Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-07 / 56. szám

Hfl rnWrf#w f i 4m ' IV. Újarcú lakóhelyek Megyénkbeli riportkörút- ján állapította meg Móricz Zsigmondi A magyar falu A senki szigete. .” Régen volt. mondhatná bárki s valóban így van. De ehhez tartozik. hogy bár nagyarányú változás követ­kezett be a felszabadulás óta megyénk lakóinak életében, a falvak külső képében a vá­rosiasodás. a kulturált élet­forma nyilvánvaló ielei szin­te csak .a hatvanas évek kö­zepén mutatkoztak Szabolcs- Szatmárban Nálunk ió évszázada egyetlen város volt. a me­gyeszékhely. ami a rangot illeti. Városnak beillő tele­pülés azonban egy sem. Nyíregyházán sem volt köz- mii. a várost jellemző úthá­lózat, s még nem is olyan régen is gyorsan meg lehe­tett számolni a fürdőszobás lakásokat Mennyivel inkább így volt ez a megye más településein. Határkő: 1864 Történelmi határkő 1964. amikor megyénkben megin­dult a közművesítés. Az első­nek Szamostatárfalván fel­állított ezüstösen csillogó hidroglóbusz jelkép is: ettől számíthatjuk a szabolcsi- szatmári falu új útjának kez­detét Ma már tizenkét vízmű szolgáltatja a; egészséges ivó­vizet és a Szamosköz árvíz sújtotta községeiben újabb tíz víztorony lát el huszonegy falut, hogv behozzák azt az évszázados elmaradást, amely ezt az országrészt elválasz­totta a íobb sorsú többitől Nyíregyházán új lakótele­pek nőttek ki a földből, ame­lyek már versenyre kelhetnek más városokéval. A járási székhelyeken emeletes házak mutatják, hogy közelítjük itt is az országos szintet 1966 után pedig már sokan panaszolták, hogy földhal­mok. árkok nehezítik a köz­lekedést Nyíregyházán és a nagyobb vidéki városokban, községekben. Volt és van eb­ben a oanaszbar valami na­gyon nagyszerű- jelezte ielzi hogy az építkezés a fejlődés első vonalába került az or­szágnak ez a sarka is. Az eltelt öt év során két­ezer ünnepeltek várossá ava­tást megyénkben. 1969-ben Mátészalkán 1970-ben Kis­várdán De az Elnöki Tanács okirata csak rangot adott, a várossá válás folyamata ez­után kezdődött. Minden most születik Mi kell egy városnak ah­hoz hogv a rangiához méltó is legyen? Elsősorban mun­kahely. ipái Közmű váro­sias lakóépületek és fontos intézőién >'ek. Ezek iórészt most születnek ebben a két városban s velük °gvütt a nasvobt településeken ame­lyek természetes városköz­pontot alkotnak minden szükséges létesítménnyel M°r* a mi városainknak nin csenek — vast alig vannal — műem ékei it( minden úi minden születőben van itt szinte minden lesz é i.att ’fitnla.kyfi a me gye térképe Az új városoV rre’let nagvk zséges alakul tak közöttük olyanok min" például Tiszavasvári amelv nemcsak és nem is elsősor bár oaai lélekszámúval de tervszerűen k'alakított és ér- zékei'netően mind imnozán sabb külsejévé, léoett be a város asodóo ke nuién Mu­tatja hogv ahol ivar van. ott megszületnek av intéz­mények «álakul a korszerű kereskedelmi oktatási műve lődési nálózat ott épú1 *et a közmű a me Ír előfeltétele a korszerű lakások kialakítá­sának. Az elmúlt fél évtized nagy eredményeket hozott a tele­pülések holnapjának tervezé­sében is. Kevésbé látványos ez a munka, a lakosság nagy része nem is igen tudja, mi­lyen apiólékosao és miilimé- temyi