Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-12 / 60. szám

1971 mürclu« f2.

inurr MAGYARonsrta

8 nt(V

A falusi párta! aoszervezet titkára a csupán néhány érdektelen hozzászólást eredményező taggyűlés után több párttagtól megkérdezte, miért nem kezdjek vitát Az egyik megkérdezett némi habozás után így \ válaszolt: „Lett

volna mondanivalóm, csak hát.. Mostanában elég jól megvagyunk, miért keressem a kellemetlenséget?”

Megértettem a titkár háborgását indulatait. Nagyon elkeserítette ez a lomtárból előbukkanó ne szólj szám. nem fáj fejem szemlélet. Ez a tunyaságig óvatos bölcselkedés amely szerint ha egy kicsit iobban megy. maradion inkább veszteg az ember. Ne koptassa a száját, ne bíráljon. ne kockáztasson.

Talán a kelleténél is keményebb volt a titkár véleménye a mindenáron nyugalmat. békességet akaró párttagokról. talán "nagyon is szemrehányóan kérdezte

meg. hogy milyen ^kommunista az aki szívén őrizgeti a szól és csukva tartja a száját, ahelyett, hogy amikor lehet és kell vitázna, verekedne a jobbért. Szavai szerencsére nem maradtak hatás nélkül — s bár csak a taggyűlés után — hasznos vita alakult ki a némelyeknél feltételes reflexszé vált óvatossá gr ÓL

Volt aki a kényelemszeretetet tette felelőssé. mondván. sokakban munkálkodik az a tudat, hogv eleget dolgoztunk. sok áldozatot hoztunk már, ránk fér a békesség. jóleső nyugalom. Igen ám. adta meg a választ a kérdező, csakhogy bizonyos esetekben az effajta békességkeresés a fejlődés alattomos ellensége. Mert ' bármennyit dolgoztunk, építettünk is. még csak az űt elején járunk java tennivalóink még hátra vannak. S mi lenne belőlünk, ha elnéznénk a hibákat, a tévedéseket ha nem bírálnánk meg a rossz elképzeléseket, a lélek Délküli munkát Kinek használ az, aki hallgat? Hiszen a magába fojtott véleménnyel legKommentár

Á felkínált ösztöndíj

Ax élelmiszer-gazdaságok fejlődése és fejlesztése, a korszerű gépesítés és kemizálás, az iparszerű termelés térhódítása mezőgazdasági nagyüzemeinkben, mind, mind több szakembert Igényel.

Gondoljunk csak Szabolcs- Szatmár több, mint hatvanezer hold gyümölcsösére, az épülő modem szakosított állattenyésztési telepekre, fejlődő zöldségtermesztésünkre, almatárolóinkra és hűtőháaainkra, a fejlődő kooperációkra. Negyedik ötéves tervünk teljesítése csak úgy lehetséges, ha ezeket maximálisan kihasználjuk. Ehhez viszont az eddigiektől nagyobb gondot kell fordítanunk a leggyorsabban megtérülő beruházásra, az egyetemet, főiskolát végzett szakember képzésére.

Megyénk termelőszövetkezeteiben jelenleg 408 egyetemet és főiskolát, 451 felsőfokú technikumot és 1421 középfokú technikumot végzett szakember dolgozik. Számítások szerint az elkövetkező időben évente mintegy 200 új, magasan képzett szakén bér szükséges a közös gazdaságokban a megnövekedett és sokoldalúbbá váló feladatok ellátására.

A szakemberképzés megvalósítása nagy erőfeszítést igényel az államtól, de a termelőszövetkezetektől is. A közös gazdaságoknak is hozzá kell járulniok. Jelenleg a megye tsz-eiből 178 ösztöndíjas tanul a különböző egyetemeken és főiskolákon.

