Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-07 / 56. szám

t ottfal ICBLBT MAGYARORSZAO 1971. márehni T. A hét eseménynaptára: HÉTFŐ: KEDD: Szovjet kormánynyilatkozat a közel-keleti kérdésről — Választások Indiában Kormányválság Norvégiában — A Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsá­gának ülése Budapesten SZERDA: Zavargások Pakisztánban — Husák—Cean- sescu tárgyalások CSÜTÖRTÖK: PÉNTEK: Nixon-sajtóértekezlet — Bizalmi szavazás az olasz parlamentben Négyhatalmi tárgyalások New Yorkban — összetűzések Ankarában SZOMBAT: Megbeszélés Berlinben a húsvéti határát­lépések ügyében — Súlyos harcok az indo­kínai frontokon A feszültségek hete A közel-keleti helyzet dra­matizálásához a világsajtó ebekben a napokban elősze­retettel használta a régi frá­zist: „versenyfutás az idő­vel!” A nyugati lapok, a nagy hírügynökségek voltak azok, amelyek — talán a szakmai szokásokon túlmenően is! — robbanásig feszültnek minő­sítették a Szuez«-psatóraia partjainál a légkört* ők siet­tek világgá röpíteni olyan jelentéseiket, hogy itt, vagy ott csapatösszevonásokra ke­rült sor. Mintha vasárnapra virradóra már a közel-keleti háború újabb szakaszának kitörésére kellett volna szá­mítani, vagy legalábbis az «vraeli—egyiptomi ellensé­geskedések teljes felújulasá- ra. Szombaton éjfélkor ért vé­get az a fegyvernyugvás, amelyet az Egyesült Arab Köztársaság február 5-én léptetett életbe, a korábbiak­nak a meghosszabbítása­ként. Az utolsó héten meg- iso,vasodtak a diplomáciai lé­pesek, egyre határozottabb formát öltött az álláspontok megf oga Imazása. Izrael kormánya Gunnar Jarring kérdéseire adott vá­laszában határozottan eluta sította az ENSZ Biztonsági Tanácsa emlékezetes határo­zatának végrehajtását és hi­vatalosan kijelentette, hogy nem hajlandó visszavonulni az 1967. június 5-i vonalak mögé. Az Egyesült Arab Köztársaság Jamngnak adott feleletében közölte, hogy hajlandó a Biztonsági Tanács határozatának meg­felelően békét kötni, ha Izra­el teljesen kiüríti a meg­szállt területeket A két álláspont — tűz és víz... legalábbis elmé­letben Most ismét úgy tű­nik. hogy az izraeli válasz lehetetlenné teszi a közve­tett táravalásokaí. s ennék következtében kérdésessé válnék maga a közél-keleti tűzszünet is. Az Egyesült Arab Köztársaság — a Kai­róból érkezett hírek szerint — a négy nagyhatalomtól, vag\' a Biztonsági Tanács­tól. utolsó eshetőségként pe­dig az ENSZ közgyűlésétől varia, hogy' nyomást gyako­rol majd Izraelra a tár­gyalások folytatása és ígv a feayvemyugvás további fenntartása végett. Ebben a helyzetben nagy’ BÚllva! esik latba a Szoviet unió és a szocialista tábor én-elfoglalása A szoviet kor­mány a hét elején nyilatko­zatot adott ki a közel-keleti válságról -ebben hangsúlyoz­ta hogy illhaiatosan száll síkra a konfliktusna :q1>- tika; eszközökkel való renc zése mellett. A szov­jet kormány elitéit« Izrael provokatív magatartását és az izraeli—amerikai össze­játszást: „az Egyesült Álla­mok változatlanul ösztönzi Izraelnak az arab országok elleni agresszív politikáját, a legújabb fegyverfajtákkal Látja el az izraeli hódítókat”. A moszkvai kormánynyilatko­zat szerint az USA felelős­ségben osztozik Izrael­lel