pontossággal kell ál- modn a városok községek jövőjét. Daruk, blokkok, elemek Nagy dolog: elkészült har­minchárom településünk ál­talános és részletes rendezési terve. Huszonhat helyen vá­ros. illetve községközpont- rendezési elképzeléseket is papírra fektettek, amelyben szerepel az iparosítás, a köz­művesítés tervszerű menet­rendje. Nyíregyháza városi taná­csának épületében egy ma­ketten már lathatjuk a száz­ezres nagyvárost új központ­jával. amely alir hasonlít a jelenlegire. Eltűnnek a régi. sárból vert falú nádfedeles házak és megjelennek he­lyettük az egészséges, a ké­nyelmes épületek. Nemköny- nyű kivárni ezt s városképet a gyakorlatban. Am a meg­valósulás első konkrét jelei máris mutatkoznak az Észa­ki és a Déli Alközpontokban (nevet is kellene adni nekik) — ahoi gázfűtés távhőszol­gáltatás szolgálja az ember magasabb igényeinek megva­lósulását. Mindenütt daruk, blokkok, házgyári elemek Az építés forradalmát éljük tapasztal­juk már ebben a megyében is. Már láthatjuk, hogy eme­li be a hatalmas szerkezet a fürdőszobát, a konyhát, s jönnek a szerelők, akik nem is hasonlítanak a régi épí­tőkre Ä holnap faluja Készülnek a falvak a nagy átalakulásra. A tervek alap­ján fokozatosan a legkisebb egységben is megvalósulnak az alapigényeket ellátó léte­sítmények: iskola, orvosi ren­delő. posfa. élelmiszer- és iparcikkboftok, étterem. A nagyobb községekben ezeken kívül takai ékszövetkezeti székház, bölcsőde, gyógyszer­tár, művelődési otthon és ÁBC-áruház tartozik a kö­vetelményekhez. S nemcsak a tervező álma e helyeken a kádfürdő a diákotthon. a nagyközségek tbc-gondozója. középiskolába, szakosított üz­lethálózata. Fehérgyarmat Tiszavasr vári. Vásárosnamény és Zá­hony ennél is többet kannak a távia*ban: bank- OTP-, biztosítófiókokat szülőotthont, mentőállomást. kollégiumot szélesvásznú mozit stb. A rendezési terv teljes megvalósításához még sok !dő szükséges de már maga az is nagy előrelépés, hogy a városok, a nagyközségek lakossága ismeri a tennivaló­kat. s az elkövetkező öt év­ben is sokat tesz lakóhelye fejlődéséért. Kétszer húszezer Égető gondunk a lakás. Anyagi erőink végesek de 1966 és 1970 között így is húszezer szaboles-szátmári család költözött új otthonba. A legszerényebb számítások szerint is nyolcvanezer em­beri Háromezer lakást épít­tetett az állam, a többihez is jelentős kedvezpiényeket, köl­csönt nyújtott. Az eltelt fél évtized során ugyanakkor csak mintegy tízezer »akással szaporodott a megye állomá­nya. hiszen tízezer lakást nem lehetett tovább használ­ni. A kővetkező öt év elkép­zelései valóra váltása nvomán már kétszeresére emelkedik az állami beruházással épülő lakás megyénkben. Ez egy­részt a fokozott központi fi­gyelem másrészt éppen an­nak az eredménye, hogy iparosodik ez a terület, s a városi lakónak, az évről év­re szaporodó városoknak kell a több lakás. Egy jellemző példa: Nyíregyháza lakossága tíz év óta először évenként ezer, maid másfél ezer. s holnap már kétezer fővel gyarapszik. Arányaiban ki­sebb. de ugyanilyen ütemű a lakosság növekedése az új. városokban, s az iparosított helyeken. Húszezer új lakást tervez­nek a IV ötéves tervidőszak idején megépíteni a megyé­ben. Ennek igen jelentős ré­sze