Akad azonban szóvá tenni való is. A 236 termelőszövetkezet közül mindössze alig 50-60 kötött 62 ösztöndíjas képzésére szerződést. Különösen nem kielégítő ez a mátészalkai és a vásárosnaményi járásokban Az utóbbi járásban az állam 7 fiatal képzésé 7 biztosított fedezetet, de ezt sem vették igénybe!

A szabolcsi közös gazdasági' fejlesztésére. a kitűzött célok elérésére gondolva sv'"'leteti egy országosan is fig- elemreméltó kezdeményezés ismeretes hogy megkezdődött a főiskolákra egyetemekre jelentkezés a gimnáziumokban szakközépiskolákban Megyénk járási tanácsainak mezőgazdasági és élelmezésügvi osztályai köte lezettséget vállalnak arra,

hogy azok a fiatalok, akik agrárfőiskolákra és egyetemekre jelentkeznek és sikeres felvételt nyernek, kérésükre tanulmányi ösztöndíjszerződést kötnek.

Ez azt jelenti, hogy a szülőknek is segítenek gyerekeik képzésében; a szülők keresetétől s a fiatalok tanulmányi eredményétől függően részükre havonta 600—800 forint ösztöndíjat fizetnek tanulmányaik sikeres befejezéséig. Nagy lehetőség ez, jó ösztönző, olyan kezdeményezés, amely segíti a nemes ügy megvalósítását, a megye termelőszövetkezeteinek Jobb szakemberellátását. Bármely szakfőiskolán vagy egyetemen végzett szabolcsi fiatal elhelyezését vállalják itt megyénkben, s gondoskodnak ösztöndíjszerződésérőL. Ezt az ügyet érdemes támogatniuk megyénk termelő- szövetkezeteinek. Végeredményben olyan befektetésről van szó, amely a legjelentősebb termelőerő, s gyorsan gyümölcsözni fog.

Farkas Kálmán

feljebb pillanatnyi békességet szerezhet, amelynek árát később esetleg éppen neki kell drágán megfizetnie.

Elhangzott egy okos megjegyzés, amely szerint a kényelemszeretetnél is kártékonyabb jelenség a közöny. Ez a kór elsősorban azokban pusztít, aid ken minden mást háttérbe szorítva annyira erőt vesz az egyéni boldogulási vágy. hogy nincs már többé sem szemük, sem fülük. sem szívük, sem akaratuk a közösség dolgaira. Valósággal felzúgott a kórus, amikor szóba került, hogy a párttagok között is akad. aki lemondóan legyint, hallgat, mossa a kezét, vagy együtt panaszkodik a panaszkodók- kal. — „Pedig az ilyen ember közönye — jegyezte meg az egyik vitázó — másokat is tétlenségre csábit. Másokat is bizonytalanná tesz, hiszen tudván hogy párttagról vau szó, talán éppen tőle várnák a bátorítást vagy a megnyugtató választ*

Való igaz, állapították meg * vitázók. a bírálat nem mindig talál lelkes fogadtatásra, főként ha az igaz szóra néha túlontúl érzékeny feletteseket is érintik S mégis azt kell mondani — hangzott el a megállapítás — hogy az ilyen jelenségek ellenére sincs nálunk különösebb bátorságra szükség ahhoz, hogy az emberek véleményt mondjanak. ha hibát visszásságot látnak. Hiszen a párt a X. kongresszuson maga adta a legjobb példát erre, amikor életünk szinte minden fontos és izgalmas kérdését őszintén szóvá tette.

A tanulságot végül is így összegezte a taggyűlést követő jiem hivatalos tanácskozás”: Ha az emberből kikívánkozó észrevétel jó szándékú és megalapozott, nincs helye semmiféle felesleges óvatoskodásnak. Igaz. hogy ma, amikor magasabb követelmények szerint élünk, megalapozott. okos észrevételt is csak az tud mondani, aki a tudás, a felkészültség, a jól tájékozottság vértezetében szól. Csak az tud határozott véleményt formálni és helyesen képviselni a jó politikát. Ami rossz, az rossz. De csak a szilárd meggyőződé sű. jól felkészült ember tud ja a jót a rossztól megkülön böztetni. Csak az ilyen ál." biztosan a talpán és nem sá- padózik az ijedtségtől, ha vitáznia kell. mert tudja, hogy nem a rosszat kell megvédenie. hanem a hibákat feltárni és kellő megfontoltsággal eljutni a cselekvésig, a haladást szolgáló Jobbításig.