a közel-keleti helyzet alakulásáért. Ahogyan a Közel-Keleten mégiscsak inkább áttétele­sen. Indokínában már sze­mérmetlen nyíltsággal jelent­kezik az amerikai imperia­lizmus agresszivitása. Pedig Indokínában az amerikai hadvezetés mit sem nyer az­zal. hogy a hadszíntereket egyre bővíti. Minden nyu­gati hírügynökség egybe­hangzó jelentése, minden katonai szakértő egybevágó elemzése szerint a laoszi hadműveletek a népi erők javára és a betolakodók ro­vására alakulnak. S mi erre Washington válasza? Nixon elnök sa i t óértek üzletén újra azzal fenyegetőzik. hogy adott esetben a Vietnami Demokratikus Köztársaság terűi rí ét is megtámadják. A laoszi recept szerint nem közvetlen az amerikaiak, ők csak légi támogatást nyújta­nának. szállítóeszközöket bo- <-sá tanának 1 rendelkezésre, hanem a sai górná bábkor­mány csapatai... Európára áttérve, a föld- szünk déli és északi részén. valamint az Ázsiával hatá­ros délkeleti csücskében ki­alakult válságokról kell szól­nom. Délen Olaszország, északon Norvégia, délkeleten Törökország hívta fel ma­gára a figyelmet a hét ese­ményeiben. Az olasz „csiz­ma” alján. Calabriában már hosszabb ideje zavargások vannak egv látszólag másod­rendű fontosságú vitatéma miatt: az új. nagyobb köz­igazgatási egység, a régió fővárosa melyik város le­gyen, Reggio-e, vagy Catan- zaro? Most már L’ Aquilá- ban is kitöltők az ellensé­geskedések a rendfenntartó erőkkel. A zavargások szer­vezői között nem nehéz fel­fedezni az ú ifasisztákat, akik azonban az egyéb itáliai po­litikai jobboldal egy részé­nek is kapóra jönnek. Azok­nak, akik mielőbbi válasz­tásokat szeretnének. A par­lament feloszlatásához kelle­ne nekik a calabriad válság elmélyülése és országossá válása. ígv lenne üriigy „a nép megkérdezésére.” Norvégiában jellegzetesen tőkés válság jelentkezett: a konzervatív, jobboldali mi­niszterelnök, Per Borten — a norvég nagypolgárság egy részének nyomására — kény­telen volt az országnak a Közös Piachoz való csatla­kozása végett megkezdeni a tárgyalásokat. De ugvanó különböző indiszkréciókkal igyekezett „megfúrni" eze­ket a tárgyalásokat. A poli­tikai botrányba,, . belebukott, ami Norvégiában .azért is kockázatta dQlog, _mert a munkáspárti (szociáldemok­rata) ellenzék alig van ki­sebbségben a Storthingban. az oslói parlamentben! Törökország válsága, ame­lyet négy amerikai katona elrablása csak jelez, de nem kiváltó oka az ország meg­rázkódtatásának, nos, ez a válság abból az ellentmon­dásból fakad, hogy a Szov­jetunió közvetlen szomszéd­ságában a NATO és az ame­rikai hadsereg előretolt ál­lásaként akarják felhasznál­ni az országot. Fóünmiósnál nagyobb a hadserege, ma­gasak az országra nehezedő katonai kiadások. Egyre sű­rűbben hangzik a követelés, hogy Törökország hagyja Qti a NATO-t A török közvéle­mény józanul gondolkodó ré­szében évek óta nyugtalan­ságot kelt az a tudat, hogy az ' ankarai kormány Washingtonnal korábban megállapodást kötött: belső válság esetén amerikai fegy­veres erők szállják meg az országot­Pálfy József Szamos Rudolf: líáif* tz 39. ...Luciano helikoptere a Capodichino magánosok bé­relte kis repülőtéren vára­kozott. Lucky Charley kísé­retében a bárban szürcsölte