már társasház. amely­nek építését kiterjesztik a járási székhelyekre is — s maga ez a tény közelebb vi­szi az embereket a kulturált. városi életformához. Az ilyen lakótelepüléseken már megjelenik a fürdőszoba. a központi fűtés, egy-két tele­pülésen a vezetékes gáz is. Közelít a városhoz A magyar falu nem a sen­ki szigete többé. Sok példával lehetne mén illusztrálni, mennyire * más ma a legkisebb község, de e ma még mostohább körülmé­nyek között lévő tanya is. mint akár öt évvel ezelőtt. A város higanygőzlámpát. a nagyközség korszerű ut­cai világítást, sok fa­lu neont. sok tanya villanyt, bekötő utakat kapott és telefont Sajnos, még nem mindegyik, s més a következő öt év múltán is marad tennivaló — rengeteg. Négy éve erre a program­ra is szavaztunk- a falu kö­zelítsen gyorsabban a város­hoz. a város nagyobb léptek­kel haladmn Talán nem is gondoltuk át. hogy mennyire jól sikerült már eddig is a végrehajtás. Munkások a minőségért Tervek, gondok a nyíregyházi tejüzemben 50 ezer litier tej áramlik át naponta a nyíregyházi tej­üzem feldolgozó gépsorainak csőkígyóin, tartályain. S bár a megyei tejipari vállalat mátészalkai, kisvárdai, ga- csályi és nyírmihálydi üze­meinek pasztőrözött tejével és tejtermékeivel a főváros és a szomszédos megyék ellátá­sába is besegít, a Moszkva utcai tisztes korú tizem ter­mékeit kizárólag mi szabol­csiak — első-sorban a megye­székhely és környéke lakói — fogyasztjuk el. S ez csak egv része napi szükségléte- inknek... Hatvan féle tejtermék Az őt megyei üzemben napjainkban már a tejalap- anyagú élelmiszerek széles skáláját állítják elő. össze­sen több. mint 30 félét, itt Nyíregyházán szilárd tejter­mékként csak a vaj készül. Ezenkívül tejpudding. folyé­kony babtejszín, joghurt, tej­föl. kakaó és természetesen pasztőrözött tej, több féle kiszerel ősben; kan nában, üvegben és legújabban ta- sakban (Nyáron étkezési tú­rót és Inhtoiterm ékeket is készítenek.) S ami a vállalat t'Tmékiistájánól hiányzik, társvállalatoktól szerzi be. A megye tejipara által kínált, és a kiskereskedelem útián forgalomba hozható teiter- m<£kék száma már hatvan körül iár. Ez e!l=n tehát ke­vés kifogásunk lehet... A minőségre néha még panaszkodunk, de tegyük hozzá; ma már ritkábban, mint a korábbi években. A készítményeik minőségének javításáért az elmúlt 1—2 esztendőben sokat . tettek. Műszaki fejlesztéssel, saját gépkocsipark létrehozásával — ezzel munkájuk fontos ré­szét, a szállítást nagyobb részben már mamik oldják meg —. és nem utolsósorban a technológiai fegyelem megszilárdításával. Mindenki egybehangzóan arról beszél, hogv a technoló­giai fegyelem betartása a jó minőség alapja. Igaz. az el­múlt évben sok dolgozó zse­be bánta a hanyagságát. Csu­pán a nyíregyházi üzemben 30 esetben szabtak ki pénz­büntetést minőeégrontásérk A kulcsemberek“ A gyártás folyamatában vannak .,kulcsemberek”, akik­nek a vézíérmék minő?ege szempontjából ; különösen nagy szeixmük vau. A fel­dolgozás „előszobáin” a pasz­tőröző csarnok. A pasztőrö- sök lelkiismeretes munkájá dönti el, mit tehetnek a töb­biek. A mechanikus vezérlé­sű berendezés hőfokmérője mellől szinte él sem mozdul­hat Juhász Vince pasrtőrös. A mutató most 85—90 Celsi- us-fok