó társadalmi erői- vei. Az értekezleten széles körű társadalmi bizottság alakult a következő években esedékes ünnepségek előkészítésére. A megemlékezés- sorozat fő rendezvényeire 1972-ben kerül sor. A bizottság elnöke: Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront elnöke. Al- elnöke: Erdei Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára, titkára: Bér end T. Iván egyetemi tanár, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának beszámolója F. J* Tyitov bncsúlátogatásai Megalakult a Dózsa György emlékbizottság
