Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-10 / 58. szám
TŰRI Tiirrhr* fH rrnrr I. 4M tJj törvény g tanácsokról (2.) G Demokratikus, zakszerüen működő közigazgatás ' AZ UTÓBBI ÉVEKBEN EGÉSZ SOR HATÁSKÖRT adtak le a megyei és járási tanácsok a községeknek, városoknak. így lassanként formálissá váltak a járási .tanácsülések, egy-egy ülés előtt sok fejtörést okozott az előkészítés a végrehajtó bizottságoknak. A járási tanácstagoknak pedig jobbára csak bosszúságot, hiszen egyéb dolgukat halasztva be kellett menniük a járási székhelyre, hogy mégiscsak megtartsák a tanácsülést. Egykor élő szervezetből — a fejlődés hozta így —. megfelelő tartalom híján, mindinkább bürokratikus formaság lett. Április végén, a választások után hivatalosan is megszűnnek a járási tanácsok, ugyanakkor megkezdik működésüket a járási hivatalok, amelyek az új tanácstörvény előírása szerint a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak egységes, önálló hatáskörű szervei. A FOKOZOTT ÖNÁLLÓSÁGOT KAPOTT HELYI TANÁCSOK minden bizony- nyál úgy látnak majd munkához a választás után, hogy feladataikat a lehető legjobban akarják ellátni. Ez azonban nem csupán elhatározáson múlik. Az igazgatási, hivatali munkának is — mint minden szakmának — ezernyi ága-boga van, a jó szándék mellett jelentős szakmai tudás és tapasztalat is szükséges hozzá. A járási hivatalok egyik legfőbb teendője lesz, hogy az önállóság ▼élej áróira — a döntés biztonságára, az intézkedéssel járó felelősség érzetére és _ vállalására a törvényesség tiszteletben tartására, s még az aíaki-fonmai teendőkre is — megtanítsa a helyi tanácsok végrehajtó bizottságait, a szakigazgatási szerveit. S maradnak ügyek, amelyeket — első vagy másodfokon — továbbra is a járási székhelyen intéznek. A járási hivatal, mint a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve rugalmasan, operatívan működő intézmény kell, hogy legyen Apparátusának létszáma megközelítően egy- harmadával kisebb lesz, mint volt a járási tanácsoké — hiszen feladatkörének jelentős részét és számos szakemberét a helyi tanácsok, illetve azok szakigazgatási szervei veszik át. A járási hivatal elnöke és munkatársai nem választás, hanem kinevezés alapján töltik be hivatásukat. Ám azért hogy munkájuk megfeleljen a törvényes előírásoknak, a felsőbb szervek rendelkezéseinek, választott testületnek: a megyei tanács végrehajtó bizottságának tartoznak felelősséggel. ELŐRELÁTHATÓAN RITKÁBB LESZ A KAPCSOLAT ezután a járási hivatal és az ügyeiket intéző állampolgárok között mint volt korábban a járási tanács és a sokszor minden apró-cseprő üggyel oda fordulni kénytelen emberek közt. Ritkább — de közvetlenebb kapcsolat alakul ki s ezért áll az a megállapítás a járási hivatalokra is, amit az igazságügy- miniszter hangsúlyozott országgyűlési expozéjában: „Az apparátusnak úgy kell dolgoznia, hogy az állampolgárok az ügyintézőkben valóban a szocialista állam képviselőit, a nép szolgálóit lássák”. S ha fennáll ez a járásokra — még sokkal inkább vonatkozik a helyi — községi, nagyközségi, városi — tanácsok szakigazgatási dolgozóira. Az ügyeikét intézni akaró, személyes dolgaikban a „tanácshoz” forduló állampolgárok elsősorban az apparátus dolgozóival, a szakigazgatási szerv munkatársaival találkoznak, náluk tesznek bejelentést vagy panaszt, tőlük kérnek egy-egy hatósági igazolást — azaz számukra ők testesítik meg a tanács munikáját A SZAKIGAZGATÁSI SZERV meghatározott jogkörökben önállóan dönt, egész munkásságát azonban a végrehajtó bizottságnak alárendelve végzi. A szakigazgatási szervek vezetőinek kinevezése a tanács hatásköréibe tartozik. Mindez — a szocialista demokrácia biztosítéka: a tanácson keresztül a választók ellenőrzik a