között áll. Ezt kell tartani. — Ha magasabb hőfokon dolgozom, esttleg felforra­lom a- tejet, s akkor elveszti a nyersre emlékeztető kelle­mes ízét. Ha 80 fok alatt, akkor nem pusztulnak ej a baktériumok, gyorsan megin­dul az erjedés, savanyú lesz a tej — magyarázza. — Ott a csarnok végében már szereljük az úi nagy ka­pacitású pasztőröző gépet. Az. már automatikus vezérlésű Megk^rdcdött a fe’sőoktatási beiskolázási szezon Több mint 14 000 elsőévest várnak az 1971—72-es tan­év nappali tagozataira a fel­sőoktatási intézmények. Ezen a héten kezdetét vette az idei felsőoktatási beiskolá­zási szezon: a felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tára pályázók kérelmét a kö­zépiskolák március 15-ig, a felsőoktatási intézmények pedig május 3-ig (a tanító- és óvónőképző intézetek március 25-ig) fogadják el. A sorkatonai szolgálatot tel­jesítők illetékes parancsnok­ságuk engedélyével pályáz­hatnak nappali tagozatra Az előzetes felmérések szerint az idén érettségiző mintegy 50 ezer diák közül iüob, mint 25 ezer kívánja fesőoktatási intézményben folytatni tanulmányait. te­hát a tóijeientkezéssel eb­ben az évben is számolni keli. Irreálisan sokan jelent­keznek az idén is az orvosi, a bölcsész- és a jogtudo­mányi karokra. Az orvostu­dományi egyetemekre több. mint kétszeres, a bölcsészka­rokon több mint ötszörös, a jogtudományi fakultásokon ugyancsak ötszörös túljelent­kezés várható — ha a pályá zók nem változtatták meg dőzetes elképzelésüket. A számítástechnikai szak- em5>erképzés megindítása illetve továbbfejlesztése ér- deVAHen a Művelődésügyi Minisztérium időközben mó­dosította az egyes intézmé­nyek f.'4 vételi keretszámait, illetve úiabb módosításokat vezetett be. A Budapesti Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetem felvételi keretszámát 50-nel növelte, így ide együttvéve 530-an jelentkezhetnek. Növekedett a Bánki Donét Gépipari Mű­szaki Főiskolára felvehetők száma is, s így ősszel összesen 300 elsőéves kezdheti meg tanulmányait. . Kétszeresére emelkedik az Eö+vös 'Loránd Tudománvegvetem termé­szettudományi kara mate­matikus szakának létszáma is, a tervezett 35 elsőévessel szemben 70-en tanulhatnak itt szentem bértől. lesz. fev az emberi figyel mefclenségböl eredő minőség­romlást kizárja — fűzi hoz­zá Márföldi István főműve­zető. A higiénia alapvető .kö­vetelmény A tiszta, csira­mentes eszközök, tároló- t* csomagolóanyagok használa­ta feltétele a kifogástalan minőségnek. Ezért tartják döntő fordulatnak a tejeÜá- tás szempontjából a tasakos poiypack tej forgalomba ke­rülésének napját, . február 20-át. Az óránként 3600 da­rab teljesítményű svájci töl­tő- és esumagpláau tamatá kizárja az utófertőzás, m szennyezés lehetőségét Zárt rendszerben jut a tej a pesss- tőrözőből a fogyasztóhoz. Hatalmas órlelőrankokban áll a tejszín. Külön érlelik teífölnek. külön vajnak. Ez már a „vajasok" birodalma. A műszak vezetője Tímár József. Elmondja, hogyan készül a tejföl, a vaj. Szaó- ványértéfcekrőL zsírszázaié- lcokról, auyárarányokról be­szel. Az itt dolgozóknak ez olyan, mint a kisiskolásoknak az egyszeregy. Ama azonban oda kell figyelni, hogy köz­ben nem hivatkozik „objek­tív nehézségekre”, a nyers tejben