konyakkal ízesített coca-co- áját. Délután óta száz terv forgott fejében s most meg­született az igazi megoldás. Ezúttal is a régi bevált re­cept látszott a legjobbnak. Eszerint amíg általa még pontosan fel nem derített bármilyen körű mény megza- /aría üzleti köreit, mindigaz itazás mellett döntött. Né­hány hetes, vagy hónapos engeri út. luxusvachtjának nyugalma, mindig hozzáse­gítette az ismeretlen erők fel­derítéséhez s mire visszatért Nápolyba elü.tek már a za­var hullámai s ha hálóját imitt-amott meg is tépdeste a rendőrség és néhány kis stílű ügynöke lakat alá is került, hozzá sosem érhettek el a vádaskodások. Ezútta. se hagyja magát és sem Rómá­ban, sem másutt nem lesz Luciano-per. Maria Bellonit magával viszi és úgy döntött, Bertit is felveszi hajójára. Kellemetlen lenne, ha Mat- ranga a hekusok kezére jut­na. Talán még fecsegne is... Gúnyosan e.vigyorodott. „Majd a tenger megold min­den gondot” mélázptt. „De lehet, hogy csak a palermói- ak hatalmi harca zavarta meg üzletét és minden más csupán képzelődés.” „Lehet” — állapította meg, de bármennyire vágyott is most mozdulatlan paradi­csom békéje után, mennie kell. Jobb óvatosnak lenni. U Thant felhívása ICafencii Sninegfarfőztafást a Xfizel-Keletcn Négyhatalmi tárgyalások „U Thanit, az ENSZ főtit­kára — a UPI hírügynökség szerint „erős amerikai nyo­másra” — pénteken este köz­zétette jelentését a Jarring- küldetésről. A főtitkár elis­merte, hogy a svéd diploma­ta eddigi békeerőfeszítései nem jártak sikerrel. Ennek a ténynek az okát közvetett formában jelölte meg: közöl­te, hogy Egyiptom. Jarring kezdeményezésére válaszol­va elkötelezte magát, egy Izraellel kötendő bókeegyez- mény mellett, ugyanakkor a Tel Aviv-i kormány semmi­lyen választ nem adott a közvetítő diplomatának. U Thant ezért felszólította Izraelt: tegye további meg­fontolás tárgyává a kérdést A világszervezet főtitkára ez­után, szó szerint megismétel­ve egy hónappal ezelőtt köz­zétett felhívását „a tüzelés elkerülésére, katonai téren való önmegtartóztatásra és a nyugalom fenntartására” szólította fel az ellenséges­kedő feleket Röviddel U Thamt jelenté­sének közzététele után sir Colin Crowe, brit ENSZ­nagyköveit szálláshelyén meg­tartották az előre jelzett rendkívüli tanácskozásukat a négy nagyhatalom képviselői. Közleményt nem hoztak nyilvánosságra. Mindössze abban állapodtak meg. hogy csütörtökön ismét találkoz­nak. Nyugati hírügynökségiek — egyöntetűen brit forrásra hivatkozva — megállapítják: az Egyesült Államok nem volt hajlandó belemenni egy olyan formulába, hogy a „négy nagy” a megszállt te­rületek kiürítésére szólítsa fel Izraelt. Ami a másik oldalt illeti: abból a meggyőződésből ki­indulva. hogy a „zsákutca” oka Izrael, amely nem haj­landó elkötelezni magát a BT-határozat végrehajtása mellett, a Szovjetunió a négy nagyhatalom nevében a J art i n g -kezdem én yezés megválaszolására kívánta felhívni Izraelt. A szovjet fék következetesen támogat­va az EAK álláspontját, er­re a kérdésre óhajtotta a fi­gyelmet összpontosítani — nem pedig a tűzszüneti fel­hívásra, amely több íziben !s hatástalan maradt. Az izraeli politika megíté­lésében mutatkozó alapvető nézeteltérés ellenére