szakigazgatás működését Várkonyi Endre A taggyűlésen elhangzottak nyomán Fegyelem, fizetés és követelmények a nsgyhaSészi kendergyárban „A pártvezetőség javasolja, hogy a gazdasági vezetés vizsgálja felü. a munkafegyelem helyzetét és annak megfelelően tegye meg a szükséges intézkedést.” így rögzítették a taggyűlés akaratát a határozat első pontjában a nagyhalászi kendergyár kommunistái. S mint kiderült, nem ok nélkül. A határozatot követő vizsgá.at megállapította, hogy a rostás matracüzemben kielégítő ugyan a munkakafegyelem, de a pozdorjalemez üzemben súlyos lazaságok tapasztalhatók. Ezek a problémák oda vezettek, hogy romlott a termék minősége, gyakoriak lettek a reklamációk. Ittasan álltak munitába Az alapos elemzés kiderítette, hogy például az előírt szabványtól történt eltérést a technológiai fegyelem lazasága okozza. A fegyelmezetlenség már oda vezetett, hogy néhányan italt vittek be a munkahelyre, vagy már eieve ittasan mentek be dolgozni. Felületes volt az ellenőrzés, hiányzott a szigorú felelősségre vonás. A gazdasági vezetés úgy értékelte a helyzetet: alapvető változást szükséges alkalmazni. Uj, a feladatát következetesen ellátó üzemvezetőt jelölt ki. Azóta ittas ember nem állhat munkába, de nem marad él a felelősségre vonás másért sem. Ilyen természetű fegyelmi eljárás van jelenleg is folyamatban. Ehhez az intézkedéshez tartozik, hogy a fegyelmi eljárásoknál nagyobb önállóságot kaptak az üzemvezetők. Ha például va.aki ellen fegyelmi eljárást szükséges indítani. az üzemvezető tesz javaslatot annak mértékéről a gyárvezetőnek. Döntés — természetesen — a fegyelemsértő meghallgatása után történik. Kollektív viták A taggyűlés határozatának második pontja szorosan ösz- szefügg az elsővel. Nem egyébről van szó benne, mint egyes csoportok, vagy személyek munkatermelékenységi vizsgálata. Ilyen alapon folytattak közvetlen beszélgetést a karbantartóműhely dolgozóival. A koLektív vita olyan körülményekre is fényt derített, amelyek addig csak a felszín alatt lappangtak. Elhangzottak például oiyan vádak is, hogy a műhelyvezető kivételezik a túlóráztatásoknál és így tovább. A problémák tisztázása itt rendkívül fon ins. A műhely dolgozói ugyanis megkezdték a régi gépek felújítását, s ha az intrikák miatt a munka üteme alábbhagy, rendkívül súlyos helyzet alakulhat ki. Éppen ezért határoztak úgy, hogy a műhely dolgozóival kollektív vitákban tisztázzák a termelékenyebb munkát gátló nézeteltéréseket. Tudják: az emberek problémáival való törődés, a bajok orvoslása a gazdaságosabb termelés alapja. Ilyen példa “már van is a nagyhalász! kendergyárban. Korábban sok gondot, okozott péld. t i a rakodóbrigád fegyelmezetlensége. Miután alaposan elemezték ennek okait, rájöttek: egyes kérdésekben a dolgozóknak volt igazuk. Miután ezeket orvosolták, javult a munkához való viszony is. Ma már — ha erre szükség van — a nyolc órán túl is dolgoznak, nehogy kirakatlanul álljanak a vagonok. )le«fefelő kerepeld c1 a szakmunkásoknak Igen figyelemreméltó a taggyűlési határozat harmadik pontja, amely felhívja a gazdasági vezetés figyelmét, hogy az anyagi elismerést ne a beosztás, hanem a végzett munka arányában, differenciáltan alkalmazza. Ezen a téren még sok a rendezniva- ló. Az iparági gyakorlat következtében egy betanított munkás sok esetben többet keres, mint egy jó képességű szakmunkás. Hiába törekednek arra, hogy egy-egy dolgozó esetében figyelembe veszik a munkához, a munkatársakhoz való viszonyt, az eltöltött időt, szakmai képzettséget, az iskolai végzettséget, a munika minőségét Ez a gond már évek óta visszatérő probléma. Ennek orvoslását iparági szinten kellene megoldani, mint azt már többször is javasolták. Amit itt tehetnek; a béralapfejlesztést