Gyáralapítók V ásá rosnam én y ban

Kékeséi Gyula

— Hová valók? Vásárosnamény, Kisvarsá y, Olcsva és más, környékbeli községek nevét mondják.

— Ezelőtt hol dolgoztak? Változatos válaszok: Diósgyőri Gépgyár, kisvárdai Vulkán, termelőszövetkezet, kézműipar, vegyikombinát

Egyik sem hasonló a mostani munkahelyükhöz, a na- ményi korszerű faforgácslap gyárhoz. Modern gépek, automatizált üzem. Hogy lehetett megtanulni a gépek kezelését?

*

»Úgy kellett ellesni,..“

■—Úgy kellett ellesni a külföldi szerelőktől — mondja Ducsik Gábor.

A művezető. Chrobák Gyula arra ad választ, hogy a vezetők mennyire bíznak a

beosztottakban:

— Addig fenntartása van az embernek, amíg be nem bizonyítja, hogy ért a géphez.

— Legalább technikusi szint kellene a gépekhez — vélekedik a gyár öt mérnöke közül az egyik.

Helyettük egy-két szakmunkás, de javarészt betaní-“ tott gépmunkás dolgozik a technológiai gépsoron. Tanfolyamot szerveztek számukra az üzernindítás előtt, aztán hasonló gyárakban jártak három hétig, utána már az önálló munka következett.

— Akik hasonló üzemben dolgoztak — mondja a művezető— még azok sem tudták azokat az apró fogásokat, ami a kezeléshez kell. Azt csak azon a berendezésen lehet megismerni, amin maguk dolgoznak.

— A külföldi szerelőktől sokat ellestünk — beszél Bakó Vilmos, lakatos csoport- vezető. — ők se állnak feljebb, mint mi. Volt olyan hiba, amit egy hétig javítottak, mi egy éjszaka alatt rájöttünk^

Munkások a technikumban

Nem as elbizakodottság beszélteti Hiszen rögtön utána megjegyzi:

— Azért még kell egy év, hogy mindennel tisztában legyünk.

— Az egy év, amíg a

technológiai gépsoron voltunk, olyan alap lesz, ami jól jön a technikumhoz — kapcsolódik a beszélgetésbe Szincsák István.

ö és Acs József a faforgácslap üzem indulásától itt vannak Vásárosnaményban.

A műit év szeptemberében a gimnáziumban megindították a faipari technikusképzést, esti tagozaton. Oda jelentkeztek többedmagukkal. Fél év alatt sokan „lemorzsolódtak” a technikumból. Terhes a heti három nap iskola, pedig az iskolába járók kedvezményben részesültek. A három műszakos termelés helyett egy műszakba osztották be őket.

— Beleéltük magunkat a három műszakba — emlékezik Ács József. — Olyan brigád volt, mindent megcsináltunk.

A beszélgető partnerek között van Kiss Péterné, aki összehasonlítja a mostani munkáját a kézműiparral:

— Azért ott a munka másabb, inkább nőnek való — indokolja. ,

— De ez sem nehezebb — szólnak közbe.

— Egyformán könnyű mind a kettő — ismeri el.

Bizonyítani

naponként

Az üzem KISZ-titkára, Balogh Béla:

— Kicsit nehéz a műszakokat összefogni. Kell égy év, hogy bizonyítsunk, hiszen itt sosem volt ipar.

— Te is így beszélsz?—! szól rá Bakó Vilmos.