mér- ' ékadó források úgy tudják, a „négy nagy” a következő négy pontban egyetért. — A négy nagyhatalom támogatja Gunnar Jarring február 8-i kezdeményezé­sét, amely a béka irányában kívánta elkötelezni mind Egyiptomot, mind Izraelt. A négy nagyhatalam megálla­pítja, hogy Jarring „megbí­zatásával összhangban” a Biztonsági Tanács határoza­tának megfelelően cseleke­dett, Izrael ezt — mint isme­retes — tagadja. — Udvözlik Egyiptom „po­zitív válaszát” a Jarring- kezdeményezésre. , — Felhívást intéznek Iz­raelhez, hogy Egyiptomhoz hasonlóan „adjon pozitív választ” Jamngnak' — Megerősítik a .négy nagy” eredeti célját a „tar­tós és igazságos bók eléré­sét a Közel-Keleten. Szombatra mind Egyip­tom, mind Izrael állást fog­lalt a tűzszünet meghosz- szabbításávai kapcsolatban. Noha az állás foglalás nem hivatalos formában történt, mértékadónak minősíthető. A UPI mindezzel kapcso­latban megjegyzi: a tűzszü­net möghósszabbítására vo- natkozólaig egyiptomi döntés született, és azzal lehet számolni, hogy a kairói kor­mány , — ha hivatalosan nem is —. de gyakorlatilag haj* landó a tüzeléstől tartózkod­ni. Jigal Alton izraeli miniszter­elnök-helyettes — ugyancsak pénteken — cisjordániai arab személyiségek egy cso­portja előtt kijelentette: Iz­rael álláspontja változatla­nul az, hogv nem vonul vissza eredeti határai mögé. Tel A vívnak nincs szűk? ■"■ge „idegenek tanácsaira”, ehe­lyett iavasolja. hoey az ara­bok és Izrael közvetlenül tárgyaljanak a békéről. A1- lonnak ezek a szavai koránt­sem tanúskodnak rugalmas­ságról. KOK - nyugat-berlini tanáeskezások kezdődtek Szombaton délelőtt Berlin­ben az NDK minisztertaná­csának épületében megkez­dődtek a megbeszélések Günter Kohrt NDK állam­titkár és Ullrich Müller nyugat-berlini szenátusi iro­daigazgató között. Müller négytagú kíséretének tagjai között van Günter Struve, Schütz, nyugat-berlini kor­mányzó polgármester irodájá­nak vezetőie. A megbeszéléseken Willi Stoph NDK . itiijüsztereijjpk kezdeményezésére került sor. Klaus Schütz kormányzó pol­gármesterhez intézett levelé­ben Willi Stoph az NDK és Nyugat-Berlin kapcsolatainak általános normalizálására irányuló tárgyalásokat java­solt az NDK és a szenátus képviselői között. A nyugat- berlini szenátus azonban, csak a nyugat-berlini lakos­ság húsvéti NDK-beli és ber­lini látogatási lehetőségéről szóló megbeszélésekre adott felhatalmazást képviselői­nek. Willi Stoph miniszter- elnök levelében, a kapcsola­tok normalizálása és a láto­gatási engedélyek kérdésének általános és tartós rendezé­se mellett, utalt a húsvéti át­meneti “megoldás lehetőségé­re is. A. szenátus — nyilván a nyugat-beriini négyhatal­mi tárgyalások három nyu­gati résztvevőjének befolyá­sára — láthatóan egyelőre leszűkítette a megbeszélések alapját. Tanácskozás az európai biztonságról Március harmadika és ötö­diké között Berlinben ta­nácskozott a szocialista or­szágoknak, az európai biz­tonság kérdéseit elemző ál­landó bizottsága. Az érte­kezleten Bulgária. Csehszlo­vákia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió és Ma­gyarország képviselői vettek részt. A magyar küldöttsé­get Gyovai Gyula, a Kül­ügyminisztérium tanulmá­nyi és elemző főosztályá­nak