súllyal a szakmunkások órabérének emelésére fordítják. Már csak azért is, I mert az új üzem, a zsákgyár dolgozóinak jelentős’ százalékát szakmunkások alkotják majd. S ha nem tudnak nekik megfelelő keresetet biztosítani, nehéz lesz összetoborozni őket. Jól bevált gyakorlat a kender-gyárban. hogy a jutalmazások mértékének eldöntése kollektív alapon történik. A termelési tanácskozásokon maguk a dolgozók javasolják, hogy ki érdemes a jutalomra, s ennek figyelembevételével is dönt a gyárvezető. Megbecsülni a törzsgardát A gyárban már kialakult egy stabil törzsgárda. Sajnos, ezeknek az embereknek az erkölcsi megbecsülésére kevés gondot fordítottak. Törzs- gárdajelvények kiadása például évek óta nem történt. Ezt még az idén megoldják, s utána folyamatosan kiadják az arra érdemeseknek. Igyekeznek megteremteni annak lehetőségét, hogy ezek a dolgozók anyagilag is nagyobb megbecsülésben részesüljenek. Az idézett javaslatok nem ok nélkül kerültek az első helyre a taggyűlési határozatban. Hiszen ahogy azt a beszélgetés közben Milvius Lóránt gyárvezető, Kakuk Sándor párttitkár és Rádó .András főművezető együttesen megfogalmazták; „Akármilyen jó eredményt ért el az elmúlt évben is az üzem, az a cél, hogy még többet, még gazdaságosabban termeljünk, mert csak így léphetünk előre.” A nagyhalászi kendergyár valóban nem dolgozik rosz- sznl. Erre alapoztak az országos szervek is. amikor elhatározták, hogy mintegy 150 milliós beruházással bővítik a gyárat Tóth Árpád Egy főre eső látszat A most megjelent statisz- tlk" idatok közlik velem, tiui,b xz egy főre eső szesz- fogyasztás nálunk 1970 ben így alakult: 39,4 liter bor, 54,4 liter sör, 4,6 liter egetett szesz. Ez pontosan 98,4 liter Az emelkedő tendenciát szá mitva, 1971 első negyedéber. nyugodtan kalkuláthatun) kereken 100-zal. Magyaré sz Ava: 100 liter az évi tej adagom, ennyire vagyok hi lelesitve Az emberi test átszámít va molekuláit alig iehe több, mint 30 liter olyadék Ebből következtetem. hág ‘évente több mint háromszo elfogy \sztjuk, magunkat. Méghozzá nem is olyan egyszerű Összetételben, mint ahogy a természet alkotott bennünket, hanem borban, sörben és égetett szeszben. A statisztika nem szól arról, hogy ez az évi 100 liter minden élő lélekre, csecsemőinkbe is vonatkozik-e. Ha vonatkozik úgy nem isodaiom, hogy csecsemőink lyügösek. Egyéves korig ’.00 liter alkoholt el fogyasztani — beleértve az égetett szeszt, — nem kis teljesít meny. Ha rajul mégsem vonatkozna —, mi lehessen tudni —, akkor ez a :tatisziika, mint általában c tatisztika, valahol sántít Iánk, felnőttekre ugyaniseb ben az esetben nem 100 liter jut fejenként évente, hanem ennél lényegesen több. Mondjuk 150. Ezenkívül elképzelhető, hogy nem mindenki issza meg a maga 100 lityijét, — beleértve az égetett szeszt —, 'hanem mondjuk csak 80-at. Előfordulhat az is, hogy az orvos valakinél mérsékli a szesz.'ogyasztásl — esetleg elvonókúrán. Az is lehet, hogy az alkoholárak nem mindig igazodnak pél Iául a nyugdíjakhoz, és nem ninden kisöreg tudja meg ’enni pont ezt a kalkulál 100 litert Mondjuk csak 30-et. A jobban kereső tche lösebbek átlaga ezzel megin csak emelkedik Semmi esetre sem többre mint 200-ra. Mindebből világosan kiderül, hogy ez a statisztikailag kimutatott 100 liter nem más, mint az egy főre eső látszat. Manipulált adat, lakkozott szám, amelyben valahol ott az igazság, de nem úgy, mint a jó borban, amelyben köztudomásúan a teljes igazság rejtezik. De ez a 200 liter még mindig csak a tisztességes átlag. Ehhez még nem kell jobban szeretni az alkoholt, mint ahogy általában szeretjük. Mert aki ebből a szürke átlagból ki akar emelkedni annetk bizony túl kell teljesítenie ezt a bűvös évi 200 literes szintet. Józanul számítva