előforduló, a takar­mányozásból eredő mellék- ízekre, vagy a nyers tej gyengébb minőségére. Csak az kerül szóba, ők mit te­hetnek a tej, a tejtermék jó ízeiért. Üt homoeenizátor Bevezették itt egy újítást de ezzel sem tudták állandó­sítani az egyenletes jó mi­nőséget. Ezért örülnek — amint ezt Kerekes Gyula üzemigazgatőtól megtudtuk —. hocv megérkezett a Szov­jetunióból a homogenizátor. í amelyhez évek óta neun tu­dott’ hozzájutni a J vállalat Fzzé! a berendezéssé! sűrű. ió fei-rmt vészf+hetnek már a közeli lövőben. Megszűn­nek a fölsavósodás elleni pa­ri aszok. Azt mondják a munkások. hogy a gondos tejszínérlélé* is befolyásolja a vaj zárná- tát. mert az érlelés alatt képződnek az ízek. Termé­szetesen csak akkor, ha az előző munkafolvaimatókait is pontosan végérték el Elm» törekednék. Hogy milyen rondák, nehézségek között? Erről így beszél Kerekes Gyula üzemi gazgató: — Ez a mi dolgunk, nem a fogyasztóké. Nem is érdek­li őket... A vásárló a pénzé­ért jó tejet, vajat akar kapni — és igaza van. A mi feladatunk, hogy ilyet ad­junk. K. R Mátészalka Iparosodásának jelentős része a Magyar Optikai Művek negyedmilliár­dos beruházása. A képen már érzékelhetők az épülő üzemcsarnokok nagy meretei. Hammel J6zsef felvétele Qlvecsnillió benzinkutakra lovább fejlesztik a megyei töltőállomás-hálózatot Nyilvánosságra hozták az 5-ös számú Miskolci ÁFOR Szabolcs-Szatmár megyei töl­tőállomása fejlesztésének ne­gyedik ötéves tervét. Az új tervidőszak alatt mintegy 50 millió forint értékben korsze­rűsítik a már meglévő kuta­kat illetve építenek új üzem­anyagtöltő állomásokat. Az előzetes tervek megvalósítása függ azonban az érdekelt, he­lyi tanácsok segítségétől is Attól, hogy mennyi és milyen telepítésre alkalmas területet tudnak biztosítani. A IV ötéves terv időszaka alatt elsősorban a már meglé­vő kisvárdai és nyírbátori töl­tőállomásokat korszerűsítik. Ezenkívül 16 új töltőállomás megépítése szerepel az elkép­zelésekben. Közülük kettő, a már épülő csengeri és a ké­sőbb megkezdendő tiszalök: állomásokat még ebben az év­ben átadják a forgalomnak Korszerű állomásokat kap még Demecser. Kemecse, Kis- várda, Nagykálló, Nyírbog- dány. Nagyhalász, Tiszavasvá- ri, Vásárosnamény, Gávaven- csellő, Ujfehértó, Záhony. Nyíregyházán a pár épített és akkor mindé» igényt kielégítő töltőállomás ma már nem tudja megfele­lően ellátni az igényeket. A tervekben a megyeszékhelyeit: két új állomás megépítése szerepel, közülük az egyik tükrös megoldással Ez egye­dülálló létesítmény lesz a megyében, hiszen ugyanaz » töltőállomás épül meg az út mindkét oldalán, s ezzel nem zavarják a kút környéki út gépjárműforgalmát. Mimikutat építenek Kótajban is. Itt két darab egyenként 10 köbméte­res tartályt helyeznek a föld alá, amelyekből két oszlopon keresztül nyáron benzint és gázolajat, télen pedig benzint és háztartási tüzelőolajat szol­gálnak majd ki. Mindezeken kívül tovább bővítik a háztartási tüzelő­olaj-eladó hálózatot, egyrészt a viszonteladók számának emelésével, másrészt újabb duplafalu háztartási tüzelő­olaj-kiszolgáló helyek telepí­tésével. Az így belépő új tü­zelőolaj-elárusító helyeknév- sorát később hozzák nyilvá­nosságra . (hsf

Next

/
Thumbnails
Contents