A tények nem igazolják Balogh Bélát Igaz, hogy a külföldi gépsorok, a modern technológia ezelőtt ismeretlen volt Vásárosnaményban. Az üzemindítás is nehézségekkel jár — de ez így van a világ minden táján. Ám a működő termelőüzem bizonyít: meg lehet tanulni a bonyolult gépek kezelését, egy kis erőfeszítéssel itt is kialakul olyan munkásgárda, mint másutt, a nagy múlttal rendelkező iparvidékeken.

— Mint művezető tisztában voltam vele, milyen egy teljesen ismeretlen kezelőbrigáddal biztonságosan indítani — mondta Chrobák Gyula.

— A dolgozók 80 százaléka nem volt ipari munkás, a technológiai fegyelmet meg kellett tanítani — magyarázta a mérnök, Sallai Béla.

A munkások viszont arról vallottak, hogy mindez nem boszorkányság, meg lehet tanulni, s ők, ha nem is egykét nap alatt, de el tudják sajátítani.

Lányt Botond

Megjegyzések:

Szabvány ?

! Parázs vita kerekedett kedden reggel a MEZŐGÉP Vállalat mátészalkai üzemében, ahol a gyártásvezető és a munkát átvevő meós csapott össze. Négy milliméteres eltérés volt ugyanis az elkészült precíz gyártmány- méretében. Kiderült; mindkét félnek igaza van. A művezető mérőszalagja szerint a szabványnak megfelelő a gyártott darab. A meós szerint viszont négy milliméterrel eltértek a szabványtól a gyártók, s ezt ő is a saját mérőszalagjával igazolta.

A vita megismétlődött még Nyíregyházán és a megye több üzemében. Kiderült, hogy a finom munkák ellenőrzésére szolgáló mérőszalag — enyhén szólva — nem felel meg a szabványnak, nem ritkán téved három-négy millimétert. Ez pedig finom munkák esetében selejtet, bosszúságot, rengeteg problémát okoz.

Az ok: a szabvány ellenőrzésére szolgáló mérőszalagot gyártó vállalat elfelejtette a

szalagját a szabvány előírásai

szerint készíteni.

Ki fizeti meg ezt a feledé kény séget?

Bérleíügyi hivatal

A napokban telefonált a szerkesztőségbe egy dolgozó, hogy tőlünk is megkérdezze: — miiitán érre a nyíregyházi MÁVAUT-állomáson hiába kért választ — kinek a szolgálatában állnak tulajdonképpen a Volán bérletárusítói? Reggel kilenc órakor kezdődik ugyanis »munkaidejük — amikor a legtöbb ember már a munkahelyén dolgozik — s ötkor bezárják a hivatalt (amikor a legtöbb ember még a munkahelyén dolgozik!).

Jogos kérdés: mikor váltsa meg a bérletét az, akinek a munkaideje egybeesik a bérletárusító munkaidejével?

Felhozták ezzel kapcsolatban más városok példáit, ahol nem bérletügyi hivatalt tartanak fent, -r mint Nyíregyházán — hanem az utasokat szolgálják.

A bérletek árusítási idejével is.

Kopka János

Borikáék, heten

Borika az elmúlt tanévben

végezte a nyolcadik osztályt. Erzsiké most nyolcadikos. Ilonka hatodikos. Marika ötödikes. Jóska negyedikes, Kati elsős és Évike az utánpótlás: szeptemberben

megy iskolába, ők a Bíró gyerekek. Szabolcsveresmart Rozsály-pusztán.

SzomDat délután valamennyien a szobában ülnek. A hirtelen visszatért márciusi tél ültette őket a tűzhely köré? Inkább az hogy ilyenkor anya és apa ts itt- wn vannak. A hét gyereknek ünnep a hét vége szombaton és vasárnap együtt van íz egész család Vasárnap 'desanya főzi az ebédet

Bíró Jnzsef a családfő az édesapa tíz éve Budapestre tár dolgozni a MÁV angyalföldi építésvezetőségéhez.

A feleség: ,

— Augusztustól én is vele utazom. A k' bányai sörgyár hűtőházában kaptam munkát, munkásszállást. Másodállást is vállaltam egy étteremben vagyok esténként konyhai kisegítő. így megkereshetünk ketten négyezret és a férjem kapta a családi pótlékot. Úgy gondoltam. ha már én is eljárok, legalább érje meg anyagilag.

Ez a kérdés- valóban megéri-e az anyagiak miatt?

Bíróné a fáradtságtól bódultán beszél, az imént ébresztették fel. Az éjszaka utaztak. Kimerítő ez az életforma. Örökös télben, a hűtőházban végzett munka és az ingázás. Hét gyermeket szült, az utolsónál idegbénu- Lást kapott most is kezeli az orvos.

— És a gyerekek.. .1

— Arra gondol hogy felelőtlenség volt tőlünk magukra hagyni őket? Tudom egy felnőttnek is elég lenne ami Borikára iut. A nyáron már nem volt más választásom. öt gyereket kellett iskolába indítanom szeptemberben. Senki sem kérdezte tőlem, meg tudom-e venni & legszükségesebbeket, a tankönyveket, a ruhákat... Jártam én Kisvárdán munka után. A sörgyárban, a bútoripari vállalatnál. lg ték, felvesznek. Ellő is jegyeztek. Akivel együtt jelentkeztem, azt azóta felvették. Én a mai napig sem kaptam értesítést.

Valóban nem volt más választása Bírónénak? Szabolcsveresmart nincs a világ végén, a környéken sok helyütt keresik a munkaerőt. Ha az elhamarkodottnak tűnő elhatározása előtt megosztja gond lát másokkal — ami az Ó helyzetében nem lett volna szégyellni való —. megkeresi azokat, akik segíteni tudnak feltehetően közelebb is vállalhatott volna munkát. Gyorsan feladta... De talán azok sem figyeltek rájuk eléggé.

Így a hét gyerek kénytelen nélkülözni az anya gondoskodását. Csak abból érzik, hogy anyu apu minden hét végén hazajön. Nagyon fáradtak. de hazajönnek. Es amióta anyu is eliár. több jut ruhára, több étel kerül az asztalra.

Borika. Ennek a gyereknyl lánykának páratlan tekintélye van a családban. A szülők az 6 kezéhez számolják le a keresetüket. Visszakapják a kosztpénzt a többit Borika osztja be. A nagyobb bevásárlást édesanya elintézi, de Borika mondja meg, mire van szükség. A mindennapra való egészen az ő gondja.

Néha nagymama kijön SzabolcsveresmartróL Csak ritkán, idős már és fájnak a lábai Más senki Hétszámra senki sem nyit rájuk ajtót. A munkában segítenek a kisebbek is.

A leckét mindennap számon kén Borika Akkor is. amikor hetenként háromszor — délutánonként néki is partban kell ülnie a továbbképző iskolában. Már lemondott a továbbtanulásról. Fodrász akart lenni. Nem volt felvétel tavaly. Pedig, ha sikerülne elhelyezkedni, vagy valami szakmát tanú.ni, anya itthon maradna. Ők együtt mehetnének Erzsivel, aki kereskedőtanulónak jelentkezett. 4.1 volt az átlaga félévben, talán sikerül neki. A többieknek sem volt rosz- szabb az átlaguk a közepesnél

Borika nemcsak a tanulást ellenőrzi, de azt is. mit nézzenek meg a tv műsorából mit hallgassanak meg a rádióból

Ez a nagyobb felelőssége Borikának. Mert ellátni őket — erre képes lehet, és elhi- hető hogy fegyelmet tud tartani az eleven gyerekek Között. De a iegfogékon tut» korban lévő emberkéket et- készíteni az életre? — eire aligha képes egy 15 éves Kislány. aki végűi is csak gyerek még Nem pótolna i egy édesanyát ekkora családban.»

Kádái Edit

Szó és száj