legalább 50—100 literrel. ,700 liter évente, egy főre, ez ■nár mégis valami! Még nem i csúcs, de ha meg akarjuk irizni jelenlegi nyolcadik hegünket a világranglistán, az ilyen klasszis teljesítményekre szükségünk van. Akadnak persze olyanok is, akik elérik az évi 400 litert, profikkal azonban most nem foglalkozunk, maradjunk csak a tisztán amatőr szinten. Ebben a kategóriában az évi 100 litert annak is vállalnia kell, aki egy kortyot sem iszik. Kérdés persze, hogy vállalja-e? Ha nem. vállalja, akkor az egészet újra kell kezdeni, indulhat a visszaszámlálás. A számítógépek korában ezt nyugodtan megtehetjük. Méghozzá úgy, hogy józanságunkat bizonyítandó, a sört hagyjuk el a programozandó adatok sorából. Itt az ideje ugyanis, hogy magyarán kimondjuk: hazai sörünk nem igazi alkohol. Amit az is bizonyít, hogy a sör időnként hiánycikk. Üzletekben, krimókban. éttermekben időnként nem kapható. Ezzel szemben előfordult-e már valakivel, hogy ezt a választ kapta az illetékesektől: égetett szesszel sajnos nem tudunk szolgálni. Az igazi alkoholra nálunk Kommentár Szerencsés találkozás Hírt adtunk róla: megalakult a Szabolcs-Szatmár megyei tudományos koordináló bizottság. Elegendő egy pil.antást vetni csak a felszólalók névsorára, hogy belássuk: a megyei tudományos élet legki- válóbbjai vállalkoztak arra, hogy — kü .önféle tudományok állásfoglalásának egyeztetésével — a szó legszorosabb értelmében új értéket termelnek megyénk számára. Itt, e .bizottsági ülésen találkozott először egymással az a három ember, akinek a munkája szoros összhangban kellene, hogy legyen egymással. Az egyik egy vegyészmérnök, akinek az üzeme új mezőgazdasági vegyszert gyárt, a másik egy tanácsi irányító, akinek ezt talán még idén fel kell majd használnia, a harmadik a szakemberek oktatásának egyik irányítója, akinek már most jó tudnia róla, miről is van szó, hogy idejében felkészülhessen az embereket megtanítani arra: miként bánjanak az új szerrel. Ez az egyetlen találkozás — pedig sok ilyen volt — lehet, hogy egy évvel, de lehel, hogy még többel is megrövidítette annak az idejét, hogy egy új eljárás, a tudománynak egy eredménye mennél gyorsabban élő erővé, értéket termelő haszonná váljék a tudomány különböző ágait művelő emberek kezében. . Az elmaradottságból kiemelkedő megyénkben különösen robbanásszerű a korszerű színvonal utolérése úgy a „zöld forradalomban”, ahogyan a mezőgazdasági termelés ugrásszerű változásait elnevezték, — mint az iparban, sőt a szociológia, a nevelés, a társadalomtudományok területén. Néha az árnyalatokra is ügyelni keli, hogy a még hasznosabbat kiválasszuk a sok közül. Az első ülésen már megállapodtak abban, hogy a bizottság — élve javaslattevő és véleményezési jogával, — alaposan megvizsgálja, egyezteti minden vonatkozásban megyénk készülő negyedik ötéves tervét és javaslataival, tanácsaival, véleményével — a vélemények összegezésével — igyekszi k azt minden tekintetben tovább javítani, <GN2> ugyanis az jellemző, hogy mennél erőteljesebb alkohol- ellenes propagandánk, mennél ijesztőbbek az egy főre eső fogyasztás számai, annál inkább kapható. Komolyra fordítva a szót, valamit tenni kellene egy nagy fordulat, egy gyors javulás érdekében. Most itt az alkalom, fogadják el javaslatom: ne szerepeljen többé a sör a statisztikában. Hiánycikk volta miatt különben is már eleve meghamisítja a valóságot. Nem annyi sört iszunk ugyanis, amennyit szeretnénk, hanem amennyi van. Ha az alkoholfogyasztást nem is, de az egy főre eső látszatot ezzel mégiscsak javítanánk. Ez is vigasz, ha már sörgyáraink nem tudnak lépést tartani a fogyasztással. Ami azért mégiscsak bősz- szántó. ^Kerekes) Nyíregyházi képeslap: Krúdy gimnázium. Hammel József felvétele