helyettes vezetője irá­nyította. A tanácskozásról közle­ményt adtait ki, amely a többi között hangsúlyozza, hogy a nemzetközi politika egyik alapvető problémája a biztonság megszilárdítása és a békés együttműködés fej­lesztése Európában. Az idő megérett az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferenciát elősegítő gyakorlati lépések megtételére. Sürgető követelmény, hogy a kétol­dalú megbeszélésekről áttér­jenek a többoldalú előkészí­tő tárgyalásokra. semmint megijedni. Régi, de bölcs maffiamondás volt ez és Luciano ehhez tartotta magát... Egyszer azért szeretne még eljutni Lercara Friddibe, ahol apja oldalán már nyolc­esztendős korában a kénbá­nyában dolgozott. „Rothadt proietársors” és arra gondolt, ugyan, ki merné feltételezni ma róla, akinek csak a Banc of Englandnál 56 mil.ió dol­lárja van, hogy valaha ko­szos, mindenkitől lenézett kénbányász, a patkánynál is alábbvalóbb volt, mert a patkány .egalább nem teszi be lábát a pirít embervájta és dögletes levegőt árasztó tárnáiba. Két elemi osztályt járt Friddiben s nem tanul­hatott tovább. Ma is áldhat­ja apját, mert az öregnek, még volt annyi ereje, ' hogy 1906-ban fél tüdővel neki­vágjon Amerikának. Lucia- nónak eszébe jutott most «u, a bizarr ötlet is, mi .ett vol­na belőle, ha Lercara Frid­diben marad, mivé lett vol­na. Talán „vörös”. Ugyan­olyan ostoba, mint a többi, saját nyomorában megrekedt munkás és napszámos, aki a szakszervezettől, a jámbor pof ázástól várja sorsa jobb- rafordulását. Holott az isten vezérnek kü-dte őt ebbe a világba... Vezér is lett. Ha­talmas, rettegett ember, aki­nek tízezrek hajtják végre parancsait... és most, élete alkonyán mégis ő retteg. Hogy mitől? Maga sem tud­ja. — Főnök — zavarta meg Lucianót töprengéseiben Charley. — Mit akarsz? — mordult ingerülten testőrére. — Hekusszagot érzek — és a ragyásképű komikusán fin- torgott. — Már te is képzelődsz? — A5, jó. Csak úgy mond­tam... — Ne zavarj. Hagyjál ma­gamra egy kicsit — és Lu­ciano türelmetlen mozdulat­tal testőrének intett, vissza­mehet a bárpulthoz... — Várj — szólt utána — ha megjön a pa.ermói gép, vezesd ide a lányt és Bertit ★ A félemeleti bárhelyiség repülőtéri oldala hatalmas tábiaüvegekből épült Innen kénye.mesen lehetett látni a leszál.ó és kifutópályákat, « távolban viliózó jelző fénye­ket. A bár bejárata as ugyancsak üvegfallal elvá­lasztott hatalmas haliból nyílt ahonnan mind a körfu­tó teraszt mind a be- és ki­járatot, a jegyváltó fülkéket, a poggyászfeladót és az üz­letsort lehetett megközelíteni Az utasok zöme is itt vára­kozott a födémet tartó már­ványoszlopok köré rakott bőrüléseken, vagy pedig az utazáshoz szükséges cikkeket árusító üzletek előtt .. Marc az egérszagtói felizgatott macska türelmetlenségével nyalogatta szájaszegle' éti Luigi embereivel a bárban és a félemeleti kijáró környé­kén helyezkedett el. A meg­ái apodás szerint az akcióra Marc adja a jelt azzal, hogy belép a bárba és Luciano fe­lé indul. A palermói gép pontosan érkezett. Charley a hallba torko.ló kijárati folyosó vé­gén várta Beüonit és Bertit Ujjlegyintéssel köszöntötte őket és szó nélkül előre menti (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents